Ingatlan Fórum

2002-03-22

 

 

Ingatlanadatbank – és média szekció

 

Ingatlanadatbank –és média szekcióban a moderátor: Tilk László Géza,  Elérthetősége:tilk@axelero.hu

Eddig bejelentkeztek még, delegálás alapján:

Borsi László,

Cserkuti György,

Karlik Imre,

Németh Krisztina

 

Frissítve: 2002-03-22

 

Az Ingatlan Fórum Adatbanki –és Média munkacsoportja

Aktuális feladatok

Összeállította: Tilk László Géza 2002-03-21

 

1.       A fórum tagszervezeteiből minimum egy-egy munkatárs kijelölése a szekciómunkára

2.       A szakterület körülhatárolása javaslat általában

2.1.   Ingatlan adatbankok

2.2.   Igatlan szaksajtó (elektronikus és nyomtatott)

2.3.   Követelmények meghatározása

2.3.1. Ingatlan adatbázisok és adatbankok

a)      adatbázisok meghatározása, definiálása

b)      adatbázisok regisztrációja

c)       adatbázisok jogvédelme

d)      adatbázisok hozzáférhetősége

e)      adatbázisok ellenőrizhetősége

f)        adatbázisok archiválásása

g)      adatbázisok ismertetői, fogyasztóvédelem

h)      Ingatlan-adatbankok regisztere

2.3.2.        Ingatlanszaklapok – avagy rovatok definiálása

a)      lapok regisztrációja

b)      reklámkódex

c)       etikai kódex

d)      ingatlanszaklapok regisztere

2.3.2.        IF Adatbanki –és Média Fórum

a)      valamennyi ismert és a piacon megjeleő adatbank, szaklap, rovat figyelése

b)      regisztráció

c)       fórum szervezés

2.4.       Etikai (ad hoc) Bizottság

a)      létrehozása

b)      működtetése

3. Kapcsolatépítés

 

3.1. Magyar Tartalomszolgáltatók szövetsége (adatbanki)

3.2. Újságíró szövetségek

 

Ingatlan Fórum

média – és adatbanki szekció

Tilk László Géza moderátor

Frissítve: 2002-01-09

Szinapszis

A leendő ingatlanszakmai kamara, kialakításával kapcsolatban

 © Tilk László Géza

 

1. A szekció tevékenysége vonatkozásában mértékadó szakmai szervezetek és azok szabályozásai

Magyar Újságíró Szövetség (MÚOSZ) www.muosz.hu

Magyar Szakújságírók Egyesülete (MSZE)          

Magyar Reklámszövetség (MRSZ) www.mrsz.hu

Magyar Tartalomszolgáltatók Szövetsége (MTSZ) www.dbassoc.hu

Adatbázis Szerzői Jogvédő Egyesület (ASZJE) http://www.dbassoc.hu/aszje0.html

 

2. A szekció munkacsoportja javasolt tagjai

Tilk László Géza  szekció moderátor (Magyar IngatlanKlub) – MSZE; ASZJE; MTSZ

Borsi László  - MUOSZ

Kratzl Gábor (OriGo Ingatlanbörze Egyesülés) – MTSZ

Karlik Imre (IME) – MRSZ

 

3. Feladatok

            3.1. Az egyes szakmai szervezetek szabályozásának, etikai kódexeinek megszerzése

            3.2 A szakmai szabályozás ingatlanszakmára értelmezhető részének összeállítása

            3.3. Nyilvános vitára bocsátás

            3.4. A vita összegzése

            3.5. Előterjesztés az Ingatlan Fórum tanácskozó testülete elé

 

Budapest, 2002-01-09

 

Anyagok:

 

Újságíró szakma: Közös Etikai Alapelvek tervezet szerk. Tilk László Géza

 

Új médiatörvény-tervezetet dolgoznak ki az újságírók
Szakmai etikai bizottságot kellene létrehozni

Forrás: http://www.frisshirek.hu/article/id=5503/

2001. május 15, kedd 13:00 BUDAPEST | 

Új médiatörvény-tervezetet dolgoz ki a négy magyar újságíró szervezet, hogy kiutat találjanak a jelenlegi zavaros és zavaró helyzetből -- közölte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK), a Sajtószakszervezet és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége.

Nem hívtak meg politikusokat az egyeztetésre, hiszen a négy képviseletnek eleve vannak politikai kötődései. A szakmának pedig elő kell segítenie az EU-csatlakozást -- mondta a megbeszélés elején Tamás Pál, a Szociológiai Intézet igazgatója.

Előrelépésnek nevezte az etikai kérdésekben való együttműködést Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége elnöke, aki szerint az újságíróknak kellene megfogalmazni, mi tekinthető médiamunkának.

Könnyíti a törvényelőkészítést, hogy tudjuak, mi lesz az EU-csatlakozás után -- mondta Wisinger István MÚOSZ elnök, aki szerint gyorsan meg kell oldani a sajtó jelenlegi problémáit, hogy az ne akadályozza az EU-csatlakozást. Wisinger szerint azért foglalkozik a nemzetközi sajtó annyit a hazai helyzettel, mert Magyarországnak meghatározó a helye a csatlakozásra várók között.

A média szereplőit be kell vonni a méditörvény módosításába, sőt az lenne a legjobb, ha a szakmára hagynák a politikusok a tervezet kidolgozását -- mondta Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének vezetője. Kósa szerint közös etikai kódexre lenne szükség, aminek keretében német mintára egy független sajtótanács véleményezné a felmerült kérdéseket.

Hasonlóképp szükségesnek tartotta a sürgős döntést Gyöngyösi Árpád, a sajtószakszervezet elnöke, aki szóvá tette, hogy az újságíróknak nincs érdekvédelme, többségüket kényszervállalkozóként foglalkoztatják.

A megbeszélés résztvevői örömmel vették tudomásul, hogy Martonyi János külügyminiszter, az EU-csatlakozási fejezetek lezárása érdekében felajánlotta közvetítését. (MR Krónika)

 

MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX

 

ELŐSZÓ

 

A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon reklámtevékeny-séget folytatók szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgáljon és alkalmazásával megvaló-suljon az Országgyűlés által a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény bevezető részé-ben is elismert szakmai önszabályozás.

 

Az első Magyar Reklámetikai Kódexet a Magyar Reklámszövetség - az egész régióban egye-dülálló módon - már 1981-ben létrehozta. Ezzel egy olyan normagyűjtemény született, amely egyrészt a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori társadalmi-gazdasági renden, az abból fakadó körülményeken alapult. A Kódex átdolgozására először 1991-ben került sor, amit a rendszerváltás indokolt.

 

Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Magyarország jogharmonizációs kötelezett-séget vállalt. Ennek során a reklámszakmát érintő, olyan fontos jogszabályok születtek, mint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., a tisztességtelen piaci verseny és a ver-senykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv., végül a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény.

 

 

1997-ben a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület közös munkabizottsága igazította a Kódexet - a gazdasági reklámtevékenységről szóló tör-vényt figyelembe véve - a változó társadalmi, gazdasági és jogi környezethez.

 

Az újabb átdolgozást a reklámtörvény 2001. évi módosítása és 1997 óta a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok teszik indokolttá, illetve szükségessé.

 

A Kódex általában nem tér ki a törvényi előírásokra, azokat ismertnek tekinti. A Kódex termé-szeténél fogva a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat ugyanakkor, hogy más szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális előírásokat tartalmaznak, melyeket nem reklámszakmai szempontból indokoltak, ezek a jelen normagyűj-teményben nem szerepelnek.

 

 

 

 

 

A Kódexet a reklámszakma szervezetei áttanulmányozták és jóváhagyták. Hatályos a mai naptól, a következő szervezetek közös akaratából:

 

 

Budapest, 2001. június 26.

 

 

Magyar Reklámszövetség

Önszabályozó Reklám Testület

Reklám Világszövetség

Reklám Világszövetség Magyar Tagozata

Magyarországi Reklámügynökségek Szövetsége

Magyar Közterületi Reklámszövetség

Magyar Lapkiadók Egyesülete

TORTA (Televíziók Országos Reklám Tanácsa)

Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Magyar Marketing Szövetség

Direkt Marketing Szövetség

Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesülete

Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága

Édességgyártók Szövetsége 

Magyar Sörgyártók Szövetsége

Magyar Szeszipari Szövetség

 

 

1. Cikkely

 

 

A Kódex hatálya

 

 

(1) A Kódexa Magyarországon reklámtevékenységet folytatók gyakorlati, szakmai-etikai normagyűjteménye.

 

(2) A Kódex személyi hatálya kiterjed az aláíró szervezetek tagjaira, és mindazokra, akik a Kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat

 

(3) A Kódex tárgyi hatálya kiterjed a Magyarországon közzétett valamennyi reklámra azok megjelenési formájától, közzétételi helyétől függetlenül.

 

 

2. Cikkely

 

Értelmezések

 

(1) Amennyiben a Kódex másképp nem rendelkezik, az egyes kifejezések értelmezésére a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § fogalmi rendszere, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. § fogalmi rend-szere az irányadó.

 

(2) A Kódex alkalmazása során a reklám fogalmát a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben megfogalmazottakon túl ki kell terjeszteni egyrészt a társadalmi célú rek-lámra, másrészt a támogatással (szponzorálással) szerzett nyilvánosságra és a vásárlás-ösztönzés eszköztárára (pl. termékminta, kóstoló, jutalom, nyereményakció) is.

 

(3) A reklám fogalmát a továbbiakban ki kell terjeszteni az elektronikus levelekben (e-mail) küldött reklámokra, valamint az Interneten használt különböző reklámeszközökre (pél-dául, de nem kizárólag: céghez, termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó honlap, banner, button, pop-up window, interstitial, superstitial).

 

(4) A Kódexet mind szó szerint, mind szellemében alkalmazni kell.

 

(5) Annak elbírálására, hogy a reklám a Kódex előírásainak megfelel-e, az egyes megjelölé-seknek, kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve az adott szakmában általánosan el-fogadott jelentése az irányadó.

 

(6) A reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy milyen hatást gyakorolhat a társa-dalomra, tekintettel a közzététel módjára és helyére. A reklámeszközök eltérő jellege miatt az a reklám, amely az egyik reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható, nem fogadható el szükségképpen más reklámeszközön való megjelentetéskor is.

 

 

 

3. Cikkely

Alapelvek

 

(1) A reklámnak törvényesnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie.

 

(2) A reklámot társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni.

 

(3) A reklámnak meg kell felelnie a tisztességes verseny általánosan elfogadott alapelvei-nek.

 

(4) A reklámozásban figyelembe kell venni a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést.

 

(5) Egyetlen reklám sem ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.

 

(6) A reklámszakma szereplői és szervezetei - a reklámszakmai önszabályozás keretei kö-zött - a kereskedelmi szólásszabadság mindenkori érvényesítése érdekében lépnek fel.

 

 

4. Cikkely

 

Általános reklámtilalmak és korlátozások

 

(1) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit.

 

(2) A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlan-ságát, hiszékenységét vagy tudatlanságát.

 

(3) Természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való alkal-mazása nem sértheti azok megbecsülését.

 

(4) A reklám nem sérthet semmilyen világnézeti, (ezen belül vallási) meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a reklámban kizárólag a jó ízlés határai között és a tárgyhoz illő módon használhatók fel.

 

(5) A reklám nem tartalmazhat népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek vagy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést, illetve nem támogathat ilyen nézeteket.

 

(6) Nemzetek jelképei a reklámban - elsősorban termékek, szolgáltatások eredetének meg-jelölésére való utalásként - a jó ízlés határai között használhatók fel. A Magyar Köztár-saság nemzeti jelképeinek használatáról törvény rendelkezik. Az egyes megyék, telepü-lések jelképei csak az illetékes önkormányzat előzetes engedélyével használhatók fel a reklámban. Mindezen jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.

 

(7) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely ag-resszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző cselekedeteket ösztönöz, támogat vagy iga-zol.

 

(8) A társadalmi célú reklámkivételével a reklám nem kelthet félelmet.

 

(9) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a környezet és a köz- vagy magántulajdon károsítását, az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.

 

(10)Gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámja nem tartalmazhatja egészségügyi szakemberek és szervezetek ajánlását. Egészségügyi cik-kek, gyógyhatású élelmiszerek, kozmetikumok reklámja nem élhet vissza az egézségügyi szakemberek és -szervezetek iránti bizalommal.

 

(11)Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú - a reklám tárgya, témája által nem indokolt - felhasználása. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrá-zolása nem kifogásolható.

 

(12)A reklám nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket.

 

 

5. Cikkely

 

A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályai

 

(1) A reklám nem helyettesíti és nem is helyettesítheti a vásárlási, illetve a szolgáltatási szerződés részleteinek megismerését és tudomásul vételét. Az Interneten közzétett rek-lámok esetében a reklámokhoz kapcsolódó esetleges szerződéskötési lehetőségre a fo-gyasztó figyelmét külön fel kell hívni. A vásárlási, illetve a szolgáltatási szerződést az ajánlattal együtt közzé kell tenni. A vásárlás érvényességét a szerződés elfogadásától kell technikailag függővé tenni.

 

(2) A reklám nem élhet vissza kutatási eredményekkel, illetve műszaki és tudományos ki-adványokból vett idézetekkel. Tilos a tudományos eredmények és kifejezések megté-vesztő felhasználása.

 

(3) A reklámban a fogyasztót pontosan és hitelesen tájékoztatni kell a kedvezmények és csereakciók feltételrendszeréről vagy azok elérhetőségéről.

 

(4) Az olyan termék vagy szolgáltatás Interneten történő reklámozása során, ahol a reklá-mozás egyben értékesítési és/vagy szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul, a reklámozónak különös figyelmet kell fordítania a pontos és hiteles tájékoztatásra. Így különösen kerülni kell az internetes technológia fogyasztót megtévesztő, félrevezető, vagy egyéb módon károsító alkalmazását. A reklámozónak nem megengedett továbbá, hogy megtévesztő módon korlátozza a fogyasztó navigációs lehetőségét a Web-oldalról (például úgynevezett splash screen alkalmazásával).

 

(5) Az Interneten történő reklámozásnál az azzal egybekötött értékesítési lehetőség a fo-gyasztó számára egyértelmű módon feltüntetésre kell, hogy kerüljön. A reklámozónak fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a Web-oldal tényleges tartalmának megismerésére.

 

(6) Az Interneten közzétett minden promóciós ajánlatot és játékot, árengedményeket, bonusokat, ajándékokat egyértelműsíteni kell. A minősítő feltételeket világosan, kielégítően körülírva és pontosan kell megfogalmazni, illetőleg ezen feltételeknek könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük.

 

 

(7) Az olyan termék vagy szolgáltatás reklámozása során, ahol az értékesítés módjából adódóan a fogyasztó kizárólag a reklám alapján dönt (pl. áruküldés), a reklámozónak különösen nagy figyelmet kell fordítania a pontos és részletes tájékoztatásra.

 

(8) Új vagy jelentős változáson átesett termék, szolgáltatás reklámjában az "új" kifejezés a termék, szolgáltatás életgörbéjéhez képest csak ésszerű ideig szerepeltethető.

 

(9) Ha a gazdasági reklám arra hivatkozik, hogy a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlása közérdekű vagy jótékony célt szolgál, egyértelműen közölnie kell, hogy a reklámozó mit vagy a bevételnek milyen hányadát fordítja a megjelölt célra.

 

(10)A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban jól felismerhetően meg kell ne-vezni.

 

(11)Az olyan társadalmi célú reklámnak, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a kibocsátó szervezet nevét és a beérkező adományok rendeltetését.

 

(12)A társadalmi célú reklám csak a valós veszélyhez illő mértékben kelthet félelmet.

 

(13)Az összehasonlító reklámban közölt adatok legyenek elfogulatlan és szakszerű vizsgá-lattal egyértelműen bizonyíthatók.

 

 

6. Cikkely

 

A reklám azonosíthatósága

 

 

(1) A reklámnak, illetve az interneten közzétett reklám esetén annak a természetes vagy jogi személynek is, aki a reklámot közzéteszi, megjelenési formájától és a használt rek-lámeszköztől függetlenül világosan felismerhetőnek és azonosíthatónak kell lennie. Ha a reklám olyan reklámeszközben jelenik meg, amelyik híreket, szerkesztőségi anyago-kat vagy műsort tartalmaz (televíziós-, rádiós hírműsor; nyomtatott sajtó; internetes tartalomszolgáltató), akkor azt úgy kell közzétenni, hogy annak hirdetés jellege egyér-telműen kitűnjön.

 

(2) A társadalmi célokra (is) hivatkozó gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie a reklám gazdasági jellegének.

 

(3) A támogató (szponzor) nevét vagy az általa megnevezni kért márkanevet, védjegyet, megjelölést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a támogatás (szponzorálás) tényéről a szponzorált kiadvány, műsor, rendezvény stb. minden résztvevője, nézője, olvasója, hallgatója tudomást szerezhessen.

 

7. Cikkely

 

Az anyanyelv védelme

 

A reklám - például idegen nyelvű elemek alkalmazásával - nem kelthet olyan összhatást, amely a magyar nyelv szabályait, tisztaságát sérti.

 

 

8. Cikkely

A hitelrontás tilalma

 

A reklám nem támadhatja vagy ronthatja más termékének, szolgáltatásának hitelét sem közvet-lenül sem közvetetten.

 

 

9. Cikkely

Az árumegjelölések és a reklámötletek védelme

 

(1) Tilos a reklámban jogosulatlanul olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről mást, illetve más termékét vagy szolgáltatását szokták felismerni.

 

(2) A reklám nem hasonlíthat annyira más reklámok általános megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, vizuális megjelenítéséhez, zenéjéhez és hangeffektusaihoz, hogy az meg-tévesztő legyen vagy megtévesztésre adjon okot.

 

10. Cikkely

A személyiségi jogok védelme

 

(1) A reklám nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását, hang-felvételét, nyilatkozatát.

 

(2) A reklám nem sértheti a már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülést, illetve általában a kegyeleti érzést.

 

(3) Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyidejű hozzájárulásával történhet reklámozás telefon útján.

 

(4) Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyértelmű, előzetes hozzájárulásával történhet reklá-mozás SMS illetve telefax úján.

 

(5) Elektronikus levél útján csak olyan felhasználók számára küldhető reklám, akiknek a címe a törvényi szabályozásnak megfelelően és úgy került a reklámküldő személy vagy szervezet birtokába, hogy a fogyasztó/befogadó egyértelműen hozzájárult a reklámkül-déshez. Ilyen reklámot csak az a személy vagy szervezet küldhet, - aki vagy amely a felhasználói hozzájárulást megkapta, illetve - aki vagy amely a címek birtokába harma-dik félként, ám a felhasználó által erre egyértelműen és előzetesen feljogosított személy vagy szervezet közvetítésével jutott.

Ilyen reklám minden esetben csak a törvényi szabályozásnak megfelelően

és olyan tárgyban, mennyiségben és gyakorisággal küldhető, amire a felhasználó által adott eredeti engedély szól. Minden ilyen küldeményben világosan fel kell tüntetni, hogy a felhasználó hogyan "iratkozhat le" az adott címlistáról, vagyis milyen egyszerű módszerrel előzheti meg azt, hogy további reklámküldeményeket kapjon az adott fel-adótól.

Korlátozás nélkül küldhetőek reklámküldemények azokra az elektronikus levélcímekre, amelyeket tulajdonosaik kifejezetten és egyértelműen azzal a céllal tettek közzé, hogy azokon keresztül az információk konkrét tematika szerint nem meghatározott minél szélesebb köre eljusson hozzájuk.

 

11. Cikkely

Gyermekek és fiatalok védelme

 

(1) A gyermekeknek szóló reklámozás során különös gondossággal kell eljárni a reklám azonosíthatósága érdekében.

 

(2) A gyermekeknek, fiatalkorúaknak- vagy gyermekek és fiatalkorúak szerepeltetésével készült reklám nem tartalmazhat olyan kijelentést, vizuális megjelenítést, vagy hangef-fektust, amely szellemileg, erkölcsileg és fizikailag a kárukra lehet, kihasználja hiszé-kenységüket, tapasztalatlanságukat és érzésvilágukat.

 

(3) A reklám nem vezethet a gyermekekben olyan tudat kialakulására, hogy ha a reklámo-zott árut nem vásárolnák meg, akkor szégyenkezniük kellene vagy hátrányba kerülné-nek.

 

(4) A reklám nem sértheti a gyermek- és fiatalkorúak előtt a szülők és a nevelők tekinté-lyét, és nem bíztathat velük szembeni engedetlenségre.

 

(5) A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a gyermek- és fiatalkorúak szülők, neve-lők iránti bizalmát.

 

(6) A gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklám tartalma és megjelenítése nem mutathat rossz mintát, negatív erkölcsi értékeket.

 

(7) A gyermekkorúakhoz szóló reklám nem indíthatja őket arra, hogy bármilyen okból számukra ismeretlen személyekkel kapcsolatot keressenek vagy létesítsenek.

 

(8) Gyermekek és fiatalkorúak nem szerepeltethetők az olyan termékek, szolgáltatások reklámjában, amelyek reklámozására alapvetően alkalmatlanok.

 

(9) Egészségre ártalmas termék nem reklámozható a gyermekeknek vagy fiatalkorúaknak készült reklámban, illetve ilyen reklámokban nem szerepeltethetők gyermekek és fiatal-korúak.

 

(10)Közoktatási intézményekben reklámozni csak az intézmény vezetőjének engedélyével szabad. Az engedélyeztetési kötelezettség a reklámozott termék, szolgáltatás jellegére, a reklám tartalmára, a reklámozás módszerére és a közzététel helyére egyaránt vonat-kozik.

 

 

(11)Az intézmény vezetőjének azt a jogát, hogy a konkrét reklám közzétételét saját hatás-körében engedélyezze vagy tiltsa, nem szabad szerződésben korlátozni.

 

(12)Az iskolai reklám nem zavarhatja az oktató-, nevelőmunkát különös tekintettel az iskolaidőre, a tanítás rendjére, valamint a tanórákra.

 

(13)Az Interneten való reklámközlés során figyelmet kell fordítani arra, hogy a kifejezetten felnőtteknek szánt, korhatárhoz köthető tartalmú reklámanyagok (ideértve az elektro-nikus leveleket is) és az ezekhez kapcsolódó esetleges további tartalmak ne jussanak el gyermekkorúakhoz.

 

(14)Az olyan termék vagy szolgáltatás Interneten történő reklámozása során, ahol a reklá-mozás egyben értékesítési és/vagy szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul, a reklámozónak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az áruvásárlásra, vagy a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jognyilatkozat előtt a gyermekek szerezzék meg a szülői beleegyezést. A jognyilatkozat hatályosulását technikailag is a beleegyezés meglétéhez kell kötni.

 

12. Cikkely

A szavatosság, jótállás (garancia) szabályai

 

(1) A reklám nem hivatkozhat olyan szavatosságra vagy jótállásra, amely a fogyasztónak nem nyújt több jogot, mint maga a jogszabály.

 

(2) Amennyiben a reklám garanciára hivatkozik, a reklámból a garancia tartalmának vilá-gosan ki kell tűnnie.

 

13. Cikkely

 

Felelősség a reklámért

 

(1) A Kódex szabályainak betartásáért elsősorban és mindenre kiterjedően a reklámozó fe-lelős.

 

(2) Amennyiben a Kódex alkalmazása szempontjából a reklámozó kiléte nem állapítható meg vagy a reklámozó bizonyítja, hogy a Kódex szabályainak megsértésében vétlen, a reklámszolgáltató és a közzétevő is felelős a reklámért.

 

(3) A reklámszolgáltatónak a reklám elkészítésénél-, a reklám közzétevőjének a közzété-telnél úgy kell eljárnia, hogy a reklámozó helytállási kötelezettségének teljesítését lehe-tővé tegye.

 

***

 

Forrás: http://www.sajtoszakszervezet.hu/sajtovilag/index.html#2

VITÁRA BOCSÁTJUK! 
A MÉDIA KÖZÖS ETIKAI ALAPELVEINEK TERVEZETE

Négy újságíró szakmai, illetőleg szakmai szakszervezet képviselői elkészítették a média etikai alapelv-tervezetét. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) világkongresszusa ajánlásainak figyelembe vételével készített tervezetet konferencián vitatják meg szeptemberben.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Sajtószakszervezet közös dokumentumát most közzé tesszük a Sajtóvilág hasábjain is, várva, hogy kollégáink észrevételeikkel, javaslataikkal adjanak muníciót azoknak a képviselőinknek, akik részt vesznek majd a szeptemberi konferencián.
VÁRJUK A VÁLASZOKAT levélben, faxon, e-mailen! 
 
 

KÖZÖS ETIKAI ALAPELVEK
(TERVEZET)

Aki a hazai médiát figyeli, annak nem lehet meglepő, hogy képviselőiben megérett a gondolat: szükség van közös etikai kódex kidolgozására. A rendszerváltozás óta létrejött új viszonyok a korábbitól eltérő, merőben új környezetet teremtettek a médiában dolgozók számára. Mind szakmai, mind etikai tekintetben más világba csöppentek -- és csöppennek folyamatosan -- az újságírók. Az általános erkölcsi-etikai alapelvek természetesen rendre eligazítanak, segít az adott munkahely gyakorlata, az általános emberi magatartás példája, de nyilvánvaló, hogy mindezt nem árt szakmai-etikai tekintetben vizsgálat alá vonni, s egy adott hivatásra alkalmazni.
Ettől a felismeréstől indíttatva 1999. december 8-án négy újságíró szakmai szervezet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet megállapodott, hogy közös munkabizottságot alakítanak egy magyar újságírói etikai kódex létrehozására. A munkabizottság azt kapta feladatul, hogy a nemzetközi etikai kódexek összevetése alapján készítse el az etikai kódex tervezetét.
A munkabizottságban a MÚOSZ részéről Halák László, a szövetség etikai bizottságának elnöke és két bizottsági tag: Martin József és N. Sándor László vesz részt. A MÚK Katona Teréziát, Kaiser Lászlót és Kozma Gábort delegálta az előkészítő bizottságba. A MAKUSZ-t ketten képviselik: Gehér József és Fábián László. A Sajtószakszervezet részéről pedig dr. Lepies György és Tripolszky László vesz részt a munkában.
A bizottság első alkalommal március 3-án a MÚOSZ székházában ülésezett, s azóta felváltva más-más székhelyen tartotta meg soros munkamegbeszéléseit. A Sajtószakszervezet által beadott eredeti indítvány folyamatosan alakult, változott, csiszolódott, mígnem elérkeztünk a munkának egy olyan stádiumába, hogy Halák László kollégánk a beérkezett javaslatokat ötvözve és összegezve május végére megfogalmazhatta a Közös Etikai Elvek (tervezet) című szöveget.
Az általa elkészített szöveget a bizottság megtárgyalta, azt gyakorlatilag teljes egészében elfogadhatónak találta. A szöveghez néhány módosító javaslat, korrekció is érkezett -- ezeket végrehajtottuk, illetve beillesztettük a szövegbe.
A bizottság döntése értelmében a négy újságíró szakmai szervezet szeptember elején közös konferenciát rendez az etikai alapelvek megvitatására.
A tervezet szövegét most közre adjuk, vitára bocsátjuk. Kérjük kollégáinkat, észrevételeiket, javaslataikat küldjék meg (írásban, faxon vagy e-mail-en) a Sajtószakszervezetnek.
 
 

I. 
Bevezető

1. §

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet a magyar újságírás etikusságának fenntartása érdekében közös etikai alapelveket dolgozott ki, amelyek megfelelnek
-- az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 44. rendes ülésén az újságírói etikáról szóló 1003/1993. számú határozatának és
-- a Nemzetközi Újságíró Szövetség 1986. évi világkongresszusán, az újságírói magatartásról elfogadott elvi deklarációnak.

2. §

a) A négy szervezet a közös etikai alapelveket minden újságírói, szerkesztői, kiadói tevékenységet végző tagjára érvényesnek, irányadónak tekinti, akár a nyomtatott (írott, fényképezett), akár az elektronikus sajtónál, vagy az online újságírás területén fejti ki egyéni vagy kollektív tevékenységét.
b) A közös etikai alapelvek alkalmazása szempontjából -- tekintettel a sajtótörvényben az információ megszervezésével, szolgáltatásával kapcsolatban megállapított kötelezettségekre és jogokra -- a négy szervezet a tájékoztatást foglalkozásszerűen végző újságírónak tekinti azt,
-- aki valamelyik bejegyzett újságírói szövetségnek,
-- vagy a bejegyzett tömegtájékoztatási eszköz szerkesztőségének újságírói igazolvánnyal ellátott tagja.
A négy szervezet elvárja az online újságírásban tevékenykedő újságíróktól, hogy újságírói mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel.
c) A négy szervezet mindegyike saját etikai szabályzatában a közös etikai alapelveknek megfelelő egységes megfogalmazásra, értelmezésre és alkalmazásra törekszik.
d) A négy szervezet a magyar újságírás etikusságának megőrzése, fejlődése érdekében azoknak is ajánlja a közös etikai alapelvek követését, akik nem tagjai a négy szervezet egyikének sem.

3. §

A négy szervezet együttműködési tanácsot hoz létre a szervezetek képviselőiből, akiket a szervezetek egyenlő számban delegálnak a testületbe.
 
 

II.
A közös etikai alapelvek

4. §

a) A sajtó szabadsága, az informálás kötelezettsége, az informálódáshoz való jog az állampolgárok alapvető joga, amelyet az Alkotmány biztosít. Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában érvényesíteni a sajtó szabadságát, a nyilvánosságot, és teljesíteni az információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait.
b) Az információ -- és benne a sajtó útján megszerezhető információ is -- alapvető fontosságú a demokráciában. Információ nélkül az állampolgárok nem vehetnek részt a közügyekben, nem gyakorolhatják állampolgári jogaikat, nem tehetnek eleget kötelezettségeknek. Ez a kitüntetett szerep azonban nem teszi az újságírókat hatósági személlyé, a tömegtájékoztatás eszközét ellenhatósággá. Az újságírók etikai kötelezettsége fellépni a „mediokrácia” kialakulása, létezése ellen.
c) Őrizni kell a sajtó szabadságát, az újságírói függetlenséget és pártatlanságot a tulajdonossal szemben is, akár magántulajdonosokról, akár közösségi -- önkormányzati -- tulajdonosról van szó. A tömegtájékoztatási eszköz árucikk, de a benne közölt, újságírótól származó információ nem. Az információ nem az informátor, nem az újságíró, nem a tömegtájékoztatási eszköz tulajdonosának tulajdona, hanem az állampolgárok alapvető jogainak része.
d) A tömegtájékoztatási eszközök nem használhatják fel az információkat -- közlésüket vagy visszatartásukat -- arra, hogy közvetlenül ezzel fellendítsék az eszköz keresettségét és a közölhető hirdetések mennyiségét.
e) A tömegtájékoztatási eszközökön belül szabadságot is védelmezni kell, és szembe kell szállni a belső nyomásgyakorlással is. Újságíró csak akkor foglalkozhat hirdetésszervezéssel, hirdetésértékű újságírói produktum készítésével, ha azt a munkakörétől függetlenül, külön díjazásért, külön megbízás alapján végzi, a törvényekben egyébként előírt feltételek betartásával.

5. §

a) Az újságírás során következetesen és világosan el kell választani egymástól a hírt és a véleményt. Közös etikai alapelvünk: A hír szent, a vélemény szabad!
b) A hír tényeket, adatokat közöl, valóságtartalma ellenőrzött és bárki által ellenőrizhető. Közös etikai alapelvünk: Nem szabad hazudni!
c) A véleményt -- amely szükségszerűen szubjektív -- az újságírónak becsületes és etikus formában kell kifejeznie. A sajtószabadság keretei között cselekvő tényfeltáró újságírást tehát csak az információk és vélemények valósághűségének és tisztességének követelménye korlátozhatja.

6. §

a) Az újságírói szakmában sem szentesíti a cél az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet sértő fényképezés stb.
b) Az újságírónak mind a hírben, mind a véleménynyilvánításban tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmét és tartózkodnia kell -- különösen bíróság által tárgyalt ügyekben -- az ítéletalkotástól.
c) Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberek jogát a magánéletre. A közéletben hivatalt viselő személyeknek joguk van megvédeni magánéletüket a nyilvánosságtól, kivéve, ha a magánéletük hatást gyakorol a közéleti tevékenységükre.
d) Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki a szenzáció érdekében kíméletlenül figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit.

7. §

A tömegtájékoztatási eszközöknek gyorsan és hitelesen, minden rendelkezésükre álló eszközzel helyesbíteniük kell minden általuk közölt hamis vagy téves hírt és véleményt. A helyesbítés mindig etikai kötelezettség is, akár az érintett kérésére, a bíróság -- vagy más hatóság -- rendelkezésére, akár saját forrásból szerzett értesülés alapján jut tudomására a hamis, téves információ közlése.

8. §

a) Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a bármilyen szempontú -- faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor, stb. miatti -- gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.
b) A tömegtájékoztatási eszközök hatása nagy az ifjúságra. Az újságíró etikai kötelessége, hogy ne terjessze az erőszak dicsőítését, a nemiség profanizálását és öncélú megjelenítését, a „pénzért minden lehetséges” szélsőséges szemléletet.
c) Az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv, és a Magyarországon élő kisebbségek anyanyelvének szépségét, tisztaságát. Nem használhat öncélúan, szükségtelenül illetlen, trágár szavakat, kifejezéseket. Kötelessége fellépni a nyelvi, a stílusbeli igénytelenség, a silányság ellen.
d) A tömegtájékoztatási eszközöknek és személy szerint az újságíróknak is, etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések esetén a feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre ösztönzéssel.

9. §

Az újságíróknak vigyázniuk kell a szükségképpen kialakuló kapcsolataikban, hogy elkerüljenek mindenféle, az újságírás függetlenségét és pártatlanságát veszélyeztető összefonódást. Az újságíró nem használhatja fel hivatását elsődlegesen presztízsszerzésre, személyes befolyása növelésére.

10. §

Az újságírói munka során szükségképpen előfordulhat, hogy a jogi és etikai feltételek, körülmények szembekerülnek egymással. Az újságíró köteles tiszteletben tartani a törvényeket. Ha azonban etikai szempontú kétségei támadnak a törvények betartása során, kötelessége szakmai szervezetének etikai bizottságához fordulni irányadó véleményt kérve, ha lehetséges még a konfliktus megtörténte előtt, de mindenféleképpen a lehető leggyorsabban. (Ilyen lehet például a nyilvánosság és a titokvédelem érdekeinek összeütközése, az informátor személyének titokban tartása, illetve az informátor által feltárt bűncselekmény megakadályozásának kötelezettsége esetén.)

11. §

Az újságírók egymás közötti kapcsolatában kötelező eleget tenni a kollegalitás szabályainak.
a) Miként az olvasók, nézők, hallgatók iránt, akként egymásra vonatkozóan is a tiszteletet, a megbecsülést kell kifejezésre juttatni.
b) Tilos a plágium! Plágium nemcsak mások műveinek részben vagy egészében saját név alatti átvétele, hanem az is, ha mások által felderített eseményekkel, jelenségekkel úgy foglalkozik valaki, hogy nem jelöli meg a forrást.
c) Saját művet is tilos közlés céljából felajánlani több tömegtájékoztatási eszköznek anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatná a szerző az érintett tömegtájékoztatási eszköz illetékes személyét.
d) Sérti a kollegalitás követelményét, aki rosszhiszeműen megtéveszti kollégáját a hírben szereplő tények, események, vagy az ezek kapcsán kialakult vélemények valódiságát illetően.
e) Az újságírók etikai kötelessége közreműködni a munkahelyi környezet kialakításában és közreműködni az egymással szemben álló munkahelyi közösségek ellentéteinek feloldásában. Etikai vétséget követ el az, aki részt vesz ilyen szemben álló közösségekben.

III.
Együttműködési testület

12. §

a) Az együttműködési testület tizenkét tagú. A testület 3-3 tagját a négy újságírói szervezet delegálja.
b) Az együttműködési testület elnöki tisztét, negyedévenkénti váltásban az egyes szervezetek delegátusai közül kijelölt személyek töltik be. Az elnök személyét nem választják, őt a delegáló szervezet jelöli ki. Az elnöklés sorrendjét sorsolással alakítják ki minden naptári év kezdetétől.
c) Az együttműködési testület döntéseit teljes testületi egyetértéssel hozza. A soros elnök két szavazattal rendelkezik, ha saját ügyrendjük szerint olyan eljárási kérdésben kell dönteniük, amelyben a többségi vélemény ismerete lényeges.
d) A négy újságírói szervezetre vonatkozó állásfoglalások csak teljes testületi egyetértéssel hozhatók. Az együttműködési testület ilyen módon kialakított állásfoglalását mind a négy szervezet köteles figyelembe venni.

13. §

Az együttműködési testület állást foglalhat:
a) A közös etikai alapelvek kibővítését, szűkítését ajánlva a négy szervezetnek,
b) a közös etikai alapelvek és az egyes szervezetek etikai kódexének eltérései ügyében,
c) a közös etikai alapelvek értelmezése ügyében,
d) az egyes szervezeteknél folytatott etikai eljárási gyakorlat ügyében.

14. §

Az együttműködési testület állást foglalhat közérdekű etikai ügyekben és felkérheti az egyes újságírói szervezeteket is állásfoglalás kialakítására.

15. §

Az együttműködési testület felkérésére az egyes újságírói szervezetek részletes és tárgyszerű felvilágosítást adnak az azonos, vagy hasonló témában, tárgykörrel vizsgált ügyeikről, hozott határozataikról. A felkérések az együttműködési testület egyedi döntései alapján történnek.

16. §

Az együttműködési testület működésének feltételeit mindig az a szervezet biztosítja, amelyiknek a delegációja az elnököt adja. Az elnök csak a delegáló szervezet előzetes engedélyével vállalhat olyan anyagi kötelezettséget, amely hatásában túlterjed az elnöklés negyed évén.

17. §

Az együttműködési testület egyéb ügyekben a saját maga által hozott ügyrend szerint működik.
 

 

2001. évi LXXVII. törvény  a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról1

Forrás: http://www.dbassoc.hu/Aszje/

 

1. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

 

(Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:)

 

"p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis."

 

2. § Az Szjt. 1. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek."

 

3. § Az Szjt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.

 

(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.

 

(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire."

 

4. § Az Szjt. VII. fejezete a következő 60/A. §-sal egészül ki:

 

"60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.

 

(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.

 

(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftverre."

 

5. § Az Szjt. 61. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre változik:

 

"(1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis."

 

6. § Az Szjt. 62. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

 

"(4) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól.

 

(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén."

 

7. § Az Szjt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"84. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamokban részesülnek védelemben:

 

a) a hangfelvételek és az azokban rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított ötven évig, illetve a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

 

b) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig;

 

c) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;

 

d) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, illetve a film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.

 

(2) Ha a hangfelvételt az elkészítését követő év első napjától számított ötven éven belül nem hozták forgalomba, viszont ezalatt azt a nyilvánossághoz közvetítették, az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő évet alapul véve kell számítani.

 

(3) Ha a film nyilvánossághoz közvetítése megelőzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdés d) pontjában szabályozott időtartamot az első forgalomba hozatalt követő év helyett az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő évet alapul véve kell számítani."

 

8. § (1) Az Szjt. harmadik részének címe helyébe a következő cím lép:

 

            "A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK"

 

(2) Az Szjt. harmadik része az Szjt. 84. §-át követően a következő XI/A. fejezettel (84/A-84/E. §-sal) egészül ki:

 

                                    "XI/A. Fejezet

 

AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME

 

84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét

 

a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);

 

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy - a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a továbbiakban: újrahasznosítás).

 

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.

 

(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.

 

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.

 

(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.

 

(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.

 

(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.

 

(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis

tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.

 

(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha

 

a) magyar állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van;

 

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén belföldön vették nyilvántartásba és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye belföldön van.

 

(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van belföldön, ha működése ténylegesen és folyamatosan a Magyar Köztársaság gazdaságához kapcsolódik.

84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.

 

(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

 

(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit.

 

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos jogokat.

 

(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól.

 

84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.

 

(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak megfelelő módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

 

(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő módon és mértékig.

 

(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t megfelelően alkalmazni kell.

 

84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.

 

(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások halmozódásából is.

 

84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

 

(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis előállítója esetében is alkalmazni kell.

 

(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével - az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell."

 

9. § Az Szjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"85. § (1) Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói és az adatbázis-előállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos, illetve adatbázis-előállítói jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

 

(2) Ahol e törvény vagy más jogszabály a szomszédos jogok közös kezelését említi, azon az adatbázis-előállítói jogok közös kezelését is érteni kell."

 

10. § Az Szjt. 99. §-át megelőző cím és az Szjt. 99. §-a helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

 

"A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei

 

99. § A 94-97. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is."

 

11. § Az Szjt. XVI. fejezete az Szjt. 106. §-át követően a következő 106/A. §-sal egészül ki:

 

"106/A. § E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését."

 

12. § Az Szjt. 19. §-ának (1) bekezdésében, VII. fejezetének címében, valamint 62. §-ának (1) és (2) bekezdésében az "adattár" szó helyébe az "adatbázis" szó lép; 19. §-ának (1) bekezdésében az "adattárban" szó helyébe az "adatbázisban" szó lép; 35. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ában, valamint - az e törvény 5. §-ával megállapított számozás szerint - 61. §-ának (2) és (3) bekezdésében az "adatárra" szó helyébe az "adatbázisra" szó lép; 62. §-ának (1) bekezdésében pedig az "adattárat" szó helyébe az "adatbázist" szó lép.

 

13. § (1) E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

 

(2) E törvénynek az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet e törvény hatálybalépése előtt, de 1982. december 31-ét követően készítettek el, feltéve, hogy a hatálybalépés napján az adatbázis megfelel az Szjt. - e törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított - XI/A. fejezetében szabályozott védelem feltételeinek.

 

(3) A (2) bekezdésben szabályozott adatbázis előállítójának jogai e törvény hatálybalépésétől kezdődően részesülnek védelemben, de csak 1998. január 1-jétől számított tizenöt évig.

 

(4) A (2) bekezdésben szabályozott adatbázisnak a törvény hatálybalépése előtt megkezdett felhasználása - kimásolása, illetve újrahasznosítása - a hatálybalépést követő egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak - a felhasználást folytató szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

 

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

 

(6) Az adatbázis előállítójával e törvény hatálybalépését megelőzően kötött - a (2) bekezdésben szabályozott adatbázis felhasználására vonatkozó - szerződés alapján végzett cselekményekre a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni e törvény hatálybalépését követően is.

 

(7) Az Szjt. 84. §-ának e törvény 7. §-ával megállapított (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan hangfelvételekre,  amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E rendelkezés nem érinti az Szjt. 108. §-ának alkalmazását.

 

14. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

A törvényt az Országgyűlés a 2001. november 6-i ülésnapján fogadta el.

 

 

Minta: Forrás: http://index.hu/adatvedelem/

Az INDEX Internet tartalomszolgáltató adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata

I. Az INDEX internet tartalomsszolgáltató ezúton teszi közzé az adatvédelmi és - kezelési elveit és politikáját - melyet magára nézve kötelező erővel ismer el. Jelen szabályok kialakításakor különös tekintettel vettük figyelembe az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről rendelkezéseit, illetőleg az „ONLINE PRIVACY ALLIANCE” ajánlásait.

A jelen közlemény célja, hogy szolgáltatásaink minden területén, minden egyén számára, tekintet nélkül nemzetiségére vagy lakóhelyére, biztosítva legyen, hogy jogait és alapvető szabadságjogait, különösen a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák a személyes adatainak gépi feldolgozása során (adatvédelem).

II. Fogalom-meghatározások a jelen közlemény alkalmazása során:

a)  személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;

b) különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok;

c) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

d) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

e) adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

f)  nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

g)  adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;

h)  adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi;

i)  adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

j)  automatizált adatállomány: automatikus feldolgozásra kerülő adatok sora;

k)  gépi feldolgozás: a következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

III. Az adatok minősége, azaz a személyes adatokra vonatkozó követelmények a gépi feldolgozás során:

a) az adatokat csak tisztességesen és törvényesen szabad megszerezni és feldolgozni;

b) az adatokat csak meghatározott és törvényes célra szabad tárolni, és attól eltérő módon nem szabad felhasználni;

c) az adatoknak tárolásuk céljával arányban kell állniuk, és meg kell felelniük e célnak, azon nem terjeszkedhetnek túl;

d) az adatoknak pontosaknak és ha szükséges időszerűeknek kell lenniük;

e) az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé,

f) nem lehet gépi úton feldolgozni a faji eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, kivéve, ha a hazai jog megfelelő biztosítékokat nyújt. Ez vonatkozik a büntető ítéletekkel kapcsolatos személyes adatokra is,

g) megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállományokban tárolt személyes adatok védelme érdekében a véletlen vagy jogtalan megsemmisítés, vagy véletlen elvesztés, valamint a jogtalan hozzáférés, megváltoztatás vagy terjesztés megakadályozására.

IV. Az adatalanyt védő további garanciák:

Mindenkinek joga van arra, hogy

a) tudomást szerezzen a személyes adatok automatizált állományáról, annak fő céljairól, valamint az adatállományt kezelő személyéről és szokásos lakhelyéről vagy székhelyéről;

b) ésszerű időközönként és túlzott késedelem vagy költség nélkül értesüljön arról, hogy egy automatizált adatállományban személyes adatait tárolják-e, és ezekről az adatokról számára érthető formában tájékoztassák;

c) indokolt esetben ezeket az adatokat helyesbíttethesse vagy töröltethesse a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban megvalósítható módon;

d) jogorvoslattal élhessen, ha a jogszabályokban foglalt tájékoztatási vagy indokolt esetben közlési, helyesbítési, illetve törlési kérelmét nem teljesítik. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Személyes adatakkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b)  azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége:

Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása:

Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

Adatbiztonság:

Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot - védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

V. Adatvédelmi Irányelvek:

Az INDEX kötelezettséget vállal arra, hogy felhasználóinak bármely adatának felvétele, rögzítése, kezelése előtt világos, figyelemfelkeltő és egyértelmű közlést tesz közzé, amelyben tájékoztatja őt az adatfelvétel módjáról, céljáról és elveiről. Mindezeken túlmenően, minden olyan esetben, amikor az adatfelvételt, kezelést, rögzítést nem jogszabály teszi kötelezővé, az INDEX felhívja a felhasználó figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről.

Minden olyan estben, ha a szolgáltatott adatokat az INDEX az eredeti adatfelvétel céljától eltérő célra kívánja felhasználni, erről a felhasználót tájékoztatja, és ehhez előzetes, kifejezett hozzájárulását megszerezi, illetőleg lehetőséget biztosít számára, hogy a felhasználást megtiltsa.

Az adatok felvétele, rögzítése és kezelése során az Alepelveknél rögzített korlátozásokat minden esetben betartja, tevékenységéről az érintettet annak igénye szerint, elektronikus levelezés útján tájékoztatja. Az INDEX kötelezi magát, hogy semmilyen szankciót nem érvényesít az olyan felhasználóval szemben, aki a nem kötelező adatszolgáltatást megtagadja.

Az INDEX kötelezi magát, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi továbbá azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhívja ezirányú kötelezettségeinek teljesítésére.