Úgy tűnik, a jövedéki szabályozás bevezetése a szőlőtermelők és a borászok életét jobban megnehezítette, mint a borpancsolókét. Erre utal, hogy miközben a legális gazdaságban tevékenykedők a jogszabály finomítását célzó javaslatok kidolgozásával vannak elfoglalva, a feketézők az elmúlt években megszokottnál valamivel szerényebb keretek között, de tovább folytatják eddigi tevékenységüket. Pedig a jövedéki szabályozás kiterjesztése a borra pontosan azt a célt szolgálta, hogy a pancsolt borok forgalmazását visszaszorítsa Magyarországon.

Mihálovits András NÉPSZAVA

A kívánt célt, a borhamisítás visszaszorítását kezdetben sikerült elérni. A jövedéki szabályozás tavaly augusztusi bevezetését követően ugyanis néhány hónap alatt komoly kereslet mutatkozott a szőlőből készült borok iránt. Az élénk érdeklődést annak köszönhették a pincészetek, hogy az addig "pancsolt" bort kínáló kocsmárosok megijedtek a hatóság szigorától - véli Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára és Sümegi József, a Magyar Borgazdaság Szövetsége (MBSZ) elnöke.

A kiugró kereslet azonban csak néhány hónapig tartott. Időközben ugyanis a berzenkedő vendéglátósok nyomására kissé "felpuhult" a jogszabály. Jelenleg a kocsmárosoknak nem naponta, csak havonta egyszer kell elszámolniuk borkészletükkel, ami lehetőséget ad némi ügyeskedésre. A borhamisítóknak tehát újra van piaca, igaz, a kereslet már nem a régi. A szőlősgazdák és a borászok azonban, úgy tűnik, nem hagyják annyiban. Most azt szeretnék elérni, hogy álljon vissza az eredeti állapot és a vendéglátósok a bor esetében újra térjenek vissza a napi elszámolásra.

Érdekes, hogy amíg a borpancsolók életébe csupán némi nehézséget hozott a jövedéki szabályozás, a szőlőföldek és a pincék környékén továbbra is nagy a morgolódás. A gazdák és vincellérek egyaránt a bürokráciára panaszkodnak. Sokan mondogatják, annyit kell az adminisztrációval törődni, hogy a szőlőre, a borra már alig jut idő. Az érdekképviseletek ezért szorgalmazzák, hogy a jogszabály megváltoztatásával az Országgyűlés szüntesse meg a szőlőtermés sorsát nyomon követő szőlőpincekönyvet, a bor útját dokumentáló borpincekönyvet pedig tegye egyszerűbbé. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál és a Magyar Borgazdaságok Szövetségénél is úgy látják, a nehézségek ellenére a jövedéki szabályozás bevezetése alkalmas lehet a borhamisítók visszaszorítására. Ahhoz azonban, hogy az ágazat alkalmazkodni tudjon a helyzethez finomítani, egyszerűsíteni kellene a szabályokon.

A sok könyvelnivaló, no meg a jövedelemhiány miatt egyre többen hagynak fel a szőlőműveléssel. A hazai szőlőtermő terület ennek köszönhetően folyamatosan csökken, ma már alig éri el a 90 ezer hektárt. A folyamat néhány év múlva komoly feszültségeket okozhat az ágazatban, mivel az EU-csatlakozás után, bármennyire is kedvezőek lesznek a piaci lehetőségek, nem lehet növelni a szőlőültetvények területét.

Komoly hiányosság viszont, hogy a magyar borok exportja folyamatosan csökken. A kivitel 1995-ben még meghaladta az 1,3 millió hektolitert, ami 128 millió dolláros exportbevételt hozott az ágazat konyhájára. Tavaly azonban már csak 876 ezer hektoliter magyar bor talált vevőre külföldön, ami 67,5 millió dollár bevétellel gyarapította a szőlőből és a borból élőket. A drasztikus csökkenés oka, hogy a borkivitelhez adott támogatás literenként 25 forintról 16 forintra mérséklődött. A magyar bor külpiaci népszerűsítésére is alig jut pénz. Tavaly e célra mindössze 183 millió forint ment el, ami alig 10 százaléka a "bornagyhatalmak" által marketingre költött összegnek.

A borhamisítás visszaszorítása önmagában tehát nem segít a szőlő- és borágazaton. A szőlőterület növelése és a gazdaságosság megteremtése legalább olyan fontos, mint a borpancsolók elleni küzdelem. A célok eléréséhez javítani kellene az ágazat tőkeellátottságán. A Magyar Borgazdaság Szövetsége szerint az adózás korszerűsítésével jelentős összeget lehetne visszaforgatni az ágazatba. A bor áfájának 25 százalékról 12 százalékra mérséklése 7,5 milliárdot hagyna az ágazatban, amit a zárjegy kiváltásával még 450 millióval lehetne növelni. A mentőövre mihamarabb szükség lenne, hiszen egyre élesedik a fogyasztókért folyó verseny. A túlkínálattal küszködő belföldi piacon például a hazai borok kétharmadát a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakban adják, ahova csak komoly árengedmények fejében juthatnak be. Nem jobb a helyzet külföldön sem. Az elmúlt húsz évben a világ borfogyasztása 25 százalékkal csökkent, miközben a verseny élesedik. Erre utal, hogy a nagy ültetvényeken, iparszerűen termesztő, a piacra jutást komoly összegekkel támogató "újvilági" országok piaci részaránya 4-ről 16 százalékra ugrott.

Bortermelő a pincében - a pancsolók visszaszorítása mellett jelentős adócsökkentéseket szeretnének elérni. - Kép

MTI-információ

A British Airways (BA) sajnálattal veszi tudomásul, hogy kényszerűségből napi háromról kettőre kell csökkentenie a Budapest és London között közlekedtetett járatainak számát - jelentették be a társaság vezetői.

Tim Ramage, a cég területi kereskedelmi menedzsere elmondta, hogy légitársaságuk már tavaly novemberben jelezte, három járatot üzemeltetne az idén nyáron. Ugyanakkor a Malév csak idén márciusban kérte a menetrend megváltoztatását, amelyet túlságosan veszélyesnek talált üzleti szempontból. Az angol légitársaság vezetői úgy vélik, hogy a Malév néhány kérésének eleget tudtak volna tenni, ha azokat korábban terjeszti elő. A tavalyi évhez képest a harmadik járat megszűnésével 1 százalékkal csökken a Budapest-London közötti kapacitásuk, miután a Malév félelmeire reagálva egyik B-767-es gépüket B-757-essel helyettesítették.

Az angol cég képviselője hangsúlyozta, hogy meglátásuk szerint szükség van a nyári napi három járatra, és menetrendjüket a keresletnek megfelelően alakították ki. A British Airways azért fogadta el járatszámának csökkentését, hogy elkerüljék a két légitársaság Budapest-London közötti járatainak teljes törlését.

A korábbi tájékoztatással szemben a Malév nem június 6-án, hanem június 2-án indítja el utoljára bangkoki járatát. A bangkoki járat menetrend szerint, június 2-án 13 óra 25 perckor indul Budapestről, és június 3-án tér vissza, ugyancsak a menetrend szerint, 13 óra 15 perckor landol Ferihegyen.

A fővárosban az év első negyedében átlagosan 215,9 ezer forintra tartották az eladók a lakóingatlanok négyzetméterét, míg egy évvel korábban 116,2 ezer forint volt az átlagár - derül ki az Irányáras Ingatlan Adattár 2001. című kiadványból. Tilk László Géza, az adattárat készítő Huninfor Informatikai és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az 1996 óta rögzített ingatlanhirdetések adatai szerint 1999-ben átlagosan 103,3 ezer, 2000-ben 173,4 ezer forintba került a lakóingatlanok négyzetmétere.

- Évente 100-120 ezer lakás, illetve családi ház cserél gazdát a fővárosban - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Az Irányáras Ingatlan Adattár 2001. CD-ROM több mint 28 ezer fővárosi ajánlatot tartalmaz. Az első alkalommal ez évben megjelent adattár egyebek között mintegy 7700 családi ház, 16 800 öröklakás és több mint 2300 telek ajánlatainak kivonatát tartalmazza és irányárairól ad tájékoztatást. Ezen túl mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi ingatlanok aktuális ajánlatait is közli.

Tegnap reggel óta az Erste Bank Befektetési Rt. kezeli a Dunainvest Tőzsdeügynökség ügyfélállományát és befektetési alapjait. A Dunainvest minden befektetési szolgáltatással felhagy, megváltoztatja nevét és tevékenységét, tőzsdei tulajdoni hányadát értékesíti. Debreczeni Kálmán, a brókercég elnök-vezérigazgatója lemond a Befektetési Vállalkozások Szövetségének elnöki és a Befektető-védelmi Alapban betöltött igazgatósági tagságáról. A tőkepiaci szakembert e radikális lépések okairól kérdeztük.

Giczi József NÉPSZAVA

- Mikor és minek hatására döntöttek a tőzsde elhagyásáról és a befektetési szolgáltatások megszüntetéséről?

- Tulajdonostársammal, Ferenczi Pálmával ezt a brókercéget eredetileg fiainknak, unokáinknak szántuk és érzelmileg is kötődtünk hozzá. Először tavaly bizonytalanodtunk el, amikor ajánlatot kaptunk ügyfélkörünk eladására. Akkor még elutasítottuk azt, három hete azonban újragondoltuk a cég jövőjét, és körülbelül 12 napja úgy döntöttünk, hogy értékesítjük az ügyfélállományt és a befektetési alapokat, azaz távozunk a befektetési szolgáltatások piacáról. Ehhez múlt pénteken megkaptuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyét is.

- Mi volt az oka ennek az elhatározásnak?

- Megállapítottuk, hogy a magyar értékpapírpiac kedvezőtlenebb helyzetben van, mint korábban reméltük, és a helyzet javulására nem nagyon számíthatunk. Jól működő számítástechnikai rendszert és komoly munkatársi gárdát építettünk ki, akik forgalomarányosan kapják jövedelmüket, ügyfeleink jutaléktermelő képessége azonban az utóbbi években rohamosan romlott. A cég hatékonysága ugyan lehetővé tette volna, hogy veszteség nélkül működjön, saját lelkesedésünk nélkül azonban nem láttuk értelmét, hogy ügyfeleinket és munkatársainkat lelkesítsük. Egy olyan cégnek, amely régebben 100 millió forint bevételt ért el, havi 20-25 millió forint bevétellel működnie olyan lenne, mintha egy profi labdarúgócsapat kizárólag a futball szeretete miatt grundfocit játszana.

- Mitől vált ennyire kilátástalanná a magyar értékpapírpiac helyzete?

- A magyar értékpapírpiac válságos helyzetét a nemzetközi tőkepiac bizonytalanságai mellett számos tényező idézte elő. Közülük kettőt tartok meghatározónak. Egyrészt a gazdálkodás világméretűvé válása, vagyis a globalizáció kedvezőtlenül hatott a magyar gazdaság vállalati szerkezetére. Az ország eredményesen működő vállalkozásai nem nemzeti cégek, hanem nemzetközi társaságok leányvállalatai. Azok tulajdonosai pedig leányvállalataik fejlesztését saját forrásaikból vagy a nemzetközi tőkepiacon felvett hitelből biztosítják, nem a pesti tőzsdére bevezetett részvények és kötvények kibocsátásából. Ezt a folyamatot felerősítette, hogy az ország kormányai az állami cégek magánkézbe adásánál többnyire a közvetlen hatást részesítették előnyben a részvények tőkepiaci forgalomba hozatala helyett. Másrészt az utóbbi évek kormányzati intézkedései egyaránt elbizonytalanították a külföldi és a belföldi befektetőket.

- Konkrétan milyen lépésekre gondol?

- Az utóbbi években a magyar gazdaságirányítás úgy viselkedik, mintha egyáltalán nem lenne szüksége tőkére. Ezért a kormány nem tőke- és befektetőbarát módon változtatott az adó- és a nyugdíjbiztosítási rendszeren, beleszólt a tőzsdén szereplő nagyvállalatok életébe. Ezt a folyamatot tovább fokozták felelős személyek tőkepiacot lekicsinylő nyilatkozatai is. Mindez markánsan szembenáll azzal a gazdasági fejlődéssel, amely az utóbbi években történt, ám ennek hatására egy egészségtelenebb gazdaságszerkezet alakult ki, mint ami megvalósítható lett volna.

- Milyen lenne Ön szerint a kívánatos gazdasági szerkezet?

- Szerintem az országban jelen lévő szellemi lehetőségek kihasználását olyan cégek sokkal jobban megvalósíthatnák, amelyeknél a döntések Magyarországon születnek. A lehetséges és a megvalósuló gazdaságszerkezet közötti különbséget jól mutatja több nagyvállalat sorsa. Például a BorsodChem korábban egy Magyarországon irányított, hatékonyan gazdálkodó cég volt. Az 1998 óta felgyorsult kedvezőtlen folyamatok miatt azonban részvényei olcsóvá váltak. Mivel komoly pénzügyi befektetők nem láttak fantáziát a magyar részvénypiacban, ezért a vállalat hamarosan egy külföldön irányított cégbirodalom részévé válhat. A kedvezőtlen folyamatok fennmaradása esetén hasonló sors várhat a többi tőzsdecégre is.

- Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani és a magyar értékpapírpiac helyzetén javítani?

- Tőke- és tőzsdebarát gesztusokat kellene tennie a kormánynak annak érdekében, hogy a komoly befektetőket visszacsalogassa a Budapesti Értéktőzsdére. El kellene kerülni annak még a látszatát is, hogy a gazdaságirányítás beleavatkozik a tőzsdén szereplő cégek életébe. A kormány tagjai szerintem ezt nagyon jól tudják, hiszen világjárt emberek, ám ez irányú szándékaikról nem győztek sem minket, sem a befektetőket. Hét kormány működése alatt tevékenykedem a tőkepiacon. Azt tapasztaltam, hogy a részvénypiac fejlődése mindig attól függött, hogy a politikai döntéshozók mennyire tartották fontosnak a piac fejlesztését. E tekintetben minden eddigi kormánynak voltak jó és rossz időszakai.

- Milyen jövő vár Ön szerint a Budapesti Értéktőzsdére?

- Ha nem történik semmilyen változás, akkor a magyar részvénypiac feloldódik a nemzetközi részvénypiacban, a pesti tőzsde jelentősége pedig megszűnik. Kedvező változások esetén azonban a magyar részvénypiac helyi tőkeelosztó központtá válhat, a Budapesti Értéktőzsde pedig regionális börzévé alakulhat. Ennek megvalósulása attól függ, hogy a nagy nemzeti vállalatok regionálissá tudnak-e válni és tevékenységükhöz tudnak-e tőkét szerezni a pesti tőzsdén. Ha ezt el tudják elérni, akkor a környező országok regionálissá növekvő cégeinek érdemes lesz a budapesti tőzsdén megjelenniük. Mindez azonban akkor képzelhető el, ha további nagy nemzeti cégek jelennek meg a Budapesti Értéktőzsdén. A tőke is elsősorban az ilyen cégeket szereti, azok részvényeit vásárolják szívesen a befektetők. Kapásból négy olyan magyar céget is tudok említeni, amelyet az állam magánkézbe adhatna a tőzsdén keresztül. Ezek a Malév, a Dunaferr, a Bábolna és a Szerencsejáték Rt.

Debreczeni Kálmán, a Dunainvest volt vezetője: "Egy olyan cégnek, amely régebben 100 millió forint havi bevételt ért el, havi 20-25 millió forint bevétellel működnie olyan lenne, mintha egy profi labdarúgócsapat kizárólag a futball szeretete miatt grundfocit játszana." Demecs Zsolt felvétele - Kép

Több mint hárommillió embernek van bankkártyája Oroszországban, és optimista elemzők akár mintegy negyvenszázalékos emelkedésre is számítanak. Igaz, jelentős a csalások száma is.

Barabás Péter NÉPSZAVA

Az isten háta mögötti Jakutföld déli részén van egy kis bányászváros, Nerjungri. Szinte minden üzletben, a piacon, a szervizben van bankkártyát elfogadó automata. Ha valakinek azonban az az ötlete támadna, hogy mondjuk vodkát vagy üdítőt vásároljon a kártyájával, nem kis bonyodalmakba keveredne. Ami sokat elárul arról a kedvező változásról, ami ezen a téren Oroszországban végbement, de azokról a korlátokról is, amelyek ugyanakkor még gátolják a fejlődést.

Tavaly a VISA-val kapcsolatban álló orosz bankok 1,1 millió kártyát bocsátottak ki. Az ezekkel lebonyolított forgalom 167 százalékkal nőtt, és elérte az 1,4 milliárd dollárt. Az Oroszországban működő külföldi bankok mindössze 2 százalékkal részesednek a kártyakibocsátásból, viszont ügyfeleik rendkívül aktívak.

Növekszik azoknak a száma, akik kártyával juthatnak fizetésükhöz. A legtöbb forgalomban lévő bankkártya amúgy is ilyen. A Moszkvai megye vállalatainak több mint 80 ezer munkatársa például a Vozrozsgyenyije bank kártyájával kapja meg a bérét. S van olyan pétervári bank, amelyik több mint ezer vállalattal áll hasonló kapcsolatban. A bérek kártyával történő kifizetésének köszönhetően a Baskreditbank tavaly 170 ezer kártyát bocsátott ki.

A múlt évben a legjobb esetben egyetlen munkanap kellett egy ügyfél kártyájának kiadásához, idén néhány bank szeretné ezt az időt néhány órára lerövidíteni. Újabb és újabb szolgáltatásokat ígérnek. A vámhivatal például lehetővé teszi, hogy mikroprocesszoros kártyájával lehessen vámot fizetni. Arra számítanak, hogy ha csak a külkereskedők 5 százaléka élni fog ezzel a lehetőséggel, ez nagymértékben meglódítja a bankkártyaforgalmat.

Idén már a nyugdíjasok is hozzájuthatnak pénzükhöz a Szberbank kártyájával. Az első ilyen kártyák februárban jelentek meg Moszkvában és Szentpétervárott. Januártól minden moszkvai, akinek VISA, Europlay és Union Cardja van, már a legnagyobb társaság telefondíjait is kártyával fizetheti.

Az internetkereskedelem nem erőssége az orosz piacnak. Internetes üzletet VISA, Eurocard Mastercard és Union Card kártyával lehet bonyolítani. Egyelőre azonban a legtöbb bank és a legtöbb vevő óvatos. Tavaly azonban megnőtt azoknak a száma, akik már nemcsak a bankautomaták szolgálatait vették igénybe. Már akad olyan bank is, amelyik azzal dicsekedhet, hogy a pénzügyi műveleteknek több mint a felét teszi ki a vásárlások, a kereskedelmi és szervizszolgáltatások kártyával való kiegyenlítése. A siker érdekében az üzletek egyre gyakrabban adnak kedvezményeket a vevőknek.

Tavaly csak a Baskreditbank száz új automatát állított fel és ma már félezer üzlettel áll kapcsolatban. Becslések szerint idén 25 százalékkal megnő a kártyát elfogadó kereskedelmi egységek száma.

Az Expert című orosz lap átfogó elemzéséből kiderül, hogy a legjelentősebb fejlődést a bankárok a hitelkártyák tömeges megjelenésétől remélik. Ettől azonban még messze vannak: az összes kibocsátott kártyának mindössze a 0,2 százaléka hitelkártya. Robbanásszerű változás idén sem várható. Több tucat orosz bank technikailag felkészült a hitelkártya-kibocsátásra, de törvényi háttér hiányában és az ingatag viszonyok ismeretében még nem szánja el magát a fejlesztésre. Túl sok a szegény ember, túl sok a bizonytalan egzisztencia.

Ezért aztán a bankok igyekeznek biztosra menni. A Delta Bank például VISA Classic és VISA Gold kártyával rendelkező ügyfeleiknek biztosít csak hitelt. A cégek egyike-másika megállapodást köt a bankokkal, hogy azok munkatársaiknak egyhavi bérük erejéig kártyájukra hitelt adnak. De van olyan bank is, amelyik kizárólag VIP-ügyfeleivel áll szóba hitelügyben.

A kártyapiac most már nem csak Moszkvára korlátozódik. A főváros részesedése 50-55 százalékra szorult vissza. Néhány város a kártyák számát tekintve megelőzi Moszkvát. Ezt azzal magyarázzák, hogy az 1998-as pénzügyi válság a régiókat kevésbé rázta meg: a kártyatulajdonosok vesztesége itt lényegesen kisebb volt, mint a központban.

Több bank újabban már nem elégszik meg a helyi kártyák propagálásával, helyettük nemzetközi kártyákat ajánl.

A mikroproceszszoros kártyák már hetven városban honosak, és újabb régiókat hódítanak meg. Nagyobb biztonságot remélnek tőlük. Ez már csak azért sem elhanyagolható, mert 1999-hez képest duplájára nőtt a kártyacsalások száma. Tavaly 3,2 millió dollárt tett ki a VISA és az Europlay kártyákkal való visszaélésből származó kár. A közelmúltban bukott le az a banda, amelynek tagjai a kártyalopás után 40 perccel lenullázták a tulajdonosok banki vagyonát. Olyan esetekre is fény derült, amikor a tolvaj összejátszott az üzletek pénztárosaival.

Bár sok optimista elemző jelentős fejlődést jósol a kártyapiacon, egyes vezető bankárok óvatosabbak. Arra figyelmeztetnek, hogy csak az orosz politikai közélet kiegyensúlyozottsága és a gazdaság dinamikus fejlődése esetén van remény a bankkártya-kereskedelem fejlődésére.

MTI-információ

Európában évente több mint 300 millió hektoliter sört állítanak elő, amiből mintegy 7 millió hektoliter a magyar termék - tájékoztatta Sápi Róbert az Európai Sörgyártók Szövetségének (EBC) hétfőn Budapesten kezdődött kongresszusán az MTI-t.

A rendezvény előkészítő bizottságának elnöke elmondta: a négynapos kongresszuson 42 ország csaknem ezer szakembere tanácskozik a sörgyártás műszaki, technológiai kérdéseiről, valamint a sör egészségre gyakorolt hatásáról.

A tanácskozáson elhangzott, hogy az orvosok szerint a komlóból készült élelmiszerek rákmegelőző hatásúak. A konferencián szó esik a sörgyártás technológiai folyamatairól, a környezetvédelmi kérdésekről, valamint azokról a rizikófaktorokról, amelyek a gyártás során a dolgozókat érinthetik vagy a fogyasztók találkozhatnak velük.

Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: az, hogy a rendezvény házigazdája Budapest, elismerés a magyar söripar számára, mutatja, hogy Magyarországon a sörelőállítás európai színvonalú.

Enyhülő állat-egészségügyi intézkedések

Az ország dunántúli megyéiben 2001. május 15-től ismét megengedettek az állatvásárok, -kiállítások, -bemutatók és -versenyek, indokolt esetben az állattartó telepek is látogathatók - adta hírül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztálya. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a Nagy-Britanniában, Franciaországban, Írországban és Hollandiában fellépett ragadós száj- és körömfájás járványügyi helyzet az utóbbi időben kedvezően alakult.

Tőkére van szüksége a mezőgazdaságnak

A magyar mezőgazdaság ma nincs olyan pozícióban, hogy "fájdalom nélkül" csatlakozhasson az Európai Unióhoz - vélekedett Solymosi József, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) alelnöke. Ma még lehetőség van ara, hogy az agrárium a nemzeti költségvetésből jelentősebb tőkeinjekciót kapjon. Két-három esztendő alatt reálértékben évi 300-400 milliárd tőkeinjekcióval lehetőség van arra, hogy lényegesen javuljon a magyar mezőgazdaság kondíciója és később versenyképes lehessen az Európai Unióban.

Költségarányos energiaárakat sürgetnek

Az energiaár-képzési rendszereket úgy kell meghatározni, hogy az árak fedezzék a költségeket - hangoztatta Gerald Doucet, a Világ Energia Tanács (WEC) főtitkára a WEC Magyar Nemzeti Bizottság fórumán. A tanácskozás egyik fő témája a nukleáris energia helyzete volt Európában, illetve hogy Németország erőmű-bezárási tervei milyen hatással lesznek az egyéb energiahordozók felhasználásának alakulására. A tanács álláspontja az, hogy ahol már van atomerőmű, ott az maradjon fenn és biztonságos, gazdaságos technológiákkal bővüljön.

Mégis árat emel a Mol