|
Tavaly 67,82
százalékkal nőtt a budapesti lakóingatlanok irányára az előző
évhez képest, ám az idén az első félévben átlagosan csak 24,5
százalékos drágulás figyelhető meg e körben az előző év azonos
időszakához képest - derül ki az Irányáras Ingatlan Adattár
2001 első félévi kiadványából.
Az áremelkedés mértéke
1999-ben 14,24, 1998-ban 17,88, az azt megelőző évben pedig
mindössze 7,7 százalék volt. Tilk László Géza, a kiadványt
kiadó HUNINFOR Informatikai és Szolgáltató Kft. ügyvezető
igazgatója elmondta, hogy Az adatok azt mutatják, hogy a nagy
budapesti ingatlan boom 1999 és 2000 fordulójára tehető.
Az adattár, amely utcánként, irányítószámonként és
lakásnagyságonként és -típusonként is bemutatja a fővárosi
lakóingatlanok négyzetméterárának alakulását, több mint
félmillió irányáras ingatlan ajánlatot dolgoztak fel. A
kiadvány 51.439 lakás, illetve ház irányára alapján készült.
Az adattárat a tavaly ősszel alakult Magyar Ingatlanadatbank
Unió készítette a HUNINFOR Informatikai és Szolgáltató Kft.
TERINFO adatbankja és a Dunaholding Informatikai Stúdió Kft.
OriGo Ingatlanbörze 1996 óta vezetett nyilvántartásai alapján.
Robbanásszerű növekedés
Az elmúlt
néhány évben elképesztő ütemű árnövekedésében számos tényező
játszott szerepet – állítják a szakemberek.
Az infláció
mérséklődése - és ezzel a kamatok csökkenése -, valamint a
gazdasági kilátások biztatóbbá válása mind többek érdeklődését
terelte az ingatlanok, ezeken belül is elsősorban a lakások
felé. Az 1998 nyár végi tőzsdei bukórepülés révén még többeket
vonzott a rövid távon ugyan csekélyebb hozamot ígérő, ám a
pénz- és tőkepiaci befektetésnél kevésbé kockázatos
ingatlanpiac. Mindezek hatására elmondható, hogy átlagosan 50,
fővárosi panellakások esetében nemritkán 100 százalékos
drágulás következett be. Szakértők szerint tavaly több
tízmilliárd forint áramlott át az értékpapírpiacról az
ingatlanpiacra; a forgalmazók becslése szerint 1998 őszétől
1999 végéig közel harminc százalékkal nőtt a gazdát cserélő
lakóingatlanok száma Magyarországon.
Lassulás
Az elmúlt években lezajlott árrobbanás után lassúbb
árnövekedés időszaka kezdődött meg a lakáspiacon. Bár a
budapesti agglomerációban, a luxuslakások és a zöldövezeti
építési telkek piacán továbbra is átlagon felüli növekedést
prognosztizálnak, újabb ingatlanárbombára csak az
EU-csatlakozást megelőző egy évben számítanak a szakértők.
A tavalyi év során jelentős sebességcsökkenés
mutatkozott az ingatlanárak emelkedésében: míg az 1998
nyarától 2000. február végéig tartó időszakban a lakások
drágulása robbanásszerű volt – az utóbbi időben többnyire
pangó piacról számolnak be a lakóingatlannal foglalkozó
szakértők.
Az elmúlt egy-két évben egyre többen
akarták tőkéjüket ingatlanspekulációval kamatoztatni. Míg
korábban az eladók kapkodtak vevők után, az elmúlt két évben
az eladásra kínált lakások száma tűnt hirtelen túl kevésnek,
amit jól jelez, hogy régebben a hirdetésekben az irányár azt
jelentette, „alkudni lehet”, újabban viszont inkább a lakásért
indított licit „kikiáltási árát” jelezte.
Jóllehet
mostanra az árak megtorpantak, az elemzők és
ingatlanforgalmazók kivétel nélkül úgy vélik, komoly
árcsökkenésre nem kell számítani, csak a korábbi növekedési
ütem lassulására, esetleg az árak stabilizálódására. Az
ingatlanár-buborék tehát nem pukkad ki, mert nincs is: a
hirtelen árrobbanás nem alakított ki fenntarthatatlanul magas
árakat, hanem csak korrigálta az éveken át az infláció - sőt
az átlagkereset-növekedés - alatti mértékű emelkedést.
MTI / HVG |