|
ingatlanpiaci.info |
|
|
független internetes ingatlanpiaci információ –és
adatszolgáltató szaklap |
|
|
Kapcsolat4Sajtónk4Médiaajánlat4Hírlevél: 980 cím4Ingatlanmédia lista: 90 cím4Közvetítői lista: 350 cím |
|
|
Elemzés Lakóingatlan-piaci árszínvonal változás BudapestenVizsgált időszak 2003. év III.
negyedéve és 2004. év III. negyedéve viszonya, illetve az azt megelőző évek
1996-ig visszamenően. 2004-10-04 © Tilk
László Géza, Minden jog fenntartva! Budapesten építési telkek kínálati
árszínvonala 2003. év III. negyedévéről 2004. III. negyedévére átlagosan 10,86 %-al nőtt. (Szemben a 2002.
év III. negyedévéről 2004. III. negyedévére számított 11 %-os
csökkenéssel.) A
lakóingatlanok árszínvonala 2003. év III. negyedévéről 2004. III. negyedévére
6,25 %-al nőtt, ami feltehetően
azonos az inflációval. Reálértékben
tehát a lakóingatlan árak stagnálnak Budapesten.
Az
árváltozás trendje három éve közel lineáris a lakóingatlan-piacon. Ennek
megfelelően 2005. év őszére 273 eFt/m2, 2006.
év őszére 291 eFt/m, 2007 év. őszére 308 eFt/m2 kínálati négyzetméterár átlagokat
prognosztizálhatunk Budapest egészére. A
telekárak viszont továbbra is hektikus mozgást mutatnak, ami minden bizonnyal
a mindenkori kormányzat lakáspolitikájának tudható be. Megállapíthatjuk, hogy a mindenkori kormányzat lakás – illetve adópolitikájára
legérzékenyebben az építési telekárak reagálnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy vizsgálati módszerünk az úgynevezett statisztikai analízis (Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/isa/index.htm ) ami lényegesen különbözik a GKI ( Lásd: www.gki.hu ) avagy az ECOSTAT ( Lásd: www.ecostat.hu ) vizsgálati módszereitől. Az ingatlanpiaci statisztikai analízis alapját, a múltban mért (!) idősoros adatbázisokba rendezett tényadatok adják, melyek alapján összefüggéseket tudunk megállapítani, azaz trendfüggvényt számolni, melyre alapozva készítjük prognózisainkat. Ezen prognózisokat az Ingatlan-Online adatbanki előfizetők tőlünk függetlenül is meg tudják ismételni és azonos eredményre kell jussanak, mellyel a vizsgálat módszere követhető és transzparens. (Az említett piackutató intézetek kérdőíves módszerrel, az ingatlanforgalmazók várakozásait (!) értékelik ki. Módszereik nem transzparensek, más által meg nem ismételhetők és a kiinduló adatok egyenlőre nem nyilvánosak.) Kiemeljük továbbá azt a körülményt is, hogy Budapest 160 irányítószám körzetre osztható és ezen körzetek alatt az ingatlanpiaci árak változása mindenhol más-és más. A fentiekben felmutatott összefüggések tehát magára a gazdaságra adnak konkrétan használható értékeket, a konkrét térségek érviszonyainak megállapítása egyedi statisztikai analízist követel, hiszen Budapest egészére nézve az egyes irányítószám körzetek négyzetméterár értékei között az abszolút eltérés akár tizenkétszeres, a kerületeken belüli eltérés ötszörös, míg egy irányítószám alatt az eltérés háromszoros is lehet. Fontos tudni, hogy
az Ingatlan-Online.com
adatbank a hirdetésszolgáltatók (hirdetési lapokban apróhirdetésként
közzétett) és az ingatlanközvetítő irodák kínálati ajánlataiból, valamint a
KSH-tól származó adatokból állítja össze adatbázisait 1996. év óta. Ezek az
idősoros ingatlan-adatbázisok arra is alkalmasak, hogy az árak alakulását
nyomon követhessük. 1997 óta módunkban áll ugyanazon utcára, irányítószám
körzetre összehasonlítani a kínálati árakat és a megvalósult ingatlanügyletek
vételáraiból összeállított (illetékhivatali utcára, illetve irányítószám
körzetre vonatkoztatott) négyzetméterár statisztikákat. Ebben az évben már a
regisztrált és minőségtanúsított (Regisztráció szám: 0000001/2004 MATISZ Lásd: www.matisz.hu ) Magyar
Ingatlanpiaci MetaAdatbázis alapján végezhettük
vizsgálatainkat. Ezzel Magyarországon is megjelent az ingatlan adatbázisok
regisztrációja és minőségtanúsítása az EU normáknak megfelelően, a
minőségbiztosítás, versenytisztaság és fogyasztóvédelem jegyében. (További regisztrált és minőségtanúsított
adatbázissal az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés
rendelkezik ( Lásd: www.origoingatlan.hu ) mely az arra
előfizető ingatlanirodák adatait gyűjti.)
A 2003. év. III. negyedévi elemzésünkhöz képest ( Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/tilkcikk031007b.htm
) új elemként megjelent az Ingatlanpiaci -Monitor - mint a metaadatbázisra alapuló eszköz – és a vizsgálati
módszert, az úgynevezett ingatlanpiaci
statisztikai analízist is nyilvánossá tettük. ( Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/isa/index.htm
) Vizsgálati eredményeinket az
alábbiakban tesszük közzé, azok nyilvános felhasználása – után közlése a
szerzői jogi törvény alapján - csak a Forrásra hivatkozással történhet! Forrás: Ingatlan-Online.com adatbank. A
lakóingatlan-piaci négyzetméterárak alakulása 1996.01.01-2004.10.01.
közötti időszakban Budapesten
Forrás: Magyar
Ingatlanpiaci MetaAdatbázis, Ingatlanpiaci-Monitor
adatbanki szolgáltatás
Megjegyzés: A diagramm vízszintes
tengelyén az idő, a függőleges tengelyen a négyzetméterárak futnak eFt/m2
dimenzióban. A piros görbe a kínálati négyzetméterárak változását, a kék
görbe az illetékhivatali ( megkötött adásvételek
adataiból számolt) négyzetméterárak változását mutatja. A tényleges vételárak négyzetméter árai, e
két görbe közötti intervallumban szórnak. A kínálati
négyzetméterárak alakulása 2003.10.01.-2004.10.01
közötti időszakban Budapesten
Forrás: Magyar Ingatlanpiaci MetaAdatbázis,
Ingatlanpiaci-Monitor adatbanki szolgáltatás
Megjegyzés: A diagramm vízszintes tengelyén
az idő, a függőleges tengelyen a négyzetméterárak futnak eFt/m2 dimenzióban.
A piros görbe a kínálati négyzetméterárak változását mutatja. Kínálati
lakóingatlan árak
Forrás: Magyar Ingatlanpiaci MetaAdatbázis, Ingatlanpiaci-Monitor adatbanki szolgáltatás
Összefoglalva: A
lakóingatlanok kínálati négyzetméterárai 2001 illetve 2002 időszakában
stagnáltak, viszont 2002. III. negyedévéről 2003. III. negyedévére 9 %-al emelkedtek. Ennek feltehetően a kis lakások iránti
élénk kereslet volt az oka. A háttérben a belföldi vásárlóerő áll. A 2003. év III. negyedévéről a 2004. év
III. negyedévére 240 eFt/m2 átlag
értékről 255 eFt/m2 értékre nőttek
a kínálati négyzetméterárak a lakóingatlan piacon. Ez 6,25 %-os
növekedést jelent, ami feltehetően azonos az inflációval, avagy az alatti. Reálértékben tehát az ingatlanpiaci árak
stagnálnak Budapesten. Prognózis
2005. év III. negyedévére a budapesti lakóingatlanok átlagos kínálati
árszínvonalára
Prognózisunkat
a 2002, 2003, 2004 években mért kínálati árszínvonalra alapozzuk. Ez 3 éves
időszakot jelent.
A három éves időszak kínálati négyzetméter árait a fenti diagrammban ábrázoltuk. Ezekre az értékekre ültetett trendfüggvény – amint az a diagrammban látható R2 értékből kiolvasható, 99,32 %-os jósági fukú. Ez felbátorít bennünket arra, hogy előre 3 évre készítsük el a prognózisunkat. A trendfüggvény formulája y = 17,5 * x + 203,33 . Ezzel 2005 évre 273 eFt/m2 2006 évre 291 eFt/m2 2007 évre 308 eFt/m2 budapesti kínálati négyzetméterár értékeket számolhatunk. Feltéve, ha az elmúlt 3 évben tapasztalható tendenciák megmaradnak és nem történik olyan mértékű külső beavatkozás, ami a folyamatokat lényegesen befolyásolná. Budapesti
telek kínálati árszínvonal
Forrás: Magyar Ingatlanpiaci MetaAdatbázis, Ingatlan-Online
adatbanki szolgáltatás
Budapestnek csak bizonyos térségeiben létezik telek kínálat. A vizsgálat 244 db telek kínálat alapján történt, amely az Ingatlan-Online adatbankban nyert regisztrációt. Erre a mintára nézve a budapesti telek kínálati árszínvonal a következő értékekkel jellemezhető: Minimum
= 28,125 eFt/m2 Átlag
= 50,708 eFt/m2 Maximum
= 86,625 eFt/m2 Fontos! A fent adatok a
megjelölt mintára, illetve irányítószám körzetek adataiból számított körzeti
átlagértékekre vonatkoznak. A szélsőértékek ugyanis Budapesten a telek
kínálatban 3 eFt/m2 (1036 irsz körzet minimum)
illetve 405 eFt/m2 (1125 irsz körzet maximum)
mutatkoznak. Építési
telek kínálati árszínvonal változása Budapesten
Forrás: Magyar Ingatlanpiaci MetaAdatbázis,
Ingatlan-Online adatbanki szolgáltatás
Összefoglalva: A fenti diagrammban a
vízszintes tengelyen az évek, a függőleges tengelyen a kínálati négyzetméterárak
futnak. Az adatok irányítószám körzetekre számítottak. A pink
színű görbe, az irányítószám körzetekre számolt minimum, a sötétkék görbe az
átlag, míg a sárga görbe a maximum kínálati négyzetméterár átlagértékeket
jelzi. A
táblázatban jól nyomon követhető, hogy az építési telkek átlagos kínálati
árai 2000. évtől viszonylag egyenletesen emelkedtek 14 eFt/m2 kínálati négyzetméterártól 51 eFt/m2 –ig. Ebben az időszakban
a kínálati árnövekedés 364 %-os volt. Itt
volt tehát az építési telekárrobbanás!
Ennek okaként az jelölhető meg, hogy az azt
megelőző lakásár robbanás (1991-2000) valamint lakáshoz jutásra tett
kormányzati intézkedések ebben az időszakban fellendítették a lakásépítést, a
lakóparkok építését és miután Budapesten nagyon kevés az építési telek, így a
telkek tulajdonosai a nagyfokú kereslet miatt „szinte egekig” emelték a
kínálati árakat. Ez egy természetes piaci mechanizmus, tehát ha nő a kereslet
és az áruból kevés van, úgy a vásárlók egymásnak fölé ígérnek. Ez a
növekedési szakasz viszont 2002. évvel megtorpant és 2003 évre 9 %-al csökkent. Most viszont 10,6
%-al újra emelkedett. Az összefüggések tanulmányozásával
megállapíthatjuk, hogy 2003. év októbere és 2004. év októbere között a
kínálati négyzetméter árszínvonal az építési telkek esetében 46 eFt/m2
átlag értékről 51 eFt/m2 átlagértékre nőtt. Ez 10,86 %-os növekedést jelent. Megfigyelhető hogy a 2004. évi
kínálati telekárak a 2002. évi árakkal azonosak. Ha tehát az inflációt is beszámítjuk, úgy
reálértékben a telekárak hosszabb távon csökkennek. Jelenleg ugyanis csak egy
lokális növekedéssel számolhatunk. Fontos! Az
értékek Budapest egészére vonatkoznak, így lokálisan, Budapest egyes
térségeiben más-és más kép tárulhat elénk, hiszen a szórás 3 – 405 eFt/m2
közötti. Ez
évben először megkíséreltünk az építés telkek átlagértékére is trendfüggvényt
illeszteni, ugyanis jelenleg már négy évre tekintő idősoros adatbázisok
alapján végezhettük számításainkat. A trendfüggvény viszont csak 78,27 %-os jósági fokú, amit nem
fogadhatunk el. Így ezen a területen prognózisra továbbra sem
vállalkozhatunk. Ez
egyben azt is jelenti, hogy a telekárak hektikus mozgást mutatnak, ami minden
bizonnyal a mindenkori kormányzat lakáspolitikájának tudható be. Megállapíthatjuk,
hogy a mindenkori kormányzat lakás – illetve
adópolitikájára legérzékenyebben az építési telekárak reagálnak. |
|
|
|
|
|
|
|
||
|
||