Előszó

Tisztelt Olvasó!

Ön itt most egy úgynevezett interdiszciplináris jegyzetet tart a kezében az ingatlanszakmára és az informatikára nézve. Az Információ Technológia (IT) az elmúlt évek során hazánkban is az élet számtalan területén megjelent, így nem kerülte el az ingatlanpiacot és ezzel az ingatlanszakmát sem.

Az ingatlanpiac, annak szereplői és tényezői életébe az informatikai eszközpark, az általános és ingatlanszakmai alkalmazások fokozatosan épülnek bele és a naprakész piacismeret megszerzése valamint a kommunikáció területén kínál eddig ismeretlen és rendkívül hatékony lehetőségeket. Itt van az Internet, visszavonhatatlanul. Igaz ugyan, hogy most 2003. év végén a Magyar Társadalomnak csak a 18 %-a fér hozzá az információs szupersztrádához, ám az a 18 % amely már alkalmazza éppen sok esetben a meghatározó réteg.

Itt vannak a virtuális piacterek az

- ingatlan-adatbankok.

- a kereskedelmi levelezőlisták,

- SMS árinformációk,

- vitafórumok,

- szakportálok.

Az ingatlanirodák egyre jelentősebb részének van már saját honlapja, ahol megmutatja kínálatát. Az Internet ugyanis demokratikus, hiszen nem állhatja úját az ajánlattételnek a hirdetési költség, a szűkös hely.

- Ki hinné, hogy ma már 30 működő ingatlan-adatbank verseng a hirdetők és az ingatlanközvetítők kegyeiért? Tudta Ön, hogy ezt a menetet a hazai ingatlaninformatika két „zászlóshajója” a TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring és a hozzá kapcsolódó Ingatlanliga-hálózat, valamint az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés vezeti az „új világ” felé?

- Tudta Ön, hogy a legnagyobb hazai ingatlan-adatbázis közel 650.000 rekorddal, azaz ingatlanhirdetési adattal rendelkezik és 1996.01.01-ig vissza lehet „utazni” térben és időben Budapest virtuális lakóingatlan-piacán?

- Tudta Ön, hogy ma már bárki egyetlen SMS elküldésével be tudja lőni a hirdetési irányárat?

Működnek a szakmai levelezőlisták, amelyek az egyre növekvő hirdetési díjak csökkentésére adnak reális alternatívát, hiszen a 432 címes ingatlanpiac@yahoogroups.com címre küldött ajánlat minimum 400 iroda postaládájában landol, ami ugyan főként Budapestre és az agglomerációra irányul, ám épülnek már a budapesti mintára a regionális levelezőlisták is.

Egy ilyen világban mind az ingatlanértékelőnek, mind az ingatlanirodának naprakész ingatlanpiaci ismeretekre van szüksége, ugyanis a piacismeret az „alfája -és omegája” mind az ingatlanértékelő, mind az ingatlanügynök szakértelmének.

Erről szól ez a jegyzet. Miként, milyen eszközök alkalmazásával és felkészültséggel (!) juthat mind az ingatlanértékelő, mind pedig az ingatlanügynök naprakész piaci információhoz és miként tekinthet vissza az idősoros adatbázisok segítségével térben és időben. Miként adhat és nyerhet ajánlatot és információt az Interneten?

Mindennek ára van, különösen a tudásnak és az információnak, hiszen a tőke mellett ez az a tényező, ami a piaci versenyelőnyt meghozza.

Szerezzék hát meg ezt a tudást, a naprakész – és idősoros piaci információkat, a villámgyors kommunikációs készséget a piaci versenyelőnyük megszerzése és fokozása érdekében!

Ehhez a kihíváshoz kívánok kitartást és sok sikert.

2003. december 20.

Tilk László Géza

szerző

Tartalomjegyzék

Előszó. 1

Tartalomjegyzék. 2

1.1. A hardver eszközök. 4

1.1.1. Milyen számítógép konfigurációra van szüksége egy ingatlanszakembernek?. 4

1.1.2. Irodai működés, hálózatok. 4

1.1.2.1. Adatmentés. 5

1.1.2.2. Adatvédelem.. 5

1.1.3. Beszerzés, szavatosság, garancia. 5

1.1.4. Karbantartás, rendszerfelügyelet 6

1.1.5. Alapvető hardver elemek. 7

1.2. A szoftver eszközök. 19

1.2.1. A „Jogtiszta szoftverek” és a BSA. 19

1.2.1.1.A szoftverek jogi védelméről 20

1.2.1.2. Törvények, rendelkezések. 22

1.2.1.3. Mi minősül illegális szoftverhasználatnak?. 22

1.2.1.3.1. Az illegális szoftverhasználatból eredő károk. 23

1.2.1.3.2. Internetes szoftverkalózkodás. 23

1.2.1.3.4. A BSA jelenleg milyen taktikákat alkalmaz az internetes szoftverkalózkodás visszaszorítására? 24

1.2.2. „Ingyenes” szoftverek és a Linux. 25

1.2.2.1. A GNU-kiáltvány. 25

1.2.2.2. A LINUX. 30

1.2.2.3. Milyen operációs rendszert, illetve alkalmazásokat válasszunk?. 30

1.2.2.4. Összefoglaló táblázat az irodai alkalmazásokról 31

1.2.2.5. A programcsomagok tartalma. 31

1.2.2.5. Beszerzés, szavatosság, garancia. 32

1.2.2.6. Szoftverek frissítése, terméktámogatás, rendszerfelügyelet 32

1.3. Személyi felkészültség. 33

1.3.1. A számítógép-kezelői jogosítvány, ECDL. 33

1.3.1.1. Az ECDL rövid története. 33

1.3.1.2. Az ECDL moduljai és a tematika. 34

1.3.2. Oktatás. 35

1.3.3. Az autodidakta út 35

1.4. Az Internet kapcsolat 36

1.4.1. A szolgáltatók. 36

1.4.2. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa. 36

1.4.3. Internetezési szokások. 37

1.4.4. Az Internet használat terjedése Magyarországon. 38

1.4.5. Böngészők, keresők. 40

1.4.7. Domain név szolgáltatás. 42

Igénylőlap technikai melléklet (kitöltéséhez célszerű a Regisztrátorral egyeztetni) 43

2.1. Piacismeret 44

2.1.1. Az ajánlat 44

2.1.2. Az ajánlathordozók. 45

2.1.3. Ajánlathordozók fedettsége. 46

2.1.4. Piacfigyelés, ingatlanpiaci monitoring. 49

2.1.4.1. Ingatlanpiaci Monitoring. 49

2.1.4.2. A Magyar Ingatlanpiaci-monitoring Rendszer országos fedettsége. 51

2.1.4.3. A Magyar Ingatlanpiaci-monitoring Rendszer adatbázisai 52

2.1.4.3.1. TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring archív adattárai 52

2.1.4.3.2. OriGo ingatlanadatbank archív adattárai 54

2.2.1. Ingatlanszaklapok és portálok a világhálón. 55

2.2.1.1. ingatlanpiaci.info. 55

2.2.1.2. Ingatlan és Befektetés. 56

2.2.1.3. Lakás.hu. 57

2.2.1.5. ingatlan.lap.hu. 58

2.2.1.4. ingatlan.com.. 59

2.2.2. Ingatlanos weboldalak. 60

2.2.2.1. Önálló ingatlanos weblapok. 60

2.2.2.2. Ingatlanszakmai szervezetek tagjai weblapjainak linkgyűjteményei 60

2.2.2.3. Ingatlan-adatbankhoz kapcsolódó típus weblap. 62

2.2.3. Ingyenes webes hirdetésszolgáltatók. 65

2.3. Irodai nyilvántartó programok. 70

2.3.1. Közvetítő.hu. 70

2.3.2. IngatlanPro. 73

2.3.3. IngatlanProgram.. 76

2.3.4. OriGo program.. 78

3.1. Ingatlaninformatika fogalomtár 92

3.2. Ingatlanliga Programcsomag. 120

3.2.1. Ingatlan irodai programcsomag. 120

3.2.2. Irodai alkalmazások programcsomag. 121

3.3. Tanulmány. 122

3.3.1. Földrajzi elhelyezkedés. 122

3.3.3. Nyugat-Buda irodaház viszonyai 127

3.3.4. Nyugat-Buda lakóingatlan árviszonyai 128

3.3.5. A környező települések és azok lakásai lakóingatlan piaca. 132

3.3.6. Lakóingatlan (használt és új) irányárak szórása a Zsámbéki medencében. 133

3.3.7. Lakóingatlan (használ és új) alapterület szórása a Zsámbéki medencében. 133

3.3.8. Az új lakások alapterület eloszlása m2-ben a Zsámbéki medencében. 134

3.3.9. Az új lakások négyzetméterárainak a szórása a Zsámbéki medencében. 134

3.3.10. Telki lakóingatlan irányárviszonyai 135

3.3.11. Építési költségek, engedélyek és hitelek alakulása. 135

3.3.13.Telekárak változása Budapesten. 138

3.3.14. Kínálati lakásárak Budapesten. 139

3.3.15. Értékesítési célcsoportok. 140

3.3.16. Az értékesítést támogató hálózat 140

1.Informatikai alapismeretek

1.1. A hardver eszközök

1.1.1. Milyen számítógép konfigurációra van szüksége egy ingatlanszakembernek?

A számítógép konfiguráció kiválasztását egyfelől az igények, másfelől a pénztárca szabja meg. Ugyanarra a rendeltetésre – ahogy az élet más területein is – megkülönböztetünk

- minimális

- átlagos

- átlagot meghaladó

konfigurációt.

Mi az átlagos, azaz a standard esettel foglalkozunk, másként fogalmazva az elvárható felkészültséggel, abból kiindulva, hogy ha bárki megfelelő színvonalú tevékenységet, munkát kíván végezni, ahhoz a megfelelő eszközöket is hozzá kell rendelje.

Az igényszintet az ECDL, azaz a számítógépes „jogosítvány” igényszintjén jelenítjük meg.

A PC MESTER ECDL Segédlet (Krea Kft. 2002. szeptember, http://www.krea.hu )

1) A hardverszükséglet megállapítása vonatkozásban

2) A számítástechnika alapjainak megismeréséhez; 40.000-70.000,- Ft

3) Irodai programok futtatására; 70.000-100.000,- Ft

4) Kiadványszerkesztéshez; 150.000-250.000,- Ft

5) Otthoni konfiguráció (zenei CD-k, illetve zenei fájlok hallgatására) 80.000-110.000,- Ft

6) Internetezésre; 90.000-150.000,- Ft

7) DVD, videó, TV nézésre; 150.000-350.000,- Ft

8) Játékokhoz; 180.000-350.000, Ft

9) Profi konfiguráció; 310.000,- Ft

kategóriákat alkot, melyből az ingatlanszakemberek számára az „Internetezésre” kategória a javasolható.

1.1.2. Irodai működés, hálózatok

Egy-egy ingatlaniroda 2-10 fő együttműködését igényelheti. Az ennél nagyobb társaságok már a vállalati kategóriába tartoznak és az így megnövekedett egyéb funkciók (pénzügy, munkaügy stb.) már jelentősebb informatikai hátteret igényelnek.

Mind a Windows, mind a Linux alapú operációs rendszerek támogatják a hálózati működést.

Kettőtől tíz gép hálózatba szervezése is már rendszergazdai ismereteket igényel, miáltal célszerű számítástechnikai szakemberekhez fordulni.

Sokakban ma még nem tudatosult az adatvédelem fontossága, ami alatt messze nem csak az adatatok rendszeres mentését értjük.

1.1.2.1. Adatmentés

Az adatok mentése alapvető követelmény, ugyanis a számítógépes rendszereken az adatok különféle okok miatt (technikai hiba, vírus stb.) „elszállhatnak”. Tipikus hibaforrás a merevlemezek (winchester) meghibásodása. A meghibásodott merevlemezekről az adatok részleges visszanyerése – tisztatér technikai környezetben - megoldott Magyarországon. Erre a feladatra a Kürt Kft. szakosodott már a 80-as évektől. Ma is ők – szinte monopolhelyzetben - a piacvezetők ebben a témakörben. (Lásd: www.kurt.hu )

Forródrót: 06-30-210-7177 (sürgős adatmentéshez éjjel-nappal)

1.1.2.2. Adatvédelem

Az adatvédelem – egyszerűsítve - az adatokhoz és információkhoz történő hozzáférési jogosultságok meghatározása és annak technikai megvalósítása tárgyköröket öleli fel.

Minden egyes cégvezető, irodavezető elemi – gazdasági - érdeke az, hogy meghatározza azt, hogy ez egyes munkatársak, az adatok és információk mely köréhez férhetnek hozzá. Figyelembe véve a hazai jogrendet és az igazságszolgáltatás állapotát, a „titoktartási nyilatkozat” aláíratásával előálló jogvédelem, igen harmatos.

A cégen és irodán belüli adatvédelmi szabályozás szoros összefüggésben van az alkalmazott informatikai eszközökkel, amelyek felépítése működtetése szakembert, azaz rendszergazdát igényel. A rendszergazda ugyanolyan bizalmi szakember, mint az orvos, avagy ügyvéd, ugyanis nem rendeltetésszerű működése, súlyos károkat okozhat a „szervezetnek”.

Magyarországon kifejezetten rendszergazdai képzés nem folyik, hanem az egyes számítástechnikai szakemberek kapnak olyan speciális képzést, amely bizonyos rendszerekhez rendszergazdai feladatkör ellátására adnak alapot. Rendszergazdát utcáról soha nem válasszunk, csak ajánlás és referenciák alapján.

1.1.3. Beszerzés, szavatosság, garancia

A számítástechnikai, irodatechnika eszközök beszerzés nem jelent túl nagy feladatott ma Magyarországon. Véglegese lezárult az az idő, amikor Nyugatról alkatrészenként átcsempészve, majd bevásárló túrizmuson keresztül jutottunk hozzá ezekhez az eszközökhöz.

A kérdés inkább az, hogy használt gépet, avagy új gépet, avagy használt, utógyártott alkatrészeket (egységeket) avagy új egységeket vásároljunk.

Itt van jelentősége megint csak a szakembereknek. Egy jó szakember – ahogy az ingatlanközvetítésben is – mindig meghozza a maga árát.

A használt gép – ahogy az autóknál is – mindig olcsóbb, ám miután általában garanciával nem rendelkezik már, magában hordozza a meghibásodás, avagy a tönkremenetel veszélyét.

Ökölszabálynak tekinthető – miután minden meghibásodhat - hogy a gyakran használt egységekre nézve, ha tehetjük újat vegyünk. Ilyenek a merevlemez, a CD-meghajtó, és a monitor, ugyanis itt bukhatunk a legnagyobbat.

Miután a konfiguráció megjelenését, a számítógép ház, billentyűzet, egér és illetve a monitor befolyásolja, itt bátran hagyatkozzunk az ízlésünkre, hiszen ezeket látjuk nap mint nap, illetve ezt látják az ügyfelek is. Nyilván az újszerű, a divatosabb fazonok a drágábbak. A számítástechnikai eszközparkban is megy a divatozás, jelen van a dízájn. Az egyéniségünkhöz és a pénztárcánkhoz szabhatjuk tehát a dolgot.

Ma már minden jelentősebb számítástechnikai vállalkozás rendelkezik weboldallal, melyen fent van az árlista is, sőt jobb helyeken a konfigurációk is láthatók.

A nagybani kereskedések általában olcsóbbak, így egyik ajánlott beszerzési forrás az OFFICE DEPOT www.officedepot.hu

Rendelés:
telefonon: 06-40-55 66 77
faxon: 06-40-55 66 55
e-mailen: rendeles@officedepot.hu
wap-on: wap.officedepot.hu

1.1.4. Karbantartás, rendszerfelügyelet

A számítástechnikai eszközök karbantartást igényelnek a megbízható működés érdekében. A hardver karbantartását magunk is elvégezhetjük.

A monitort, klaviatúrát, az egeret a piszkolódás mértékében szükség szerint tisztogassuk enyhén vizes, majd száraz ronggyal. Vegyszert ne használjunk, maximum enyhén szappanos vízbe mártva a törlő rongyot, javíthatunk az eredményen.

A számítógép belsejét félévente portalanítsuk, de csak a garancia lejárta után, ha ugyanis a forgalmazó pecsétjét megsértjük, úgy elveszítjük a garanciát. A port áramtalanítást (!) követően száraz ronggyal törölhetjük le. A morzsa – avagy autó porszívó is jó szolgálatot tehet azokon a részeken, ahová ronggyal nem érünk oda.

A CD meghajtó, illetve a floppy meghajtó tisztítására a szaküzletekben kittek kaphatók tisztító CD, avagy tisztító lemez formájában.

A klaviatúrára használaton kívül helyezzük fel a szaküzletekben kapható klaviatúravédőt, hogy fölöslegesen ne porolódjon. Dohányosok jól teszik, ha időszakonként két kézbe fogva és fejtetőre állítva a klaviatúrát megrázzák. Meg fognak lepődni, mi minden hullik ki belőle.

Amennyiben az egér bizonytalankodik, az is származhat szennyeződésből. Ilyenkor az alján lévő golyót fedő korongot kitekerjük és megtisztogatjuk – például nem hulló szőrű ecsettel – a belső részt.

Az érintkezéseket, csatlakozásokat ne nagyon tisztogassuk, feszegessük, mert az a fémes kapcsolat rovására mehet.

A gépet, a monitort a szakszervizbe, avagy költözködéskor óvatosan szállítsuk. Hosszabb útra, gépkocsival szállítás esetén az eredeti csomagolásban szállítsuk, tehát ha megtehetjük, őrizzük meg az eredeti csomagolásokat.

1.1.5. Alapvető hardver elemek

© Tilk Gergely László

A következőkben - a számítástechnika világában való könnyebb eligazodást segítendő – alapvető számítógépes hardver ismeretekről olvashat. Ismertetésre kerülnek azok az alapelemek és kiegészítők, amelyekből a számítógép felépül, valamint pár hasznos tanácsot is adunk a számítógép vásárlásához, az alkatrészek kiválasztásához, és az üzemeltetéshez.

A modern személyi számítógépek (PC-k) alkatrészei (hardver elemei) a következő képpen csoportosíthatóak:

Beviteli egységek

- billentyűzet

- egér

- szkenner

- webkamera, digitális fényképezőgép

- stb.

Feldolgozó egységek

- processzor (CPU)

- alaplap és bővítőkártyák

- memória (RAM)

Adattároló egységek

- merevlemez (winchester, HDD)

- CD-ROM, CD író, DVD ROM

- floppy (FDD)

- USB Pendrive

- stb.

Kimeneti egységek

- monitor

- nyomtató

- stb.

Alapvetően háromféle jól elkülöníthető számítógép típusról beszélhetünk:

	Asztali PC Ebben az esetben a feldolgozó egységeket és adattárolókat és egyéb csatlakozókat tartalmazó számítógépház, a monitor és a bemeneti egységek külön eszközökként jelennek meg (az asztalon). Nagyobb méretüknél fogva nem hordozhatóak.
	Hordozható számítógép (Laptop, notebook) Ezek az eszközök napjainkban teljesítményben (adattároló-kapacitás, számítási sebesség) már felveszik a versenyt az asztali PC-kkel, ám jóval kisebb méretűek, így hordozhatóak. Az összes alapvető egység (monitor, billentyűzet, adatfeldolgozó és tároló egységek) egy eszközben kerültek megvalósításra, és egy hordozható számítógép ára közel kétszerese egy hasonló kapacitású asztali számítógéphez képest.
	Tenyér számítógépek (PalmTop, PDA) Napjaink legdinamikusabban fejlődő eszközei. Tenyérnyi méretű, érintő képernyővel ellátott, (jelenleg még) korlátozott kapacitású céleszközök, amelyeket leginkább modern, egyre nagyobb tudású jegyzettömbnek nevezhetnénk.

A következőkben az Asztali PC-ket felépítő alap hardver egységeket mutatjuk be röviden.

Bemeneti egységek

Billentyűzet:

Karakterek bevitelére szolgáló eszköz. A betűkön és számokon kívül egyéb gombokat is tartalmaz, amelyekkel különböző parancsok adhatóak meg. Kétféle csatlakozóval rendelkezhet a számítógép felé, a régebbi AT-s és az újabb PS2-es csatlakozókkal. Az újabb számítógépekben már kizárólag csak PS2-es billentyűzetek csatlakoztathatóak, de pár száz forintért lehet vásárolni a számítástechnikai szaküzletekben PS2/AT átalakító alkatrészeket. Napjainkban már egyre több típus kapható USB csatlakozóval is.

(PS2 és AT-s csatlakozók) (PS2-AT átalakító)

Minden esetben az ajánlható, hogy vásárlás előtt győződjön meg róla, hogy milyen csatlakozókkal rendelkezik számítógépe!

Egér:

A grafikus operációs rendszerek (pl.: Windows) alapvető bemeneti egysége. Sokféle típus kapható, két-, három-gombos, görgős, stb.. A görgő nagyon hasznos lehet, szöveges ablakok, weblapok tartalmának görgetésénél.

Az általános megoldás, amikor az egér vízszintes síkon történő mozgatása közben az eszköz alján található golyó elfordulását apró görgők érzékelik, és ezt x és y irányú mozgásra bontják fel, és ennek megfelelően mozdul el a képernyőn a pozícionáló nyíl. Ebben az esetben a golyónak csúszásmentesen kell gördülnie a felületen, ezért mindenképp használjon egér alátétet (egérpadot), különben a golyó és az érékelő görgők bekoszolódnak, és hamar használhatatlan lesz az egér.

Kaphatóak továbbá optikai egerek, amelyek alján egy speciális LED és tükör rendszer érzékeli az egér x-y irányú elmozdulását. Az optikai egerek legnagyobb előnye, hogy sokkal pontosabb pozícionálás lehetséges velük, mint a sima egerekkel – grafikusoknak, építészeknek elengedhetetlen -, és nem érzékenyek annyira az egér alatti felületre. Hátrányuk, hogy jóval drágábbak, mint a normál eszközök.

Manapság egyre elterjedtebbek a vezeték nélküli eszközök, így „rádiós” vagy „infrás” billentyűzetet és egeret is lehet már vásárolni. Az infrás megoldás hátránya, hogy az adókészüléknek mindig látnia kell a vevőt (pl.: az egeret) különben megszakad a kapcsolat. Mindegyik esetben a vezeték nélküli billentyűzethez és egérhez szükséges

1 vagy 2 db (AA vagy AAA méretű) ceruzaelem.

Ha vezeték nélküli, rádiós egeret vagy billentyűzetet vásárol, figyeljen rá, hogy az új eszköz bizonyos esetekben zavarhatja kollégája, szomszédja azonos típusú rádiós eszközét. Ilyen esetben az adón és vevőkészüléken kapcsoljon át másik csatornára, vagy használja az eszközhöz adott szoftvert, amely egyedi azonosítót tud az ön eszközéhez rendelni, így elkerülhető a zavarás.

Szkenner:

Képek és szövegek digitalizálására használható eszközök. Általánosságban az mondható, hogy a síkágyas szkennerek használhatóbbak, minőségi jelzőjük leginkább a felbontásuk (DPI – képpont / inch) és a színmélységük (bitben). E két paraméter jellemzi legjobban a szkennerekkel digitalizált képeket.

A mai, általános irodai használatra vásárolható szkennerek általában USB csatlakozóval rendelkeznek, de léteznek párhuzamos portra vagy SCSI csatlakozóra köthető képdigitalizáló eszközök is.

Számos gyártó kínál multifunkcionális eszközöket, amiben fax, nyomtató, szkenner és fénymásoló egyben található. Ezek közül a nem síkágyas eszközök komolyabb irodai munkára, nagyobb mennyiségű anyag szkennelésére nem igazán alkalmasak.

Több olyan speciális (un. OCR) szoftver (pl.: Recognita, Fine Reader) létezik, amelyekkel a beszkennelt szövegek beolvastathatóak a számítógéppel, így a szöveg digitalizálása egyszerűsíthető.

Webkamera, digitális fényképezőgép:

A számítógéphez csatlakoztatott webkamera, mikrofon és alkalmas szoftver segítségével az Interneten keresztül videó beszélgetést lehet folytatni ismerősünkkel.

Fontos kérdés, hogy az adott eszközt támogatja-e az operációs rendszer, illetve a gyártó mellékelt-e a termék mellé, illetve biztosít-e (az Interneten) a termékhez megfelelő meghajtó programot. Általánosságban az mondható, hogy az ismert márkákat (pl.: Genius, Philips) megfelelően támogatják az operációs rendszerek. A webkamerák általában USB csatlakozó segítségével kapcsolhatóak a számítógéphez.

Digitális kamerák esetében az mondható, hogy nem igazán érdemes a nagyon olcsó ajánlatoknak bedőlni. Ilyen eszközök kiválasztása minden esetben a felhasználás módjától függ. Általános használatra meghatározó paraméterek ez esetben a felbontás (megjeleníthető képpontok száma – x millió megapixel), optikai zoom mértéke és az eszköz memóriájának mérete. A legtöbb gépekhez lehet (sőt ajánlott) további memória modult vásárolni, de mivel többféle szabvány létezik e téren is (SD RAM, Multimedia Card, stb.), minden esetben tájékozódjon, hogy milyen memória modult lehet az ön digitális fényképezőgépjéhez csatlakoztatni. Irodai és otthoni használatra bőven elég 2-3 Mpixeles, 3x optikai zoommal és 128 MB memóriával felvértezett gép.

A legtöbb típushoz adnak CD-ROM-on meghajtó és egyéb képkezelő szoftvereket.

Adatfeldolgozó és tároló egységek

Az Asztali PC-k esetében ezek az un. számítógépházon belül találhatóak. A ház gyakorlatilag egy fém burkolat és keret, amelyhez hozzáerősítik az adatfeldolgozó és tároló egységeket.

ATX-es számítógép házak: fekvő midi, álló midi és álló torony, és egy üres álló midi ház

A számítógép házak méretük szerint lehetnek bébi (slim), midi vagy torony, illetve helyzetük szerint álló vagy fekvő. Alapvetően kétféle típusú ház van: AT-s és ATX-es. Az AT-s a régebbi, 3-4 évvel ezelőttig gyártott PC-k szabványa, míg az ATX az újabb PC-k szabványa. Az AT és ATX közötti különbség röviden abban áll, hogy az ATX-es PC-knek új energiaellátási rendszere van, más a számítógépház belsejének és hátuljának az elrendezése.

A számítógépház burkolatán belüli legáltalánosabb alapegységek:

- táp

- alaplap + csatlakozók

- processzor + hűtőventillátor

- memória

- bővítőkártyák

- merevlemez (winchester)

- floppy meghajtó

- CD és DVD olvasó és író

Számítógép táp:

E tápforrás biztosítja a számítógép belső hardvereinek energiaellátását. A tápon belül alapvetően egy transzformátor található, ami átalakítja a hálózatból kapott 230 V-ot 12 és 5 V-ra, és innen számos tápkábel indul a számítógép belső elemei felé. Egyes számítógép tápok hálózati csatlakozója alatt egy főkapcsoló gomb is található, amellyel a teljes számítógép áramtalanítható.

A nagyobb teljesítményű PC-khez (1GHz-es CPU felett) mindenképp nagyobb (350-400W) teljesítményű táp szükséges. Fontos továbbá itt is a jobb minőségű (nem a legolcsóbb) tápot megvásárolni, mert egy áramszünet esetén csak a jobb tápok képesek olyan túlfeszültség elleni védelmet biztosítani, ami megakadályozza a gép többi alkatrészének tönkremenetelét. Ajánlott továbbá szünetmentes táp (UPS) beszerzése is, mivel egy ilyen berendezéssel megvédhető a számítógép valamennyi (UPS-re kötött) egysége az áramszünet és a villámcsapás okozta túlfeszültségektől.

Alaplap:

Az alaplap a számítógép „idegrendszere”, amely gyakorlatilag egy nagybonyolultságú nyomtatott áramkör, nagy integráltságú hardver elemekkel, és számos csatlakozóval. Alapfeladata az egyes adatfeldolgozó, adattároló be- és kimeneti (Input/Output) egységek között kapcsolat biztosítása. Az alaplapra csatlakoztatott hardveregységek az un. rendszerbuszon (~integrált kábelkötegen) keresztül folytatják a kommunikációt egymással. A rendszerbusz (Front Side Bus – FSB) adatátviteli sebessége az egyre újabb és újabb alaplapokon egyre nagyobb (pl.: 66, 100, 133, 233, 333, 400, 533 MHz). Az alaplapok kialakítása típusonként és gyártónként különböző, de alapvetően hasonló alapelemekből állnak.

Az alaplap számos (házon belüli) különböző csatlakozóval (csatolóval, porttal) rendelkezik különböző hardver elemek (processzor, memória, bővítőkártyák és adatkábelek) csatlakoztatásához. Az ATX-es alaplapokon egy nagyobb kimeneti panelen valósítják meg a soros, párhuzamos, az USB, a PS2 és egyéb csatolókat.

Az ATX-es alaplap hátsó, kimeneti panelje (I/O portok)

Érdemes nem a legolcsóbb alaplapot választani, mert a számítógép működési sebességét nagyban befolyásolja az alaplap minősége (alaplap ~ autópálya).

Processzor:

A processzor a rendszer „agya”. Ez az egység irányítja a legtöbb eszközt és folyamatot a számítógépben. A processzor teljesítményének jelzőszáma, hogy hány műveletet tud elvégezni másodpercenként, vagyis milyen ütemben képes számolni, azaz milyen az órajele, amit frekvenciában (GHz-ben, azaz giga hertzben) szoktak kifejezni. Napjainkban az asztali PC-kbe szerelhető csúcs processzorok 3 GHz körüliek. Sokféle processzor típus kapható a piacon. A különböző típusok, különböző tokozásúak, különböző elrendezésű csatlakozókkal rendelkeznek az alaplap felé. Így a processzort az alaplapi csatlakozásnak megfelelően kell kiválasztani! Jelenleg két domináns gyártó van jelen a piacon, az AMD és az Intel. Az Intel processzorok között a Celeron típusúak olcsóbbak, és szerényebb teljesítményre képesek, mint azonos órajelű nem Celeron társaik. Az AMD processzorok (1GHz fölött) nagyon érzékenyek a nem megfelelő hűtésre.

Processzor hűtő (hűtőrács és ventilátor):

A processzorok a napjainkban elérhető maximálisan miniatürizált elektronikus eszközök. Több millió apró elektronikus alkatrészt (tranzisztort) sűrítenek be egy kevesebb, mint 1 négyzetcentiméteres területre. Mivel mindegyik kis elektronikus eszköz működése közben hő fejlődik, ez több millió elem esetén komoly - a mai modern processzoroknál akár 60-70 W (!) - hőteljesítményt jelent. Ezért minden esetben gondoskodni kell a megfelelő hűtésről. Leggyakrabban hűtőbordára szerelt hűtőventillátort alkalmaznak (de léteznek vízhűtéses megoldások is). A hűtőventillátor kiválasztása minden esetben a processzor típusától, teljesítményétől függ. Érdemes továbbá arra is figyelni, hogy a hűtőventillátor a megfelelő hűtőteljesítmény leadása mellett ne legyen túl zajos. A 20-23 dB zajszintű ventillátorok csöndesek számítanak (a zajszintet általában feltüntetik a ventillátor dobozán).

A hűtőventillátorok öregedésének egyik jele, amikor működés közben elkezdenek zörögni. E jelenség sokszor egy portalanítással megszüntethető, sok esetben újat kell venni (1-3 ezer Ft), de mindenképp figyelni kell erre, mert a hangos, zörgő ventillátor nem megfelelően hűti a processzort, ami bizonytalan működéshez, vagy legrosszabb esetben a processzor leégéséhez vezethet.

Memória modul:

Az alaplapra csatlakoztathatóak továbbá a memória modulok, melyekbe a processzor és az egyéb hardver elemek a programok futása közben bemásolják a működéshez fontos adatokat. Többféle memória foglalat, csatlakozó és memória kialakítási szabvány létezi. Napjainkban az SD-RAM és DDR-RAM szabvány a legelterjedtebb, különböző méretű (32-64-128-512 MB) és sebességű (66, 100, 133, 233, 333 ,... MHz) modulok kaphatóak. A memória egység valós működési sebessége a rendszerbusz sebességével (FSB) egyezik meg.

Új számítógép vásárlásakor mindenképp ajánlott minimum 256 MB RAM beszerzése, mert a memória mérete nagymértékben befolyásolja a grafikus felületű, és nagyobb számításigényű felhasználói programok futási sebességét, azaz felhasználói szemmel a PC gyorsaságát.

Bővítőkártyák:

Az alaplapon találhatóak továbbá a bővítőkártyák csatlakoztatását szolgáló csatlakozók. A bővítőkártyákkal különböző adat ki- és beviteli eszközökhöz lehet csatlakozni. A legáltalánosabb bővítőkártyák lehetnek a videó kártya, hangkártya, modem és hálózati kártya. A kártyák számára kialakított csatlakozóknak (slot-oknak) is többféle szabványa létezik, alkalmazástól függően. Az újabb alaplapokon alapvetően kétféle slot található, a PCI csatoló és a grafikus kártyák számára az AGP csatoló. Bármilyen új bővítőkártya beszerzése előtt meg kell róla győződni, hogy van-e még megfelelő, szabad hely (slot) a számítógépben az új eszköz számára.

Számos olyan alaplapot forgalmaznak, amelyen integrált, azaz beépített hang, videó és hálózati kártya is található. Ezek többnyire a célnak megfelelnek, de nem kell túl sokat várni tőlük.

Videó kártya:

A számítógép alaplapjára csatlakoztatható, a számítógép és a monitor összekapcsolását lehetővé tévő hardver. A monitoron megjelenített kép minősége nagymértékben függ a videó kártyától. Komolyabb grafikus alkalmazásokhoz és játékokhoz komolyabb videó kártya szükséges.

Alaplapi csatlakozásuk szerint léteznek AGP, PCI és ISA csatolójú kártyák. A régebbi típusú és szerényebb típusúak PCI vagy ISA csatlakozóval rendelkeznek. Az AGP csatolót kifejezetten újabb videó kártyák számára fejlesztették ki.

A legtöbb mai kártya rendelkezik saját memóriával is (8-16-32-…-256 MB), mely a grafikus megjelenítés minőségét és gyorsaságát segíti. Komolyabb változataik saját, beépített grafikus processzorral is rendelkeznek, amelyekre külön hűtőbordát és ventillátort is szerelnek.

Léteznek olyan videó kártyák, amelyek TV kimenettel is rendelkeznek, így a megfelelő kábellel akár televízióhoz is lehet csatlakoztatni számítógépünket (pl.: DVD-film nézéshez), ám a TV nem alkalmas a monitor kiváltására az általános számítógépes munka esetében.

Hangkártya:

A mai számítógépeket napjainkban sokfunkciós, multimédiás egységeknek is nevezhetnénk. A megjelenített képeken túl, hangok megszólaltatására is képes a hangkártyához csatlakoztatott hangszórók segítségével. Az alaplapra integrált hangkártyák jelszintje sokszor elég alacsony, ezért meglehetősen halkan szólnak az alaplapi hang-kivezetésre kötött hangszórók.

A legtöbb hangkártya rendelkezik hang ki és bemeneti, valamint mikrofon csatlakozóval, továbbá gyakran található rajtuk kimenet (Gameport) botkormány (joystick) számára. Léteznek olyan modern hangkártyák, amelyekhez nem csak két (2.0) hanem három (2.1), hat (5.1), stb. hangszóró csatlakoztatható (térhatású hangzáshoz).

Általánosságban a hangkártya hátsó kivezetésén található továbbá a játékprogramokhoz szükséges botkormány (joystick) csatlakozója (Game Port).

Modem:

Számítógép hálózatokhoz (pl.: Internethez) való csatlakozást tesz lehetővé telefonvonalon keresztül. Léteznek belső (PCI, ISA) modem kártyák, illetve (soros v. USB portra csatlakoztatható) külső

Külső modem Belső (PCI) modem

A modemek átviteli sebességük alapján is osztályozhatóak: 14.4, 33.6, 56 kilobit/sec. Ma már gyakorlatilag csak 56 kbps sebességű modemet lehet vásárolni (újonnan). A belső modemek komolyabb burkolat híján olcsóbbak a külső modemeknél.

Egy fontos további paramétere a belső modemeknek az adatfeldolgozás típusa: hardveres, félhardveres, szoftveres. A hardveres és a külső modemek nem terhelik komolyabban a számítógép erőforrásait (memória és processzor), hanem a modembe integrált elemek végzik az adatfeldolgozást. Gyengébb (<233 MHz) számítógépek estén hardveres modemet kell használni, mert különben bizonytalan lesz az átvitel (gyakran megszakadhat a kapcsolat).

Hálózati kártya:

Számítógép hálózatokhoz való csatlakozást teszi lehetővé.

E kártyák általában PCI csatlakozóval kapcsolódnak az alaplapra, és 8 eres (UTP) kábellel, vagy régebbi kártyák esetén koax kábellel (BNC) a számítógép hálózathoz (LAN-hoz). Adatátviteli sebességük 10 vagy 100 MegaBit / sec.

Napjainkban már egyre elterjedtebbek a vezeték nélküli hálózatok (WLAN), amelyekhez speciális, rádiós átvitelre képes hálózati kártyákkal lehet csatlakozni.

Vezeték nélküli hálózati kártya

Merevlemez:

A számítógép az adatokat a merevlemezen tárolja. A merevlemezben (winchesterben) gyakorlatilag több, sok-sok apró mágnesezett területtel rendelkező, forgó korong található, melyre egy precíziós író / olvasó fej adatokat tud írni, és onnan ki tud olvasni nagyon gyorsan.

Egy bit (mert a számítógép átalakítja a tárolandó információt bináris kódokká, bitekké) leegyszerűsítve a lemez adott kis apró területének mágnesezettségi irányából adódik. Ezt képes az olvasó fej detektálni illetve az „író fej” megváltozatni. A merevlemezek jellemző paraméterei az adattároló kapacitásuk (GigaByte-ban) és a percenkénti fordulatszámuk (x rpm), illetve az átviteli szabványuk (ATA 100, 133, stb.). Napjainkban a boltokban 10 GB (gigabájt) és 180 GB közötti új merevlemezek kaphatóak. Fontos megjegyezni, hogy az a régebbi alaplapok nem támogatják a 8GB-nál nagyobb merevlemezeket. A percenkénti fordulatszám az adatok elérésének sebességét mutatja, általában 5200 rpm és 7200 rpm fordulatszámú merevlemezeket lehet a szaküzletekben vásárolni. A 7200-esekhez már ajánlott kisebb hűtőventillátor, vagy biztosítani a megfelelő „levegőzést”, mert ezek a winchesterek komolyabban fel tudnak melegedni használat közben.

A legtöbb merevlemezt úgynevezett IDE kábellel (40 vagy 80 eres) lehet az alaplapra csatlakoztatni. Léteznek további merevlemez szabványok is, az SCSI és a SATA, ám ezek alkalmazása (még) ritka.

Hasznos megoldás a merevlemezek hordozhatóvá tételére a mobil winchester keret. Ebben az esetben nem fixen szerelik a számítógépbe a merevlemezt, hanem csak egy fiókba, és ha a gépet kikapcsolják, kivehető a merevlemez, majd egy másik számítógép winchester keretébe helyezve, megfelelően beállítva a munka dokumentumok, fájlok átvihetőek.

Fontos tudni, hogy a merevlemezek nagyon érzékenyek a mechanikai hatásokra, egy komolyabb ütődés, akár tönkre is teheti az eszközt, és rajta tárol adatok a felhasználó számára elérhetetlenek lesznek. Emiatt óvni kell (a mobil keretbe szerelt) merevlemezeket a rázkódástól!

CD/DVD olvasó/író:

A számítógép egyik leggyakrabban használt adattároló egysége a CD-ROM. Ez egy optikai elven működő eszköz, amelyben a lézeres olvasó fej a lemez apró barázdáiban kódolt információt képes kiolvasni. Egyre gyakoriabbak már a CD írók, újraírók is az asztali PC-kben, amelyekkel írható és újraírható CD-kre nagymennyiségű (640MB vagy 700MB) adatot lehet fel másolni. Amíg az írható CD-re (CD-R) addig írható adat, ameddig meg nem telik vagy le nem zárták, addig az újraírható CD-kre (CD-RW) gyakorlatilag akárhányszor lehet írni. A CD íráshoz CD író programra van szükség (pl.: Nero, Easy CD Creator), ám például a Windows XP-ben van beített CD író funkció.

Egyre elterjedtebbek továbbá a DVD olvasók is a számítógépekben, amikkel DVD filmeket (DVD lejátszó programmal!) lehet nézni, illetve DVD formátumban megírt adatlemezeket lehet beolvasni. Fontos tudni, hogy sok DVD lejátszó eszközben nincs beépítve az a chip (hardveres DVD dekódoló), amely segítségével meg tudná fejteni a DVD filmek kódolását. Ilyen esetben úgynevezett szoftveres dekódolóra van szükség. Ilyen program például a Power DVD, amely DVD lejátszó is egyben. (Nem minden DVD lejátszó program képes szoftveresen dekódolni!)

Egyre „olcsóbbak” a DVD író eszközök is, amelyekkel üres DVD lemezekre lehet nagy mennyiségű (4,7 GB) adatot kiírni. A DVD lemezek nagy előnye a CD-vel szemben, hogy azonos fizikai méretek mellett minimum 7x több adat tárolható rajta, ugyanakkor a DVD lemezeket a sima CD meghajtók nem képesek olvasni!

Floppy meghajtó:

A floppy meghajtók (FDD) műanyag védőburkolatba bújtatott speciális mágnesezett korongokra (floppy lemezekre) képesek adatokat kiírni és onnan adatokat beolvasni. Ám e technológia végnapjait éli. A legtöbb számítógépben ugyan még megtalálhatóak, ám a kis (1.44MB) kapacitású floppy lemezeken egyre ritkábban cserélik adataikat az emberek, hiszen több, jóval nagyobb kapacitású adathordozó (pl.: USB PenDrive CD, DVD,) áll a felhasználók rendelkezésére.

A számítógép kimeneti eszközeinek ismertetése előtt bemutatjuk a legáltalánosabb PC-s ki- és bemeneti csatlakozókat. PC-k esetében minden csatlakozó típust úgy alakítottak ki, hogy a különböző eszközöket még véletlenül se lehessen rossz helyre csatlakoztatni (tehát pl.: a monitort csak a videó kártyához lehet csatlakoztatni).

PS2 csatlakozó - az egér és a billentyűzet csatlakoztatására szolgál

Soros port - régebbi egerek és egyéb eszközök (pl.: modem, ISDN végberendezés)

csatlakoztatására szolgál

Párhuzamos port - nyomtatók csatlakozására

USB (Univerzális Soros Busz)

Univerzális csatlakozó felület számos (USB HUB segítségével max. 8db) további hardver eszköz, például: webkamera, digitális fényképezőgép, billentyűzet, egér, nyomtató, szkenner, stb. csatlakoztatására.

USB csatlakozók

FireWire port - különböző újabb hardverek csatlakoztatására, nagysebességű átvitelt támogató port.

Videó port - a videó kártya kimenete, a monitor csatlakoztatására szolgál

Hangkártya csatlakozói (Hang ki, hang be, mikrofon, gameport)

UTP / BNC - hálózati kártya csatlakozója

BNC csatlakozó UTP csatlakozó

Vezetékeik:

UTP - 8 eres rézvezeték, RJ 45-ös csatlakozóval

BNC – koax kábel

Belső modem ki- és bemeneti (RJ 11) csatlakozói

Line – ide kell a telefonvonalat csatlakoztatni

Phone – ide pedig a telefon készüléket lehet csatlakoztatni

Telefonkábel csatlakozó

Kimeneti egységek

Monitor:

Az asztali számítógép alapvetően a monitor segítségével tartja a kapcsolatot a külvilággal, azaz a felhasználóval. A monitorok általában 2 kábellel rendelkeznek, egy hálózati tápkábellel a fali konnektorba vagy a számítógép tápjába, és egy videó kábellel, amivel a gép videó kártyájának kimenetéhez kell csatlakoztatni.

Napjainkban a monitorok alapvetően 2 csoportba sorolhatóak. Az egyik a hagyományos katódsugárcsöves (CRT) monitorok, a másik csoport a folyadékkristályos TFT, LCD kijelzők. A monitor és a videó kártya együtt határozzák meg a megjelenített képminőséget!

CRT monitor:

A CRT monitorokban, a TV-khez hasonlóan egy irányított elektron nyaláb rajzolja fel a képet. E monitorok minőségjelző paraméterei a képátmérő (14'', 15'', 17'', 21''), a felbontása (640x480, 1024x768,....) és a képfrissítési frekvencia (60 Hz-től 120 Hz-ig). Egy CRT monitor előtt ülve, akkor nem fárad el az ember szeme, ha a képfrissítési frekvencia legalább 80-85 Hz, de a 100 Hz-es monitorok a legjobbak. Ezen érték alatt a képernyő villódzik, nagyon fárasztja a szemet. A monitorok felbontásonként különböző képfrissítési frekvenciára képesek, amiről a monitor megvásárlása előtt érdemes tájékozódni. Egy 17'' monitor, 1024x768-as felbontással, 85 Hz-en irodai munkára már megfelelő. /Az előbbi paramétereket a monitorok specifikációiban pl. így írják: 17’’1024x768@85Hz./

TFT, LCD monitor:

A TFT, LCD monitorok kétszer drágábbak a hasonló méretű és tudású CRT monitorokhoz képest, ám jóval kisebb helyet foglalnak az asztalon, és kevésbé fárasztják a szemet.

A kép megjelenítéséről vékony cellába szervezett, elektronikusan vezérelt folyadékkristályok gondoskodnak. E kijelzők ára, az újabb és újabb gyártási technológiáknak köszönhetően évről-évre csökken, pár éven belül várhatóan a legtöbb irodában már nem fog luxusnak számítani egy TFT monitor.

Nyomtató:

A számítógéppel készített dokumentumok papíralapú megjelenítésére szolgáló hardver eszköz. Többféle csatlakozási móddal kapcsolódhat a számítógéphez. A legáltalánosabb a párhuzamos portra és újonnan az USB portra való kapcsolódás. A nyomtatókhoz a legtöbb esetben adnak külön CD-ROM-on meghajtó programokat és egyéb szoftvereket. A mai általánosságban használt nyomtatók a következő csoportokba oszthatóak:

Lézer nyomtatók Tintasugaras nyomtatók Mátrixnyomtatók

A lézernyomtatók beleégetik a papír felsőbb rétegébe a festéket, míg a tintasugaras nyomtatóknál a nyomató fej, apró festék sugarakkal alakzatokat fest a papírra, és így áll össze a nyomtatandó szöveg vagy kép. A lézernyomtatók jóval drágábbak, ám ezeknek alacsonyabb az üzemben-tartási költségei, és nagyobb teljesítményűek. Nyomtató választásánál azt kell figyelembe venni, hogy milyen minőségű, és mekkora mennyiségű anyagot kívánunk kinyomtatni. A tintasugaras nyomtatók kisebb kapacitásúak, de olcsóbbak a lézerekhez képest. Átlagos irodai használatra ideálisak. A mátrix-nyomtatókat általában olyan területen használják, ahol komolyabb grafikus objektumokat nem tartalmazó dokumentumokat (pl.: pénzügyi kimutatásokat) kell nagy mennyiségben nyomtatni.

Sok nyomtatást igénylő munkákhoz ajánlott a drágább árkategóriából választani, mert hosszabb távon behozza az árát egy megfelelő minőségű nyomtató!

Egyéb tartozékok és kiegészítők:

USB PenDrive (toll)

Kifejezetten hasznos, apró (~30-40 gramm tömegű) kiegészítő, amellyel számítógépek között adatokat lehet cserélni. Ez gyakorlatilag egy speciális memória modul, amit az USB portra csatlakoztatva a számítógép egy hordozható merevlemeznek ismer fel. (A csatlakoztatáshoz még csak ki sem kell kapcsolni a PC-t.) Különböző kapacitású modulok vásárolhatóak: 32-64-128-512 MB. Ezen eszközök piaca is rohamosan fejlődik, félévente egyre olcsóbb, és egyre nagyobb kapacitású „USB tollak” jelennek meg a piacon.

Hangszórók:

A hangkártyák audio-out kimenetére csatlakoztathatóak hangszórók. Általában a PC-khez csatlakoztatható hangszórók egy kisebb erősítőfokozattal is rendelkeznek, hogy megfelelő hangerőt tudjanak létrehozni, emiatt saját tápforrás is szükséges hozzájuk.

A dinamikusan fejlődő multimédiás rendszerek korában a PC-khez már térhatású hi-fi hangzást létrehozó hangszórók is csatlakoztathatóak. Hangszóró típusok (hangszórók száma szerint):

2.0 (Stereo) 2.1 (Stereo+Bass) 5.1 (Sorround Set)

Hordozható számítógépek

A hordozható számítógépek napjainkban már felveszik a versenyt teljesítményben az azonos paraméterű asztali PC-kel, ám árban közel kétszer annyiba kerülnek, mint az asztali PC-k. Ez az árkülönbség a notebook alkatrészek miniatűrizáltságából adódik, hiszen szinte azonos funkcionalitású alkatrészekből állnak, ám mindezeket jóval kisebb helyre kell beépíteni.

Egy napjainkban vásárolható új notebook tartalmaz szinte minden munkához szükséges hardvert, ki- és beviteli csatlakozót.

Színes TFT kijelzővel rendelkeznek, 14’’, 15’’, 17’’ képátmérőkkel, amely révén kevésbé terhelik meg a szemet munka közben. Notebook vásárlás esetén továbbá ajánlott olyan konfiguráció kiválasztása, amely tartalmaz CD-író-t is.

A hordozható számítógépek egyik legnagyobb gyengesége jelenleg (2004 elején) a tápellátásuk. Még a legdrágább, legújabb notebookban lévő akkumulátorok is csak 2-3 óra üzemidőt biztosítanak. Ez után hálózati áramforrásról kell táplálni, tölteni őket. A közeljövőben az üzemanyag cellás akkumulátorok hivatottak a probléma megoldására, amiben alkoholos oldatból kémiai úton elektromos áram nyerhető. Léteznek azonban olyan notebookok is (pl.: ECS Desknote A901), amelybe nem szereltek akkumulátort, hanem csak hálózati árammal működtethetőek, hiszen egy felmérés szerint a notebookok nagy százaléka úgyis az autó hátsó ülésén utazik, majd az irodában 230 V-ra csatlakoztatva használják.

A notebookokban beépített pozícionáló eszköz (~egér) található. Alapvetően kétféle kialakításuk létezik: touchpad és joystick, és mivel mindkét megoldás kezelése nehézkes, ajánlott egy külső (optikai) egér beszerzési is, amely nagymértékben megkönnyíti a munkát.

Notebookok esetében különösen fontos, hogy a burkolaton kialakított szellőző nyílások szabadok legyenek, mert különben a notebook belső alkatrészei kritikusan felmelegedhetnek! Ezért nem szabad egyenetlen felületre (pl.: takaróra) helyezni a számítógépet!

A notebook nagyértékű műszaki berendezés, valamint a merevlemezén tárolt adatok is értékesek a tulajdonos számára. Hordozható eszköz lévén szempillantás alatt illetéktelen kezekbe kerülhet a notebook, így soha nem szabad őrizetlenül hagyni még pár másodpercre sem. Bizonyos biztosító társaságoknál lehetőség van hordozható számítógépek biztosítására is!

Tenyér számítógépek (PalmTop, PDA)

Elektronikus jegyzetfüzetnek, személyi asszisztensnek is nevezhetnénk. Érintő képernyővel rendelkeznek, amelyen egy speciális ceruzával lehet az egyes funkciókat kiválasztani és karaktereket begépelni.

A mikroelektronika fejlődésével egyre komolyabb tudással rendelkeznek, egyre több funkciót sűrítenek beléjük. A legmodernebb tenyérszámítógépekben komolyabb operációs rendszer üzemel, beépített mobil telefonnal, digitális kamerával, GPS-sel (Glob. Helyzet meghatározóval), vezeték nélküli Internet kapcsolattal rendelkezhetnek, asztali és hordozható számítógépekkel összeköthetőek, és adatokat lehet cserélni közöttük. Minden elfogultság nélkül mondható, hogy e kis eszközök a jövő eszközei.

1.2. A szoftver eszközök

Az alkalmazott szoftverek két fő irányzata ismert. Az egyik a zárt forráskódú szoftverek köre, amely esetében a forgalmazók nem járulnak hozzá a többszörözéshez, illetve a másoláshoz. Azok a társaságok, amelyek ilyen szoftvereket fejlesztenek és forgalmaznak az úgynevezett BSA nemzetközi társaságba tömörültek. Lásd: www.bsa.hu

1.2.1. A „Jogtiszta szoftverek” és a BSA

Forrás: www.bsa.hu

A BSA-t 1988-ban alapította 65 ország vezető szoftverfejlesztő vállalata - Európában, USA-ban és Ázsiában vannak irodái. A BSA a kormányzatoknak, az üzleti élet szereplőinek és a felhasználóknak nyújt segítséget abban, hogy megértsék miként erősítik a szoftverek a gazdaságot, az általános fejlődést és miként növelik a hatékonyságot. A BSA célja, hogy a számítógépet használók tisztában legyenek a szoftverekre vonatkozó törvényi előírásokkal és szabályozással.
A BSA Magyarország több szoftver-gyártó és -forgalmazó által 1994-ben alapított non-profit szervezet, bevétele a tagsági díjakból áll.
A szoftverek jogszerű felhasználása érdekében a BSA gondoskodik a felhasználók és a szoftverjogvédelemmel kapcsolatban eljáró intézmények, hatóságok (ORFK, APEH, VPOP) tájékoztatásáról.
A BSA nyolc éves hazai működése alatt számos elmarasztaló bírósági ítélet (jelentős pénzbírság és felfüggesztett börtönbüntetés) született illegális másolók, kereskedők és jogosulatlan felhasználók ellen. Tekintettel arra, hogy a fenti jogsértések esetén a felelősségre vonható személy legtöbb esetben a kérdéses vállalat vezetője, kérjük Önt, hogy a rendszergazda és/vagy külső szoftverauditok bevonásával vizsgálja/vizsgáltassa meg, hogy a cégénél használt szoftverek megfelelnek-e a legális szoftverhasználat előírásainak. Ebben nyújt segítséget Szoftvernyilvántartó című kiadványunk. Amennyiben a vizsgálat kapcsán kérdések merülnek fel, vagy segítségre szorul az előírásokkal kapcsolatban és bővebb információra van szüksége, a BSA vezetői és tanácsadói készséggel állnak rendelkezésére ingyenesen hívható zöld számunkon, a web oldalunkon, illetve e-mail-ben.

Jelenlegi tagjai:

Adobe – Trans-Europe Consulting Kft.

AutoDesk S.A. Magyarországi Kereskedelmi Képviselet

Borland Magyarország

Corel - Codra Kft.

Ingram Micro Magyarország Kft.

Lotus

Microsoft Magyarország Kft.

Novell PSH Kft.

Számalk Kereskedőház Rt.

Symantec

A BSA akciókat szervez, az illegális használat felderítésére a törvény és a rendőrség támogatásával.

A tapasztalat az, hogy nem érhet oda minden egyes számítógép használóhoz, ám ha odaér úgy igen kellemetlen következményei lehetnek annak, akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet a következmény. Az a szakember avagy iroda tehát, amely nem kívánja kockáztatni működését – ugyanis egy rendőrségi akció a gépek elvitelét is jelenti sajnos manapság – nem kockáztatja fölöslegesen a jog-tisztaságot.

A BSA működése civil kontrolljára néhány magyar szakújságíró és ügyvéd vállalkozott, akik az euroASTRA Lásd: www.eurostra.hu című weboldalon publikálnak.

Ennek a „mozgalomnak” a vezéregyénisége Dr. Pósvári Sándor volt 1994-2002 között, aki rejtélyes körülmények között elhunyt. Ugyancsak éppen most hunyt el (2003.12.17) Dr. Pálos György a BSA Magyarország Egyesület első elnöke.

Aki meg kívánja ismerni a hazai viszonyokat, az jól teszi, ha olvasgatja a www.euroastra.hu régebbi és friss írásait egyaránt.

1.2.1.1.A szoftverek jogi védelméről

Forrás: www.bsa.hu

Fontosabb rendelkezések

A szellemi alkotások két nagy jogintézmény keretében részesülnek védelemben: a főleg műszaki szellemi alkotások (pl. különböző fajta találmányok az iparjogvédelem különböző ágaiban ( ideértve pl. a fajtaoltalmakat és a biológiai találmányokat) és főleg, de nem kizárólag a nem műszaki jellegű szellemi alkotások pedig a szerzői jog keretében részesülnek jogi védelemben ( a szerzői jog területén nehéz lenne nem műszaki jellegűnek tekinteni pl. műszaki és építészeti terveket ).

A szerzői jog az irodalom, tudomány és művészet alkotásait védi (Szjt.1.§ (1) bek. ) (1*) a törvény végrehajtási rendelete pedig ( Vhr. 1. §(1) bek.2*) az Szjt védelme alá tartozó alkotásként említi meg a számítógépi programot és a hozzájuk tartozó dokumentációkat ( szoftver). A hozzájuk tartozó dokumentáció kifejezés azt jelenti, hogy a zsoftverrel kapcsolatos minden előkészítő, kísérő, eligazító, felhasználást elősegítő, stb. anyagok a szoftver kategóriához tartoznak. Itt meg kell jegyezni azt, hogy ezek az anyagok üzemképes szoftver hiányában is védelemben részesülnek, ezt erősítették a Legfelsőbb Bíróság ítéletei is (3*). A szerzői jog ugyanis az “irodalmi” kifejezésen nemcsak a szépirodalmat érti, a szerzői jog hatálya alá tartozik minden írásmű (szak-, tudományos-, ismeretterjesztő írásmű, stb.)

A védelem szempontjából egy feltétel megléte szükséges: a mű eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzék (Szjt. 4. § (2) bek.). A védelem fennállásának kérdésében kizárólag a bíróság dönthet, ebben a kérdésben más hatóság nem foglalhat állást. A szerzői jogi rendszerben nincsen lajstromozás, bejelentés, ezt egyébként az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létrejött Berni Uniós Egyezmény (VUE 4*) is tiltja.

Magyarországon nemcsak a magyar szerzők művei állnak védelem alatt, külföldi állampolgár Magyarországon a szerzői jog vonatkozásában ugyanolyan elbánásban részesül, mint a magyar állampolgár.

(1*) 1969. évi III.tv. a szerzői jogról
(2*) 69/1969 (XII.29.) MM sz. rendelet
(3*) LB Pf. IV.20.417/1982 és LB Pf. III.20.197/1985/14 sz.
(4*) Az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létesült Berni Uniós Egyezmény. (1975. évi 4. Sz. tvr.)
(5*) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerika Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról. (Magyar Közlöny 1993. évi 173 sz.)

Miután a védelem fennállásának egyetlen feltétele az önálló, eredeti jelleg, a védelem fennállása függetlenül a mű esztétikai, pl. szoftver esetében műszaki színvonalától, vagy tudományos, vagy szakmai értékétől, gazdasági jelentőségétől, megjelenési formájától, rögzítési módszerétől és alakjától, nyilvánosságra jutásától (szoftver és műszaki tervek esetén igen gyakori, hogy azokat üzleti-üzemi titokként kezelik.)

A fentiek alapján tehát a védelem fennállása nem függ attól, hogy a szoftver forráskódban vagy tárgyi kódban került rögzítésre, felhasználói programként vagy operációs rendszerként jelenik meg és attól sem, hogy a mű számítógéppel, vagy számítógép segítségével jött létre.

A szerzői jogi védelem nemcsak az egész műre, hanem annak részeire is kiterjed. A szoftver általában lépcsőzetes alkotás eredménye, az egyes “lépcsők” ugyanolyan védelem alatt állnak, mint a teljes mű. Ebből következik, hogy a számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció együtt is, de külön-külön is védelem alatt áll. A Legfelsőbb Bíróság-i döntés ebben a vonatkozásban is részletes állásfoglalást tartalmaz.

A gazdasági életben a szoftver felhasználása kétféleképpen történik: Egyedi igények esetén a szerző (jogtulajdonos) és a felhasználó (megrendelő) írásban szerződést kötnek, az Szjt. szóhasználatában: felhasználási szerződést, amit a gyakorlatban szerzői jog licensz-szerződésnek is neveznek.

A felhasználás lebonyolításának másik fajtája a műpéldány vagy másolatának megvétele üzleti forgalomban.

A felhasználási szerződéseket a Szjt. V. fejezete szabályozza, az Szjt. Által nem szabályozott kérdésekben Ptk. Rendelkezési irányadók. A felhasználási szerződést a felek vagy megalkotandó, vagy már elkészült műre kötik. A felhasználót a szerződésben megszerzett jogait csak a szerző engedélyével ruházhatja át. Abban az esetben tehát, ha a felhasználó a szoftvert további értékesítésre szánja, a felhasználási szerződésben ezt külön ki kell kötni. A felhasználási szerződésben természetesen rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó milyen körben, milyen feltételekkel (időbeli, területi hatály) szerzi meg a felhasználás jogát, a szerződésben meghatározott határokat túllépni nemcsak a szerződést sértő cselekmény, hanem a szerző személyéhez fűződő jogait (Szjt. 10.§ és Vhr7.§) vagyoni jogait (Szjt.13.§) sérti és büntetőjogi szankciót is vonhat maga után, (Btk. 329/A.§) a polgári jogi következményekről az Szjt.52.§ és 53.§ szakaszai rendelkeznek.

A szoftverre vonatkozó szerződések, különösen az egyedi felhasználás esetén, nem tisztán szerzői jogi felhasználási szerződés és így az Szjt. Vonatkozó rendelkezései egyaránt irányadók.

Másképpen alakul a helyzet, ha például a szoftver értékesítésére gépekkel, berendezésekkel együtt kerül sor, amikor a gép működtetésétől a szoftver elválaszthatatlan, a kettő egységes rendszerben működik. Ebben az esetben vegyes szerződésről beszélünk, ilyen esetekben az adásvétel során a szoftver említésre sem kerül. Ilyenkor a Ptk. Kötelmi jog általános szabályai irányadók, és ez vonatkozik a kellék és jogszavatosságra is.

A szerző/jogtulajdonos jogait a szabad felhasználás korlátozza. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a különben védelem alatt álló mű felhasználása díjtalan és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges. (Szjt.168.)

A szoftver vonatkozásában a szabad felhasználás két lehetőségét kell megemlíteni: a magáncélú másolást és a haszonkölcsönt.

Nyilvánosságra hozott műről bárki készthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatal, sem jövedelemszerzés célját és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti … (Szjt.18.§(1)bek.) E rendelkezés értelmében magáncélra szoftverről is lehet másolatot készíteni. A törvény azonban a magáncélú másolást is szigorúan korlátozza. A nyilvánosságra hozott kifejezés azt is jelenti, hogy amennyiben a szoftver üzemi-üzleti titok, nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni. A szabad felhasználás megítélésénél lényeges szempont a másolatkészítés célja. Szoftvert nem azért szoktak lemásolni, hogy otthon gyönyörködjenek benne. Ha csak egy példányt készítek és azt eladom, az már forgalomba hozatal és jövedelemszerzéssel jár. Nyilvánvaló, hogy a szoftver engedély nélküli másolatának sokszorosítása, forgalomba hozatala a szerző jogos érdekeit sérti, mert csökkenti az iránta fennálló keresletet. Elvileg ugyan fennáll az a lehetőség, hogy valaki a szabad felhasználás keretében másolatot készítsen, a gyakorlatban azonban nehezen képzelhető el, hogy az ne ütköznék az idézett jogszabályban foglalt korlátokba.

“A mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása – a számítógépi programok kivételével, valamint a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a szabad felhasználás körébe tartozik” (Szjt.18.§.(3) bek.) A számítógépi programot tehát csak a szerző engedélyével lehet kölcsönözni. E rendelkezés indoka, hogy pl. a szoftver másolása könnyen, gyorsan és igen olcsón végezhető és nehezen ellenőrizhető.

A szerzői jogi védelem a szerző életében és haláltól számított 70 évig áll fenn. E rendelkezés irányadó minden olyan műre, melynek védelme 1994. július 1-jén még fennállt, természetesen az addig eltelt időt be kell számítani a 70 évbe. Amennyiben a védelmi idő a fent említett időpont előtt járt le, a 70 éves védelmi idő már nem illeti meg a szerzőt, 1994. július 1. előtt ugyanis a védelmi idő 50 év volt. A védelmi időt a szerző halálát követő év január 1-jétől kell számolni. A szoftvernél az erkölcsi kopás következtében a szoftver felhasználása aránylag lényegesen rövidebb ideig tart, mint pl. a hagyományos műveknél , melyeknél a komolyabb felhasználásra sokszor a szerző halála után kerül sor (irodalmi-, zenemű, stb.)

A szerző jogait az Szjt. korlátozza abban az esetben, ha a művet – számítógépi programot – a szerző, mint munkavállaló munkaköri kötelezettsége keretében hozza létre. Amennyiben munkaköri kötelezettség keretében létrehozott mű jött létre és a munkáltató “a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult” (Szjt.14.§.(1) bek.) a szerző jogai módosulnak. Ilyen esetben a szoftver felhasználási joga a szoftver átadásával a munkáltatóra száll át és ezt jogszabályi rendelkezés alapján egyúttal a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak kell tekinteni, (ami egyébként a szerző elidegeníthetetlen joga lenne az Szjt.8.§.(1) bek. értelmében). A munkáltató jogosult a belső felhasználásra, a szoftver felhasználására vonatkozó jogok átruházására, a szoftver tovább fejlesztésére, módosítására, egyik szoftver cselekménye, mely a szoftver felhasználásával kapcsolatos. A munkáltató hozzájárulása esetén a felhasználás jogát a szerző gyakorolhatja.

A munkavállaló a szerzőt a munkaköri kötelesség keretében létrehozott művének felhasználásáért szerzői jogdíj csak abban az esetben illeti meg, ha a munkáltató a szoftver harmadik személynek értékesíti (harmadik személlyel felhasználási, bérleti, stb. szerződést köt, de még akkor is, ha ingyenes használatot enged.)

/Dr. Pálos György/

1.2.1.2. Törvények, rendelkezések

Forrás: www.bsa.hu

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - a nemzetközi jogfejlődés eredményeinek követése, valamint szerzői jogunknak az Európai Közösség irányelveivel való további összeegyeztetése érdekében is - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

MÁSODIK RÉSZ - EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

HARMADIK RÉSZ - A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK

NEGYEDIK RÉSZ - KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI

ÖTÖDIK RÉSZ - VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.2.1.3. Mi minősül illegális szoftverhasználatnak?
Forrás: www.bsa.hu

A tipikusnak mondható illegális szoftverhasználat módozatai az utóbbi években nem változtak. Ezek a következők:

végfelhasználói túlhasználat (pl. több gépre telepítik ugyanazt a programot),

kereskedő az eladásra szánt, összeállított gép merevlemezére másolja a programot,

hamisítás (az eredetivel teljesen megegyező megjelenésű másolat),

internetről letöltött illegális szoftverek.

1.2.1.3.1. Az illegális szoftverhasználatból eredő károk

Sokan nem értik, milyen kár lehet az illegális szoftverek használatából:

Károsul a szoftver tulajdonosa.

Károsul a nemzetgazdaság.

Munkahelyek szűnnek meg. A 90-es évek végén az USA-ban több mint 109000 munkahely szűnt meg. Az adó-hiány pedig közel 1 mrd USD. Becslések szerint, amennyiben nem csökken az illegális szoftverekhez kapcsolódó esetek száma, 2008-ban az USA-ban a megszűnt munkahelyek száma 175700-ra, az adó-hiány 1,6 mrd USD-ra emelkedik.

Az illegális szoftverekkel való bűncselekmények büntetése egyre szigorúbb. Az USA-ban büntető eljárás esetén 2 milló USD és 10 év börtönbüntetés, polgári peres eljárás esetén 250 000 USD és 5 év börtönbüntetés lehet a maximális büntetés.

A zeneiparban folytatódik az eladások csökkenése, aminek oka nagy részben az illegálisan másolt CD-kből eredő veszteség. Az EMI bejelentette, hogy széleskörű költségkímélő stratégiát vezet be, melynek első lépéseként megválik 1800 alkalmazottjától és 400 művésztől. A francia Canal+ TV csatorna jogi csatát vív egy, a Rupport Murdoch vezette News Corp. által ellenőrzött céggel illegális szoftverhasználat miatt. A Canal+ állítása szerint 1 milliárd USD-t veszített azáltal, hogy több millió néző ingyen nézhette a kódolt és díjköteles csatornát. Michael Eisner, a Disney vállalat vezetője azzal vádolja az IT szektort, hogy reklámozzák a videók illegális másolását, mert ezáltal megnő a másoláshoz szükséges technológiai eszközök- chipek, számítógépek, szoftverek utáni kereslet. Ezt a vádat az IT szektor résztvevői határozottan visszautasítják. Az Európai Unió létrehozta az ún. WIPO szerződést, amiben arra ösztönzi a zenekiadókat, hogy tegyék műveiket online elérhetővé, ezáltal egyértelműbbek lesznek az illegális felhasználók elleni jogok. A kiadók és a zenészek véleménye szerint azonban az új EU szabályok túl engedékenyek, nem megfelelőek a digitális „kalózokkal” szemben. A szabályt civil szervezetek is támadták, szerintük ugyanis sérti a szólásszabadságot az Interneten.

Az európai film, videó, zenei interaktív szórakoztató és üzleti szoftvergyártók sürgetik az Európai Uniót, hogy olyan szabályozást hozzon létre, ami elrettentő büntetést szab ki a törvénysértőkre, csökkenti a bírósági eljárások idejét, hatékony módszert javasol a bizonyítékok megsemmisítése ellen, a gyártással és a terítéssel kapcsolatos információkhoz hozzáférhetőséget biztosít. A szoftvergyártók kára megközelítőleg 4.5 milliárd Euró évente.

A CD lemezek másolás elleni technikai védelme nehéz. A nagyobb zenekiadók különböző technológiákat alkalmaznak arra, hogy ne, ill. nehezen lehessen a CD-ket másolni. A CD-k védelme azonban lejátszási gondokat okozott a számítógépeken és egyes CD-lejátszókon. Egyes zenészeknek elnézést kellett kérniük rajongóiktól és kicserélni a lemezeket nem-védettekre. Philips, a Compact Disc márka üzemeltetője, bejelentette, hogy ellenzi a másolás-védelmi tervet, és a másolás-védelemmel készült CD-ket nem látja el Compact Disc emblémával, mert azok technikailag nem CD-k.

1.2.1.3.2. Internetes szoftverkalózkodás

Mit jelent az internetes szoftverkalózkodás?

Az internetes szoftverkalózkodás kifejezés az illegális szoftverfelhasználásnak azokat a típusait foglalja magában, melyek végrehajtásához az Internetet használják fel a szerzői jogi védelem alatt álló szoftvertermékek értékesítésére és elosztására. Az internetes szoftverkalózkodás számos formában jelenhet meg: a peer-to-peer fájl megosztó rendszerektől és a hírcsoportoktól kezdve az email-es terjesztésen át az aukcióra/postai utánvétre épülő weboldalakig.

1.2.1.3.3. Miért számít fenyegetésnek az iparág számára az internetes szoftverkalózkodás?

Az internetes szoftverkalózkodás terjedésének növekvő veszélyét három tényező jellemezi:

1) Egyre több ember rendelkezik otthoni Internet-eléréssel, ezért az illegális szoftverek internetes piaca exponenciálisan növekszik;

2) Az egyszerűbbé váló internetes hozzáférés és a technológiai fejlesztések megkönnyítik az illegális szoftverekhez való hozzáférést az Interneten keresztül;

3) A hatóságok számára egyre nehezebbé válik az online szoftverkalózok kilétének megállapítása és felkutatása, mert az Internet természetéből adódóan itt kevesebb a korlát, gyakori az önszabályozás és lehetővé teszi a névtelenségben maradást, így a szoftverkalózok számára kisebb a lebukás kockázata.

1.2.1.3.4. A BSA jelenleg milyen taktikákat alkalmaz az internetes szoftverkalózkodás visszaszorítására?

A BSA szakemberei egyrészt a külső forrásokból származó bejelentések alapján dolgoznak, másrészt az Interneten fent levő anyagokat vizsgálják abból a célból, hogy megtalálják az internetes szoftverkalózkodás nyomait. A legtöbb esetben a BSA felszólítja az Internet szolgáltatókat (ISP), hogy az adott tartalmat távolítsák el az általuk üzemeltetett webtárhelyről, illetve, hogy szüntessék meg a törvénysértő felhasználó postafiókjait. Ha azonban a BSA munkatársai illegális szoftverkereskedelmi tevékenység nyomaira bukkannak az Interneten, akkor felveszik a kapcsolatot a nyomozó hatóságokkal jogi eljárás kezdeményezése érdekében.
Fenti tevékenységén túl a BSA tájékoztató és felvilágosító tevékenységet is folytat, melynek során rávilágítanak annak fontosságára, hogy mindenki megfeleljen a szerzői jogi előírásoknak online környezetben is, valamint az illegális kereskedelmet alapvetően helytelen, jogsértő és kockázatos magatartásként pozícionálják a fogyasztók számára.
A BSA emellett meghirdette a „Szellemi alkotásokkal kapcsolatos etikai kódex-minta online szolgáltatók számára” programját, melynek célja, hogy csatasorba állítsa az Internet-szolgáltatókat a világháló szoftverkalózai ellen. A BSA az internetes aukciós oldalak vonatkozásában is adott ki már hasonló, iparági legjobb gyakorlatnak is számító irányelveket , mely szintén az internetes szoftverkalózkodás csökkentésére irányult.
1.2.1.3.5. Honnan tudhatják a vásárlók, hogy az online vásárolt szoftverek legálisak-e?

Az internetes aukciós oldalak sűrűn látogatott helyek, ahol a szoftverkalózok is kínálhatják illegális termékeiket. A vásárlóknak (i) vigyázniuk kell azokban az estekben, amikor a termékhez nem tartoznak eredetiséget igazoló dokumentumok, (ii) el kell kerülniük azokat a termékeket, melyek nem tűnnek eredetinek, (iii) és ki kell nyomtatniuk a megrendelési számot és a vásárlás visszaigazolását, hogy bizonyíthassák saját jogszerű eljárásukat.

További információ: Dr. Ormós Zoltán Tel: 06-20-977-6829

1.2.2. „Ingyenes” szoftverek és a Linux

Először is egy hiedelmet kell tisztázni. Ingyenes szoftverek nincsenek, azaz olyanokat senki nem osztogat. Az úgynevezett ingyenes szoftverek nyílt forráskódú szoftverek, amelyeket több programozó fejlesztett és folyamatosan fejleszt és amelyek többszörözhetők és másolhatók! Ez lényegében egy programozói mozgalomnak mozgalomnak is tekinthető. A mozgalmat Richard Stallman indította melynek céljait a GNU-kiáltványban rögzítette.

1.2.2.1. A GNU-kiáltvány

 Az alább olvasható GNU-kiáltványt Richard Stallman írta 
 a GNU Projekt elindításakor, hogy támogatókat és résztvevőket 
 toborozzon. A GNU-kiáltványt az elsõ néhány évben aktualizálták 
 a fejlődésnek megfelelően, de aztán az tűnt jobb megoldásnak, 
 hogy változatlanul hagyják, olyan állapotban, ahogy azt a 
 legtöbb ember látta.
 
 Azóta kiderült, hogy pontosabb fogalmazással elkerülhetőek
 bizonyos gyakran előforduló félreértések. Emiatt 1993-ban
 lábjegyzetekkel egészítették ki a GNU-kiáltványt, hogy ezeket
 a részeket tisztázzák.
 A GNU-szoftverekről a GNU webkiszolgálóján kaphatunk
 naprakész információkat, különösen a szoftverlista oldalon. 

Mi az a GNU? A GNU Nem Unix!

A GNU betûszó azt jelenti, hogy a Gnu Nem Unix, és egy olyan teljes szoftverrendszer neve, amit azért írok, hogy bárkinek, aki használni tudja, ingyen odaadhassam.(1) Sok önkéntes segít nekem ebben. Nagy szükségünk van a támogatásra. A projekt támogatható idõvel, pénzzel, programokkal és felszereléssel.

Eddig elkészítettük az Emacs szövegszerkesztőt, amely Lisp-ben programozható, egy forráskód-debuggert, egy yacc-kompatibilis értelmezőgenerátort, egy linkert és még kb. 35 egyéb segédprogramot. Már egy héj (parancsértelmezõ) is majdnem készen van. Egy új, hordozható, optimalizálásokra képes C-fordító már lefordította önmagát, és valószínűleg még az idén bemutatjuk. A rendszermag kezdeménye is létezik már, de még sok részlet hiányzik a Unix emulációjához. Ha a rendszermag és fordító készen lesz, lehetővé válik a GNU, mint programfejlesztésre alkalmas rendszer terjesztése. Szövegformázóként a TEX-et fogjuk használni, de már az nroff fejlesztése is folyik. A szabad és hordozható X Window Systemet is használni fogjuk. Ezek után készítünk majd egy hordozható Common Lispet, egy Empire játékot, egy táblázatkezelőt és száz meg száz egyéb dolgot, illetve on-line dokumentációt. Reméljük, hogy minden hasznos dolgot, ami egy Unix rendszerrel jön, biztosítani tudunk, illetve talán annál többet is.

A GNU képes lesz Unix-programok futtatására, de nem lesz a Unixszal azonos. Minden olyan továbbfejlesztést átveszünk más ismert operációs rendszerekbõl, ami a rendszer használatát kényelmesebbé teheti. Főként azt tervezzük, hogy hosszabb fájlneveink, fájlverziószámaink, hibatűrő fájlrendszerünk, esetleg fájlnév-kiegészítésünk, terminálfüggetlen képernyőkezelésünk, és talán majd egy Lisp alapú ablakrendszerünk is lesz, amelynek segítségével sok Lisp- és más hagyományos Unix-program használhatja ugyanazt a képernyõt. A C és a Lisp egyaránt használható lesz a rendszer programozási nyelveként. A kommunikációt megpróbáljuk majd támogatni a UUCP, az MIT Chaosnet és az internetprotokollok segítségével.

A GNU eredetileg a 68000/16000-es virtuális memóriával rendelkezõ géposztályt célozta meg, mert ezeken a gépeken a legkönnyebb futásra bírni. Az az extra erõfeszítés, hogy a GNU kisebb gépeken is fusson, arra marad, aki kisebb gépeken akarja használni.

Hogy a hatalmas zűrzavart elkerüljük, kérünk, hogy ejtsd ki a G-t a GNU szóban, ha erről a projektről beszélsz. (Az angolban a szó eleji „gn” betűkapcsolatot „n”-nek kell ejteni, így a GNU kiejtése azonos lenne a „new” szó Amerikában szokásos kiejtésével, ezt kell elkerülni – a fordító.)

Ki vagyok én?

Richard Stallman vagyok, az eredeti, sokat utánzott EMACS bevezetője. Régebben az MIT AI laboratóriumában dolgoztam. Nagyrészt fordítókat, editorokat, debuggereket, parancsértelmezõket, az Inkompatibilis Idõosztásos Rendszert és a Lisp Machine operációs rendszert fejlesztettem. Élen jártam a terminálfüggetlen képernyõ támogatásban is. Azóta egy hibatûrõ fájlrendszert és két ablakrendszert írtam Lisp gépekre, és terveztem egy harmadik ablakrendszert, amelyen most dolgozom; ez a rendszer sok rendszerre át lesz írva, beleértve a GNU-t is. [Történeti megjegyzés: Ezt a rendszert nem fejezték be; a GNU most az X-Window használatát tervezi.]

Miért KELL megírnom a GNU-t?

Végiggondolva, az aranyszabály azt kívánja, hogyha én szeretek egy programot, akkor azt másokkal is meg kell osztanom, akik szintén szeretik. A szoftvereladók a felhasználók megosztására és leigázására törekednek; azt akarják, hogy a felhasználók ne osszák meg a programokat egymással. Én nem vagyok hajlandó felhasználótársaim ellen fordulni. Nem tudok jó szívvel aláírni egy titoktartási nyilatkozatot vagy egy szoftverlicencet. Évekig dolgoztam az AI laborban, és eltûrtem ilyen és ehhez hasonló barátságtalan dolgokat, de végül túl messzire mentek: nem maradhattam egy olyan intézményben, ahol ilyen dolgokra kényszerítenek az akaratom ellenére.

Azért, hogy a számítógépeket minden szégyenkezés nélkül tovább használhassam, elhatároztam, hogy összegyûjtök egy olyan szabad szoftvercsomagot, amely képes lesz minden nem szabad szoftver nélkül létezni. Otthagytam hát az AI labort, hogy az MIT ne tudja jogi úton megakadályozni a GNU-t közreadását.

Miért lesz a GNU Unix kompatibilis?

A Unix nem a kedvenc rendszerem, de nem is túl rossz. A Unix alapvonásai jónak tûnnek, és úgy gondolom, hogy ezek elrontása nélkül betölthetem a UNIX hiányosságait. És egy Unix-kompatibilis rendszert mások is könnyen elfogadnának.

Hogyan lesz a GNU elérhetõ?

A GNU nem public domain. BÁRKI módosíthatja és terjesztheti a GNU-t, DE SENKI SEM TILTHATJA MEG A TOVÁBBI TERJESZTÉST. Azaz szabadalmaztatott módosítások nem készülhetnek. Biztos akarok lenni abban, hogy a GNU összes verziója szabadon felhasználható marad.

Miért akar sok programozó segíteni?

Sok programozót találtam, akit lázba hozott a GNU, és segíteni akar.

Sok programozó nem örül rendszerprogramok elüzletiesedésének. Ez lehetővé teszi, hogy több pénzt keressenek, de azt is megkívánja, hogy a más programozókat riválisnak és ne kollégának tekintsenek. A programozók közötti alapvető baráti ténykedés a programok megosztása; a jelenlegi piaci szerződések általában megtiltják a programozóknak, hogy másokat barátnak tekintsenek. Aki szoftvert vesz, választania kell a barátság és törvény betartása között. Természetesen sokan döntenek úgy, hogy a barátság fontosabb. De azok, akik hisznek a törvényben, kellemetlen helyzetbe kerülnek, bármit is választanak. Cinikussá válnak, és azt gondolják, hogy a programozás csupán a pénzkeresés egyik módja.

Ha inkább a GNU-n dolgozunk, mintsem szabadalmaztatott programokon, barátságosak lehetünk és a törvényt is tiszteletben tartjuk. Továbbá a GNU példaként szolgál és inspirál; ez egy zászló, amely arra ösztökél, hogy újra egyesülhessünk és megosztozzunk. A harmónia érzését adja ez meg, ami nem elérhető, ha nem szabad szoftvert használunk. A programozók fele, akikkel beszéltem erről, azt mondta, hogy ez a boldogság fontos és pénzzel nem helyettesíthető.

Hogyan csatlakozhatsz?

A számítógépgyártóktól számítógépeket, és pénzadományokat kérek. Egyénektől programok és munka felajánlását.

Ha gépeket adsz, számíthatsz rá, hogy a GNU hamar futni fog rajtuk. A gépeknek teljesnek, azonnal használhatónak kellene lenniük, fontos az otthoni használhatóság, ne kelljen hozzájuk mindenféle energiaellátó- és hűtőrendszer.

Rengeteg programozót találtam, aki lelkesen bekapcsolódott a GNU részmunkaidős fejlesztésébe. A legtöbb projektben az ilyen részmunkaidős és sokfelé elosztott munka nehezen lenne koordinálható; a külön-külön írt részek nem működnének együtt. De abban a különleges esetben, amikor a Unix helyettesítéséről van szó, ez a probléma nem jelentkezik.

Egy teljes Unix programok százaiból áll, és mindegyikük külön van dokumentálva. A legtöbb csatlakozási felület rögzített a Unix-kompatibilitás által. Ha minden közreműködő megírja egy-egy Unix segédprogram kompatibilis helyettesítőjét, és hibátlanul működésre bírja azt az eredeti Unix rendszeren, akkor ezek a segédprogramok helyesen fognak működni, ha összegyűjtik őket.

Még Murphyt is figyelembe véve, aki majd okoz néhány váratlan problémát, ezen részek kifejlesztése megvalósítható feladat. (A rendszermag persze szorosabb együttműködést kíván, és egy kicsi, jól összetartó csapat fejleszti majd.)

Ha kapok pénzadományokat, tudok majd néhány embert teljes, vagy részidõben alkalmazni. A fizetés nem lesz magas a programozói átlaghoz képest, de én olyan embereket keresek, akiknek a közösségi szellem is van annyira fontos, mint a pénzkeresés. Ezt úgy fogom fel, hogy lehetõséget adok elkötelezett embereknek arra, hogy teljes energiájukat a GNU-ba fektessék, és ne kelljen nekik a megélhetésrõl más módon gondoskodniuk.

Miért lesz ez minden felhasználónak jó?

Ha a GNU elkészül, mindenki úgy kaphat majd jó rendszerszoftvert, mint levegõt.(2)

Ez sokkal többet jelent annál, mint hogy mindenki megspórolja egy Unix licenc árát. Ez azt jelenti, hogy a sok pazarló rendszerprogramozási erőfeszítés elkerülhető lesz. Ezek az erőfeszítések a csúcstechnológia továbbfejlesztésére szolgálhatnak majd.

A rendszer teljes forráskódja elérhető lesz mindenki számára. Ennek eredményeképpen, ha a felhasználónak változtatásokra van szüksége, azt mindig szabadon megteheti saját maga, vagy megfizethet más ráérő programozót vagy céget, hogy tegyék meg azokat neki. A felhasználók nem lesznek kitéve egy programozó vagy cég kényének-kedvének, amely a forrásokat birtokolja, és monopolhelyzetben van a változtatásokat illetően.

Az iskolák sokkal inkább nevelő környezetet biztosítanak majd, arra bátorítva a tanulókat hogy tanulmányozzák, és FEJLESSZÉK a rendszer kódját. A Harvard géptermében az az eljárás terjedt el, hogy olyan programot NEM lehetett telepíteni, amelynek a forrása nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők, és megtagadták bizonyos szoftverek telepítését. Ez nagy benyomást tett rám.

Végezetül az, hogy ki birtokolja a rendszerszoftvert, és ki mire van, illetve nincs feljogosítva, elfelejthető.

Azok a szerződések, amelyek miatt az emberek fizetnek a programhasználatért, beleértve a másolatok licencelését, hatalmas munkát rónak a társadalomra azáltal, hogy kényelmetlen eljárásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítható legyen, mennyit kell az egyénnek fizetni érte. És csak a rendőrállam kényszeríthet mindenkit fizetésre. Képzeljünk el egy űrállomást, ahol a levegő előállítása sok pénzbe kerül. Igazságos, hogy minden lélegző fizessen a levegőért, de az, hogy egy mérőórás gázmaszkot kelljen éjjel-nappal viselni, nem elviselhető, még akkor sem, ha mindenki meg tudja fizetni az árát. A TV-kamerák meg mindenhol lesnék, hogy leveszed-e a maszkot, ez gyalázatos. Sokkal jobb, ha a levegőgyárat fejenként befizetett adóból tartják fenn, és eldobják a maszkokat.

Hasonlóan a lélegzethez, egy programozónak természetes és hasznos, ha a program egy részét vagy egészét lemásolja. Ezt is ugyanúgy lehetővé kellene tenni.

Néhány helyből visszautasítható kifogás a GNU céljait illetően

„Senki nem használja majd, ha ingyenes, mert az azt jelenti, hogy nem kaphat segítséget.”

„Pénzt kell kérned a programért, hogy ki tudd fizetni azt, hogy legyen hozzá segítség/támogatás.”

Ha az emberek szívesebben fizetnének a GNU + szolgáltatásért, mint azért, hogy a GNU-t ingyen kapják szolgáltatás nélkül, akkor egy olyan cég, amely csak szolgáltatást nyújtana az ingyen GNU mellé, profitképes lenne.(3)

Meg kell különböztetnünk a támogatás két formáját, a valódi programozói munkát, és a puszta kisegítést / kézen fogást. Ez előbbi olyan, ahol nem hagyatkozhatunk a szoftvergyártóra. Ha a problémád nem jelentkezik sok embernél, a gyártó azt fogja mondani, hogy menj a pokolba.

Ha a cégednek szüksége van megbízható támogatásra, az egyetlen út, ha megvan az összes forrásod és eszközöd. Ekkor alkalmazhatsz egy ráérő embert, hogy oldja meg a problémát, így nincs szükséged arra, hogy bárki is megszánjon. A Unix forrásokkal együtti ára ezt a legtöbb üzlet számára nem teszi lehetővé. A GNU-val ez egyszerű lesz. Persze meglehet, hogy nem lesz megfelelő ráérő személy, de ez a probléma már nem hárítható a terjesztői szerződésekre. A GNU nem oldja meg a világ összes gondját, csupán néhányukat.

A felhasználók másik csoportja az, akik nem tudnak semmit a gépekről, és segítő kezekre van szükségük, amelyek olyan dolgokat oldanak meg, amit maguk is könnyen meg tudnának oldani, csak nem tudják hogyan.

Ilyen szolgáltatásokat olyan cégek biztosíthatnák, amelyek csak a „kézenfogást” és a „javítást” árulnák. Ha az igaz, hogy a felhasználó inkább olyan termékre költi a pénzét, amihez szolgáltatás is jár, akkor olyan szolgáltatásra is költi majd, ahol a termék ingyenes. A szolgáltatók aztán árban és minőségben versenyeznének, és a felhasználó nem volna egy céghez kötve. Miközben a közülünk valók, akiknek nincs szükségük a szolgáltatásra, ingyen használhatnák a programot.

„Sok embert nem érhetsz el reklám nélkül, és hogy ezt kifizethesd, pénzt kell kérned a programért.”

„Ingyenes programokat értelmetlen reklámozni.”

Sok nagyon olcsó formája van a publikusságnak, ezek használhatók arra, hogy sok felhasználót informáljunk egy olyan dologról, mint a GNU. Persze az is igaz lehet, hogy több minigép-használót érhetük el reklámmal. Ha ez valóban így van, egy olyan üzlet, ami azt a szolgáltatást reklámozza, hogy a GNU-t lemásolja egy bizonyos összegért, annak sikeresnek kell lennie annyira, hogy a reklámot és még többet kifizessen. Ezen az úton, csak azon felhasználók fizetnének, akik a reklám előnyeiből részesülnek is.

Másrészről, ha sok ember megkapja a barátaitól a GNU-t, és a fent említett cégek nem sikeresek, ez azt mutatná, hogy a hirdetés nem volt igazán szükséges ahhoz, hogy a GNU terjedjen. Miért van az, hogy a szabad piac szószólói nem akarják, hogy a szabad piac dönthesse ezt el?(4)

„A cégemnek egy kereskedelmi operációs rendszerre van szüksége, hogy az élvonalba kerüljön.”

A GNU kiemeli az operációs rendszereket a verseny birodalmából. Nem lesz élvonal ezen a téren, de versenytársaid sem lesznek képesek eléd kerülni. Te és õk más téren fogtok versenyezni, és kölcsönösen jól jártok majd. Ha a te vállalkozásod operációs rendszereket ad el, nem fogod szeretni a GNU-t, de ez csak neked kellemetlen. Ha mással foglakozol, a GNU megspórolja neked azt, hogy költséges operációsrendszer-fejlesztésekbe fogj. Azt szeretném látni, hogy a GNU fejlesztését gyártók és felhasználók adományokkal segítik, és így mindenkinek a költségei csökkennének.(5)

„A programozók nem érdemelnek jutalmat kreativitásukért?”

Ha valami jutalmat érdemel, az a társadalmi közreműködés. A kreativitás lehet társadalmi közreműködés, de csak akkor, ha az eredményeket a társadalom ingyen használhatja. Ha a programozókat meg kell dicsérni a kreatív és újító programokért, akkor hasonló okokból meg kell büntetni őket, ha korlátozzák ezen programok használatát.

„Nem szabad a programozónak jutalmat kérni a kreativitásáért?”

Semmi rossz nincs abban, hogy azt akarjuk, hogy a munkáért fizessenek, vagy abban, hogy az egyén a maximális jövedelemre törekszik, addig, amíg az egyén nem használ destruktív mértéket. De a mai mértékek destruktívak.

Azáltal pénzt kicsikarni a program felhasználóitól, hogy korlátozzuk a program használatát, destruktív, mivel a korlátozások csökkentik a program felhasználásának gyakoriságát és módjait. Ez pedig csökkenti azt a vagyont, amit az emberiség a programtól szerezhet. Ha a korlátozás szándékos, akkor az ártalmas következmények szándékos destrukciónak nevezhetők!

Az ok, hogy a jó polgár nem destruktív annak érdekében, hogy gazdagabb legyen, az az, hogy ha mindenki így tenne, akkor mindannyian szegényebbek lennénk a kölcsönös destruktivitás miatt. Ez a kanti etika, vagy az aranyszabály. Mivel nem szeretem annak a következményeit, hogy mindenki információt rejteget, azt kell, hogy mondjam, ez rossz az egyén számára. Az az iránti vágy, hogy valaki meg legyen jutalmazva kreativitásáért, nem ok arra, hogy a világot akár csak ennek a kreativitásnak a darabjától is megfossza.

„Nem fognak a programozók éhezni?”

Azt válaszolhatnám, hogy senkinek nem kell programozónak lennie. Sokunk nem tud úgy pénzt keresni, hogy az utcán állva grimaszokat vág. De nem is vagyunk rákényszerítve, hogy ezt tegyük, és éhezzünk. Mi valami mást teszünk.

Ez azonban egy rossz válasz, mert elfogadja a kérdező közvetett feltevését, hogy a programozó egy fillért sem fog kapni, ha nem tartja meg a program tulajdonjogát. Egyesek azt hiszik, hogy ez egy „mindent vagy semmit” helyzet.

A programozók azért nem fognak valójában éhezni, mert lehetőség lesz arra, hogy megfizessék õket programozásért, bár nem ennyire, mint most.

A másolás korlátozása nem az üzlet egyedüli lehetősége szoftveriparban. Ma ez a legáltalánosabb, mert ez hozza a legtöbb pénzt. Ha ezt megtiltanák, vagy a vevők megtagadnák, a szoftverüzlet más forrásokra alapozna, amelyeket ma még kevésbé használnak. Mindig rengeteg módja van egy üzlet megszervezésének.

Valószínűleg a programozás nem lesz annyira jól jövedelmező az új alapokon, mint ma. De ez nem érv a változtatás ellen. Azt nem tartják igazságtalannak, hogy az ügynökök annyit keresnek, amennyit. Ha a programozók is ennyit keresnének, az sem volna igazságtalanság. (Gyakorlatilag még lényegesen többet is kereshetnének.)

„Az embernek nincs joga arra, hogy befolyásolja szellemi termékének a felhasználását?”

Az „ötletek felhasználásának befolyásolása” valójában az ember életének befolyásolását hozza magával, és ezt általában arra használják, hogy az életet megnehezítsék.

Akik a szellemi tulajdonjogokat alaposan (mint a jogászok) tanulmányozták, azt állítják, hogy nincs valódi jog a szellemi tulajdonra. Azok a feltételezett szellemi tulajdonjogok, amelyeket a kormány elismer, egyedi alkalmakkor lettek létrehozva, speciális célokkal.

Például, a szabadalmak azért jöttek létre, hogy az újítókat arra ösztönözzék, hogy újításaikról a részleteket is elárulják. Ennek célja a társadalom segítése volt, nem pedig az újítók segítése. Abban az időben a szabadalom 17 éves élete rövid volt a fejlődés sebességéhez viszonyítva. A szabadalom a gyártók számára érdekes, és a licencszerződés költsége és ennek megkötésével járó erőfeszítés sokkal kisebb, mint a termelés beindításával kapcsolatos költségek és erőfeszítések, így a szabadalmak általában nem ártanak túl sokat. Többnyire nem gátolják semmiben a szabadalmaztatott termékek felhasználóit.

A szerzői jog fogalma nem létezett a régi időkben, amikor a szerzők gyakran másolták más szerzők műveit. Ez a gyakorlat hasznos volt, és ennek köszönhetjük, hogy sok szerző műve – hacsak részben is – fennmaradt. A szerzői jog rendszere kifejezetten azért jött létre, hogy a szerzőség intézményét támogassa. Abban a közegben, amire kitalálták (könyvekre) – amelyeket gazdaságosan csak nyomdában lehetett másolni –, nem tett nagy kárt, és nem akadályozott meg senkit a könyvek elolvasásában.

Az összes szellemi tulajdonjog csak engedély, amit a társadalom adott, mert helyesen vagy helytelenül azt gondolta, hogy az egész társadalom jól jár majd, ha ezeket az engedélyeket odaajándékozza. De bármely gyakorlati szituációban, meg kell kérdeznünk, jól járunk-e mi azzal, hogy odaadunk egy ilyen engedélyt. Milyen tevékenykedést engedünk meg ezáltal az egyénnek?

A programok esete nem hasonlítható a száz évvel ezelőtti könyvekéhez. Az a tény, hogy a programok másolása a legkönnyebben szomszédról szomszédra másolás, az a tény, hogy a program forráskódja és tárgykódja különböző, és az a tény, hogy a programot inkább használják, és nem olvassák vagy élvezik, olyan helyzetet eredményez, hogy az a személy, aki a „szerzői jogot” erőlteti, árt a társadalomnak, mind anyagilag, mind pedig szellemileg. Amit az egyénnek nem volna szabad megtennie tekintet nélkül arra, hogy a törvény megengedi ezt neki, vagy nem.

„A verseny jobbá teszi a dolgokat.”

A verseny egy mintája a futás: azzal, hogy megjutalmazzuk a győztest, arra bátorítunk mindenkit, hogy gyorsabban fusson. Ha a kapitalizmus valóban így működik, jó munkát végez, de azok, akik felteszik, hogy mindig így működik, tévednek. Ha a futók megfeledkeznek a díjról, és csak a győzelemre törekszenek, mindegy, hogy hogyan, lehet, hogy más stratégiákat találnak majd – például megtámadják a többi futót. Ha a futók ökölharcba kezdenek, mindannyian későn érnek célba.

A szabadalmaztatott és titkos programok a futók morális megfelelői. Szomorú ezt mondani, de az egyetlen döntőbíró, úgy tűnik nem ellenzi a harcot; csupán megrendszabályozza őket, („tíz méterenként legfeljebb egy ütés.”). Valójában ki kellene állítania, és megbüntetni őket, már azért is, hogy egyáltalán harcolni próbálnak.

„Nem fog mindenki felhagyni a programozással anyagi ösztönzés nélkül?”

Valójában sok ember abszolút nem az anyagi ösztönzésért programozik. A programozásnak van egy ellenállhatatlan csodálatossága néhány ember számára, általában azok számára, akik amúgy is a legjobbak. Nincs hiány profi zenészekben sem, akik annak ellenére ezt művelik, hogy reményük sincs ilyen módon megélni.

De annak ellenére, hogy gyakran megkérdezik ezt, a kérdés nem illik a szituációra. Az, hogy fizetnek a programozóknak, nem fog eltűnni, csupán kevesebbet kapnak majd. Azaz a helyes kérdés, hogy fognak-e kevesebbért programozni? Tapasztalataim azt mutatják, hogy fognak.

Tíz évvel ezelőtt sokan a világ legjobb programozói közül az AI laborban dolgoztak, kevesebb pénzért, mint amit bárhol máshol megkereshettek volna. Sokan nem anyagi elismerést kaptak: hírnevet és megbecsülést például. És a kreativitás amúgy is boldogít, ez önmaga jutalma.

A legtöbbjük elment, amikor kapott egy lehetőséget, hogy ugyanilyen érdekes munkát végezzen egy csomó pénzért.

A tények azt mutatják, hogy az emberek más okokból programoznak, mint pusztán gazdagságért; de ha megvan annak az esélye, hogy sok pénzt is keressenek, jönnek és kérik majd a jó fizetést. A rosszul fizető cégek nem szerepelnek jól a versenyben a jól fizetők mellett, de nem kell, hogy túl rosszul járjanak, ha a jól fizetőket betiltják.

„Nagy szükségünk van a programozókra. Ha azt kérik, hogy ne segítsünk szomszédjainkon, fejet kell hajtanunk.”

Soha sem vagy annyira reménytelen helyzetben, hogy egy ilyen kérést teljesítened kelljen. Emlékezz arra: milliókat a védelemre, de egy fillért se hadisarcra!

”A programozóknak meg kell élni valahogy.”

Rövidtávon ez igaz. Habár, rengeteg útja van annak, hogy a programozók megéljenek anélkül, hogy a program használatának jogát adnák el. Most ez az út a szokásos, mert a programozónak és az üzletembernek a legtöbb pénzt ez hozza, és nem azért, mert ez a megélhetés egyetlen útja. Könnyű más utakat találni, ha akarjuk azt. Itt van erre számos példa.

Az új gépet bevezető gyártó fizetni fog azért, hogy az operációs rendszert az új hardverre átvigyék.

A tanítási, segítségnyújtási és karbantartási szolgáltatások szintén alkalmazhatnak programozókat.

Az új ötletekkel rendelkező emberek ingyen terjeszthetnék a programot, adományokat kérve az elégedett felhasználóktól, vagy segítséget árulnának. Találkoztam már olyan emberekkel, akik sikeresen dolgoznak így.

Hasonló igényű felhasználók csoportokat alakíthatnak, és szerződést köthetnek programozó cégekkel, akik olyan programot írnának, amit a csoport tagjai használni szeretnének.

Mindenfajta fejlesztés megalapozható egy szoftveradóval:

Tegyük fel, hogy mindenki, aki gépet vásárol, az ár adott x százalékát szoftveradóként befizetne. A kormányzat ezt egy ügynökségnek adná, mint például az NSF (National Software Foundation), amely azt fejlesztésre költené. De ha a felhasználó adományoz szoftverfejlesztésre, akkor nem kell adót fizetnie, és hitelpontot kap. Így annak a projektnek adományozhat, amelyet õ választ, nem titkolva, hogy a majdani eredményeket használni tudja.

Egészen addig adakozhat, amíg annyi hitelpontja nincs, hogy nem kell adót fizetnie.

A teljes adóösszeget az adófizetők szavazása dönthetné el, amit az összjövedelem arányában súlyoznának.

A következmények:

• A géphasználó közösség eltartja a szoftverfejlesztést.
• Ez a közösség dönti el, mekkora támogatás kell.
• Azok, akik el akarják dönteni, melyik projektre költsék pénzüket, ezt szabadon megtehetik.

Az a hosszútávú törekvés, hogy a programok ingyenesek legyenek, egy lépést jelent a bőség világa felé, ahol senkinek sem kell majd nagyon keményen dolgozni a megélhetéséért. Az emberek annak szentelhetik magukat, ami örömöt okoz, mint például a programozás, miután a heti tíz órát igénylő feladatokat – például a törvényhozás, családi tanács, robotjavítás és aszteroida-előrejelzés – elvégezték. Nem lesz majd szükség arra, hogy a megélhetéshez programozni kelljen.

Már most is nagyban csökkentettük a munka összes mennyiségét, amit a társadalomnak el kell végeznie az adott produktivitás mellett, de csak kevés vált ezek közül a munkás számára kellemes munkává, mert sok improduktív tevékenység szükséges a produktív tevékenység eléréséhez. Ennek fő oka a bürokrácia és a versenytársak elleni harc. A szabad szoftver nagyban csökkenteni fogja az ilyen haszontalan tevékenységeket a szoftvertermelésben. Meg kell ezt tennünk, annak érdekében, hogy a technika eredményei és a produktivitás felhasználásával kevesebbet kelljen dolgoznunk.

Lábjegyzetek

(1) A megfogalmazás itt nem volt elég gondos. A szándék az volt, hogy senkinek ne kelljen fizetni az *engedélyért*, hogy a GNU rendszert használhassa. A szövegből nem derül ki ez világosan, és ezért az emberek sokszor úgy értelmezik, hogy a GNU-t mindig ingyen vagy nagyon csekély díj ellenében lehet csak terjeszteni. Ez soha nem volt a szándékunk, később a kiáltvány is említi a lehetőségét annak, hogy vállalatok a terjesztést profitért is végezhetik. Ebbõl következően meg kellett tanulnom pontos különbséget tenni a „free” szó két jelentése között: szabadság és ingyenesség. (A magyar fordításban pedig ügyelni kell a helyes szóhasználatra – a fordító.) A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználók szabadon terjeszthetnek és módosíthatnak. Bizonyos felhasználók ingyen jutnak hozzá, mások fizetnek érte – és ha a pénzt a fejlesztésre fordítják, az a legjobb. A lényeges dolog az, hogy bárki, aki rendelkezik a szoftver egy példányával, szabadon együttműködhet másokkal, és odaadhatja nekik.

(2) Ez megint olyan hely, ahol nem tettem gondosan különbséget a szabadság és az ingyenesség között. Az állítás önmagában igaz – a GNU-programokhoz ingyen hozzájuthat bárki a barátaitól vagy a hálózatról –, de rossz irányba tereli a gondolatot.

(3) Ma már sok ilyen vállalat van.

(4) A Free Software Foundation a legtöbb bevételt a terjesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokkal éri el, bár az alapítvány inkább jótékonysági szervezet, mint vállalat. Ha *senki* nem rendelne szoftvermásolatokat az FSF-től, az nem tudná végezni a munkáját. De ez nem igazolja a kereskedelmi programok korlátozó rendelkezéseit, amelyek minden felhasználót fizetésre kényszerítenek. Ha csak a felhasználók kis része az FSF-tõl rendeli meg a szoftvermásolatokat, az elég az FSF életben maradásához. Kérjük ezért a felhasználókat, hogy támogassanak ezen a módon. Támogass minket te is!

(5) Számítástechnikai vállalatok egy csoportja nemrégiben alapot hozott létre a GNU C Compiler karbantartásának támogatására.

---

Copyright © 1985. Richard M. Stallman

Mindenkinek engedélyezett, hogy ezt a dokumentumot a kapott formában bármilyen médiumon terjessze, vagy baráti alapon másolatokat készítsen róla, biztosítva azt, hogy ez a copyright és engedélyező megjegyzés megmarad, és terjesztő lehetővé teszi a további terjesztést ezen megjegyzés értelmében.

Módosított verziókat nem szabad készíteni.

---

Ezt a dokumentumot eredetileg Pulus fordította és Tito ellenõrizte a fordítás helyességét. Tímár András tovább javította a fordítást.

HTML-változat: Vörösbaranyi Zoltán (1996) és Tímár András (2002)

1.2.2.2. A LINUX

A zárt forráskódú és a nyitott forráskódú fejlesztők és programozók között nagyon komoly verseny indult el, ugyanis a zárt forráskóddal alapvetően az USA manipulál. Ez teszi lehetővé azt, hogy az egyes programokba be legyen építve az úgynevezett „back door” – magyarra fordítva a hátsó ajtó - amely internetes hálózaton „anyunak” leadja a drótot. Ez egy komoly dolog és az úgynevezett „kriptográfiával” függ össze. (Lásd: www.euroastra.hu ). Oly annyira komoly hogy mind Németország, Korea, mind pedig Kína elindult azon az úton, hogy az USA monopóliumot megtörje. Ennek eredménye Európában a SuSe Linux. Lásd: www.suselinux.hu

Magyarországon is folyik ilyen irányú fejlesztés – hatékony kormányzati támogatás nélkül -, melynek eredménye az UHUNINUX. Lásd: www.uhulinux.hu

A LINUX-ról a www.linux.hu weboldalról kiindulva lehet tájékozódni.

1.2.2.3. Milyen operációs rendszert, illetve alkalmazásokat válasszunk?

Operációs rendszer választásánál módunkban áll, a Magyarországon elterjedtek közül mind az MS WINDOWS, mind pedig Linux alapú operációs rendszerek közül választani.

Új gép vásárlása esetén a géppel együtt kedvezményesen vásárolhatunk, úgynevezett OM, azaz géphez kötött szoftvereket, operációs rendszert, és alkalmazásokat is. Itt a pénztárca szab határt.

Használt gép vásárlása esetén a szoftverek nem származtathatók át, tehát ha jogtiszták akarunk lenni, úgy az operációs rendszerre és az alkalmazásokra nézve is az „úgynevezett” dobozos változatokat vásárolhatjuk meg. Az MS üzletpolitikájából adódóan nem érdemes használt gépet „dobozos” szoftverrel párosítva vásárolni. Használt gép esetén maximum az operációs rendszert érdemes megvenni, és arra MS WINDOWS kompatibilis Linux alkalmazásokat érdemes telepíteni.

Egy ingatlanszakembernek, a munkához

- Operációs rendszerre

- Internet-böngészőre

- Levelezőrendszerre

- Szövegszerkesztőre

- Táblázatkezelőre

van szüksége alapesetben.

1.2.2.4. Összefoglaló táblázat az irodai alkalmazásokról

Eszköz	Forgalmazó	Terméktámogatás	Ár
Operációs rendszerek
MS Windows XP Professional OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu	35 992 Ft + ÁFA
MS Windows 2000 Professional CD OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu	35 992 Ft + ÁFA
MS Windows Millenium Edition OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu	23 992 Ft + ÁFA
MS Windows XP Home OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu	19 992 Ft + ÁFA
Irodai alkalmazások operációs rendszerrel
OpenOffice 1.0 Magyar változatban is	OpenOffice.org	www.openoffice.org	Ingyenesen letölthető
StarOffice 5.3 Small CD Kitt	Sun Microsystems	www.staroffice.hu	cca. 10 000,- Ft
Ability Office	CD Multimédia Kft.	www.ability.hu	38 000,- Ft bruttó
MagyarOffice 2.0	Multiráció Kft.	www.magyaroffice.hu	30 000,- Ft bruttó
UHU-Linux 1.1 office	UHU-Linux	www.uhulinux.hu	9 900,- Ft bruttó
Irodai alkalmazás operációs rendszer nélkül
MS Office XP box	Microsoft	www.microsoft.hu	190 000,- Ft

1.2.2.5. A programcsomagok tartalma

Tartalma	Open-Office 1.0	Star-Office 5.2.	Ability	Magyar Office	UHU-Linux 1.1	MS Office XP
Szövegszerkesztő	*	*	*	*	*	*
Táblázatkezelő	*	*	*	*	*	*
Adatbázis-kezelő	*	*	*	*		*
Prezentáció		*	*	*	*	*
Weblapkészítő	*	*		*		*
Levelező		*		*	*	*
Rajzoló	*	*	*	*		*
Böngésző		*		*	*	*
Számlázó és raktárkezelő		*			*
Jogtár					*
Helyesírás ellenőrző					*	*
Szótár					*

A szakértői munkához és az irodai alkalmazáshoz elméletileg az UHU-Linux lenne a legalkalmasabb, ugyanis a legkedvezőbb áron a legtöbb funkciót biztosítja. Ezzel együtt a legelterjedtebb az MS Office alkalmazás, ugyanis az ECDL oktatás is ezt nyomja, továbbiakban a diákok a főiskolákon és az egyetemeken „ingyenesen” (5.000 Ft) kapják. Ez a beetetés, a rászoktatás. Hazánkban véleményem szerint mindkettőt ismerni és alkalmazni tudni érdemes.

1.2.2.5. Beszerzés, szavatosság, garancia

A számítógéppel együtt vásárolt szoftvereket az úgynevezett viszonteladóktól lehet megvásárolni. A viszonteladókat valamennyi szoftverfejlesztő és forgalmazó feltünteti a weboldalán.

Eszköz	Forgalmazó	Terméktámogatás
MS Windows XP Professional OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu
MS Windows 2000 Professional CD OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu
MS Windows Millenium Edition OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu
MS Windows XP Home OEM	Microsoft viszonteladói	www.microsoft.hu
OpenOffice 1.0 Magyar változatban is	OpenOffice.org	www.openoffice.org
StarOffice 5.3 Small CD Kitt	Sun Microsystems	www.staroffice.hu
Ability Office	CD Multimédia Kft.	www.ability.hu
MagyarOffice 2.0	Multiráció Kft.	www.magyaroffice.hu
UHU-Linux 1.1 office	UHU-Linux	www.uhulinux.hu
MS Office XP box	Microsoft	www.microsoft.hu

1.2.2.6. Szoftverek frissítése, terméktámogatás, rendszerfelügyelet

A viszonteladóktól megvásárolt OEM avagy dobozos (box), avagy a többszörözhető – másolható - szoftverek esetében konkrét fejlesztő weboldalán a frissítésre vonatkozó ismeretek az úgynevezett „Terméktámogatás” címszó alatt találhatók.

A szoftvereket folyamatosan fejlesztik és újra és újra újabb változatokkal állnak elő. Manapság egy-egy szoftver „kihordási” ideje mintegy 2-3 év.

Az ingatlanértékelő szakembernek elméletileg elegendő egyetlen konfiguráció, amelyre rátelepíti az alkalmazásokat. Az elvárható technikai felkészültség egy stabilan telepített számítógép (amely lehet a munkahelyen, avagy otthon) és esetleg egy notebook.

Az ingatlanközvetítő szakemberek számára, akik irodában működnek az elvárható összeállítás minimum két stabilan telepített számítógép (összekötve) és egy notebook. A notebook arra jó, hogy egyfelől az ügyfélnél is legyen lehetőség bemutatóra, másfelől az otthoni munkavégzésre is legyen lehetőség.

A szoftverek telepítő varázslói olyanok ma már, hogy azt követve a felhasználó is képes azok telepítésére. Más a helyzet már az Internet kapcsolat kialakításával, illetve a hálózati beállításokkal. Ritka az a felhasználó, aki ezeket problémamentesen képes működőképesen megcsinálni. Itt tehát újra előjön a rendszergazda szükségessége.

A rendszerfelügyeletnek – amint azt már jeleztük – hálózati alkalmazásoknál van értelme és itt a rendszergazda már nélkülözhetetlen.

Mind az ingatlanértékelői, mind az ingatlanközvetítői munkában ma már követelmény a digitális fényképezőgép használata is. A járatos digitális fényképezőgépekhez biztosítják az illesztő programokat is.

Egy-egy elfogadhatóbb képet készítő digitális fényképezőgép 70-80 ezer forint felett indul. Alacsonyabb árfekvéssel nem érdemes foglalkozni, mert annak a felvételek és ezáltal a dokumentációk minősége látja kárát.

1.3. Személyi felkészültség

Ahogy a közúti közlekedésben, úgy az információs sztrádán, azaz az Interneten is szükség van, úgynevezett elvárható alapismeretekre. Ezt a követelményt a közúti közlekedésben jogosítványhoz kötik, hiszen a közlekedés veszélyes üzem az emberi egészségre nézve, a belesetek miatt. Az Interneten való közlekedéshez, illetve a számítógép elvárható kezelési szintjének megvonásához az úgynevezett ECDL szintet alakították ki.

1.3.1. A számítógép-kezelői jogosítvány, ECDL

Forrás: www.ecdl.hu

1.3.1.1. Az ECDL rövid története

A vizsgarendszert egy 1988-ban született ötlet alapján először Finnországban vezették be, 1994-ben. A dolog idő- és szükségszerűségét mi sem igazolja jobban, mint hogy 1997-ben az EU, valamint a CEPIS (Council of European Professional Informatics Society) támogatásával létrejött a nemzetközi ECDL Alapítvány, amely máig több mint 80 országban vezette be és felügyeli az ECDL rendszert. A kezdetek óta több Európán kívüli ország (Kanada, Dél-Afrika stb.) is csatlakozott: ezekben az országokban a vizsgarendszer neve ICDL, azaz Internatinal Computer Driving Licence.
Az EU az ECDL-t számos projektjének keretén belül támogatja:
- 1996-ban Prágában az ECDL része a Közép-kelet-európai országok felzárkóztatási stratégiájának
- 1998-99-ben az ESPRIT és LEONARDO, valamint az ESAS projektek segítik az ECDL fejlesztését és terjedését, és rövidesen várható az EU hivatalos ajánlása is.
- 2000-ben az Európai Bizottság E-EUROPE programjában egységes - az informatikai írástudást igazoló bizonyítvány bevezetését irányozta elő. Ez akár az ECDL is lehet...
- 2001-ben az Európai Bizottság által felkért szakértői csoport, az ESDIS az alábbi állásfoglalást tette közzé:
"Az ECDL jelenleg az egyetlen olyan bizonyítvány, amely nemzetközileg már mostanra is széles körű elismertséfre tett szert, és amely megfelel az e-Europe 2002 akciótervében megfogalmazott kritériumoknak."

Nyugaton a helyzet...

A becslések szerint Nyugat-Európában az irodai környezetben dolgozók 70%-a használ számítógépet a munkahelyén, és ez az arány – legalább is ami a hivatali PC-ellátottságot illeti - hazánkban is egyre magasabb. Tehát megközelítőleg 60 millió európai munkavállalónak kell megfelelő felhasználó szintű információ-technológiai (IT) ismeretekkel rendelkeznie ahhoz, hogy hasznosítani tudják az információ-technológiába -és rendszerekbe eddig befektetett és a jövőben befektetendő hatalmas összegeket. Tény, hogy ennek a sokmillió dolgozónak a jelentős része nagyon gyorsan kezdte alkalmazni az információ-technológiát, és többségük csekély vagy semmilyen IT- képzésben nem részesült a tanulmányai során. Az európai munkaerő előtt tehát most azaz óriási feladat áll, hogy átképzési és felnőttoktatási programok keretében sajátítsa el az informatikai írástudást.
Az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) mozgalom ennek a kihívásnak akar megfelelni azzal, hogy meghatározza az IT ismeretek szabványos szintjét, és olyan mechanizmusokat kínál, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, munkaadókat és egyéb szervezeteket, hogy emeljék a dolgozók egyéni tudásszintjét.

1.3.1.2. Az ECDL moduljai és a tematika

A követelmények: Syllabus 3.0, SYLLABUS 4.0 (érvényes 2004.február 1-jétől)

A standardnak tekintett alkalmazások a következők:

1. Modul- IT-Alapismeretek

2. Modul - Operációs rendszerek

3. Modul - Szövegszerkesztés

4. Modul - Táblázatkezelés

5. Modul - Adatbázis-kezelés

6. Modul - Prezentáció

7. Modul - Információ és kommunikáció

Az ingatlanértékelői és ingatlanközvetítői munkában a vastaggal szedett (1; 2; 3; 4; 7) modulok alkalmazása a szükséges és elégséges feltétel.

Magyarországon az ECDL a Magyar Közigazgatási Kollégium által (2002-ben újra) minősített, így központi költségvetési forrásból támogatható köztisztviselői képzéssé vált, miután 1999 áprilisában kormányhatározat jelent meg az ECDL kiemelt szerepéről a köztisztviselői képzési programban:

„…a közigazgatási munka hatékonyságának javítása céljából a szervezetrendszer minden szintjén növelni kell a személyi állomány számítástechnikai-informatikai, elméleti és gyakorlati ismereteit. Ezen belül ösztönözni kell, hogy minél többen szerezzék meg az Európai Számítógép-használói Jogosítványt.” (részlet az 1999/33. sz. Magyar Közlönyben megjelent 1035. sz. kormányhatározatból)

Az ECDL része a nemzeti pedagógus-továbbképzési programnak, valamint a kulturális szakemberek továbbképzési programjának is.

Az Oktatási Minisztérium „Esélyt a jövőnek” programja keretében végzős közép- és szakiskolások 2003-ban ingyen szerezhetik meg a bizonyítványt.

Hazánkban 2003. novemberéig több mint 110 ezren regisztráltatták magukat, és 60 ezren pedig már a bizonyítványt is megszerezték. Ezzel hazánk a legjobb tíz ECDL-ország közé tartozik.

Magyarország képviseletében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1997 júniusában csatlakozott a mozgalomhoz. Az NJSZT ügyvezető igazgatójának személyében tagja a nemzetközi ECDL Alapítvány minőségbiztosítási bizottságában. Már megkezdte dolgozói képzését az ÁPV. Rt., az Egészségügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Vidékfejlesztési és Földművelésügyi Minisztérium stb. valamint számos egyéb intézmény is beépítette a képzést az éves továbbképzési tervébe.
A vizsgarendszer felelőse és jogtulajdonosa Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.

1.3.2. Oktatás

A számítástechnikai oktatásra, ezen belül az ECDL oktatásra széles oktatási hálózat épült ki. Ajánlott alapvizsga: AZ ECDL START

Mi az ECDL START?

2001. nyara óta új lehetőséggel bővült a már jól ismert Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL). Az EU országaiban is csak a közelmúltban bevezetett ECDL START lényege, hogy az ECDL végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges 7 modul helyett kezdetként elegendő 4 modulvizsgát tenni ahhoz, hogy bárki – továbbra is korra és iskolai végzettségre való tekintet nélkül – hozzájuthasson első, az informatikai írástudást igazoló nemzetközi bizonyítványához. Mindezek után még mindig nyitva áll az út a teljes bizonyítvány megszerzéséhez.

Az ECDL START moduljai:

- operációs rendszerek; szövegszerkesztés, információ és kommunikáció;

1 szabadon választott modul az alábbiak közül:

- információ-technológiai alapismeretek

- táblázatkezelés

- adatbázis-kezelés

- prezentáció

HOGYAN FOGJAK HOZZÁ?

Jelentkezni és vizsgázni valamennyi akkreditált ECDL vizsgaközpontban lehet. A mintegy 300 hazai és több határon túli intézmény hirdet felkészítő tanfolyamokat is, mindazonáltal lehetséges az egyéni felkészülés is. A vizsgaközpontok mindenkor aktuális listája megtalálható a www.ecdl.hu címen, vagy kérhető az ECDL Irodában.

MIBŐL TANULJAK?

A vizsgakérdéseket a hivatalos ECDL vizsgapéldatár tartalmazza (Kossuth Kiadó, 2001, ára: 6990 Ft), amely kapható a könyvesboltokban, illetve az ECDL Irodában. A felkészülést segíti továbbá az ECDL Oktatóanyag CD-ROM, illetve az ECDL Példatár és megoldások című CD-ROM (KREA Kft, 2001) kapható az ECDL Irodában.

MENNYIBE KERÜL?

Az ECDL START regisztrációs díja diákoknak 4500 Ft, felnőtteknek 6000 Ft. A vizsgadíj diákoknak 1500 Ft, felnőtteknek vizsgaközpontonként különböző lehet, átlagosan 1500-2500 Ft között van.

HOGYAN TOVÁBB?

Az ECDL START-ra való jelentkezéskor kapott vizsgakártya alkalmas a teljes ECDL bizonyítvány megszerzésére is. A START bizonyítvány kiállításakor tehát a hallgató visszakapja a leadott vizsgakártyát is, ily módon az eredeti regisztrációtól számított három éven belül bármikor módjában áll a fennmaradó 3 modulvizsgát is teljesíteni. Ebben az esetben újabb regisztrációs díjat kell fizetni, ami diákoknak 2000 Ft, felnőtteknek 3000 Ft. 

ÉS HA MÁR VAN VIZSGAKÁRTYÁM?

A megfelelő modulvizsgák teljesítés esetén természetesen igényelhető a “közbülső” ECDL START bizonyítvány is, továbblépéskor pedig nem kell újabb regisztrácós díjat fizetni; azonban a már korábban megváltott teljes árú vizsgakártya és az ECDL START vizsgakártya közötti árkülönbözet visszatérítésére nincs mód.

1.3.3. Az autodidakta út

Nem kevesen autodidakta módon tanulták meg a számítástechnikai eszközök alkalmazását, többek között e sorok szerzője is. Az öntanulás útját viszont csak azok válasszák, akik megtanultak tanulni, azaz már szereztek egy, avagy kettő diplomát.

1.4. Az Internet kapcsolat

Ma már Magyarországon az Internet kapcsolat megléte alapvető követelmény mind a szakértők, mind az irodák számára. Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy az nélkül is boldogul a piacon. Az ingatlanértékelők számára a piacismeret és az adatbeszerzés elengedhetetlen eszköze, míg az irodák számára ez az út vezet a virtuális piacterekre, a levelezőlistákra és az adatbankokhoz. A kommunikációról, a levelezésről már nem is szólva. Akinek nincs e-mail címe az nem számít komoly szakértőnek, avagy irodának és amely irodának nincs weboldala az is a futottak még kategóriába kerül.

1.4.1. A szolgáltatók

Az Internet kapcsolatot az úgynevezett Internet-szolgáltatók biztosítják. A kapcsolódás módja szerint

- modemmel

- kábelen

- ISDN

- ADSL

- vezeték-nélküli

kapcsolatokról beszélünk.

Sajnos Magyarországon az ISDN illetve az ADSL kapcsolat egyenlőre az ország több pontján nem érhető el. A szakértők és az irodák számára a legelőnyösebb ma az ADSL kapcsolat.

1.4.2. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa

Magyarországon megalakult az Internet Szolgáltatók Tanácsa. Lásd: http://www.nic.hu/

Az egyesület tagjai:

1 23Vnet Kft.  

2 ACE Telecom Kft.  

3 Alarmix Online  

4 Antenna Távközlési Rt.  

5 AT&T Global Network Services Hungary  

6 Axelero Rt.  

7 BankNet Kft.  

8 C3 Alapítvány  

9 Citynet Kft.  

10 Comprex-Line Kft.  

11 Cory-Net Kft.  

12 Datatrans Internet Kft. (Székesfehérvár)  

13 Different Rendszerintegrációs Kft. (Győr)  

14 DrávaNET Internet Szolgáltató Kft. (Pécs)  

15 Dunanet - Internet Dunaújváros Kft.  

16 DunaWeb Kft. (Vác)  

17 Elender Rt.  

18 EMITEL Távközlési Rt.  

19 INTEGRITY Informatikai Kft.  

20 Interdotnet Magyarország Kft.  

21 InterWare Rt.  

22 Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.  

23 Keystone Hungary Kft.  

24 Kibernet Kft.  

25 Mars Békésnet Kft. (Szeged)  

26 UUNET Magyarország Kft.  

27 VIVAnet Magyarország Kft.  

28 Westel Mobil Távközlési Rt.

1.4.3. Internetezési szokások

Néhány statisztika az Internetezési szokásokról illetve az Internet penetrációról (elterjedésről)

A fenti statisztikák, azaz grafikonok a napi, illetve a heti Internet használatot mutatják.

1.4.4. Az Internet használat terjedése Magyarországon

Az alábbi statisztikák, az Internet elterjedését mutatják Magyarországon.

Az Internet használók számának alakulása

Az Internet név szerverek számának alakulása Magyarországon. A „host” angol szó jelentése, házigazda, vendéglátó.

A .hu domain nevek számának alakulása Magyarországon. A „domain” angol szó jelentése birtok.

1.4.5. Böngészők, keresők

Az Interneten a keresés egyfelől az úgynevezett böngésző programokkal, másfelől a keresők, avagy más néven portálok segítségével történik.

Az egyes irodai programok mindegyikében vannak böngésző programok, így azokra különösebben nem térünk ki, ám megemlítjük, hogy az ismertebbeket és a használtabbak a következő számláló mutatja, mely a www.ingatlanpiaci.info weboldalhoz csatlakozik.

böngésző	látogató		letöltés		együttesen
MSIE 5	98681	(52.6%)	43232	(48.9%)	141913	(51.4%)
MSIE 6	60417	(32.2%)	27553	(31.2%)	87970	(31.8%)
MSIE 4	13000	(6.9%)	6303	(7.1%)	19303	(7%)
Netscape 4	9835	(5.2%)	9624	(10.9%)	19459	(7%)
Netscape 5	2386	(1.3%)	562	(0.6%)	2948	(1.1%)
Other	3456	(1.8%)	1104	(1.2%)	4560	(1.7%)

A legelterjedtebb böngészők a Microsoft (MS….) illetve a Netscape. A számok a jelölés mellett a verziókat jelentik. Minél nagyobb a verziószám, annál frissebb, azaz fejlettebb a böngésző.

Az operációs rendszerek elterjedtségét az alábbi táblázat mutatja

Operációs rendszer	Látogató		letöltés		összesen
Windows 98	82582	(44%)	39228	(44.4%)	121810	(44.1%)
Windows NT	42372	(22.6%)	22508	(25.5%)	64880	(23.5%)
Windows XP	26170	(13.9%)	12889	(14.6%)	39059	(14.1%)
Windows 2000	18461	(9.8%)	4981	(5.6%)	23442	(8.5%)
Windows 95	12707	(6.8%)	6756	(7.6%)	19463	(7%)
unknown	2014	(1.1%)	735	(0.8%)	2749	(1%)
Mac OS	1495	(0.8%)	514	(0.6%)	2009	(0.7%)
Linux	1065	(0.6%)	417	(0.5%)	1482	(0.5%)
Windows	530	(0.3%)	160	(0.2%)	690	(0.2%)
Sun OS	121	(0.1%)	69	(0.1%)	190	(0.1%)
Other	258	(0.1%)	177	(0.2%)	435	(0.2%

Az operációs rendszerek közül az MS Windows verziók a legelterjedtebbek. Jól látható hogy a látogatók 44 %-a Windows 98 operációs rendszer alatt működik.
1.4.6. Levelezés, címszolgáltatás

Az Interneten a levelezés az erre a célra kifejlesztett levelezőprogramokkal történik. Ezen levelezőprogramok részei az irodai szoftvercsomagoknak.

A Nyugati világban az úgynevezett címszolgáltatás, különösen az USA-ban tisztes iparág, amely a reklámipart és a marketinget szolgálja. Magyarországon ez még gyerekcipőben jár. Innen ered a „spam” az úgynevezett kéretlen levél fogalma. Az USA-ban ugyanis a rendelkezésre álló címjegyzékek alapján cégek ezrei levelek millióit küldték ki egy időben, ami eldugította a postaládákat. Magyarországon ilyenről egyenlőre nem beszélhetünk. Akik a levelezőlistákra kerülnek majd spam-ra való hivatkozással leiratkoznak, nem is tudják mi a valódi „spam”.

Az elektronikus levelezés elemi érdeke mind a szakértőknek, mind pedig az irodáknak.

Ezen a területen még egy a gond, hogy amíg a digitális aláírás – helyesebben üzenet továbbítás és tartalom hiteles igazolása - törvénnyel nem rendezett, addig az elektronikus úton küldött tartalmak a bíróságok előtt nem tekinthetők hitelesnek, tehát marad az ajánlott levél.

Az úgynevezett levelezőlistákra a szakmai specifikumokban térünk ki részletesebben.

1.4.7. Domain név szolgáltatás

Minden magára valamire adó cég honlapot működtet és a honlapnak a címe a sajátja. A domain név regisztrációt a www.nic.hu weboldalról lehet indítani Magyarországon, ám közkedveltek a nemzetközi domain szolgáltatók is. Kiindulás pontnak itt a www.register.com weboldal szolgál. Itt lehet például regisztrálni a com és info végződésű domain neveket is. A domain név regisztráció, azaz a név megszerzése a külföldi szolgáltatóktól Interneten is elintézhető, kifizethető az internetes banki szolgáltatások segítségével. Magyarországon ez még többlet adminisztrációval és várakozással jár, hiszen az Internet Szolgáltatók tanács ragadta magához a jogot, hogy a .hu végződési domain neveket regisztrációját szabályozza. A hazai regisztráció például a www.axelero.hu oldalról kezdeményezhető.

Az alábbiakban bemutatjuk a domain név igénylő lap tartalmát

Igénylőlap a hu közdomainek alá történő Internet domain delegálás igényléséhez
(A kötelezően kitöltendő rovatok vastagon szedve, egy Igénylőlapon csak egy domain kérhető!)

A választott domain név:

[  ] Új igény?    [  ] Prioritásos új igény?    [  ] Módosítás? Oka: __________________

Ha a név védjegy, akkor a lajstromszám:

Mely közdomain alá kéri a delegálást:
[  ] .hu közdomain    [  ] második szintű közdomain, mégpedig:  ___________________

Igénylő azonosítója (szervezet adószáma (hiányában bejegyzés száma) vagy magánszemély személyi(igazolvány) száma):

Igénylő jogi státusza:

Igénylő teljes neve (magyarul):

          szervezet esetén angolul:

Igénylő postai címe:
   telefonszáma:
   telefaxszáma:
   email címe:

Igénylő által kijelölt adminisztratív kapcsolattartó (ha különbözik Igénylőtől)
   neve:
   postai címe:
   telefonszáma:
telefaxszáma:
   e-mail címe:

Kijelentem, hogy

• a Domainregisztrációs Szabályzatot ismerem, elfogadom és betartom;
• a domain igénylésével, delegálásával és fenntartásával kapcsolatos kérdésekben a Nyilvántartó és a Regisztrátor döntését elfogadom;
• tudomásul veszem, hogy a az igények Domainregisztrációs Szabályzatnak való megfelelőségével kapcsolatos vita esetén a Regisztrátor és a Nyilvántartó a Tanácsadó Testület döntésének veti alá magát;
• a domain delegálással és regisztrálással illetve a megkötött szolgáltatói szerződés hatályával, az ebből eredő jogok és kötelezettségek fennállásával, teljesítésével kapcsolatos vitás kérdésekben alávetem magamat a Nyilvántartó által támogatott Eseti Választottbíróság döntésének, amely bíróság a vitát a jogerős bírói ítélet hatályával bírálja el;
• az igénylőlapot a valóságnak megfelelően töltöttem ki, azt teljes egészében elolvastam, és egyetértőleg aláírtam.

Dátum:

Az Igénylő képviselőjének neve

                                                                              cégszerű aláírás

Az igényt átvevő Regisztrátor neve és az átvétel ideje, a Regisztrátor aláírása:

............................................................................................................................

Igénylőlap technikai melléklet
(kitöltéséhez célszerű a Regisztrátorral egyeztetni)

Az Igénylő által kijelölt technikai kapcsolattartó személy
   neve:
   postai címe:
   telefonszáma
telefaxszáma:
   e-mail címe:

Az elsődleges név szerver neve:
    IP címe:
A másodlagos név szerver neve:
    IP címe:

Az igénylést a domain név Regisztrátoroknak kell beadni.

A Regisztrátorok listáját lásd: http://www.domain.hu/domain/ címen.

A weboldalnak viszont tárhelyre, van szükség, amely az Internet Szolgáltatóktól vásárolható.

A weboldal szerkesztése, elhelyezése, frissítése szintén szakértelmet igényel.

Egy-egy egyszerűbb weboldal megszerkesztésének piaci ára : 15.000 – 35.000,- Ft között van.

A bonyolultabb adatbázis kezelést is ellátó és dízájnolt (Flash trechnika stb. ) weboldalért több százezer forintot is elkérhetnek a weboldal készítők és webmesterek.

A weboldalak frissítését általában havidíjban vállalják, ami 5.000 Ft-tól indul.

Ingatlanértékelő szakemberek ritkábban készíttetnek weboldalt, annál inkább az irodák, akiktől ez el is várható.

Léteznek olyan webes hirdetésszolgáltatók, amelyek tipizált, frissíthető weboldalt kínálnak patnereiknek.

2. Ingatlaninformatika

2.1. Piacismeret

Mi az ingatlaninformatika?

Shannon (Lásd: http://www.netclear-channel.com/subsections/shannonslaw/) információ-elméleti tételét szem előtt tartva: "Lényeges hogy az információk a forrástól eljussanak a rendeltetési helyre, az átvitel pedig pontos és gazdaságos legyen.”

Az ingatlaninformatika egy-egy régióra az ingatlanpiaci források kezelhető ajánlatait összegyűjti, majd megfelelő rendszerezéssel azokat naprakészen a piaci szereplők számára hozzáférhetővé teszi, a legszélesebb piaci körkép biztosítása céljából.

Tárgyát képezi továbbá a piaci szereplők regisztrálása, azok piacra gyakorolt hatásának nyomon követése, ezzel magának az ingatlanpiacnak a működése. Szervesen kapcsolódik hozzá az egy-egy ingatlanügylet kapcsán felmerülő szolgáltatások körének számbavétele.

Ma Magyarországon az ingatlanhirdetések (az ajánlatok közzététele) döntően apróhirdetés formájában jelennek meg, mind a nyomtatott, mind pedig az elektronikus sajtóban.

• Apróhirdetést szinte minden napi, heti, havi lap közzétesz, a hirdetési lapoknak pedig szintén van ingatlan rovata. A lapokat az OBSERVER szemlézi.

Lásd: www.observer.hu , Az OBSERVER 699 lapot szemléz.

• Az internetes lapokat a STAND jeleníti meg.

Lásd: http://stand.euroweb.hu ) Az ÚJSÁGOS STAND 784 médiumot tart nyilván, ebből 41 a hirdetési újság.

• A világhálón jelenlévő ingatlan-adatbankok száma a www.ingatlanpiaci.info gyűjtése szerint mintegy 26.
• Az ingyenesen szolgáltató ingatlan-adatbankok keresőit a FigyelőNet

Lásd: www.fn.hu gyűjtötte egybe, a http://www.fn.hu/index.php?id=61/ címen.

• Az ingatlanos vonatkozású weboldalakat a www.ingatlan.lap.hu gyűjti.

2.1.1. Az ajánlat

Egy –egy térség ingatlanpiacának az ismerete az ingatlan kínálat ismeretén alapul. Ingatlaninformatikai vetületben az ajánlat alapvetően a kínálati ajánlat.

Az ingatlaninformatika elvárása az, hogy az apróhirdetésben közzétett ajánlatnak hordoznia kell mindazokat a jellemző paramétereket, adatokat melyek alapján a konkrét ingatlan, illetve az ajánlat a többivel összehasonlítható.

Ahhoz, hogy két ajánlatot összehasonlíthassunk, tudnunk kell az irányárat, hogy hol fekszik, és hogy miről van szó és az mekkora. Ez az összehasonlíthatósági kritérium, mozaikszóval ILS (Irányáras / Lokalizált/ Specifikált).

A hirdetések, illetve az ajánlatok egy része nem felel meg az összehasonlíthatósági kritériumnak. Valamilyen okból az ajánlattevők egy jelentős része hiányos adatokat közöl. Alapvető hiányosság általában az irányár megjelölésének a hiánya.

Miután állami rendelet – a használt ingatlanok szabadárasak - a használt ingatlanok hasznosítását, eladását, bérbeadását illetően nem köti irányár megjelöléshez, így csak a hirdetők egy része jelöli azt meg.

A vizsgálatok (alapvetően az EXPRESSZ hirdetési újságra alapuló) szerint az irányáras ajánlatok aránya egy-egy időszak kínálati ajánlatai tömegében mintegy 20-25 %. Amennyiben a hirdetési lap szerkesztősége kiköti az irányár megjelölését, úgy az irányárra nézve vannak teljes körű hirdetések, például BAZÁR, IRÁNYÁR, ám ezeknél meg az a probléma, hogy az ingatlan fekvését kezelik pongyolán a hirdetők. Nem jelölnek meg utcát. Vidéki városainkban például a városrész megadása a jellemző, kisvárosokban és falvakban pedig még az sem.

2.1.2. Az ajánlathordozók

Magyarországon ingatlaninformatikai vetületben a következő ajánlathordozókat – apróhirdetéseket megjelentető lapokat - tartjuk nyilván:

No.	Régió	Lap neve
1	1	Hírdetés
2	1	reSOURCE
3	2	24 óra (Komárom - Esztergom)
4	2	Dunaújvárosi Hírlap
5	2	Fejér megyei Hírlap
6	2	MAGYAR BAZÁR "ÁLMOS" (Fejér, Kom, Nógrád, Pest)
7	2	Maraton Fejér
8	2	Maraton Veszprém
9	2	Veszprémi Napló
10	3	Kisalföld (Győr-Moson-Sopron)
11	3	MAGYAR BAZÁR
12	3	MAGYAR BAZÁR "HUBA" (Győr-Moson-S, Vas, Veszp. Zala)
13	3	Maraton Győr-Moson-Sopron
14	3	Maraton Vas
15	3	Maraton Zala
16	3	Vas Népe
17	3	Zalai Hírlap
18	4	Dunántúli Napló (Baranya)
19	4	MAGYAR BAZÁR "KOPPÁNY" (Baranya, Tolna, Somogy)
20	4	Pécsi Extra
21	4	Pécsi Hét
22	4	Somogyi Hírlap
23	4	Tempo Dél Dunántúl (Tolna-Somogy-Baranya)
24	4	Tolnai Hírlap
25	4	Új Dunántúli Napló
26	5	Borsodi Apró
27	5	Észak Magyarország (Borsod)
28	5	Heves megyei Hírlap
29	5	Hevesi Apró
30	5	Keleti Piac
31	5	MAGYAR BAZÁR "BORS" (Heves, Bors-Ab-Zempl., Hajd-Bih., Szab-Szatm-Bereg)
32	5	Nógrád megyei Hírlap
33	5	TIPP Borsod
34	6	Hajdú Apró
35	6	Hajdú Bihari Napló
36	6	Jász-Nagykun Krónika
37	6	Kelet Magyarország (Szabolcs)
38	6	Keleti Apró (Szabolcs)
39	6	TIPP Hajdú
40	6	TIPP Szabolcs
41	6	Tisza Irányár (Szolnok)
42	7	Bács Irányár (Bács-Kiskun)
43	7	Békés Irányár (Békés)
44	7	Békés megyei Hírlap
45	7	Déli Apró
46	7	Délvilág (Csongrád)
47	7	MAGYAR BAZÁR "TAS" (Bács-Kiskun, Csong., Békés, Jász-Nagyk.-Szoln.)
48	7	Petőfi Népe (Bács-Kiskun)
49	7	Tempo DélKelet (Bács-Békés-Jász)
50	összes	CélPont
51	összes	EXPRESSZ
52	összes	Expressz Képes Ingatlan
53	összes	Expressz Otthon Expo
54	összes	Ingatlan IP. Pressz
55	összes	ÚJPRESSZ
56	összes	INGATLAN ÉS BEFEKTETÉS
57	összes	Ingatlanbörze
58	összes	IRÁNYÁR

2.1.3. Ajánlathordozók fedettsége

A fedettség alatt azt a földrajzi területet értjük, ahonnan az ajánlathordozó jellemzően gyűjti a ingatlan kínálati hirdetéseket.

	Hirdetési lapok	Megyei lapok
DMA	Daily Mail csoport: Hirdetési lapok: Bazár Huba (Győr-Moson-S, Vas, Veszp. Zala) Bazár Koppány (Somogy, Baranya, Tolna) Bazár Álmos (Fejér, Kom, Nógrád, Pest) Bazár Tas (Bács, Csong. Békés, Jász-Nagyk.) Bács Irányár (Bács-Kiskun) Tisza Irányár (Szolnok) Békés Irányár (Békés) Déli Apró	Kisalföld Délvilág
IMÉ	INFOMÉDIA csoport Hirdetési lapok: Bazár „Bors” Heves, Szabolcs, Hajdú, Borsod megye Aprók: Borsodi, Hajdú, Hevesi, Keleti (Szabolcs) Tipp: Borsod, Hajdú, Szabolcs	Hajdú Bihari Napló Észak MO (Borsod) Kelet MO (Szabolcs)
PAN	PANNON csoport Hirdetési lapok: Maraton Győr-Moson-Sopron Maraton Vas Maraton Zala Maraton Veszprém Maraton Fejér	Veszprémi Napló Fejér m-i Hírlap Dunaújvárosi Hírlap Zalai Hírlap Vas Népe
AXEL	AXEL SPRINGER Hirdetési lapok: Tempo Dél Dunántúl (Tolna-Somogy-Baranya) Tempo DélKelet (Bács-Békés-Jász)	Somogyi Hírlap Dunántúli Napló Tolnai Hírlap 24 óra Nógrád m-i Hírlap Heves m-i Hírlap Jász-Nagykun Krónika Békés m-i Hírlap Petőfi Népe

2.1.4. Piacfigyelés, ingatlanpiaci monitoring

2.1.4.1. Ingatlanpiaci Monitoring

Az ingatlanpiaci monitoring alatt folyamatos és szelektív sajtófigyelést értünk. Az ingatlaninformatika hasznosságát az adathordozók – ajánlathordozók - megfelelő kiválasztása adja meg. Az ajánlathordozók területi fedettségét maga a piac alakítja ki. Egyes lapok, médiák sikeressé, ismertté válnak, miáltal magukhoz vonzzák a hirdetőket. Legegyszerűbben és legteljesebben egy-egy térség kínálatának az áttekintése, - a teljességre törekvés igényével - csak a fedettség szempontjából megfelelő ajánlathordozók által közzétett ajánlatok alapján lehetséges.

Az ajánlathordozók fedettsége egyben megadja a piaci jelenlétét egy-egy térségre nézve.

A területi fedettség vizsgálat módszere az, hogy egy kijelölt hétre (Például 1998 42. hete.) vonatkozóan a kiválasztott térségre nézve listára vesszük a térségben megjelentetett hirdetési újságokat, napilapokat. Azok ingatlanrovataiban szereplő ILS (irányáras. Lokalizált, specifikált) kínálati ajánlatokat kijelöljük, majd megszámláljuk.

Az eredményeket táblázatba rögzítjük. Példa: TOP lista

Újság neve	Ingatlan kínálatok száma	ILS kínálatok száma	%	TOP
AAA	100	25	1,42	8
BBB	200	25	1,42	7
CCC	300	200	11,42	5
DDD	400	100	5,71	6
EEE	500	250	14,28	3
FFF	600	250	14,28	2
GGG	700	200	11,42	4
HHH	800	800	45,71	1
Összesen	3600	1750	100

A szemlézett lapok közül elegendő az 1-6 TOP számú lapok feldolgozása, ugyanis azok együttese fedi a kijelölt térségben megjelentetett kínálati ajánlatok 95 %-át.

A szelektivitás egyfelől a TOP lista szerinti ajánlathordozók feldolgozását, illetve az azokban megjelentetett úgynevezett ILS adatok számítógépes rögzítését jelenti az erre a célra kifejlesztett programmal.

A program 1992-tõl került kifejlesztésre és 1995-ben nyerte el jelenlegi formáját. Megnevezése TERINFO IPI-PLUS program.

Kialakítása során a fõ szempont az volt, hogy a hirdetési lapokban megjelentetett irányáras hirdetések rögzítése minél gyorsabb és biztonságosabb legyen, továbbá alkalmas legyen egy-egy iroda saját ingatlankínálatának is a nyilvántartására. A program a keresletek és a cserék feldolgozására is alkalmassá lett téve, ám azok nem képezik egyenlõre a monitoring tárgyát.

Az ingatlaninformatikai adatrögzítési tevékenység szaktanfolyam keretében betanulható ám használata Önálló tanulás útján is elsajátítható a Felhasználói kézikönyv és az Adatrögzítési utasítás alapján. Az adatrögzítés távmunka formájában is végezhetõ, illetve önálló adatbázis is létrehozható.

Jelenleg az ingatlan-online adatbank adatrögzítő programja látja el ezt a funkciót.

A jellemző térségre a közigazgatási régiók kínálkoznak. 

Az ingatlanpiaci monitoringot célszerűen regionálisan végezzük.

Az országos fedettség még várat magára, annak ellenére, hogy 1996.01.01-től állnak rendelkezésre Budapestre monitoring adatok.

2.1.4.2. A Magyar Ingatlanpiaci-monitoring Rendszer országos fedettsége

A pink jelzés a monitoringgal jelzett településeket jelzi, amíg a kék jelzés a Magyar Ingatlanpiaci Monitoring Rendszer Ingatlanközvetítői Partnerhálózata (Ingatlanliga-hálózat) rezidenseit jelzi.

Lásd: www.ingatlanliga.hu

Az Ingatlanliga-hálózat egy ingatlanközvetítő irodákból – rezidensekből - álló hálózat, amely 2004. május 2. időpontra Magyarország minden városában jelen kíván lenni, irányítószámokra rendezetten egy és csakis egy irodával. A hálózat regionálisan szerveződik. A hálózat tagjai Magyarország legnagyobb - a Magyar Ingatlanadatbank Unió - adatbázisaival rendelkeznek. A hálózat célja és rendeltetése, hogy egyfelől a város és környezete, másfelől az ország ingatlan kínálatának legteljesebb körét mutathassák be ügyfeleiknek.

2.1.4.3. A Magyar Ingatlanpiaci-monitoring Rendszer adatbázisai

2.1.4.3.1. TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring archív adattárai

Időszak	lakás	ház	telek
1996 - Budapest
I. negyedév	16381	2272	738
II. negyedév	16338	4411	1395
III. negyedév	16383	4136	1278
IV. negyedév	16383	2609	737
1997 - Budapest
I. negyedév	15520	2245	329
II. negyedév	16382	2689	222
III. negyedév	3972	1525	373
IV. negyedév	5837	432	4
1998 - Budapest
I. negyedév	11308	1572	18
II. negyedév	7748	942	8
III. negyedév	10653	245	1
IV. negyedév	7746	1637	5
1999 - Budapest
I. negyedév	8220	1314	7
II. negyedév	8957	999	14
III. negyedév	11060	1546	23
IV. negyedév	9101	905	371
2000 - Budapest
I. negyedév	16383	3353	703
II. negyedév	16383	860	554
III. negyedév	16095	919	314
IV. negyedév	10146	737	220
2001 - Budapest
I. negyedév	10551	774	307
II. negyedév	17297	1259	434
III. negyedév	16284	1591	368
IV. negyedév	16652	1072	417
2002 - Budapest
I. negyedév	14444	939	369
II. negyedév	24192	1501	232
III. negyedév	17311	1270	435
IV. negyedév	16615	1054	588
2002 - Vidék
III. negyedév	671	1373	82
IV. negyedév	4372	2958	585
2003 - Budapest
I. negyedév	13065	843	344
II. negyedév	12235	1075	407
III. negyedév	12467	920	203
2003 - Vidék
I. negyedév	3378	9084	596
II. negyedév	4496	12310	1913
III. negyedév	9485	16274	2144
szumma:	434511	89645	16738
Összesen:	540 894	rekord

A TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring 1996.01.01. óta gyűjti adatait.

Az adatbázisok alkalmassága forgalmi értékelés készítéshez

Az ingatlan-adatbázisoknak a forgalmi értékelésekhez használhatósága tárgyában szakmai vita, illetve piaci harc folyik. Az ingatlan-adatbázisok, illetve az azokon nyugvó adatbanki szolgáltatások ma a rendeltetésüket tekintve

- hirdetésszolgáltatói

- ingatlanközvetítői

- komplex (hirdetésszolgáltató, ingatlanközvetítő, illetékhivatali)

adatbázisokra, illetve adatbanki szolgáltatásokra tagolódnak.

Az adatbázisok, illetve adatbankok gyűjteményét a www.ingatlan-online.com/adatbankok.htm címen tekintheti meg.

Beszélnek még közkinccsé teendő ingatlanértékelői adatgyűjteményekről, továbbá az FHB földhivatali forrású banki adatbázisáról.

Megfontolások:

- Amely ingatlan-adatbázisok nem ellenőrizhetőek, nem hozzáférhetők, úgymond titkosítottak, azok alkalmatlanok a forgalmi értékelésekhez az ellenőrizhetetlenség okán.

- Az értékelői forrásokból származó adatok alkalmatlanok arra - ugyanis önmagukra hivatkozva olyanok, mint amikor a kígyó bekapja a farkát, rövid időn belül elszakad a piactól – hogy a forgalmi értékelésekhez alapadatokat szolgáltassanak, azaz hogy velük képezzük az úgynevezett alaphalmazt. Maximum kontrollszámként, a változások érzékeltetése használhatók.

- Az FHB által _ véleményem szerint - jogszabályellenesen gyűjtött - az állami túlterjeszkedés példáját adó - a földhivataltól származó úgynevezett összehasonlító adatok szintúgy alkalmatlanok önmagukban a forgalmi értékelések elkészítésének egyedüli alapjául, ugyanis a hirdetésszolgáltatók és ingatlanközvetítők kínálati ajánlatai képezhetik csak azok kontrollját. Az adásvételis szerződésekbe beírt vételár – fogalmaink szerint kötési ár – az ügyletek döntő hányadában nem egyezik meg, különösen a használt lakások piacán a a tényleges vételárral. Ezt igazolja az a tény is, hogy az Illetékhivataloknak az illeték kivetés alapjának magállapításakor jogában áll attól eltérni.

- A banki forgalmi értékelések elkészítéséhez az aktuális adatok mellet, a lehető legmélyebb adatsorokra van szükség. Komplex adatbázisokon nyugvó adatbankunk egyedülállóan 7 év mélységében tartalmazza Budapest kínálati és 6 év mélységében az illetékhivatali adatokat, utcára és irányítószámra egyaránt. Kielégítve ezzel az igazságügyi szakértői igényszintet is. Ebből a tulajdonságából adódóan a legalkalmasabb az ingatlanértékelők adatokkal való ellátására.

2.1.4.3.2. OriGo ingatlanadatbank archív adattárai

OriGo Ingatlanbörze Archív Adatbázisa (2000. IV. n.é. - 2003. III. n.é.)
		Lakás		Ház		Telek		Országos
		Budapest	Vidék	Budapest	Vidék	Budapest	Vidék	Egyéb	Épülő	Ipari	Irodák, irodaházak	Kereskedelmi	Mezőgazdasági	Üdülők
	2000
	IV. negyedév	4249	125	1311	993	159	373	24		113	304	306	41	113
	2001
	I. negyedév	5023	180	1509	1394	183	493	44		178	383	443	53	138
	II. negyedév	6196	228	1694	1437	326	463	35		182	423	451	34	146
	III. negyedév	6132		1556		206	467
	IV. negyedév	4594		1058
	2002
	II. negyedév	4599		1155		221		8		87	342	253		2
	IV. negyedév	4119	262	1383	1574	175	423	29		165	414	398	22	234
	2003
	I. negyedév	3501	252	1217	1475	219	267	34	65	141	460	357	36	180
	II. negyedév	3727	181	1277	1242	248	275	42	91	147	441	388	40	177
	III. negyedév	3171	187	1360	1433	251	305	41	73	173	349	392	51	181
	szumma:	45311	1415	13520	9548	1988	3066	257	229	1186	3116	2988	277	1171
	Összesen:	84 072	rekord

Megjegyzés: Az OriGo Ingatlanadatbank 2003 év 12 havában beszüntette az együttműködést a Magyar Ingatlanpiaci Monitoring Rendszerrel.

2.2. Ingatlanmédia

2.2.1. Ingatlanszaklapok és portálok a világhálón

A világhálón jelen lévő ingatlanszaklapok sorába az alábbi weboldalak sorolhatók

2.2.1.1. ingatlanpiaci.info

Elérhetőség: www.ingatlanpiaci.info

Független ingatlanszakmai portál és egy szaklap. Az ingatlan-online.com adatbank hivatalos weboldala.

A portál 1999 év májusa, a szaklap 2000 év decembere óta működik.

Hozzá kapcsolódik a legnagyobb hazai levelezőlista, az ingatlanpiac@yahoogroups.com

szervezetközi levelezőlista (listatagok száma 433 cím) melyen a lista tagjai sajtófigyelést és cikkajánlót kapnak hírlevél formájában. Az „Ingatlanfórum” megnevezésű vitafórummal rendelkezik.

A laphoz kapcsolódik továbbá az Ingatlanliga-hálózat. (Lásd: www.ingatlanliga.hu )

Kiadó: HUNINFOR Kft.

Főszerkesztő: Tilk László Géza szakújságíró a MÚOSZ tagja

2.2.1.2. Ingatlan és Befektetés

Elérhetőség: www.ingatlanbefektetes.hu

Az Ingatlan és Befektetés c. szaklap hivatalos weboldala. A piacvezető ingatlanszaklap webes változata 2000. évtől kezdődően archívummal is rendelkezik és a kétheti lap kivonatát tartalmazza, egy hónapos késéssel.

Kiadó: ImmoPress Kft.

Főszerkesztő: Borsi László újságíró a MÚOSZ tagja

2.2.1.3. Lakás.hu

Elérhetőség: www.lakaspont.hu

A Lakás.hu kétheti ingatlanszakmai magazin, mely a 168 óra, a Figyelő és az Ingatlan és Befektetés betét lapjaként jelenik meg.

Kiadó: I+B Média Kft.

Főszerkesztő: Borsi László újságíró a MÚOSZ tagja

2.2.1.5. ingatlan.lap.hu

Elérhetőség: www.ingatlan.lap.hu

1999 óta működő, a StartLap csoportba tartozó weboldal. Tematikus ingatlanszakmai portál, linkgyűjtemény.

Kiadó: StartLap

Szerkesztő: Jónás Zoltán

2.2.1.4. ingatlan.com

Elérhetőség: www.ingatlan.com

1999 év óta működő szakportál és hirdetési felület, mind a lakosság, mind az ingatlanközvetítők számára. Az ingatlanközvetítők számára tipus weblapot is biztosít. Hírlevéllel, ingatlanos tárgyú sajtófigyeléssel és annak archívumaival is rendelkezik.

Adatbanki funkciót is ellát, így webes keresővel rendelkezik. Statisztikákat is közzétesz. Saját cikkekkel nem jelentkezik, így főszerkesztője nincs. A portál szerkesztési ügyeit a webmester látja el.

Kiadó: Arkon Kft.

2.2.2. Ingatlanos weboldalak

Az ingatlanirodák által működtetett weblapjai típusai a következők:

- önálló weblap

- ingatlanszakmai szervezetek linkgyűjteményei

- ingatlan-adatbankhoz kapcsolódó típus weblap

2.2.2.1. Önálló ingatlanos weblapok

Az önálló ingatlanirodák által működtetett weboldalak teljes körű regisztrációja nem ismert.

Erre nézve a legteljesebbnek tartott linkgyűjtemény a www.ingatlan.lap.hu

2.2.2.2. Ingatlanszakmai szervezetek tagjai weblapjainak linkgyűjteményei

Léteznek jól-rosszul karbantartott linkgyűjtemények, illetve az egyes ingatlanszakmai szervezetek többnyire szerepeltetik weboldalaikon a tagjaiknak a weblapját.

Az ingatlanszakmai szervezetek 2002 évben életre hívták a Magyar Ingatlan Fórum platformot, az ingatlanszakmai szervezetek képviselőinek tanácskozó testületét.

A Magyar Ingatlan Fórum weblapja a www.ingatlan-online.com/ingatlanforum/ címen érhető el.

Itt a Tagszervezetek menüpont alól nyílik a tagszervezeteket felsoroló weblap, melyről (a weblappal rendelkező) ingatlanszakmai szervezetek weblapjai elérhetők.

No.	Ingatlanszakmai szervezet	weblap
1	Bevásárló Központok Szövetsége	http://www.mbsz.hu/index.html
2	Épületfenntartók Országos Egyesülete (ÉFOE / HUFMA )	http://www.hufma.hu/
3	FIABCI Magyar Tagozat	http://www.fiabci.com
4	Ingatlangazdálkodók Egyesülete (IGE)
5	Ingatlanliga-hálózat	www.ingatlanliga.hu
6	Ingatlanosok Magyarországi Érdekképviseleti Egyesülete (IME)	www.ime.hu
7	Lakásbérlők Országos Egyesülete (LABE)
8	Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)
9	Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉISZ)	http://www.measz.mtesz.hu
10	Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége (MIGSZ)
11	Magyar Ingatlanklub (MIK)
12	Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ)
13	Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ)	www.maisz.hu
14	Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)	www.mkik.hu
15	Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (MALOSZ)	www.malosz.hu
16	Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ)	http://www.pmsz.hu
17	Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT)	http://www.mut.hu/
18	OriGo Ingatlanbörze Egyesülés (OriGo)	www.origoingatlan.hu
19	RICS Magyar Tagozat (RICS)	http://www.rics.org/hungary/
20	Társaság a Lakásépítésért (TL)
21	Társasház és Ingatlankezelő Vállalkozások Országos Szövetsége (TIVOSZ)	http://www.extra.hu/tivosz/index.htm

2.2.2.3. Ingatlan-adatbankhoz kapcsolódó típus weblap

Tipusos, automatikus frissítésű weboldalakat szolgáltató ingatlan-adatbankok a övetkezők:

www.origoingatlan.hu

www.ingatlan.com

www.ingatlan.org

www.ingatlancd.hu

www.kozvetito.hu

2.2.3. Ingyenes webes hirdetésszolgáltatók

A világhálón a hirdetésfelvétel többnyire ingyenes. Az ingatlanhirdetés-szolgáltatók is egyik ismert linkgyűjteménye a TOP listája. (A lista 2003-12-20-án készült.)

Elérhetőség: http://top100.hu/kat.php?kategoria=9

Ingatlan - Top100 linkek

1.		http://www.ingatlanexpressz.hu
2.		http://www.e-otthon.hu
3.		http://www.kozvetito.hu
4.		http://www.origoingatlan.hu
5.		http://www.IngatlanApro.hu
6.		http://www.lakascentrum.hu
7.		http://www.bpingatlan.hu
8.		http://www.pergel.hu/apro/index.php
9.		http://www.magyaringatlanpiac.hu
10.		http://www.ingatlanbolt.hu
11.		http://www.ingatlansziget.hu
12.		http://www.realisingatlan.hu
13.		http://www.ingatlancd.hu
14.		http://www.ingatlanudvar.hu
15.		http://www.ingatlanhalo.hu
16.		http://www.ingatlankereso.hu
17.		http://www.homeandoffice.hu
18.		http://www.elad-lak.hu
19.		http://www.home-center.hu
20.		http://www.tryagon21.hu
21.		http://vasember.1001.hu
22.		http://www.ingatlan-online.com
23.		http://www.ingatlanfokusz.hu
24.		http://www.feszekrako.ingatlan.com
25.		http://www.immoteka.hu
26.		http://www.ingatlanforras.hu
27.		http://www.ingatlanforgalmazas.hu
28.		http://www.ingatlaninform.hu
29.		http://www.alompalota.hu
30.		http://www.digitlak.hu
31.		http://www.ingatlandepo.hu
32.		http://www.zuglo2000.hu
33.		http://www.pestiingatlan.hu
34.		http://www.asz-haz.hu
35.		http://www.sinc73.hu
36.		http://www.ingatlanpiac.com
37.		http://www.foglalo.hu
38.		http://www.lexor.hu
39.		http://www.mufftop.com
40.		http://www.ingatlankincstar.hu
41.		http://www.nkingatlan.com
42.		http://www.internet-ingatlan.hu
43.		http://www.peki.hu
44.		http://www.celpiac.hu
45.		http://www.irec.hu
46.		http://elsobudaorsi.freeweb.hu/index.html
47.		http://www.atingatlan.hu
48.		http://ingatlanbox.fw.hu
49.		http://www.ingatlanhalo.hu/fortuna
50.		http://www.lakopark.com

2.5. Adatbanki szolgáltatások

Az ingatlan-adatbankok 1995-1996 táján jelentek meg a hazai ingatlanszakmában. Az ebben az időszakban induló ma is működő adat ingatlan-adatbankok

- az ingatlan-online.com adatbank, amely régebben TERINFO adatbank néven volt ismert,

- az OriGo adatbank, amely az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés adatbankja.

Mindegyik adatbank előfizetésre alapul, míg eredetileg az ingatlan-online.com alapvetően az ingatlanértékelők, addig az OriGo adatbank az ingatlanirodák igényeire fejlesztett.

Ma már mindkét adatbank rendelkezik mind az ingatlanközvetítők, mind pedig az ingatlanértékelők számára különféle adatbanki szolgáltatásokkal. Az úgynevezett régi adatbankok sorába tartozik az 1998-ban indított, ma már Real Estate Internet Hungary névre keresztelt ingatlanadatbank (régebben MIIR-ként számon tartott) adatbank. Az új hullám 1999-2000-től indult. Mára 30 ingatlan-adatbankot tartunk nyilván.

	ingatlan-online.com 1996 óta működő irányáras lakóingatlan ajánlatokat gyűjtő és osztó nyitott, úgynevezett ingatlaninformatikai adatbank. A sajtóban megjelentetett irányáras lakóingatlan ajánlatokat naprakészen rögzíti Budapest közigazgatási határán belül. Archív adattára 1996.01.01-től az elmúlt öt évre meghaladja a 400.000 ajánlatos nagyságrendet. Aktív adattára meghaladja a havi 8000 rekordot a főváros területére. 2003 évtől vidékre is működik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 20.000 – 32.000 ; archív: cca. 600.000 Statisztika van! www.ingatlan-online.com
	OriGo Ingatlanbörze 1997 óta működő zártkörű, ingatlanforgalmazók és ingatlanközvetítők ajánlatait gyűjtő és osztó adatbank. Előfizetési rendszeren alapul és előfizetői száma meghaladja a 150 irodát. Országos rendszerben működik Az ingatlanféleségek teljes körét kínálja. Célja, hogy előfizetői egymás ajánlatait is ismerjék és azokat az ügyfeleknek kiajánlják. Kizárólag előfizetői ajánlatait teszi közzé. Interneten lekereshetők az ajánlatok, majd az előfizetőkhöz kell fordulni. 1996 óta működő adatbank, aktív ajánlatai száma eléri a 7500 rekordos nagyságrendet 3 hónapra vetítve országosan. Rekodszám: aktív (negyedév) cca.8.000 – 10.000 ; archív: cca. 40.000 Statisztika van! www.origoingatlan.hu
	Real Estate Internet Hungary 1998 óta működő zártkörű, ingatlanforgalmazók és ingatlanközvetítők ajánlatait gyűjtő és osztó adatbank. Előfizetési rendszeren alapul. Országos rendszerben működik Az ingatlanféleségek széles körét kínálja. Célja, hogy előfizetői egymás ajánlatait is ismerjék és azokat az ügyfeleknek kiajánlják. Kizárólag előfizetői ajánlatait teszi közzé. Interneten lekereshetők az ajánlatok, majd az előfizetőkhöz kell fordulni. Több éve működő adatbank Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 1.000 – 2.000 ; archív: nincs http://www.hungary.net/estate/
	Ingatlan.com 1999 óta működő ingatlanhirdetések internetes felvételére és ingatlanközvetítő partnerei előfizetésére alapuló ingatlan ajánlatokat is közzétevő nyitott adatbank. A közzétett apróhirdetések mind a keres, mind a kínál oldalon elérhetők. Apróhirdetés adattartalmát láthatóvá teszi és közli. Az adatbanki tartalom, ajánlatszám a keresőkkel tekinthető át. Tekintve, hogy alapvetően a webes hirdetésfelvételre épít, hirdetői jelentős része e-mail útján is elérhető. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 20.000 ; archív: nincs Statisztika van! www.ingatlan.com
	INGATLANFORRÁS 1999 óta működő zártkörű, alapvetően az ingatlanforgalmazók és ingatlanközvetítők ajánlatait gyűjtő és osztó adatbank. Előfizetési rendszeren alapul. Célja, hogy előfizetői egymás ajánlatait is ismerjék és azokat az ügyfeleknek kiajánlják. Interneten lekereshetők az ajánlatok, majd az előfizetőkhöz kell fordulni. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 800 – 1.000 ; archív: nincs www.ingatlanforras.hu
	UNIVERSUM 1999 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs Az oldal 1999 óta működik. Célja létrejötte óta folyamatosan az, hogy a rendszerbe belépett ingatlanforgalmazó cégek ingatlanjai ne csak pár szavas statisztikai adatként kerüljenek bemutatásra, hanem sok fényképpel, szöveges információval ill. alaprajzzal. www.ingatlan.net
	KÖZVETÍTŐ.HU 2000 óta működő zártkörű, alapvetően az ingatlanforgalmazók és ingatlanközvetítők ajánlatait gyűjtő és osztó adatbank. Előfizetési rendszeren alapul. Célja, hogy előfizetői egymás ajánlatait is ismerjék és azokat az ügyfeleknek kiajánlják. Interneten lekereshetők az ajánlatok, majd az előfizetőkhöz kell fordulni. 2001-től működő adatbank. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 600 – 1.000 ; archív: nincs www.kozvetito.hu
	E-OTTHON.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 2.000 – 3.000 ; archív: nincs www.e-otthon.hu
	INGATLANBOLT 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 1.000 ; archív: nincs www.ingatlanbolt.hu
	INGATLANDEPO 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 2900 ; archív: nincs www.ingatlandepo.hu
	INGATLANBANK.COM 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs www.ingatlanbank.com Nem látni a rekordszámot
	INGATLANHÁZ 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs www.ingatlanhaz.hu Nem látni frissül-e?
	INGATLANTÁR 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs www.ingatlantar.hu Nem látni a rekordszámot !
	INGATLANPIAC.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs www.ingatlanpiac.hu Nem látni a rekordszámot!
	INGATLANVILÁG 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs www.ingatlanvilag.hu Nem látni a rekordszámot és hogy frissül-e?
	CASA.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 122 ; archív: nincs www.casa.hu
	PROJEX 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 100 – 1.000 ; archív: nincs www.projex.hu Nem látni a rekordszámot!
	INGATLANNET.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 2000– 3.000 ; archív: nincs www.ingatlannet.hu
	MAGYAR INGATLAN.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 3000 – 4.000 ; archív: nincs www.magyaringatlan.hu
	INGATLANHÁLÓ.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 1196 ; archív: nincs www.ingatlanhalo.hu
	INGATLANEXPRESSZ A legnagyobb hirdetőújság, az EXPRESSZ online szolgáltatása ebben a formájában 2001 évvel kezdődően. Rekordszám: aktív 22080 ; archív: nincs www.ingatlanexpressz.hu
	OTTHONUNK.HU 2001 év során induló internetes hirdetési szolgáltatás és lap lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) 12.184; archív: nincs www.otthonunk.hu
	INGATLANAPRÓ 2001 év során újan induló internetes hirdetési szolgáltatás lekérdezési lehetőséggel. Csak és kizárólag ingatlanhirdetések felvételével foglalkozik. Rekodszám: aktív (negyedév) 4684 ; archív: nincs www.ingatlanapro.hu
	OTTHON Centrum 2000 óta működő az új építésű lakások bemutatására illetve hitelszervezésre szakosodott, a Biggeotge’s Kft-hez kapcsolódó adatbank Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 2.000 – 3.000 ; archív: nincs www.oc.hu
	ÉPITÉSZFÓRUM 2001 óta működő az új építésű lakások bemutatására szakosodott, az Építészfórumhoz kapcsolódó adatbank Rekodszám: aktív (negyedév) cca. 357 féle ; archív: nincs http://www.lakas.epiteszforum.hu/
	FTUR 1999 óta működő az ingatlanügyletek egyik határterületén, az időszaki bérletekhez sorolhatóan szálláshely szolgáltatásra kialakított nyitott adatbank. Profilja, a hazai falusi túrizmus elősegítése. Egy helyről valóban széles szálláshely panorámát tár a látogató elé. Magyarország turista régiói szerinti bontásban lehet áttekinteni a privát szálláshely szolgáltatók jelentős köre ajánlatait. Ami lényeges, a szálláshely díja is szerepel az adatbankban, ezáltal a pénztárca szerinti válogatás is lehetséges. A szálláshely e-mail útján foglalható le. Rekodszám: aktív (negyedév) 2.000 – 3.000 ; archív: nincs
	IRODANET 2000 óta működő adatbank. Teljes kép az irodapiacról Gyors, nagy mennyiségű, rendszerezett információ Azonnal aktualizálható, bővíthető adatok Hatékonyabb, ugyanakkor olcsóbb hirdetési forma Rekodszám: aktív (negyedév) 600 – 1.000 ; archív: nincs Statisztika van! www.iroda.net
	FÖLDBRÓKER.HU 2001 óta működő termőföld adatbank. Rekordszám: aktív cca. 100-500; archív nincs www.foldbroker.hu
	IRODAHÁZ.INFO 2003 óta működő irodaház információs portál. Az irodapiac elsőszámú portálja. Rekordszám: cca. 500 ; archív nincs www.irodahaz.info
	ingatlanCD 2003. év óta működő országos ingatlanadatbank Rekordszáma: aktív (negyedév) 39.000 rekord, archív nincs. www.ingatlancd.hu

2.3. Irodai nyilvántartó programok

2.3.1. Közvetítő.hu

Terméktámogatás: www.kozvetito.hu

internetes közvetítői adatbázis

Mi az a kozvetito.hu?

A kozvetito.hu egy új, kifejezetten közvetítőirodák számára készült internetes adatbázis, amely lehetőséget nyújt a rendszerbe lépő közvetítőknek adataik olcsó és gyors meghirdetésére az interneten. Újdonságát a mögötte álló programrendszer adja, amely számítógépes szakemberek közreműködése nélkül teszi lehetővé, hogy a közvetítőiroda adatai néhány percen belül egy, az interneten bárki által kereshető adatbázisba épüljenek.
A rendszerbe több mint egy évtizede sikeresen tevékenykedő ingatlanközvetítő igényei és tapasztalatai lettek beépítve. Használatához mindössze általános számítógépkezelői tudás szükséges, ha Ön ért az ingatlanközvetítéshez, akkor már a kozvetito.hu kezeléséhez is ért!

Mit nyújt Önnek a kozvetito.hu?

A rendszer két részből áll. Egy nyilvántartó programból, amelyet a rendszerhez tartozó irodák ingyenesen használhatnak. A program letölthető a http://kozvetito.hu/setup címről.

A program

NYILVÁNTARTJA a közvetítőiroda által kezelt ingatlan adatokat.

ELHELYEZI azokat egy, az interneten bárki által könnyen elérhető, különlegesen jó keresési lehetőségeket nyújtó adatbázisban.

KERESÉSI lehetőséget nyújt az iroda adataiban, amellyel különösen gyorsan választhatja ki ügyfelei számára a legmegfelelőbb ingatlant, lerövidítve ezzel ügyfelei várakozását és sok időt takarít meg Önnek

INTERNETES (HTML) formátumú oldalt állít elő az iroda adataiból, amelyet az iroda saját WEB-oldalán elhelyezhet

SZÖVEGES formátumban lehetővé teszi az adatok átadását más programoknak, így segítve apróhirdetések, szórólapok gyors, hibamentes és olcsó előállítását.

ADATLAPOT nyomtathat mind a kézi (helyszíni) adatfelvételhez, mind a gépben már meglévő adatok papíralapú rendszerezéséhez.

CÍMLISTÁT állít elő ügyfelei számára, amelyen aláírásukkal igazolják, hogy azokat az ingatlanokat Ön közvetítette feléjük.

A további fejlesztések hamarosan a következő szolgáltatásokat is lehetővé teszik:

FÉNYKÉPEK közzététele az interneten a közvetített ingatlanokról

KERESÉS a társirodák adataiban az internetre való állandó felcsatlakozás nélkül (az adatok letöltésével a saját gépbe)

Az internetes adatbázis

KÖNNYEN és ÁLLANDÓAN, az interneten bárki által elérhető szerveren nyújtunk adatbázis-szolgáltatást ügyfeleinknek.

SZERVERÜNK nagy sebességű, gyakorlatilag korlátlan elérést nyújtó vonalon csatlakozik a világhálóhoz.

PERCEKEN BELÜL olvashatóvá válik ezáltal az Ön által meghirdetett ingatlanok adata azok felvétele és szerverre való felhelyezése után a világ bármely részén.

INFORMATIKAI SZAKÉRTELEM nélkül kezelheti minden ügyfelünk a saját adatait, nem kell várni rendszergazdára, késve érkező adatfrissítésre

E-MAIL címet biztosítunk szerverünkön ügyfeleinknek, amely ugyfelenev@kozvetito.hu alakú, és így az Önök ügyfelei által könnyen megjegyezhető.

Következő év elején bevezetni tervezzük továbbá a következő szolgáltatásokat

WEB oldal minden ügyfelünknek, aki ezt igényli (külön díjas szolgáltatásként)

FÉNYKÉPEK elhelyezése az adatbázisban (az előző szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatás)

IDEGENNYELVŰ keresés (angol, német és orosz nyelveken), hogy az Önök által közvetített ingatlan könnyebben találhasson akár külföldi vevőt is.

Hogyan csatlakozhat kozvetito.hu -hoz?

Szolgáltatásainkról és azok árairól itt tájékozódhat részletesen: http://kozvetito.hu/arak.html
Szolgáltatási szerződésünket letöltheti innen: http://kozvetito.hu/IngKozvSzerz.rtf
Ha ajánlatunk megnyeri tetszését, a következő eljárást javasoljuk:
Töltse le a szerződést, írja be cége adatait és aláírva két példányban küldje el nekünk!

A http://kozvetito.hu/KozvAdatlap.rtf címen található adatlapot kitöltve jutassa el az info@kozvetito.hu mailcímre! Ekkor előkészítjük az Ön használatára adatbázisunkat, postafordultával eljuttatjuk számlánkat. Amikor megjelenik számlánkon a számla ellenértéke, az

Ön által megadott e-mail címre 1 napon belül elküldjük a rendszer használatához szükséges azonosítóját és jelszavát.

internetes közvetítői adatbázis szolgáltatás definíció és árjegyzék

Alapszolgáltatás
A szöveges adatokat tartalmazó kereshető adatbázis használata. Az adatbázis használatához szükséges programot ingyenesen biztosítjuk A közvetítő által kezelt adatok a http://kozvetito.hu címről elérhető keresőrendszerbe kerülnek, és így az interneten keresztül bármely érdeklődő által megtalálhatók. A szolgáltatás része egy felhasználónév@kozvetito.hu alakú címen át elérhető e-mail postafiók. A szerveren lévő adatbázisba a közvetítő által rögzített adatok közül a következők nem kerülnek be:

1. Eladó neve, címe, elérhetősége
2. Ingatlan címe
3. Ingatlan helyrajzi száma
(Ily módon a rendszer biztosítja, hogy az érdeklődők a közvetítőirodán keresztül kerülhessnek csak kapcsolatba az eladóval.) 

Díja: 6000 Ft + ÁFA / hónap

Alap WEB oldal, fényképek közzétételi lehetőségével
Ez a szolgáltatás jelenleg még nem működik, fejlesztése folyamatban. Várható indulása 2001 tavaszán. A közvetítők által készített fényképek felkerülnek a szerverre, és a program által automatikusan generált WEB oldalon keresztül, valamint a kereshető adatbázis részletes adataival együtt megjelennek Az alapszolgáltatással együtt vehető csak igénybe. 

Díja:
3000 Ft + ÁFA / hónap
minden megkezdett 3 MB

WEB oldal cégismertetővel
Ugyanaz, mint az elõzõ pontban ismertetett szolgáltatás, de itt a WEB oldalon az automatikusan generált adalistán kívül tetszõleges cégismertetõ és egyéb (a közvetítõi tevékenységgel kapcsolatos) ismertetõk is megjelentethetõk. Az alapszolgáltatással együtt vehetõ csak igénybe. 

Díja:
5000 Ft + ÁFA / hónap
minden megkezdett 5 MB

Off-line adatböngészés

Más irodák adatainak teljes letöltése saját üzleti célból való használatra. Ez a szolgáltatás jelenleg még nem mûködik, fejlesztése folyamatban. Várható indulása 2001 tavaszán. Azok számára fejlesztjük, akik napközben nem akarnak gyakran csatlakozni az internetre, de a szerveren lévõ adatokat idõszakonként teljesen letöltve saját gépükre a többi iroda kínálatából is válogatnának. Mivel a szerveren lévõ adatbázisban az ingatlanok pontos elérhetõsége nem szerepel, az ingatlan csak az eredeti adatfelvevõn keresztül érhetõ el. Az alapszolgáltatással együtt vehetõ csak igénybe. 

Díja:  3000 Ft + ÁFA / hónap

A rendszerbe való belépésnek különös feltétele nincs. Bejegyzett ingatlanközvetítőknek (esetleg nagyobb építőipari vállalkozásoknak) kérésre adatbázis szolgáltatói szerződést és adatlapot küldünk, amelyeket kitöltve és aláírva kérünk visszaküldeni. Ezután számlát küldünk, amely kiegyenlítése után 2 munkanapon belül a megrendelt szolgáltatást (ez jelenleg csak az alapszolgáltatás lehet) teljes értékűen használhatják.

2.3.2. IngatlanPro

Terméktámogatás: Danis Miklós 06 (30) 954-8187

e-mail: ingatlanpro@freemail.hu

IngatlanPro – professzionális szoftver a professzionális ingatlanközvetítőknek

Az IngatlanPro program használata megkönnyíti munkáját, növel forgalmát, bevételét. A program nyilvántartja az iroda kínálati ingatlanait, digitális kamerával készített fényképeket tárol a kínálatokról, a kiválasztási folyamat közben megjeleníti a fényképeket.

Az IngatlanPro program a kínált és keresett ingatlanok adatainak a nyilvántartásán túlmenően az ingatlanközvetítő iroda teljes tevékenységét lefedi. A program kiemelten kezeli az ügyfelekkel való kapcsolattartást, hozzáértést, korrektséget, szakértelmet sugall. És ami a legfontosabb: a fejlett keresési technikák, a keresett ingatlanok nyilvántartása, a keresletek és kínálatok összevetése, a fényképek, alaprajzok, a vetítés funkció egyértelműen az iroda forgalmának a növelését eredményezi. A program használatának a költsége megtérül a forgalom növekedéséből.

A program további jellemzői, szolgáltatásai:

· Az IngatlanPro program ún. felhasználóbarát szoftver. Kezelése egyszerű, könnyen megtanulható. A program használatát dokumentációk, oktató programok, futás közben megjeleníthető Help-ek könnyítik meg.

· Az iroda tevékenységi körétől függő tetszőlegesen megadható ingatlantípusok, valamint az ingatlantípust leíró űrlapok definiálhatók.

· Szerződésmintákat lehet előzetesen létrehozni, a megbízás felvitelekor ki lehet választani az ügyletnek megfelelő előre megadott szerződést, a program a szerződésmintába beírja a megbízással kapcsolatos legfontosabb adatokat. A szerződések módosíthatók és nyomtathatók. A megbízásokhoz tartozó szerződéseket a program az adatbázisban tárolja.

· A kínálati ingatlanokról kötetlen formátumú, szöveges információt, leírást is lehet készíteni. A keresési folyamat közben a szokásos keresések mellett erre a szöveges mezőre is lehet kiválasztási feltételt megadni, ki lehet választani pl. azokat az ingatlanokat, amelyeknek a leírásában bárhol szerepel a „szőnyegpadló” szó, vagy ki lehet zárni ezeket a kiválasztásból.

· Digitális kamerával készített fényképek tárolhatók a kínálati ingatlanokról. A fényképek egyszerűen, más programok használata nélkül közvetlenül a kameráról beolvashatók az adatbázisba.

· Az ügyfél igényeit leginkább kielégítő, az ügyfél által kiválasztott ingatlanokról fényképes ajánlati lista nyomtatható.

· Vita esetén az iroda jutalékának a behajtását megkönnyíti, hogy az IngatlanPro program nyilvántartja, hogy melyik ingatlant melyik ügyfeleknek ajánlotta ki az iroda.

· A beépített alaprajzrajzoló modullal egyszerű, méretarányos vonalas alaprajzok készíthetők, tárolhatók.

· A kiválasztási folyamat közben a vizuális információk (fényképek, alaprajzok) a többi adattal együtt könnyen, gyorsan megjeleníthetők, segítik az ügyfelet a számára leginkább megfelelő ingatlan(ok) kiválasztásában.

· Az IngatlanPro programmal az irodánál jelentkező keresett ingatlanok adatait is lehet tárolni. A megbízóval keresési szerződést is lehet kötni.

· A program automatikusan összeveti a kínálati és a keresleti ingatlanokat és kijelzi a találatokat (vagyis az összes olyan kínálatot, amelyek kielégítenek egy bizonyos keresletet, illetve azokat a keresleteket, amelyek találkoznak egy bizonyos kínálattal).

· A programmal a hatályos pénzügyi és számviteli jogszabályoknak megfelelő számla készíthető.

· A program határidőnaplót tartalmaz, a beállított időpont elérésekor kijelzi a tennivalót.

· Beépített telefonregiszter segíti az ügyfelekkel a kapcsolattartást, a telefonregiszterbe automatikusan minden ügyfél bekerül.

· Hirdetéseket lehet készíteni (elsősorban a keresett ingatlanokról), a hirdetések a képernyőn megjeleníthetők és/vagy kinyomtathatók.

· Nagyon hatásos a program Vetítés funkciója, ezzel a funkcióval az ingatlanok fényképei és alaprajzai véletlenszerű sorrendben jeleníthetők meg a monitoron. Az iroda kirakatába helyezett monitor az irodának igen jó reklámot jelent. A véletlenszerű vetítés - még aránylag kevés kép esetén is - a gazdag kínálat látszatát kelti. A hirdetések is ezzel a Vetítéssel jeleníthetők meg a képernyőn. Ez a funkció az irodában várakozó ügyfeleknek is kellemesebbé teszi a várakozást.

Az IngatlanPro program telepítés után 3 hónapig ingyenesen használható, ezután kell dönteni a további használatról. Ha úgy ítéli meg, hogy nem éri meg, úgy minden következmény nélkül elállhat a további használattól. Ezt követően 8.000 Ft+ÁFA havi használati díjat kell fizetnie. A díj negyedévente, számla alapján esedékes. Az IngatlanPro program digitális kamera nélkül is jól használható (képek nélkül, vagy scannerrel beolvasott fényképekkel), ezért különösebb beruházás nélkül meg lehet kezdeni a használatát. Amennyiben a későbbiek folyamán érdemesnek tűnik kamerával kiegészíteni a rendszert, úgy ez minden további nélkül utólag megtehető.

Az IngatlanPro program a Setup programmal könnyen telepíthető. A teljes változatot lehet letölteni, tehát a program minden funkciója korlátozás nélkül már a próbaüzem alatt használható. Külön-külön lehet az oktató programokat és az IngatlanPro programot telepíteni. A program használatához a magyar dátum- és számformátumot kell beállítani. (A Windows 2000 és a Windows ME rendszereknél a magyar dátum beállítása szokott gondot okozni, a felajánlott dátum formátumban ÉÉÉÉ. HH. NN ugyanis a pontok után szóközök vannak. Ezeket a szóközöket törölni kell!)

2.3.3. IngatlanProgram

Terméktámogatás: www.icd.hu

Rövid Ismertető:

Csapatunk 2003 nyarán kifejezetten az ingatlan szakmában dolgozó szakemberek számára dolgozott ki egy rendszert.
A program kialakításánál fontosnak tartottuk figyelembe venni a következőket:

 Biztonságos adatkezelés

 Folyamatos kommunikáció a felhasználókkal

 Visszacsatolás alapú továbbfejlesztés

 Gyors megjelenhetőség a központi adatbázist tartalmazó portálon

A programcsomag lehetőséget biztosít arra, hogy ingatlanhirdetéseit könnyen nyilvántartásba vegye, az érdeklődők adatait rögzítse, illetve kétféle keresőprogram segítségével válogasson az adatbázisból.
Az Ingatlan Program számos, az ingatlannal kapcsolatos információ tárolására képes, így az ajánlatokat ezek alapján az információk alapján tudja rendszerezni.
Adatlapunk lehetőséget nyújt alapinformációk megadására, képek csatolására, az ingatlan részletes bemutatására, extrák feltüntetésére, kapcsolattartó megjelölésére, tulajdonos adatainak rögzítésére.

A kétféle keresőprogram:

 A Manager oldalon található kereső belső használatra készült, vagyis a kliens számára elérhető az ingatlanokról tárolt összes adat.

 Az Indító pultból történő kereső a program többi részétől függetlenül indítható, és a megjelenő adatok testre szabhatóak. Ezen keresztül bemutathatja kínálatát az érdeklődőknek, az Ön által publikusnak vélt adatokkal.

A külső keresőprogram segítségével lista készíthető, vagyis személyre szabott ajánlatot állíthat össze és nyomtathat ki az érdeklődők számára.

Internet hosting

1. csomag

· Ingatlanligás aldomain (pl: http://huninfor.ingatlanliga.hu)

· Statikus weboldal

1. céginfó

2. céglogó

3. elérhetőség

Ára: 5.000 Ft + Áfa

2. csomag

· Saját domain név használata, karbantartása (pl: www.huninfor.hu)

· Statikus weboldal

1. céginfó

2. céglogó

3. elérhetőség

· 5 db tetszőleges email cím (adminisztrációval, webmaillel, saját adminfelülettel, POP3 lehetőség)

Ára: 10.000 Ft + Áfa

3. csomag

· Saját domain név használata, karbantartása (pl: www.huninfor.hu)

· Statikus weboldal

1. céginfó

2. céglogó

3. elérhetőség

· CMS – önálló tartalom feltöltés (max. 8 menüpont, tetszőleges cikk, képfeltöltés

· 5 db tetszőleges email cím (adminisztrációval, webmaillel, saját adminfelülettel, POP3 lehetőség)

Ára: 15.000 Ft + Áfa

4. csomag

· Saját domain név használata, karbantartása (pl: www.huninfom.hu)

· Statikus weboldal

1. céginfó

2. céglogó

3. elérhetőség

· CMS – önálló tartalom feltöltés (max. 8 menüpont, tetszőleges cikk, képfeltöltés)

· 5 db tetszőleges email cím (adminisztrációval, webmaillel, saját adminfelülettel, POP3 lehetőség)

· Ingatlan Programba integrált CMS –sel, melynek segítségével ingatlan ajánlatait megjelenítheti saját weboldalán.

Ára: 20.000 Ft + Áfa

2.3.4. OriGo program

Részletes ismertető

Forrás: www.origoingatlan.hu

Vannak részmegoldások, és van az OriGo. Miért választana mást? Gyors, pontos, leinformálható!

· Szeretne egy jól működő irodai nyilvántartó programot?

·         Tudni szeretné, hogy ingatlanjait kinek és mikor mutatta meg, keresési megbízásaira mit ajánlott ki korábban?

·         Örülne, ha felesleges kérdések helyett típusonként testre szabott adatlapokkal dolgozhatna?

·         Jó lenne, ha 10.000 kínálati adat közül válogathatna előre rögzített jutalék megosztási szabályok mellett.

·         Érdekelné, ha 170 együttműködő partnerrel teremthetne kapcsolatot?

·         Szeretne a legnagyobb hazai közvetítő adatbázis statisztikáira támaszkodni? Akár ezt SMS-ben is szeretné megkérdezni?

·         Kíváncsi lenne 180 napra visszamenőlegesen az árak alakulására?

·         Hirdetné eladó ingatlanjait az egyik leglátogatottabb ingatlanos oldalon, a www.origoingatlan.hu címen? És ha ez külön adminisztrációt nem igényel?

·         Érdekelné kedvezményes hirdetési lehetőség az Expressz lapcsaládban és más hirdetési újságokban?

·         Szeretne egy érdekvédelmi szervezethez tartozni, ami az ingatlanszakma aktuális kérdéseivel foglalkozik?

· Csatlakozna az OriGo Ingatlanbörze Egyesüléshez?

Ha az utolsó kérdésre a válasz IGEN, akkor az összes korábbi felvetésre is választ kap.

(Az OriGo egyes szolgáltatásai az OriGo Ingatlanbörze Egyesüléshez való csatlakozás nélkül is igényelhetők)

Az OriGo program

Az OriGo program 1996 óta áll az ingatlanközvetítők rendelkezésére. Ez alatt számos fejlesztésen esett át, partnereink tapasztalatai, visszajelzései folyamatosan részévé váltak a rendszernek. Feltehetően az állandó gondozás, az igények naprakész követése eredményezte azt, hogy az OriGo ma a legelterjedtebb ingatlanközvetítési rendszer. Az OriGo Ingatlanbörze 170 tagja mellett további 200 ingatlaniroda vásárolta meg az országban 1996 óta. Bár az OriGo program alapvetően az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés tagjainak szoftvere, de sokan vásárolják Ingatlanbörze tagság nélkül is irodai programnak, ezt tekinti szövetsége közvetítési rendszerének 2003 januárja óta a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ), és 2003 áprilisától a PetroCartel International Ingatlanbank franchise hálózata

Bár számos funkciót és lehetőséget tartalmaz, testre szabható nyitóablaka és menürendszere lehetővé teszi, hogy a felhasználók a leggyakrabban használt lehetőségeket kiemeljék. A program alapvetően irodai nyilvántartó rendszer, és kiegészítő lehetőségein keresztül kapcsolódik az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés központi adatbankjához, valamint az Internethez. Kezelését helyzet érzékeny súgó teszi könnyebbé, és minden vásárlónk automatikusan részt vehet egy egynapos tanfolyamon, melyet cégünk számítógépes oktatótermében tartunk. Ez ma már feltétlenül szükséges, mivel az OriGo lehetőségeinek kezelését a telepítéskor, egy pár órás bemutató mellett, nem lehet elsajátítani.

Az ingatlan ajánlatokat és keresési megbízásokat 9 főcsoportban kezeli, mindegyikhez egyedi adatlap, kereső felület és lista formátum tartozik.

Ez lehetőséget ad arra, hogy a típusonkénti specialitásokat kezeljük, felesleges, oda nem illő kérdésekkel az adatlapokat nem terheljük.

Az eltérő adattartalom mellett a funkcionális lehetőségek azonosak. Azonos műveleteket lehet azonos módon elvégezni a lakóingatlanok, irodák, üdülők, vagy a többi ingatlantípus esetében.

Ezek a tevékenységek természetes tartalmazzák azokat az alapvető funkciókat, melyek nélkül ma már nem képzelhető el ingatlan nyilvántartó rendszer. Új adatlap felvitele, régi módosítása, tetszőleges szűrések, paraméterezhető nyomtatások, fényképek kezelése a legelemibb tevékenységek. Az ingatlanhoz jelölhető főfotó és az automatikus szöveggé konvertálás segítségével bemutató tablót is nyomtathatunk.

Az ingatlanokhoz alapértelmezett hirdetés szöveg is csatolható, és a tablón ennek szerepeltetése is választható. Ekkor a fényképes hirdetési újságokban megszokott megjelenés érhető el.

A különböző ingatlantípusokhoz természetesen eltérő szűrési lapok is tartoznak. Az OriGo gyakorlatilag az összes törzstárból választható, numerikus, vagy dátum típusú adatra képes szűrni, de szerintünk erre a bővített lehetőségre csak akkor lehet szükség, ha összehasonlító adatokhoz akarunk jutni a központi adatbázisból.

Az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés tagjai a központi 10.000 ingatlanból több módon is juthatnak statisztikai adatokhoz.

Kérhetjük irányítószám, lakóingatlan típus, és mérettartomány szerint:

A lekérdezés felsorolja a kért bontásokat: Település, utca, mérettartomány, majd megadja a statisztikai adatokat

· Darab

· Átlag Ft/nm

· Minimum Ft/nm

· Maximum Ft/nm

· Szórás Ft/nm (átlagtól való átlagos eltérés)

· Relatív szórás % (átlagtól való átlagos eltérés aránya az átlaghoz)

Kérhetők a statisztikai átlagok utcánként is:

Az OriGo statisztikái általában kínálati árakra vonatkoznak, ezt figyelembe kell venni felhasználásuknál. A saját, irodai adatok esetében lehetőség van a sikeres ügyletek regisztrálására is, és ilyenkor már tényadatokon számol az OriGo. Azonban ezek száma feltehetően nagyságrendekkel kisebb, mint az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés központi adatbázisa.

Nem jelenthetjük ki, hogy az értékbecslők felhasználhatják az OriGo számait, de tény, hogy többen, akár még pénzintézetek is használják visszaellenőrzés céljára. Az OriGo ma a lakóingatlanok átlagárait 180 napra visszafelé is közli település és irányítószám bontásban. Ez trendekről ad felvilágosítást.

Visszatérve a kínálatok kezelésére, regisztrálni lehet, hogy kinek és mikor mutattuk be az adott ingatlant

Itt szerepelnek a megtekintő adatai, az ügyintéző, aki megmutatta az ingatlant, a kiajánlott eladási ár ( vagy bérleti díj), a megmutatás ideje.

5 különböző kategóriába sorolhatjuk a megtekintést, vagy kiajánlást.

A végén szabadon fűzhetünk megjegyzést a kiajánláshoz.

Ezek a kiajánlási regisztrációk a későbbiekben több szempontból is hasznosak lehetnek. Egyrészt nem árt, ha magunk számára dokumentáljuk, hogy ténylegesen megmutattuk-e az ingatlant vagy sem. Bár ez bizonyító erővel nem bír egy későbbi jutalék vitában, de mi legalább tisztában leszünk a tényekkel.

Mivel a kiajánlások nem csak ingatlanonként tekinthetők meg, hanem egyben az összes is, saját munkatársaink munkáját is követni tudjuk ennek a funkciónak a segítségével.

Lehetőségünk van azt is megnézni, hogy adott ingatlant kiknek ajánlották ki az irodánkból a többiek. Ez szintén hasznos lehet, mivel mérlegelni tudjuk, hogy melyik ügyfél esetén látunk nagyobb valószínűséget az üzlet megkötésére.

 Akiknek megmutattuk az ingatlant:

Ingatlan kínálatok mellett az OriGo a keresési megbízásokkal is foglalkozik. Ezek felosztása követi a kínálatokét, itt is 9 ingatlantípus eltérő keresési adatlapját kezelhetjük. Az egyszerűbb kezelés érdekében a keresési megbízások adatlapja csaknem azonos a kínálatok szűrési ablakaival. A különbség annyi, hogy a partner adatait és a megbízásunk feltételeit is rögzíthetjük. Az egységes kezelés érdekében itt is igaz, hogy szinte minden adatra lehet szűrési feltételt megfogalmazni, még akkor is, ha nem életszerű, hogy a részletekbe menő igényekkel komolyan kelljen foglalkoznunk.

Az elmentett keresések a kínálatokhoz is betölthetők, mint szűrőfeltételek, ezzel is támogatva a párosításokat. Lehetőségünk van arra is, hogy az elmentett keresési megbízásokat komolyabban is kezeljük. Gyakran van arra igény, hogy átlássuk mit ajánlottunk már régebben az ügyfélnek, mi volt a véleménye és mi az új, a mai kínálatunkban. Erre ad megoldást az OriGo ügykezelés funkciója. Ez kombinálja a korábban bemutatott kiajánlási nyilvántartást azzal, hogy azokat az ingatlanokat, melyekkel még nem csináltunk semmit, de megfelelnek az aktuális keresésnek, külön mutatja meg.

A keresés feltételeinek és alapvető adatainak megmutatása mellett külön táblázat tartalmazza az új ingatlanokat és külön táblázat az, ahol a kiajánlások találhatók. Ezzel a megoldással a közvetítő naprakész lehet az ügyfelek igényeinek kielégítésében, pontosan tudja, hogy melyik ingatlant ajánlotta már, és melyiket még nem.

Ügykezelési ablak

OriGo SMS szolgáltatás

Alapvetően az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés tagja részére áll fenn a lehetőség, hogy SMS-ben kapjanak statisztikai adatokat, de időnként nyilvánossá tesszük a szolgáltatást. Érdemes kipróbálni, hátha Önnek sikerül. Ehhez a következőt kell tennie:

Küldjön SMS-t a +36302994411 telefonszámra.

A lekérdezést a következő formában kell megadni: XXXX,Y,ZZZ

Ahol

XXXX - Irányítószám

Y - Lakóingatlan típusa: Sorház (s), Öröklakás (o), Panellakás (p),

Családiház (c), Ikerház (i), Házrész (h)

ZZZ - Méret négyzetméterben

Példa: 1039,p,60 Ezt küldjük el a +36302994411 telefonszámra

A válasz 5-20 másodpercen belül megérkezik, és megmondja, hogy a 1039 irányítószámon azon panellakások, melyek 45 és 75 négyzetméter közöttiek, milyen statisztikai jellemzőkkel rendelkeznek.

Felmerülhet a kérdés, hogy minek ez a szolgáltatás, ha az OriGo program úgy is megmondja az átlagokat. Azt a helyzetet kívántuk kezelni, mikor partnerünk nincs az irodájában, számítógépe elérhetetlen, például egy lakást mér fel. Az OriGo statisztikái pontosabbak, mint az SMS szolgáltatásé, de adódhat olyan helyzet, amikor ez is segítséget nyújt.

OriGo Ingatlanbörze Egyesülés

Az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés 1998-ban alakult meg 28 ingatlanközvetítő részvételével. Tagjainak száma ma 170, a központi adatbázisa 10.000 élő kínálatot tartalmaz. A tagok együttműködését írásban rögzített Működési és Etikai Szabályzat segíti. Ennek szövege letölthető a www.origoingatlan.hu Internet oldalról, vagy megkérhető az Ingatlanbörze üzemeltetőjétől:

Dunaholding Informatikai Stúdió Kft.

1083 Budapest, Füvészkert u. 8.

Tel.: 06-1-477-9700, Fax: 06-1-477-9701

e-mail: info@origoingatlan.hu

Az üzemeltető számítástechnikai cég, ingatlanok közvetítésével, forgalmazásával, értékbecslésekkel nem foglalkozik.

A rendszer felhasználói nem címkereskedők, jutalék ellenében dolgoznak. Szakmailag megalapozott ismeretanyagukat egészítik ki az OriGo Ingatlanbörze szolgáltatásaival. Tag csak bejegyzett cég, egyéni vállalkozó ill. ügyvéd lehet, aki a szakképzettségét a jogszabályban előírt bizonyítvánnyal, működési jogosultságát cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott bejegyzési kérelemmel, illetve cégbírósági bejegyző végzéssel és aláírási címpéldánnyal vagy ügyvédi igazolvánnyal igazolja és elfogadja az OriGo Ingatlanbörze Működési és Etikai Szabályzatát.

Működésének két jelentős eleme van. Az első, hogy a tagok közös adatbázisa nagyságrendekkel nagyobb találati lehetőséget biztosít a náluk érdeklődőknél, a második, hogy szabályozza az egymás közötti üzleti folyamatokat.

Az OriGo Ingatlanbörze tagjai a hozzájuk forduló érdeklődők számára, a pontos cím kivételével, teljes körű információkat képesek nyújtani bármelyik társiroda rendszerbeli ingatlanjairól. Ha az érdeklődő számára szimpatikus a kiválasztott ingatlan, megszervezik a szükséges találkozókat. A nagyméretű adatbázis hatékony segítséget tud adni az értékbecslési feladatok elvégzéséhez. Az OriGo Ingatlanbörze tagjaihoz ilyen jellegű megbízással érkező ügyfél számíthat rá, hogy a kézhez kapott szakvéleményt nem csak a szokások, a múlt emlékei, hanem korrekt statisztikai adatok is alátámasztják.

Az OriGo Ingatlanbörze tagjai egymás között előre meghatározott feltételek szerint számolnak el. Ezt a társaság Működési és Etikai Szabályzata tartalmazza. Az ebben foglaltak betartását a tagság által évente választott Börze Tanács felügyeli. A szervezet nyilvános.

Azokat a kijelentéseket, melyek szerint a közvetítők és értékbecslők számára ma semmilyen adatbázis, vagy kommunikációs csatorna nem áll rendelkezésre, cáfolnunk kell. Az Ingatlanbörze komplexen nyújtja azokat a szolgáltatásokat melyek elengedhetetlenek az ingatlanosok napi munkájához.

A rendszeren belüli vitás kérdésekben, ingatlanszakmai ügyekben, a tagság által évente választott 5 tagú Börze Tanács az illetékes. Szintén ez a fórum dönt a rendszer számítástechnikai fejlesztéseinél az ingatlanszakmához kötődő kérdésekről.

Az Ingatlanbörze tagjai az OriGo program legfrissebb változatait külön térítés nélkül, automatikusan megkapják CD-n. Mellékeljük ehhez a frissítések listáját és a telepítési útmutatót.

Az új változatok ismeretanyagát a programhoz adott Súgóból sajátíthatják el tagjaink, vagy a minden hónap első két csütörtökén tartott OriGo tanfolyamokon. Ezeket a DUNAHOLDING Informatikai Stúdió Kft. számítógépes oktató termében tartjuk.

Ingatlanközvetítő képzés az országban több helyen is folyik. Ezeken az oktatásokon az OriGo ma már rendszeres szereplő, megismerteti eljárásait, szabályait a szakma következő generációjával.

Az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés aktív résztvevője az Ingatlan Fórumnak, ami 17 ingatlanos szervezet összefogását jelenti az Ingatlan Kamara létrehozásának érdekében. Munkánkkal jelentős mértékben járulunk hozzá a szakma érdekeinek érvényesítéséhez.

Az OriGo Ingatlanbörzéhez való csatlakozáshoz ki kell töltenie a Belépési Nyilatkozatot. A nyilatkozatot két ajánló céggel alá kell íratnia. Fontos, hogy ezek a cégek már tagjai legyenek az OriGo Ingatlanbörzének. Az aktuális taglistát megtalálják www.origoingatlan.hu Internet oldalon.

A kitöltött, aláíratott Belépési nyilatkozatot kérjük küldjék vissza címünkre (1083 Budapest, Füvészkert u. 8.) vagy faxunkra (06/1) 477-9701.

Az OriGo program változatai

B változat: 45.000 Ft + 25% ÁFA

A program 9 ingatlantípust kezel, csak az irodai nyilvántartást vezeti, a központi adatbázishoz nem lehet hozzáférni. A program hálózatban is üzemeltethető. Nincs havi használati díj.

A változat: 60.000 Ft + 25% ÁFA

A program 9 ingatlantípust kezel, vezeti az irodai nyilvántartást, a központi adatbázis hozzáférhető. A program hálózatban is üzemeltethető. Az OriGo Ingatlanbörze tagság havi díja 13.800 Ft + 25% ÁFA, amely tartalmazza: az adatbázis korlátlan használatát, az OriGo központjába felküldött adatok megjelentetését az interneten, a program folyamatos fejlesztésének díját, ingyenes e-mailt és webtárhelyet internetes szerverünkön.

Hardver követelmény:

Minimum: Javasolt:

Szerver és egy gépes környezet esetén

Pentium számítógép, 600 MHz Pentium számítógép, 1,2 GHz

128 Mbyte memória 256 Mbyte memória

500 Mbyte szabad HDD 500 Mbyte szabad HDD

„A” változat esetén 33,6 kbps modem „A” változat esetén 56 kbps modem, ISDN, ADSL

Win98 SE operációs rendszer Windows 2000 vagy magasabb operációs rendszer

Munkaállomás hálózat esetén

Pentium számítógép, 300 MHz Pentium számítógép, 1,2 GHz

64 Mbyte memória 256 Mbyte memória

300 Mbyte szabad HDD 500 Mbyte szabad HDD

Win98 SE operációs rendszer Win98 SE vagy magasabb operációs rendszer

Adatbázis kezelő: Microsoft SQL7.0 (5 felhasználóig ingyenes MSDE)

Kommunikációs sebesség „A” változat esetén (33,6 kbps): Teljes lehívás esetén kb. kb. 300 ingatlan/perc. Változások lehívása esetén sebesség azonos az előzővel, de a frissítés gyakoriságától függően az adatállománynak csak 5-15%-a érintett a letöltésben. A kommunikáció Interneten keresztül is megvalósítható. Ebben az esetben az Ön Internet kapcsolatának sebessége dönti el az adatállomány frissülésének időszükségletét.

Kezelt ingatlantípusok: (9) Telkek, lakóingatlanok, új építésű lakóingatlanok, irodák, ipari létesítmények, kereskedelmi ingatlanok, mezőgazdasági ingatlanok, üdülők, egyéb ingatlanok

Az OriGo program telepítésének feltétele, hogy a program vételáráról kiállított átutalásos számlát teljesítették, vagy a telepítéskor készpénzben kiegyenlítik. Telepítéskor szükségünk van az eredeti belépési nyilatkozatra, és a szabályzat II/1. pontjában leírt cégiratok másolatára.

Az OriGo programot telephelyünkön (1083 Budapest, Füvészkert u. 8. VI. emelet) előzetes egyeztetés után bemutatjuk.

Internet az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés tagjainak

Az OriGo tagjainak központi adatai megtalálhatók a www.origoingatlan.hu internetes oldalon is. Itt nem látszik minden adat, amit az eredeti program megmutat egy ingatlanról, de e kezdeti tájékozódáshoz elegendő információt ad az érdeklődő lakosság számára.

Az oldalon az adatbázisban szereplésért az OriGo tagjai külön nem fizetnek. Társaságunk WEB oldalak programozását is vállalja egyedi igények szerint. Ezeken az oldalakon biztosítani tudjuk tagjainknak, hogy a központi adatbázis mellett a saját ingatlanjaik is elkülönítve megjelenjenek kereső felülettel együtt. Az OriGo tagok részére ingyenes tárhelyet és e-mail címet is biztosítunk.

Kedvezményes hirdetési lehetőség az Expressz lapcsoportban

Az Ingatlanbörze tagjai hirdetését összegyűjti, és egyben továbbítja a hirdetési újságok felé. Ennek következtében jelentős kedvezményeket tudunk biztosítani az apró, keretes és fényképes hirdetések területén. Ez a kedvezmény az Expressz lapcsoportra igaz, de folyamatosan bővül az érintett lapok köre.

Könnyű belátni, hogy az összegyűjtött hirdetési mennyiség az alapja az elérhető kedvezménynek. Ezt önállóan általában egy iroda nem képes elérni.

A hirdetéseket az OriGo programon keresztül lehet elküldeni, az erre kialakított felületen

A fényképes hirdetések látványterve is megtekinthető. Ez az ablak a kiválasztott méretnek megfelelő arányokkal mutatja meg hirdetésünket

Az OriGo program szolgáltatásai

·                     9 ingatlantípus elkülönített kezelése

·                     Fotók kezelése galériával

·                     Tetszőleges, halmozott szűrési feltételek

·                     Tetszőleges sorrendek az adatok áttekintésénél

·                     Listák, adatlapok paraméterezhető nyomtatása

·                     Kiajánlások dokumentálása és követése

·                     Statisztikák irányárakról, átlagszámítások

·                     Irodai hálózat támogatása

·                     Adatok megmutatása angolul

·                     Adatok exportálása különböző módokon (html, text, vágólap)

·                     Adatok automatikus szöveges megjelenítése, szöveges ajánlat készítése

·                     Alapértelmezett hirdetési szövegek eltárolása

·                     Hirdetés feladó modul a hirdetési újságok felé

Az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés szolgáltatásai

·                     OriGo program

·                     OriGo program legfrissebb változatainak ingyenes kiküldése

·                     Gyors, időzített kommunikáció a központtal

·                     Telefonos tanácsadás munkaidőben

·                     OriGo tanfolyamok számítógépes oktatóteremben

·                     170 együttműködő partner

·                     Bejáratott és írásban rögzített együttműködési szabályok

·                     Érdekképviselet

·                     10.000 kínálati adat

·                     Statisztikai szolgáltatások a központi adatbázisból

·                     SMS szolgáltatás statisztikai adatokról

·                     Ingyenes Internet tárhely és email cím

·                     Ingatlanok ingyenes hirdetése a www.origoingatlan.hu oldalon

·                     20% kedvezmény a banner hirdetéseknél a www.origoingatlan.hu oldalon

·                     Kedvezmény az Expressz lapcsoportnál

Belépési nyilatkozat

Belépő tag / Cégnév:…………………………………………………………………………….

Székhely:………………………………………………………………………………………...

Adószám:.....................................................................................................................………….

Ügyvédi igazolvány szám/ MAISZ tagsági szám:………………………………………………

___________________________________________________________________________

Iroda címe:...................................................................................................................………….

Vezető neve:…………………………………………………………………………………….

Ügyintézők:………..…...............................................................................................…………..

Tel./ Fax.:………………………………………………………………………………………..

e-mail / web:……..........................................................................................................…………

___________________________________________________________________________

Számlázási cím:………………………………………………………………………………….

Bankszámlaszám:........................................................................................................…………..

Levelezési cím:…………………………………………………………………………………..

___________________________________________________________________________

TEAOR szám:..............................................................................................................………….

Cégjegyzékszám:........................................................................................................…………...

Egységes statisztikai számjele:...................................................................................…………...

Iparkamarai tagság kelte:............................................................................................…………...

Szervezeti tagság:.......................................................................................................…………..

Ingatlanforgalmazásra jogosultság kezdő időpontja:...................................................………….

Ezen belépési nyilatkozat aláírásával ....................................................................…………....

kifejezi azt a szándékát, hogy az Ingatlanbörze rendszerhez kíván csatlakozni. Egyben vállalja, hogy az éves tagdíjat a Működési és Etikai Szabályzat szerint befizeti, valamint a mellékletben szereplő Működési és Etikai Szabályzatot magára nézve kötelezőnek tekinti.

Budapest, .................................

.................................................................

tag

Ajánló cég: Ajánló cég:

A belépési nyilatkozatot a Dunaholding Informatikai Stúdió Kft.-hez kell eljuttatni.
3. Mellékletek

3.1. Ingatlaninformatika fogalomtár

Fogalom	Magyarázat
"Melyik utca mennyit ér?" rovat	Az Ingatlan és Befektetés c. szaklap 1999 évtől megjelenő rovata, mely a budapesti lakóingatlanok irányárainak átlagát közli, a TERINFO Ingatlanpiaci-monitorig adatbank adatai alapján.
180 napos adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. 180 napra vonatkozó adatbázist jelöl.
3 éves adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. Három naptári évre vonatkozó adatbázist jelöl.
30 napos adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. 30 napra vonatkozó adatbázist jelöl, ami közel egy hónapnak felel meg.
360 napos adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. 360 napra vonatkozó adatbázist jelöl, ami közel egy évnek felel meg.
5 év feletti adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. Korlátlan adatbázis hozzáférést jelöl.
5 éves adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. Az igazságügyi szakértői szintnek megfelelő adatbázis.
60 napos adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. Az ingatlanirodák által használt ajánlati adatbázisnak felel meg.
90 napos adatállomány	Az ingatlan-online.com adatbank által alkalmazott időterminus egy -egy kínálati alaphalmaz elkülönítésére. Az ingatlanértékelők által használt ajánlati adatbázisnak felel meg.
ablak, képernyőablak	Az MS WINDOWS ablak kezelési technikája során keretben megjelenő objektum. A képernyőn egyidejűleg több ablak is megjeleníthető, a összetett feladatkezelés érdekében.
adat	Az ajánlatban meghirdetett ingatlanra vonatkozó lényeges paraméter, úgymint hirdetés dátuma, IRSZ, település, utca, szintszám, alapterület, szobaszám, eladó telefonszáma, stb. . Egy rekord ezen adatok halmazát képezi.
adat, megtévesztő (kamu)	Az apróhirdetések közé egyes ingatlanirodák úgynevezett csali, avagy kamu hirdetéseket is betesznek, mely arra szolgál hogy a vevők érdeklődését felkeltsék, aztán amikor a vevő bejelentkezik "kiderül" hogy az már elkelt, ám van másik. Ezt a vevő nem tudja ellenőrizni. Ezek a hirdetések rontják mind az ingatlanszakmai, mind az ingatlanpiaci-monitoring adatbanki statisztikákat. Ám mivel éppen a feltűnően alacsony ár az ismérve, a statisztikai számításokban, az alsó 5 %-ot egyszerűen levágjuk, ezzel küszöbölve ki a megtévesztő, csali avagy kamu hirdetéseket.
adatállomány redukálása	Egy-egy alaphalmaz (rekord csoport) különféle szempontok szerinti lecsökkentése. Például az utcacsoportra lokalizálásnál elhagyjuk a cél utcától távol eső, azzal nem érintkező, avagy párhuzamos utcák adatait.
adatbank	Ingatlaninformatikai értelemben olyan adatbankokról beszélünk, amely ingatlan ajánlatokat gyűjt és oszt, azaz közzétesz akár ingyenesen, akár előfizetéssel.
adatbank, értékelői	Az ingatlanértékelők információ és adatigényeinek kielégítésére kialakított ingatlanadatbank. Ilyenek például: ingatlan-onlone.com illetve az ingatlan-map térinformatikai adatbankok.
adatbank, hirdetésszolgáltatói	Egyes hirdetésszolgáltatók, például az EXPRESSZ hirdetési újság Interneten is megjelenteti hirdetéseit. Az ilyen hirdetésszolgáltatói internetes szolgáltatások mögött állnak az úgynevezett hirdetésszolgáltatói adatbázisok, illetve azok lekérdezhető változatai, a hirdetésszolgáltatói adatbankok.
adatbank, ingatlanközvetítői	Az ingatlanközvetítők információ és adatigényének megfelelően kialakított ingatlan-adatbankok. Ilyenek például az OriGo Ingatlanbörze adatbank, IngatlanForrás adatbank stb. .
adatbanki account	Az adatbank lekérdezésére, avagy hozzáférésre (adatbeadásra) kialakított azonosító, ami általában felhasználó névből, illetve jelszóból áll.
adatbanki csatlakozás, Interneten keresztül	Az ingatlan-adatbankok jelentős része Interneten szolgáltat. Az előfizetéssel történő szolgáltatásnál csatlakozásról beszélünk, ami accountot, azaz azonosítót feltételez. A Szolgáltató és Felhasználó szerződésben rögzíti a csatlakozás feltételeit.
adatbanki csatlakozás, telefonmodemen keresztül	Az ingatlan-adatbankok némelyike, a hagyományos modemes csatlakozáson érhető el, melynek feltételeit szerződésben rögzíti a szolgáltató. Ilyen például az OriGo Ingatlanbörze adatbank.
adatbanki hozzáférés	Az ingatlan-adatbankokba adatokat lehet szolgáltatni és adatokat lehet lekérdezni. E kettő szolgáltatás együttesét hozzáférésnek nevezzük. Hozzáférésről beszélünk akkor is, ha a Felhasználónak csak lekérdezési joga van. Ilyen például az ingatlan-map térinformatikai adatbanki szolgáltatás.
adatbanki azonosítók	Más néven account. A hozzáférés jogosultságát biztosító Felhasználó név és Jelszó együttese, amely egy-egy karaktersorozatban testesül meg, amely számokat és betűket tartalmazhat.
adatbázis	Ingatlanajánlatok lényeges adatait tartalmazó adatbázis.
adatbázis általában	Önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.
adatbázis fogalma	Ingatlaninformatikai vonatkozásban adatbázis az, amely az ingatlanpiaccal kapcsolatos önálló művek (például címjegyzékek), adatok (kínálati ajánlatok rekordjai) vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.
adatbázis, aktív	Ingatlaninformatikai vonatkozásban aktív adatbázis fogalma alatt azt az adatbázis értjük, amelyben szereplő ajánlatok nagyobb része még aktuális. A piac forgási sebességétől, illetve az ingatlan funkciójától és értékétől függ. A nagyobb értékű ingatlanok forgási sebessége alacsonyabb, lassabban kelnek el.
adatbázis, archív	Ingatlaninformatikai értelemben archív adatbázisok azok, amelyekben szereplő ajánlati rekordok már nem aktuálisak, azaz elkeltek, avagy nem sikerült eladni azokat.
adatbázis, bérbe adó ingatlanok	Ingatlaninformatikai vonatkozásban a bérletre, avagy más szóval kiadásra felkínált ingatlanok halmaza.
adatbázis, cím	A forrás létrehozója vagy kiadója által meghatározott neve.
adatbázis, csereajánlatok	Ingatlaninformatikai vonatkozásban a cserére felkínált ingatlanok halmaza.
adatbázis, dátum	Az a dátum, amikor a forrás a jelenlegi formájában elérhetővé vált. A dátum ajánlott formátuma a következő: év (4 karakter) - hónap (2 karakter) - nap (2 karakter). Sok egyéb formátum lehetséges. Használatuk esetén az egyértelműséget biztosítani kell.
adatbázis, dátum ingatlaninformatikai	Ingatlaninformatikai vonatkozásban az adatbankból az adatbázis előállításának - generálásának - dátuma.
adatbázis, formátum	A forrás adatformátuma. Azonosítja a szoftvert és optimális esetben a hardvert is, amely a forrás megjelenítéséhez vagy működtetéséhez szükséges. A forrás típushoz hasonlóan, az egységesség érdekében a formátum típusát is egy előre összeállított listából kell kiválasztani.
adatbázis, forrás	Forrás (forrás): Olyan betű- vagy számkombináció, amely egyértelműen azonosítja azt a művet, amelyből a forrás származik. Például egy regény PDF verziója forrásként tartalmazhatja annak a fizikai könyvnek az ISBN számát, amelyből a PDF verzió származik.
adatbázis, forrásazonosító	Olyan betű- vagy számkombináció, amely egyértelműen azonosítja a forrást. A hálózati források esetében ilyen azonosító lehet a URL, vagy a URN. Nem online források esetében ez lehet olyan világszerte használt azonosító, mint az ISBN vagy egyéb formális név.
adatbázis, forrástípus	A forrás kategóriája, mint például "Web lap," "regény," "vers," "tanulmány," "szótár," stb. Az egységesség és a rendszerek közti átjárhatóság érdekében a típust egy megadott listából kell kiválasztani.
adatbázis, kiadó	Az(ok) a személy(ek) vagy szervezet(ek), amely(ek) a forrás jelen formájában való közreadásáért felelős(ek).
adatbázis, közreműködő	Az(ok) a létrehozóként nem említett személy(ek) vagy szervezet(ek), amely(ek) jelentősen hozzájárult(ak) a forrás szellemi tartalmához, de a közreműködése(/ük) másodlagos a létrehozóként megnevezett személy(ek) vagy szervezet(ek) szerepéhez képest. Példa: szerkesztő, fordító, illusztrátor, stb.
adatbázis, leírás	A forrás tartalmának szöveges leírása, amely a dokumentum-típusú tárgyak esetében az absztraktot, a vizuális források esetében a tartalmi leírást jelenti.
adatbázis, nyelv	A forrás szellemi tartalmának nyelve(i).
adatbázis, szerzője, létrehozója, előállító	Az(ok) a személy(ek) vagy szervezet(ek), amely(ek) elsődlegesen felelős(ek) a forrás szellemi tartalmának létrehozásáért. Az írott dokumentumok esetében például a szerzők, a vizuális források esetében a művészek, fényképészek, vagy illusztrátorok.
adatbázis, szűrt	Az ingatlanpiaci monitoring által előállított adatbázis ismétlődéseket tartalmaz. Az ismétlődések eltávolításával jön létre az úgynevezett szűrt adatbázis, amelyben már egy ajánlat csak egyszer szerepel, a legutolsó megjelenés dátumával.
adatbázis, tárgy és kulcsszavak	A forrás témája. Általában a dokumentum tárgyát kulcsszavak fejezik ki. A kontrollált szótárak és formális osztályozási rendszerek használata preferált. Ingatlan-adatbázisok esetén a kulcsszavak többnyire az ingatlanfajta, azaz a fő funkció, úgymint telek, ház, lakás, kereskedelmi ingatlan, ipari ingatlan stb.
adatbázis, tulajdonos	Az adatbázis tulajdonjogaival rendelkező személy(ek) szervezet(k).
adatbázisok védelme	Az adatbázisok tulajdonosi, szerzői a szerzői jogi törvény védi.
adatbázisok, ingatlaninformatikai	Ingatlaninformatikai adatbázisoknak azok minősülnek, melyek megfelelnek egyfelől az adatbázis fogalmának, másfelől ingatlanpiaci ajánlatok gyűjtését és lekérdezhetőségét biztosítják, akár ingyenes, akár előfizetés ellenében.
adatgyűjtés, KSH	Magyarországon állami feladatként a KSH foglalkozik úgynevezett hivatalos adatgyűjtéssel, melynek tárgyiasult formája például az Ingatlanadattár 1997-2001 CD, amely az Illetékhivatalokból származó adatok alapján statisztikai elveknek megfelelően készített statisztikákat tartalmaz az ország lakóingatlan-piacára.
adathordozók területi fedettsége	Ingatlaninformatika értelemben a fő ajánlathordozók a regionális hirdetési lapok. Ezek hirdetéseiben szereplő ajánlatok területi eloszlását és annak intenzitását értjük fedettség alatt. Például a fővárosra az EXPRESSZ hirdetési újság mintegy 80 %-os fedettséggel rendelkezik, tehát Budapestre megjelentetett hirdetések 80 %-ának a forrása ő.
adatok minősége	Az adatok minősége az adatrögzítéstől illetve az adatbázisok rekord struktúrájától függ. A hibás adatrögzítések minőségcsökkenést (megbízhatóság) okoznak, mely ellen az adatbankok úgynevezett keresztreferenciák beépítésével védekeznek. A rekordstruktúrára nézve viszont az a rekord tekinthető jobb minőségűnek, mely a konkrét ingatlanra minél részletesebb adatokat tartalmaz. Ebből fakad az, hogy az ingatlanközvetítői adatbázisok miután részletesebb adatokat tartalmaznak mint a monitoring adatbázisok minőségileg jobbnak tekinthetők.
adattárak	Ingatlaninformatikai vonatkozásban meg kell különböztetni az adatbázis, amely konkrét ajánlatok jellemző adatait tartalmazza rekord formában és az adattárak fogalmát (például Ingatlanadattár 1997-2001) amely statisztikai adatokat tartalmaznak utcára rekord formájában.
adtabanki csatlakozás, DBC útján	Tőzsdei információk úgynevezett "real time" azaz valós idejű szolgáltatására kialakított vezeték nélküli kommunikációs eszközhöz csatlakozás. Hazánkban a TDC Kft. foglalkozik ezzel.
ajánlat	Ingatlaninformatikai vonatkozásban akár a nyomtatott, akár az elektronikus sajtóban, avagy internetes hirdetésszolgáltatónál közzé tett ingatlanhirdetés.
ajánlat közzététel időpontja	A hirdetés megjelenésének időpontja.
ajánlat, hordozók	Ingatlaninformatikai vonatkozásban ajánlathordozónak minősül minden olyan hirdetési felület, amelyen ingatlan hirdetések jelennek meg. A főbb ajánlathordozók napjainkban a regionális hirdetési (apróhirdetés) lapok, úgymint EXPRESSZ, BAZÁR, APRÓ lapcsoportok.
ajánlat, ismétlődés	A hirdetéseket általában többször teszik közzé. A monitoring alapesetben nem tud különbséget tenni egy-egy hirdetés között, hogy az megjelent-e már, avagy sem, tehát a monitoring úgynevezett ismétléses adatbázisokat hoznak létre amelyet aztán szűrni, illetve redukálni lehet.
ajánlat, közzététel	A piacgazdaság alapeleme a hirdetés. Az ajánlat közzététel tágabb értelemben hirdetés megjelentetést jelent.
alapérték	Az ingatlanértékelésnél az értékelendő ingatlanhoz - a módszertani elvek alapján - kialakított fajlagos érték, amely az úgynevezett alaphalmazban szereplő fajlagos értékek átlagát jelenti.
alaphalmaz kiválasztása	Az ingatlanértékelés során az értékelendő ingatlan fekvése szerinti adatok (irányáras, kötési) halmazainak, utcára, utcacsoportra, irányítószámra vonatkoztatott együttese.
alapszínezés, ingatlan-map	Az ingatlan-map térinformatika adatbanki szolgáltatás kapcsolódó fogalom, a lakóingatlanérték-térkép kiszíneztetése. Itt az egyes irányítószám alatt uralkodó fajlagos irányárak átlagai csoportjaihoz (például 150-160 eFt/m2 közötti értéksávba eső) egy-egy szín társul, amellyel érzékeltetjük az irányárak változását 90 napra vonatkoztatva.
árszint	Egy-egy területi egységhez (utca, utcacsoport, írsz.) és időintervallumhoz (30, 60, 90, 180, 360 nap) tartozó fajlagos átlag (irányár, kötési ár, és az ezekből származtatott ingatlanpiaci árcentrum átlag) érték.
árszínvonal	Lásd árszint.
árviszony index	Az egy konkrét területre (utca, utcacsoport) és időszakra (30, 60, 90, 180, 360 nap) meghatározott fajlagos irányárak illetve kötési árak hányadosa.
árviszony index, Tilk	Lásd árviszony index, amely az ingatlan-online.com adatbanki szolgáltatás segítségével Budapestre 1997-2001 közötti időszakra határozható meg.
átlag, négyzetméterár	eFt/m2 dimenzióban értendő, a nettó alapterületre vetítetten általában.
átlag, négyzetméterirányár	eFt/m2 dimenzióban értendő, a nettó alapterületre vetítetten az irányárra és a nettó alapterületre vonatkoztatva.
bázis érték	Az ingatlan-online adatbank szolgáltatta fajlagos értékek egy-egy konkrét naphoz, az úgynevezett bázisnaphoz kötöttek, miután az adatbázis naponta változik.
bázisnap	A lekérdezés, illetve az ingatlanadatbank adatszolgáltatás napja.
befejezett lakások száma	A KSH által alkalmazott terminológia. Lásd www.ksh.hu
bejelentkezés	Az internetes adatbankokra kapcsolódás a felhasználónév és a jelszó, azaz az azonosítók megadásával.
csatlakozási díj, egyszeri	Az előfizetésen alapuló adatbanki szolgáltatások esetében alkalmazott kaució, azaz az előfizető szándékainak komolyságát szűrű alapösszeg, melyet az adatbanki csatlakozáshoz kell kifizetni.
divergencia, kitérés	Az egy-egy területi egységre (utca, utcacsoport, irsz.) és időszakra (30, 60, 90, 180, 360 nap) lekérdezett fajlagos irányár értékek szélsőértékeinek hányadosa. (Maximum/minimum).
egér bal gomb funkciók	A számítógépekhez használt egér bal gombjával kezdeményezhető funkciók. Például egy táblázat kijelölése az ingatlan-online adatbanki szolgáltatás lekérdezett listájának kijelölésére.
egér jobb gomb funkciók	A számítógépekhez használt egér jobb gombjával kezdeményezhető funkciók. Például egy kijelölt táblázat az ingatlan-online adatbanki szolgáltatásból való kimásolása, hogy az az MS EXCEL táblázatkezelőbe a vágólapról behelyezésre kerülhessen.
egymás kontrollját képező alapértékek	Ingatlaninformatika vonatkozásban az irányára és a kötési árak egymás kontrollját képezik az ingatlanértékelések során, amennyiben azok ugyanarra a területi egységre illetve időszakra vonatkoztathatók.
elemzés, általában	Elemzésen ingatlaninformatika vonatkozásban az adatbankokból nyert adatok konkrét értelmezését és alkalmazását értjük, valamely feladat, például ingatlanértékelés céljából. Árelemzés (irányár, kötési ár) készülhet 1996-2003 negyedéveire egy-egy utcára, utcacsoportra, irányítószámra.
előfizetési díj	Az ingatlan-adatbankok előfizetési díjai havi, negyedéves, féléves, avagy éves ciklusban esedékesek. Például az ingatlan-online.com adatbank havi díjas, míg az OriGo Ingatlanbörze adatbank negyedévente fizetteti az előfizetési díjakat.
Építészfórum	Az egyik hazai, az új lakások adatbázisát kialakító ingyenes webszolgáltatást az Építészfórum weboldal teszi közzé. Lásd: www.epiteszforum.hu
Építőipari Költségbecslési Segédlet	Az újraelőállítási költség számításához kialakított 1999 óta megjelenő építési költségbecslési segédlet. Kiadó: ÉTK (Építésügyi Tájékoztatási Központ)
épületvillamosság	Az újraelőállítási költség számításához kialakított 1999 óta megjelenő építési költségbecslési segédletben alkalmazott költségfejezet.
értékelés, lakóingatlan-értékelés	Az ingatlanértékelés, ezen belül a lakóingatlan-értékelés jogosultsághoz, metodikához, adatgyűjtéshez és helyszíni szemléhez és dokumentáláshoz kötött. Erre nézve több fajta jogosultság, metodika és adatgyűjtési eszköz ismert. Az Ingatlaninformatikai vonatkozásokat Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/ címen.
értékelés, menete	Az ingatlanértékelés egy eljárás, melynek lépésről lépésre kialakított menete van. Lásd például a: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/ címen.
értékmódosító tényezők	Az ingatlanértékelés során az átlagostól eltérő tulajdonságait egy-egy ingatlannak az úgynevezett értékmódosító tényezőkkel veszik figyelembe. Lásd például a 25/1997. PM rendelet 1. sz. mellékletét.
értékmódosító tényezők elemzése	Az értékmódosító tényezőknek számérték is adható, ha ahhoz kellő mennyiségű adat és metodika társul. Az ingatlaninformatikával támogatott lakóingatlan értékelési metodikában csakis számított értékmódosító tényezők alkalmazhatók, szemben a más gyakorlat szerinti hasra ütéses tekintélyelvű úgynevezett "k" tényezőkkel, amit ahány értékbecslő, annyi tényező jellemez.
ÉTK	Építésügyi Tájékoztató Központ, Építésügyi Tájékoztatási Központ Bemutatóterem, 1074 Budapest, Hársfa u. 21. Tel: 351-038/107; Fax: 342-7337
EVS 2003-nak megfelelés	A hazai ingatlanértékelést támogató metodikák között az egyik irányzat a diszkrét megvalósult ingatlanügyletek adataiból, míg a másik az irányáras ajánlatok, illetve a megvalósult ügyletek statisztikáiból indul ki. Ez utóbbi is megfelel az EVS 2003-ban foglalt módszertani elveknek, amelyet a másik irányzat tagad.
fajlagos alapérték	Az ingatlaninformatikai eszközökkel támogatott lakóingatlan-értékelés során az alaphalmazra (időszakra és területi egységre lokalizáltan) értelmezett négyzetméter ár eFt/m2 dimenzióban.
fajlagos alapérték korrekciói	A fajlagos alapérték - miután az irányítószám körzetre számol korrigálása- történhet például utcacsoportra, utcára, szintbeli elhelyezkedésre és újdonságértékre.
fajlagos alapérték korrekciói, újdonságértékre	Ingatlaninformatikai eszközökkel támogatott lakóingatlan-értékelés esetén az újdonságértékre történő korrekció területi egységre és időszakra vonatkoztatott átlagos fajlagos négyzetméter(irány)ár ár, illetve az új lakások átlagos négyzetméter ára adatokból indul ki. Az ajánlott metodika az, hogy e kettő érték különbözetének felétől indulhat az értékelő. Például ha a különbözet 30 % úgy az újszerű lakás esetén ennek felét, azaz 15 %-ot vehet alapul, ugyanis egy esetleges bírósági döntésnél, a bíró várhatóan így dönt. Ahogy az televízió is, amint a boltból kihozták máris veszít értékéből, itt ezt a jelenséget vesszük alapul a lakásokra is, miután az új lakások árát nem a piac, hanem az eladó határozza meg.
fajlagos alapérték korrekciói, utcacsoportra	Ingatlaninformatikai eszközökkel támogatott lakóingatlan-értékelés esetén gyakori eset az, amikor egy-egy rövidebb utcára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Ekkor célszerűen a konkrét utcát körülvevő térség utcáira vonatkozó adatokat alkalmazzuk a fajlagos alapérték meghatározásához. A minimális kritérium az, hogy legalább 10 különböző kínálati rekord álljon rendelkezésre.
fajlagos alapérték korrekciói, utcára	Az ingatlan-online.com adatbanki szolgáltatás beépített funkciója, a Forgalmiérték Tanúsítvány irányítószámra lokalizál és egy percen belül szolgáltatja az adatokat, tehát meghatározza az irányítószámra lokalizált átlagos esetre készíthető forgalmi értéket. Ez az ingatlanár-kontrollingra, a bankok számára például, az ellenőrzésre elegendő. Nem elegendő viszont konkrét forgalmi értékelés készítése esetén, ugyanis az értékelői gondosság megköveteli az utcacsoportra, avagy az utcára történő lokalizálást, ugyanis egy-egy irányítószámon belül is igen jelentős eltérések is előfordulhatnak. Ekkor le kell kérdezni az utcai (utcacsoport) viszonyokra kinyerhető adatokat és be kell helyettesíteni a metodika szerinti helyre és a számításokat újra elvégezni, azaz korrigálni az irányítószámra vonatkoztatott alapértéket, az utcára vonatkoztatható alapértékre.
fajlagos alapérték, meghatározása	Az ingatlaninformatikai eszközökkel (ingatlan-online illetve ingatlan-map) a fajlagos alapérték irányítószámra, utcacsoportra, utcára, illetve 30, 60, 90, 180, 360 napos adatbázisokra határozható meg. Más adatbankok is, például az OriGo Ingatlanbörze adatbank (Lásd: www.origoingatlan.hu), illetve az ingatlan.com (Lásd: www.ingatlan.com) tesznek közzé statisztikákat, amelyek a forgalmi értékelésekhez - annak igényességétől függően - felhasználhatók.
fajlagos alapértéket torzító piaci hatások	Léteznek olyan jelenségek a piacon, amelyeket az ingatlaninformatikai rendszerek nem kezelnek. Ilyen a kettős piac, ahol ugyanazon területen (Például Budapest IX. kerülete) egymástól függetlenül két piac működik. Ezt csak az elemzések deríthetik ki, ugyanis ez a jelenség az irányárszórás diagrammban a görbe szakadásával jellemezhető, illetve további jellemzője az, hogy a TILK féle árviszonyindex az elmúlt évekre tartósan 1,0 alatti értéket mutat. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/4ertekelesmodszertan.htm címen.
fajlagos kötési ár	Ingatlaninformatikai vonatkozásban megkülönböztetünk irányárat, vételárat és kötési árat. A kötési ár (avagy annak m2 -re vetített fajlagos értéke) definíció szerint az, amit az adásvételi szerződésbe rögzítenek. Az esetek jelentős részében ugyanis - a hazai gyakorlat illetve adójogszabályok okán - ez nem egyezik meg a tényleges vételárral.
fájlformátum, html	Az Interneten keresztül szolgáltatott adatbanki szolgáltatások, információk alapesetben úgynevezett "htm" fájlformátumban jelennek meg a képernyőn, amelyek letölthetők, avagy tartalmuk kimásolható és az MS OFFICE alkalmazásokba (MS WORD, MS EXCEL stb.) beilleszthetők. Az ingatlan-online illetve ingatlan-map adatbanki szolgáltatások tudatosan ennek alkalmazhatóságára építenek. Nem ez a helyzet bizonyos FLASH technikával készített weboldalak esetén.
fájlformátum, MS EXCEL	Az MS EXCEL fájlformátuma az úgynevezett (xls). A táblázatkezelő kiválóan alkalmas az adatbankokból nyert listák, illetve az azok alapján készíthető számítások elvégzésére, például az utcára, utcacsoportra lokalizálás esetében.
fájlformátum, MS WORD	Az MS WORD fájlformátuma a "doc". Az adatbankokból kinyert dokumentumok, táblázatok, képek az MS WORD avagy ezzel kompatibilis szövegszerkesztők által készített dokumentumokba illeszthetők, megkönnyítve ezzel az értékelők dokumentálási munkáját.
fedettség	Az ingatlanpiaci monitoring által alkalmazott fogalom, mely azt fejezi ki, hogy a hirdetési újság milyen mértékben takarja, azaz fedi a térségben megjelenő ingatlanajánlatok halmazát.
forgalmi érték,	Az arra jogosult ingatlanszakértő, ingatlanértékelő által megállapított érték, melynek alapja a helyszíni szemle, a metodika és az értékelés alapjául nyert adatok, mely utóbbiak beszerzésének leghatékonyabb módszere, az adatbanki szolgáltatások igénybe vétele.
Forgalmiérték Tanúsítvány	Az ingatlan-online adatbanki szolgáltatással készíthető promt irányítószámra lokalizált forgalmi érték meghatározására kialakított funkció. Az ingatlanértékelők által készített forgalmi értékek gyors és hatékony kontrolljára alkalmas. Alkalmas továbbá a forgalmi értékelők számára az adatok beszerzésének nehéz munkájának a megkönnyítésére. A helyszíni szemlére alapozott megfelelő korrekciók, úgymint utcacsoportra, utcára, szintszámra és újdonságértékre alkalmazásával, illetve értékelői kontrollal a forgalmi értékelések elkészítésének ma az egyik leghatékonyabb eszköze.
földrajzi elhelyezkedés	Egy-egy értékelendő ingatlan helye általában szabatosan meghatározható. A forgalmi érték döntően annak földrajzi elhelyezkedésétől függ. A földrajzi elhelyezkedés hatása a forgalmi értékre kimutatható. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/foldrajzihatas.htm
főmenü	Az internetes adatbanki szolgáltatások, avagy programok úgynevezett főmenüvel rendelkeznek. A főmenüben kerülnek megjelenítésre egy-egy adatbanknál az egyes főfunkciók, melyek segítségével adatbeadás, lekérdezések történhetnek. Itt található általában a HELP, magyarul Súgó, amely leírja illetve bemutatja a program működését.
használatba vett lakások	KSH terminológia. Lásd: www.ksh.hu
használati útmutató	Minden egyes jól elkészített program tartalmaz Súgót, avagy a programok együttes alkalmazására, egy-egy értékelői metodika alkalmazására Használati Útmutatót. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/
használt lakások	Az ingatlaninformatikai vonatkozásban minden olyan meghirdetett lakás, amelyik nem minősül új lakásnak.
háztömbön belüli elhelyezkedés	Az ingatlanértékelések során jelentős értékmódosító tényező a háztömbön belüli elhelyezkedés, azaz a konkrét lakás mely emeleten helyezkedik el. Erre nézve, azaz az érték változásra nézve is készültek piaci statisztikai kimutatások. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/foldrajzihatas.htm
hiedelmek	Az ingatlanszakmában, ezen belül az értékelések területén is elterjedtek bizonyos hiedelmek, amelyek egyébiránt piaci statisztikai módszerekkel nem igazolhatók. Ezek okozhatják például ez egyes értékelők ugyanarra az ingatlanra készített értékek közötti botrányos eltéréséket.
hirdetésszolgáltatói adatbázis	Lásd: adatbank, hirdetésszolgáltatói
hirdetésszolgáltatók	Ingatlanpiaci hirdetéseket közzétevő médiák.
hirdetésszolgáltatók adatain alapuló adatbázis	Az ingatlanpiaci monitoring adatbanki tevékenység a hirdetésszolgáltatók összehasonlítható adatait gyűjti, miáltal a hirdetésszolgáltatók adatain alapuló adatbázisokat hoz létre.
hirdetésszolgáltatók, elektronikus lapok	Ingatlaninformatika vonatkozásban azok a hirdetésszolgáltatók, amelyek elektronikus eszközökkel teszik közzé az ingatlanhirdetéseket.
hirdetésszolgáltatók, lapok	A lapokat közéleti, szakmai, és hirdetési fő csoportokra osztjuk. A leghatékonyabbak - illetve a legnagyobb piaci részesedéssel, ajánlatszámmal - a regionális hirdetési lapok rendelkeznek. Ingatlanpiaci monitoring szempontjából ez utóbbiak tekinthetők a valós ajánlathordozóknak.
hirdetők	Ingatlanhirdetéseket közzé tevő személyek, avagy szervezetek.
HUNGINVEST Mérnöki Iroda	Az újraelőállítási érték számításához használható Építési Költségbecslési Segédlet szerzője. HUNGINVEST Mérnöki Iroda 1087 Budapest, Kerepesi út 27/a. Kiadó: Építésügyi Tájékoztatási Központ (Bemutatóterem) 1074 Budapest, Hársfa u. 21. Tel: 351-038/107; Fax: 342-7337
illetékhivatali adatok	Az Ingatlanadattár 1997-2001 kiadványban megjelenő utcai statisztikák alapját képező adatok. Az Illetékhivatalok a hazai törvények alapján nem kötelezhetők adatszolgáltatásra az ingatlanszakma számára.
illetékhivatali adattár	A KSH-ImmoPress kiadásában évente, régebben könyv alakban, napjaikban CD formájában megjelenő kiadvány, az Ingatlanadattár
illetékhivatali nyilvántartásból származó adat	Lásd: illetékhivatali adattár
ImmoPress Kiadó	Az Ingatlan és Befektetés c. lap (Lásd: www.ingatlanbefektetes.hu) , a Lakás.hu (Lásd: www.lakaspont.hu) kiadója, az Ingatlanadattár 1997-2001 társkiadója.
információ szolgáltatás, hozzáférés	Internetes tartalomszolgáltatás, mely előfizetésen alapuló információkat és adatokat szolgáltat.
információ terítés, adatátvitel	Az adatátvitel az alkalmazott gyakorlat szerint vezeték nélküli, illetve vezetékes eszközökkel (kábel, telefonvonal) valósul meg. Elterjedt technikai megoldások a telefon vonalon modemmel, illetve telefonvonalon avagy kábellel az Interneten történő adattranszport.
információ termelés	Régies kifejezés, mely az információs társadalom fogalmához kapcsolódott, ma már ingatlaninformatikai vonatkozásban tartalomszolgáltatásról beszélünk, illetve a tudás alapú társadalom fogalmai a divatosak.
információterítési hatékonyság	Ingatlaninformatikai megközelítésben az apróhirdetések közzétételében megjelenülő hatékonyságot értjük alatta.
ingatlan bumm	Az ingatlanárak váratlan és jelentős megugrása. Ez történt Budapesten 1999-2001 évek között, amikor a lakóingatlan árak több mint 100 %-al ugrottak meg. Az ingatlanpiaci monitoring pontosan követte a változásokat.
Ingatlan Piaci Információ, lap	A TERINFO Kft. által kiadott 1995 és 1996 években megjelent papíralapú időszaki kiadvány (ISSN: IPI 12-19-72-38), ingatlaninformatikai szaklap, melynek elektronikus utódja a www.ingatlanpiaci.info , illetve a mellékletéből alakult ki a "Melyik utca mennyit ér?" rovat az Ingatlan és Befektetés c. lapban.
Ingatlan Praktikum	A HUNINFOR Kft. által 1999-2002 években (2000 év előtt Virtuális Ingatlan Piac néven jelent meg) kiadott CD kiadvány, mely az ingatlanszakmai szervezetekre vonatkozó adattárakat (címjegyzék, alapdokumentumok, stb.) és a budapesti ingatlanpiacra vonatkozó kínálati adatokat (rekordok) és statisztikákat tett közzé. 2003 évben a kiadó a nyilvános árusítást megszüntette, így a kiadványhoz csak az ingatlan-online, illetve ingatlan-map előfizetők juthatnak hozzá.
ingatlanadatbank kritériuma	Miután a hazai ingatlan-adatbankok nem minősítettek, bár ennek a feltételei a magyar Tartalomszolgáltatók Szövetsége keretein belül adottak, (Lásd: www.matisz.hu ) ökölszabályként annak tekintünk minden olyan működő - hirdetésekkel feltöltött - szolgáltatást, amelynek aktív rekordszáma meghaladja a 2000 rekordot. Különleges esetekben, például az új lakások adatbankjai ennél alacsonyabb rekordszámot is "megengedünk".
Ingatlanadattár 1997	A KSH-ImmoPress kiadásában 1999 évben könyv alakban megjelentetett kiadvány, amely elsőként tett közzé illetékhivatali adatokra támaszkodó lakóingatlan statisztikákat.
Ingatlanadattár 1997-2000	A KSH-ImmoPress kiadásában 2001. évben CD alakban megjelentetett kiadványa, amely illetékhivatali adatokra támaszkodó lakóingatlan statisztikákat tett közzé.
Ingatlanadattár 1997-2001	A KSH-ImmoPress kiadásában 2002. évben CD alakban megjelentetett kiadványa, amely illetékhivatali adatokra támaszkodó lakóingatlan statisztikákat tett közzé.
Ingatlanadattár 1998-1999	A KSH-ImmoPress kiadásában 2000. évben könyv alakban megjelentetett kiadvány, amely illetékhivatali adatokra támaszkodó lakóingatlan statisztikákat.
ingatlanár buborék	Lásd ingatlanbumm
ingatlanár-kontrolling	A HUNINFOR Kft. által 2002. évben a lakáshitelezés megugrása kapcsán jelentkező meg növekedett ingatlanértékelések ellenőrzésére, a bankok számára kialakított ingatlan-adatbanki szolgáltatás. Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/adatbanki.htm
Ingatlanbarométer, ECOSTAT	Az ECOSTAT Rt. által 2002 év óta megjelentetett ingatlanpiaci helyzetet elemző kiadvány. Lásd: www.ecostat.hu
ingatlanCD	Az ICD Kft. kiadásában 2002. augusztusától utcai forgalomban is kapható hirdetésszolgáltató kétheti CD kiadvány. Lásd: www.ingatlancd.hu
INGATLAN-EXPO	1999 óta évente megrendezett ingatlanszakmai konferencia és kiállítás. A hazai ingatlanszakma legrégibb és legnagyobb seregszemléje. Lásd: www.ingatlanexpo.hu
ingatlaninformatika	A kifejezés megalkotója 1999 évben Tilk László Géza volta, aki ugyanezen a néven weboldalt indított. Az ingatlaninformatika célja az informatikai módszerek és eszközök alkalmazhatóságának a feltárása az ingatlanpiacra nézve. Tárgya az ingatlanpiac adat és információ igényének elektronikus eszközökkel történő támogatás. Alapjait az árumozgásra nézve az ingatlanpiaci monitoringgal rakta le. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/ingatlanadatbazisok.htm
ingatlanirodák, ajánlateloszlása	A működő ingatlanügynökségek, más szóval ingatlanirodák korlátozott számú ajánlat begyűjtésére képesek. Ezek a korlátok ingatlaninformatikai eszközökkel, elemzésekkel nyomon következők. Egy-egy iroda által kezelt ügyletek száma (eladás, vétel, csere, bérlet, kiadás) a kezdő 1-től mintegy 1000 ügyletig terjed.
Ingatlankódex	A Magyar Ingatlan Fórum, az ingatlanszakmai szervezetek tanácskozó testülete 2002. évben kialakította az Ingatlankódex 2002 kiadványt, melynek szerkesztője: Tilk László Géza, lektora: Dr. Sztranyák József volt. A szerkesztőbizottság tagjai: Borsi László Ingatlan és Befektetés c. lap főszerkesztője, az Ingatlan Fórum moderátora; Mehrli Péter a Magyar Ingatlanszövetség elnöke; dr. Sztranyák József az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés elnöke; Tilk László Géza Magyar Ingatlanklub társelnöke; Karlik Imre Ingatlanosok Magyarországi Egyesülete elnöke; Keresztély Dezső a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége elnöke; Számely Péter az Okleveles Ingatlanszakértők Magyar Szövetsége elnöke. A kiadvány kísérletet tett a a fogyasztóvédelem, illetve az egységes ingatlanszakmai szemlélet érdekében az alapvető szakmai normák és elvárások rögzítésére, illetve az alkotók a Magyar Ingatlan Kamara kialakításának elméleti megtámogatására hozták létre. Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/ingatlankodex2002.htm
ingatlanközvetítői adatbázis	Az ingatlan-adatbázisok hazai kialakulása során a fejlődés elkülönítette az ingatlanközvetítői és az ingatlanértékelő adatbázisokat. Ennek oka az, hogy az ingatlanközvetítőket célpiacukat tekintő adatbanki szolgáltatások nem archiválták és archiválják adataikat. A ma működő 26 ingatlanadatbank közül 25 ingatlanközvetítői adatbank.
ingatlanközvetítői partnerhálózat	2003. évben a HUNINFOR Kft. által működtetett Magyar Ingatlanpiaci-monitoring Rendszer az ingatlanértékelők és bankok országos adatokkal történő ellátása érdekében Ingatlanközvetítői Partnerhálózat kiépítését kezdte meg. A hálózat nem egyesület, nem előfizetőkre támaszkodó adatbank, hanem franchise jellegű területvédő rendszer, amelynek működését a Rendszerszabvány, valamint a Rendszergazda és a Rezidensek között kötött kölcsönös adatszolgáltatási szerződés szabályozza. Lásd: www.ingatlanliga.hu vagy www.ingatlanliga.com
ingatlan-map	A HUNINFOR Kft. és a GEOX Kft. (Lásd: www.geox.hu) által 2002. év óta üzemeltetett térinformatikai ingatlan adatbanki szolgáltatás, mely Budapest közigazgatási területére működik 306 napra tekintő adatbázissal előfizetéssel. Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/adatbanki.htm
ingatlan-monitoring	A hirdetésszolgáltatók által megjelent - összehasonlításra alkalmas - apróhirdetések jellemző adatainak számítógépre vitele ingatlaninformatikai adatbanki szolgáltatások működtetése céljából.
ingatlan-online	A 2002. évtől az ingatlanpiaci monitoring által kialakított adatbázisokhoz történő hozzáférésre kialakított adatbanki szolgáltatás, mely Budapestre meghirdetett kínálati apróhirdetések jellemző adataira 1996.01.01-től kezdődően biztosít lekérdezhetőséget, azaz rálátást. 2002 évben megindult a Dél-Dunántúli régió, majd 2003. évben a Közép Magyarország illetve Észak-alföld régió apróhirdetésekben megjelent lakóingatlan kínálati hirdetéseinek a monitoringja is. 2003. év 333. hetében például 584549 rekordszámot ért el az országos adatbázis.
ingatlanos weblapok	A Interneten Magyarországon is 1997-1998 évektől kezdődően egyre több ingatlaniroda és adatbank jelent meg saját weblappal és kínálják szolgáltatásaikat. Legszélesebb körben a www.ingatlan.lap.hu címen lehet tájékozódni ezekről.
Ingatlanpiac, lap	A hazai ingatlanszakmai szaklapok vezető lapja, melyet 1996-ban alapított az ImmoPress Kft. Borsi László vezetésével. A szerzőgárdát az 1980-as években egyedüli ingatlanszakmai lapként számon tartott Ingatlanpiac c lap újságírói adták. Lásd: www.ingatlanbefektetes.hu
ingatlanpiac-figyelés	Ingatlanpiac figyelés gyűjtőfogalom alatt az ingatlanpiaci-monitoringot, illetve az internetes hirdetésszolgáltatók speciális ajánlatfigyelését értjük, megkülönbözetve a klasszikus piackutatástól.
ingatlanpiaci árcentrum	Magyarországon a magas személyi jövedelemadó és illetékek miatt az ingatlan adásvételi szerződésekbe az esetek jelentős részében nem a tényleges vételár kerül. Ahhoz, hogy a rejtett vételárakat valamilyen módon megismerhessük, a nyugati gyakorlatból kölcsönöztük az ingatlanpiaci árcentrum fogalmát, melynek felső határát egy konkrét terület (utca, utcacsoport, irsz) és konkrét időszak (negyedév, év) irányár átlaga és kötési ár átlaga határol. Ezen területi egységekre, egy időintervallumban vonatkoztatott értékekből (fajlagos irányár, fajlagos kötési ár) számolt számtani közepet tekintjük az úgynevezett fajlagos alapértéknek (eFt/m2) amely körül a feltevésünk és a tapasztalat szerint is a tényleges vételárak szórnak. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/4ertekelesmodszertan.htm
ingatlanportálok	Az Interneten - főként nyugati relációban - kialakultak az ingatlanszakmai szervezetekkel és ügyletekkel kapcsolatos portálok, melyek a piac információ -és adatigényét, további az ingyenes hirdetési igyekeznek kielégíteni, illetve a látogatottsági mérőszámok alapján kihasználni.
ingatlanportálok, hazai	Hazánkban ingatlanportál fogalmának a www.ingatlan-online.com, www.ingatlan.com, www.ingatlan.lap.hu, a www.fn.hu ingatlan, illetve az adatbankok és hirdetésszolgáltatók weblapjai felelnek meg különféle mértékben.
ingatlanportálok, nemzetközi	Szinte nincsen olyan fejlett nyugati ország, amelynek ne lenne ingatlanportálja, nem is egy. A nemzetközi áttekintésre például a www.ired.com illetve a www.reals.com alkalmas.
ingatlanszakma, "Ki kicsoda?"	Az Ingatlan és Befektetés c. lap 1999 óta rendszeresen - kéthetente - készít interjút az ingatlanszakma közismert, elismert avagy érdekes művelőivel, személyiségeivel. Ezen interjúk gyűjteménye a weben a http://www.ingatlan-online.com/kikicsoda.htm címen tekinthető meg.
ingatlanszakma, Arcképcsarnok	Az ingatlanpiaci.info webszaklap 2001. óta készít interjút az ingatlanszakma kiemelkedő személyiségeivel. Ez a http://www.ingatlan-online.com/arckepcsarnok.htm címen tekinthető meg.
ingatlanszakmai szervezetek	Az ingatlanszakmai szervezetek 2002. évben a Magyar Ingatlan Fórum platformba tömörültek. A szervezetek a weboldalaikon keresztül, illetve annak gyűjteményét tartalmazó http://www.ingatlan-online.com/ingatlanforum/ címről ismerhetők meg.
Internet	Magyarul világháló, avagy Internet.
Internet előfizetés	A világhálóra kapcsolódást úgynevezett Internet-szolgáltatókkal kötött előfizetési szerződés alapján az abban foglalt feltételeknek eleget téve (hardver, szoftver) lehet biztosítani. Magyarországon mára már több tucat Internet-szolgáltató működi és létrejött az Internet-szolgáltatók szakmai szövetsége is.
Internet, csatlakozás	Lásd Internet előfizetés
internetes hirdetésszolgáltatók	Internetes hirdetésszolgáltatóknak azok minősülnek, akik weboldalaikon fizetett, avagy ingyenes hirdetéseket, így ingatlan apróhirdetéseket is tesznek közzé. Számuk ma ismeretlen. Vannak kísérletek ezek regisztrálására, ám ott csak azok szerepelnek akik beregisztrálták magukat. Ilyen regiszter: http://stand.euroweb.hu/parts.asp?k=Hirdetési címen található.
irányár	Az ingatlanhirdetésben megjelölt eladási ár. Miután a használt lakások piacán alku pozíció van, a hirdetésben megjelölt eladási árat a közgondolkodás irányárnak tekinti.
irányár divergencia	Az egy konkrét területre (utca, utcacsoport) és időszakra (30, 60, 90, 180, 360 nap) meghatározott fajlagos irányárak diagrammja szélső értékeinek (maximum /minimum) hányadosa.
irányár eloszlás	Az ingatlanpiaci monitoringnak - illetve az adatbankoknak - köszönhetően egy-egy térségre (utca, utcacsoport, irsz körzet) és egy -egy időszakra az adatbankokból le lehet válogatni az ezekhez a paraméterekhez tartozó ajánlatok halmazát. Az ajánlatokhoz tartozó fajlagos értékeket táblázatba lehet rendezni növekvő sorrendbe, majd a megfelelő táblázatkezelővel (például MS EXCEL) létre lehet hozni annak diagrammját, növekvő sorrendben. Ezzel az adott térség is és időszak irányárviszonyaira kapunk jól áttekinthető képet.
irányár eloszlás diagramm	Lásd irányár eloszlás
irányár eloszlás, utcára	Az ingatlanpiaci monitoringnak - illetve az adatbankoknak - köszönhetően egy-egy utcára egy -egy időszakra (30, 60 90, 180, 360 nap) az adatbankokból le lehet válogatni az ezekhez a paraméterekhez tartozó ajánlatok halmazát. Az ajánlatokhoz tartozó fajlagos értékeket táblázatba lehet rendezni növekvő sorrendbe, majd a megfelelő táblázatkezelővel (például MS EXCEL) létre lehet hozni annak diagrammját, növekvő sorrendben. Ezzel az adott utcában és időszakban uralkodó irányárviszonyokra kapunk jól áttekinthető képet.
irányár, eloszlás irányítószám körzetre	Az ingatlanpiaci monitoringnak - illetve az adatbankoknak - köszönhetően egy-egy irányítószám körzetre egy -egy időszakra (30, 60 90, 180, 360 nap) az adatbankokból le lehet válogatni az ezekhez a paraméterekhez tartozó ajánlatok halmazát. Az ajánlatokhoz tartozó fajlagos értékeket táblázatba lehet rendezni növekvő sorrendbe, majd a megfelelő táblázatkezelővel (például MS EXCEL) létre lehet hozni annak diagrammját, növekvő sorrendben. Ezzel az adott irányítószám alatti körzetben és időszakban uralkodó irányárviszonyokra kapunk jól áttekinthető képet. Ezeket az adatokat összevethetjük az Ingatlanadattár 1997-2001 adataival. Miután ez a kiadvány rendszeresen 1-2 évet késik, az ingatlan-online adatbanki szolgáltatásban kialakítottuk a a kötési árak prognosztizálásának technikáját. Lásd: Prognosztizált kötési ár.
Irányára Ingatlanadattár, Budapest 2001	A 2001. évben két félévre a Dunaholding Informatikai Stúdió Kft. az OriGo Ingatlanbörze adatai, a HUNINFOR Kft. a TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring adatbank adataira támaszkodva kialakította a papíralapú Irányáras Ingatlanadattárat, mely a budapesti lakóingatlan piacra (utcára, irányítószámra, ingatlanféleségre) közölt statisztikai adatokat. A kiadvány a továbbiakban nem jelent meg.
irányáras adatbázis	Ingatlan kínálati hirdetések jellemző adatait tartalmazó ingatlan adatbázis.
irányáras fajlagos érték	Az a négyzetméter ár, amit az irányárból illetve a hozzá tartozó nettó alapterületből számolunk.
Irányáras Lakásadattár, kiadvány	A HUNINFOR Kft. által kiadott a TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring adatbázisain alapuló utcára és negyedévekre bontott papíralapú időszaki kiadvány, amely 1996 évtől jelent meg. 1999-ben az első INGATLAN-EXPO-n floppy diszken is kapható volt. Az adatbanki szolgáltatások megjelenésével a kiadvány megszűnt.
Irányítószám körzeten belüli elhelyezkedés	Az egyes lakóingatlanok árainak szórása nem csak településen belül (például Budapest) hanem körzeten irsz. körzeten belül is jelentőse eltérhet. Jelentősége van tehát az irányítószám körzeten belüli elhelyezkedésnek is az ingatlan piaci árára tekintve. Az eltérésekre és a szórásra elemzéseket lehet készíteni. Erre példát a : http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/foldrajzihatas.htm címen találunk.
irányítószámra lokalizált Forgalmiérték tanúsítvány	Lásd forgalmi érték tanúsítvány
iroda, ingatlan	Az az ingatlanügynök illetve ügynökség, amely jogosultsággal, ügyfélszolgálati irodával rendelkezik.
irodák adatai	Az irodák adatai fogalma alatt azok cím, e-mail és weblap jegyzékét értjük.
ismérvek	Más szóval kritériumok. Például az összehasonlíthatóság ismérve az, hogy az ingatlanpiaci monitoring által rögzített hirdetésben szerepelnie kell a településnek, az utcának, az alapterületnek, (ennek híján szobaszámnak) az irányárnak és a hirdetést feladó azonosítójának (ez ma már kizárólag telefonszám). Amely hirdetés nem tesz eleget ezeknek az ismérveknek, az Budapesten nem kerülhet be az adatbázisba. Vidéken megengedett az utca elhagyása illetve a városrész megjelölése is.
keresleti piac árviszony indexe	A keresleti piac jellemzőit 1999-2001 évek során ismerhettük meg a piacgazdaság viszonyai között az ingatlanbumm kapcsán. Az elemzések kimutatták és az adatbanki rutinok (ingatlan-online) napjainkban is kimutatják a Forgalmiérték Tanúsítványokban (melyek tartalmazzák a jelzett időszakot), hogy a kötési árak lehetnek magasabbak, mint az irányárak. Ez egy kínálati piacon képtelenségnek tűnik, ám az úgynevezett árviszonyindex jól mutatja azzal, hogy 1,0 alatti értékek jelennek meg. Ennek a hátterében az úgynevezett spontán licitek állnak, amikor a keresleti piacon az eladó meghirdette egy irányáron az ingatlant, majd az oda tóduló vevők és ügynökök egymásra licitáltak, miáltal a vételár (és ebből adódóan a kötési ár) érzékelhetően magasabb lett.
keret, képernyő frame	A weblapok megszokott eszköze a keret (frame) amely tartósan a képernyőn van akkor is, ha attól balra (avagy jobbra) egy egy linkre (avagy menüpontra) kattintunk és a főoldalon más és más aloldal jelenik meg.
kettős piac	Akár egy utcán, akár utcacsoporton avagy egy irányítószám körzeten belül úgynevezett kettős piac alakulhat ki, melynek a jelentős mennyiségű új lakás piacra kerülése is lehet oka. Ezt azt jelenti, hogy ugyanabban a térségben egymás mellett egymástól függetlenül két piac is létezhet. Erre példa Budapest, IX. kerülete rehabilitációval érintett térsége a példa. A két piac statisztikai összekeveredése félrevezetheti az adatbanki rutinokat, illetve ennek kapcsán az értékelőt. Ez is aláhúzza az értékelő helyszíni szemlén alapuló kontrollját. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/4ertekelesmodszertan.htm
kettős piac, divergencia index	A kettős piacra jellemző a vizsgált térségen belül az irányár maximuma és minimuma hányadosának, a divergencia indexnek a relatíve magas értéke, például 2,5 feletti érték.
kettős piac, irányáreloszlás függvény szakadás	Jellemző a kettős piacra az is, hogy ha az irányáreloszlás diagrammot elkészítjük, úgy annak görbéjében ugrás, másként tekintve "szakadás" észlelhető. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/4ertekelesmodszertan.htm
kettős piac, rehabilitációval érintett	A rehabilitációval érintett lakóingatlan-piaci területeken nagy a valószínűsége a kettős piac kialakulásának.
kettős piac, régi építésű	A kettős piac egyik halmaza a rehabilitációval nem érintett, azaz a régi építésű lakóházakban eladásra kínált lakások piaca.
kettős piac, TILK árviszony indexe	A kettős piac jelenlétének további jellemzője, hogy a TILK árviszony index (fajlagos irányár és a fajlagos kötési ár hányadosa) tartósan - több éven keresztül - 1,0 alatti értéket mutat.
kínálati árszínvonal	Lásd árszínvonal.
kínálati piac árviszony indexe	A TILK árviszony index (fajlagos irányár és a fajlagos kötési ár hányadosa) tartósan 1,0 feletti értéke kínálati piacot jelez.
kitakarás	A médiában így az ingatlanmédiában is esetenként tapasztalható etikátlan gyakorlat, amikor valamely hírt, avagy eredményt jelentéktelennek minősítve nem engednek a nyilvánosság, a szakmai nyilvánosság elé.
konkrét ajánlatok megjelenítése	Az ingatlan-adatbankok többnyire többlépcsős lekérdezési szisztémákat alkalmaznak. A konkrét ajánlatok, rekordok, illetve azok jellemző adatai megjelenítése listás, avagy képernyőoldalas formában történik.
korrekciós tényezők	Az ingatlanértékelői metodikák lényeges eleme, amikor az alaphalmazra vonatkoztatott alapértéket a speciális körülmények miatt az értékelő a korrekciós tényezőkkel korrigálja. A korrekciós tényezők akkor tekinthetők korrektnek, ha azok számszerűen előállíthatók, tehát nem az értékelő szeszélyére vannak bízva.
kötési ár	Az ingatlan adásvételi szerződésekbe rögzített vételár, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében nem egyezik meg a tényleges vételárral. Ennek a jelenségnek az oka a hazai személyi jövedelemadó, illetve az illetékek magasságában kereshető. Ezt a helyzetet kvázi a törvényhozás is elismeri akkor, amikor az Illetékhivatalnak törvény adta joga az illeték kiszabás alapjának, a vételárnak a szerződésben rögzített összegétől eltérés, azaz az illeték kiszabás alapjának a módosítása. Ezt a magyar gyakorlatot a nyugati ingatlanszakemberek nem is értik.
kötési négyzetméterár	Az ingatlan adásvételi szerződésben szereplő vételár és a nettó alapterület hányadosa, eFt/m2 dimenzióban.
közterület neve	A térinformatikai rendszerek nem a köznyelvi szinten kezelik az utcák, illetve az elnevezéssel bíró közterületek neveit. Különválasztják a nevet és a közterület típusát. A közterület neve maga a név, úgymint Fő és a közterület típusa például az utca.
lakásár-index	A KSH által tervezett - ám meg nem valósított - lakásár-változást követő mutató.
lakóingatlan	A lakás célját szolgáló házas ingatlan, házrész, lakás, lakótelek (építési telek).
lakóingatlan értéktérkép	Egy-egy településre, elsőként Budapestre és irányítószám körzetre készült lakóingatlanérték-térkép térinformatikai eszközökkel. Egy-egy negyedévre készülhet., az egyes irányítószámhoz tartozó körzetben megjelenő irányáras lakóingatlan (családi ház, családi házrész, lakás) kínálatok négyzetméter(irány)ár átlagaiból. A térképet egy színskála segítségével lehet kiszínezni, ugyanis egy-egy négyzetméter(irány)ár intervallumhoz, egy egy színt lehet rendelni. A lakóingatlanérték-térkép egy-egy település, jelenleg Budapest árszintjeinek különbözőségét prezentálja.
lakóingatlan értéktérkép, dinamikus	A lakóingatlan-értéktérkép számítógépes program segítségével készül. Az ingatlan-map térinformatikai adatbanki szolgáltatás naprakészen készíti el a képernyőre Budapest úgynevezett dinamikus lakóingatlan-érték térképét.
lakóingatlan értéktérkép, statikus	készült Budapest. Negyedévente, félévente a HUNINFOR Kft. elkészítteti az úgynevezett statikus lakóingatlanérték-térképét Budapestnek, mely falra akasztható formában A0 méretben készül. A legutóbbi lakóingatlanérték-térkép Budapest 2003. I. negyedévére készült, az Új Otthon Centrum Kft. szponzorálásában.
Lakóingatlan Irányár Tanúsítvány	Az ingatlan-online.com adatbanki szolgáltatás alapfunkciója, azonnali piaci körképet biztosít egy-egy konkrét eladásra szánt ingatlan irányáraira, azaz az irányár minimumra, az átlagra és a maximumra a piaci ajánlatok (30, 60, 90 napos) tükrében. Az irányárral hirdetés alapeszköze. A lekérdezéshez az irsz-t illetve az alapterületet kell beadni, melyre nyomtatható formában ad az adatbanki szolgáltatás tanúsítványt, melyben megjelölésre kerül hogy milyen időszakra vetítetten, hány ajánlat alapján kerültek meghatározásra az értékek.
lakóingatlan-értékelés	A lakóingatlan-értékelés ingatlaninformatikai támogatására kézikönyv készült 2003. évben melynek szerzője Tilk László Géza. A kézikönyv az Interneten a http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/ címen érhető el.
lakóingatlan-piac forgalma	Ingatlaninformatikai vetületben az ingatlanpiacot a lakóingatlanok, illetve az üzleti ingatlanok piacára osztjuk. Az ingatlanpiaci monitoring kizárólag a lakóingatlanok piacára működik.
lakóingatlanpiaci-monitoring	Lásd ingatlanpiaci-monitoring
lakószintenkénti fajlagos lakóingatlan-érték	A piaci elemzések azt mutatják, hogy a lakóingatlanok piacán a háztömbön belüli elhelyezkedés szintén a jelentős ártorzító hatással bír. A 2001. évi mintegy 13 ajánlatot tartalmazó kínálati adathalmaz alapján meghatározást nyert a szintenkénti korrekciós tényező, más néven szint index.
lakószintenkénti fajlagos lakóingatlan-érték változás	A piaci árak lakószintenként különbséget mutatnak, amely a földszinttől a X. emeletig akár 30 %-os differenciát is jelenthet. Ezeket az értékeket, korrekciós tényezőket táblázatba foglaltuk és beépítettük a Forgalmiérték Tanúsítványt számító rutinba, az ingatlan-online adatbanki szolgáltatásban.
lakószintenkénti fajlagos lakóingatlan-érték változás trendfüggvénye	A lakószintenkénti változás az elemzések szerint közel lineáris függvény szerint változik, melyre trendfüggvényt ültettünk és ezen trendfüggvény segítségével számoltuk ki a szintenkénti indexeket. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/iranyartanusitvany01.htm címen a Forgalmiérték Tanúsítvány 1. sz. mellékletét.
lekérdezés	Az ingatlan-adatbankok egyik fő funkciója, amikor az adatbázisokból különféle szempontok, avagy rutinok segítségével listákat, statisztikákat, tanúsítványokat, adatokat kérdezhetünk le.
lekérdezés, irányítószámra	Az ingatlan-online lista lekérdezésének alapváltozata, amikor egy-egy irányítószám alatt az elmúlt 90 napban az adatbázisba rögzített ajánlatok rekordjait lista formátumban lekérdezzük. A lista táblázatos formában jelenik meg a képernyőn, melyet kijelölhetünk és MS EXCEL-be átmásolhatunk további műveletek, elemzések céljából.
lekérdezés, utcacsoportra	Mind az ingatlan-online (ez csak 3 utcára enged egyszerre) illetve az ingatlan-map alapszolgáltatása 90 napos intervallumra. A listák a forgalmi értékelést támogatják, ugyanis telefonszámokat is tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy az egyes ügyleteknek ezáltal utána lehet érdeklődni. Az ingatlan-online magasabb szintű előfizetései esetén 360 napon belül, 3 éven belül, 5 éven belül is lehetőség van ezen listáknak a lekérdezésére. korlátlan lekérdezés 1996.01.01.-től lehetséges Budapestre, ami azt jelenti, hogy több mint 7 évre van lehetőségünk visszatekinteni.
lekérdezés, utcára	Lásd lekérdezés utcacsoportra.
leszívás, adatleszívás	Az ingatlan-adatbankok, különöse a jelentős ráfordítással létrehozott TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring védi az adatbázisait az úgynevezett illetéktelen használat és az adatleszívás ellen. Ennek megfelelően egy -egy lekérdezés által szolgáltatott adatszám 200 rekordban, az időszak pedig 90 napban van korlátozva. Az adatbanki előfizetések is az úgynevezett időbeli mélység szerint differenciált, úgymint 30, 90, 360, 3 év, 5 év, 5 éven felüli, úgynevezett korlátlan időintervallumra tekintő. Lásd: http://www.ingatlanpiaci.info/adatbanki.htm címen a tarifákat.
levelezőlista, csatolt fájl	A levelezőlistákon is lehet csatolt fájlokat továbbítani a levelező lista tagjainak.
levelezőlista, forgalom	A levelezőlisták forgalmát a listaszolgáltatók kimutatják, tehát nyomon lehet követni egy-egy levelezőlistán lebonyolított forgalmat. Például az ingatlanpiac@yahoogroups.com úgynevezett szervezetközi levelezőlista - ez a legnagyobb hazai ingatlanszakmai levelezőlista, melyen mintegy 350 iroda 402 címmel szerepel - 2003. év júliusi üzenet forgalma 254 küldemény volt.
levelezőlista, ingatlanértékelő, szervezetközi	A hazai legnagyobb ingatlanértékelői levelezőlista az ingatlanertekelo@yahoogroups.com címen működő szervezetközi levelezőlista, 115 taggal, amely 2001. Augusztus 10-é lett regisztrálva és nem korlátozza egy-egy egyesületre, avagy szervezetre a lista tagokat.
levelezőlista, ingatlanpiac, szervezetközi	A hazai legnagyobb ingatlanközvetítői levelezőlista az ingatlanpiac@yahoogroups.com címen működő szervezetközi levelezőlista, 405 taggal, amely 1999. május 1.-el lett regisztrálva és nem korlátozza egy-egy egyesületre, avagy szervezetre a lista tagokat.
levelezőlista, listaszabályok	A levelezőlistákra szabályok szerint lehet küldeményeket, üzeneteket felrakni. A szabályokat a listatulajdonos szabja. A listatulajdonos az, aki a listát regisztrálta és moderálja, már ami az úgynevezett free listaszervereket illeti.
levelezőlista, listaszolgáltató	A levelezőlistákat technikailag az úgynevezett listaszolgáltatók üzemeltetik. Az ingyenes levelező listaszolgáltatás sem ingyenes, ugyanis reklámokat kell elviselnie a listatagnak, az ingyenesség "ellenértékeként." A listaszolgáltatók a reklámbevételekből tartják fent szolgáltatásaikat.
levelezőlista, listatag	A levelezőlista a moderátorból és a listatagokból áll. A listatagok jogait a listatulajdonos szabja meg és annak betartásáról a moderátor gondoskodik, aki törölhet üzeneteket, illetve letilthat a listáról listatagokat.
levelezőlista, listatulajdonos	A listatulajdonos tulajdonában van egy-egy levelezőlista. Az ingatlanertekelo@yahoogroups.com illetve az ingatlanpiac@yahoogroups.com levelezőlisták listatulajdonosa Tilk László Géza az ingatlanpiac.net szaklap főszerkesztője, a HUNINFOR Kft. ügyvezetője. A nevezett levelezőlisták szervesen kapcsolódnak a laphoz.
levelezőlista, nyitott	A levelezőlisták lehetnek nyitottak avagy zártak. Zárt levelezőlista például az ingatlanforum@yahoogroups.com levelezőlista, mert csak a Magyar Ingatlan Fórum tagjai - illetve megbízottjaik - lehetnek a lista tagjai. Az ingatlanpiac@yahoogroups.com levelezőlista az ingatlanszakmára nyitott, ám a nagyközönségre zárt.
levelezőlista, szervezethez kapcsolódó	Léteznek szervezethez kapcsolódó levelezőlisták. Ilyen levelezőlistát működtet az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés, és a MAISZ. Itt csak a szervezet tagja lehet a levelezőlista tagja.
levelezőlista, üzenet	A levelezőlista működésének alapjait az úgynevezett üzenetek képezik ami nem más mint egy kör e-mail levél. Az üzenethez fájlokat lehet csatolni, például az eladásra kínált ingatlanok jegyzékét, képeket, stb. .
levelezőlista, zárt	A zárt levelezőlistának csak egy bizonyos kör lehet tagja, amit a listatulajdonos szab meg. Ilye zárt levelezőlistákat üzemeltet az OriGo Ingatlanbörze Egyesülés és a MAISZ.
linkgyűjtemény	Az Interneten a portálok legfőbb jellemzője a tematikus linkgyűjtemény, a mi a hálón való eligazodás eszköze. Egyes weblapokat üzemeltetők is hoznak létre linkgyűjteményeket. A hazai legnagyobb tematikus linkgyűjtemény a www.startlap.hu címen található.
lista	Az ingatlanajánlatokat tartalmazó táblázatos formátumú kimutatásokat egyszerűen csak listának nevezzük.
lista, archív	Az archív ajánlatok rekordjait tartalmazó listákat, archív listának nevezzük és ingatlanértékelési célokra használjuk.
lista, aktív	A döntően aktuális ajánlatok rekordjait tartalmazó listákat, aktív listáknak nevezzük és vevők számára ingatlanok felkutatására használjuk.
listázás	A listák adatbanki lekérdezését listázásnak nevezzük.
lokalizálás körzetre (irsz)	Irányítószám körzetre való vonatkoztatás.
lokalizálás, általában	Négyzetméteráraknak, valamely területi egységre, úgymint utca, utcacsoport, irányítószám körzet, településre való vonatkoztatása.
lokalizálás, utcacsoportra	A négyzetméter árak (irány, kötési) utcacsoportra való vonatkoztatása.
lokalizálás, utcára	A négyzetméter árak (irány, kötési) utcára való vonatkoztatása.
Magyar Ingatlan Fórum	A magyar ingatlanszakmai szervezetek vezetőinek rendszeres időközönként tanácskozó testülete. Lásd: www.ingatlan-online.com/ingatlanforum/
Magyar Ingatlanadatbank Unió	A TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring adatbank és az OriGo Ingatlanbörze adatbank archív adattárainak együttese.
maximum, négyzetméter(irány)ár	Egy-egy konkrét területi egységre (utca, utcacsoport, irsz körzet) és időintervallumra (30, 60, 90, 180, 360 nap) lokalizált négyzetméter(irány)árak maximuma
maximum, négyzetméterár	Egy-egy konkrét területi egységre (utca, utcacsoport, irsz körzet) és időintervallumra (30, 60, 90, 180, 360 nap) lokalizált négyzetméterárak maximuma
medián	Egy rendezett adathalmaz, mint például egy területre és időintervallumra lokalizált négyzetméterárak nagyság szerinti halmazának a középső értéke. Ne azonos a számtani átlaggal, annak kontrollját képezi. Ha a két érték közel áll egymáshoz, akkor az irányárak eloszlása egyenletesnek nevezhető. Ennek az árviszonyok elemzésében van jelentősége.
megkötött ügyletekre vonatkozó adat	Az úgynevezett "összehasonlító" adat, ami négyzetméterárban testesül meg eFt/m2 dimenzióban.
metodika	Eljárás. Módszer. Az ingatlanértékelés folyamatára és szabályaira szokás alkalmazni.
minimum, négyzetméterár	Egy-egy konkrét területi egységre (utca, utcacsoport, irsz körzet) és időintervallumra (30, 60, 90, 180, 360 nap) lokalizált négyzetméterárak minimuma.
minimum, négyzetméterirányár	Egy-egy konkrét területi egységre (utca, utcacsoport, irsz körzet) és időintervallumra (30, 60, 90, 180, 360 nap) lokalizált négyzetméter(irány)árak minimuma.
minta, darabszám	Egy-egy adathalmaz darabszáma.
módszer	Lásd metodika.
módszer, piaci	A lakóingatlan-értékelés ingatlaninformatikai támogatással támogatott metodikája egy a hazai piaci viszonyokhoz igazított értékelési módszer. Lásd: http://www.ingatlan-online.com/lakoingatlanertekeles/4ertekelesmodszertan.htm
monitoring	Folyamatos figyelés.
monitoring, ingatlanpiaci	Az ingatlanpiaci monitoring ma hazánkban a lakóingatlan-piacon megjelenő összehasonlítható piaci kínálati ajánlatok jellemző adatainak számítógépbe rögzítése és az így rögzített rekordok adatbázisba szervezése, ingatlaninformatikai adatbanki szolgáltatások fenntartása, működtetése céljából üzleti jelleggel.
naprakész adatbázis	A naponta töltött ingatlan adatbázist naprakésznek nevezzük.
négyzetméterár, irsz. körzetre	Irányítószám körzetre egy konkrét időszakra (például 90 nap) vonatkoztatott négyzetméterár.
négyzetméterár, utcacsoportra	Az utcacsoportra egy konkrét időszakra (például 90 nap) vonatkoztatott négyzetméterár.
négyzetméterár, utcára	Egy utcára egy konkrét időszakra (például 90 nap) vonatkoztatott négyzetméterár.
négyzetméterár, változás	A négyzetméter árak időben stagnálhatnak, növekedhetnek avagy csökkenhetnek. A változásokat negyedévente, évente szokás kimutatni.
négyzetméterár, változás diagramm	A négyzetméterár változásokat egy éven belül negyedévenként, egyes évek vonatkozásában pedig a megfelelő negyedévek (évszakok) szerinti bontásban szokás kimutatni. A kimutatások táblázatos formában készülnek, amelyeket diagrammban is ábrázolhatunk a változás vizuális érzékeltetésére. Amennyiben a változás egyenletes, úgy trendfüggvény is illeszthető a diagrammban szereplő görbére, melynek segítségével prognosztizálni is lehet a változást. Az ingatlanbumm torzítja a trendfüggvényt, így csak az egyenletes szakaszokra érdemes trendfüggvényt illeszteni.
négyzetméterár, változás diagramm körzetre (irsz)	A négyzetméterár változásokat egy éven belül negyedévenként, egyes évek vonatkozásában pedig a megfelelő negyedévek (évszakok) szerinti bontásban szokás kimutatni. A kimutatások táblázatos formában készülnek, Amelyeket diagrammban is ábrázolhatunk a változás vizuális érzékeltetésére. Amennyiben a változás egyenletes, úgy trendfüggvény is illeszthető a diagrammban szereplő görbére, melynek segítségével prognosztizálni is lehet a változást. Az ingatlanbumm torzítja a trendfüggvényt, így csak az egyenletes szakaszokra érdemes trendfüggvényt illeszteni. A négyzetméterár változásokat irányítószám körzetre is célszerű elkészíteni.
négyzetméterár, változás diagramm utcacsoportra	A négyzetméterár változásokat egy éven belül negyedévenként, egyes évek vonatkozásában pedig a megfelelő negyedévek (évszakok) szerinti bontásban szokás kimutatni. A kimutatások táblázatos formában készülnek, Amelyeket diagrammban is ábrázolhatunk a változás vizuális érzékeltetésére. Amennyiben a változás egyenletes, úgy trendfüggvény is illeszthető a diagrammban szereplő görbére, melynek segítségével prognosztizálni is lehet a változást. Az ingatlanbumm torzítja a trendfüggvényt, így csak az egyenletes szakaszokra érdemes trendfüggvényt illeszteni. A négyzetméterár változásokat utcacsoportra is célszerű elkészíteni, ám ezt egy éven belüli időszakra célszerű vonatkoztatni.
négyzetméterár, változás diagramm utcára	A négyzetméterár változásokat egy éven belül negyedévenként, egyes évek vonatkozásában pedig a megfelelő negyedévek (évszakok) szerinti bontásban szokás kimutatni. A kimutatások táblázatos formában készülnek, Amelyeket diagrammban is ábrázolhatunk a változás vizuális érzékeltetésére. Amennyiben a változás egyenletes, úgy trendfüggvény is illeszthető a diagrammban szereplő görbére, melynek segítségével prognosztizálni is lehet a változást. Az ingatlanbumm torzítja a trendfüggvényt, így csak az egyenletes szakaszokra érdemes trendfüggvényt illeszteni. A négyzetméterár változásokat utcára is célszerű elkészíteni.
négyzetméterirányár	A négyzetméter(irány)árak időben stagnálhatnak, növekedhetnek avagy csökkenhetnek. A változásokat negyedévente, évente szokás kimutatni.
négyzetméterirányár eloszlása	Miután az irányárakra nézve nem csak statisztikák, hanem konkrét rekordok állnak rendelkezésre a négyzetméter(irány)árak behatóbban vizsgálhatók, mint a négyzetméter(kötési)árak. A fajlagos adatok táblázatba rendezhetők nagyság szerint és ezekből diagrammok készíthetők a táblázatkezelő szoftverekkel. Például az MS EXCEL illetve azzal kompatibilis táblázatkezelők megfelelnek a célnak. A diagrammok lefutása jól reprezentálja az árviszonyok alakulását.
négyzetméterirányár eloszlása, körzetre (irsz), településre	Miután az irányárakra nézve nem csak statisztikák, hanem konkrét rekordok állnak rendelkezésre a négyzetméter(irány)árak behatóbban vizsgálhatók, mint a négyzetméter(kötési)árak. A fajlagos adatok táblázatba rendezhetők nagyság szerint és ezekből diagrammok készíthetők a táblázatkezelő szoftverekkel. Például az MS EXCEL illetve azzal kompatibilis táblázatkezelők megfelelnek a célnak. A diagrammok lefutása jól reprezentálja az árviszonyok alakulását. A négyzetméter(irány)árakat lokalizálhatjuk irányítószám körzetre. Ekkor az ingatlan-map adatbankból (avagy más erre alkalmas adatbankból) nyerjük az adatokat és az utcai átlagokkal operálunk.
négyzetméterirányár eloszlása, utcacsoportra	Miután az irányárakra nézve nem csak statisztikák, hanem konkrét rekordok állnak rendelkezésre a négyzetméter(irány)árak behatóbban vizsgálhatók, mint a négyzetméter(kötési)árak. A fajlagos adatok táblázatba rendezhetők nagyság szerint és ezekből diagrammok készíthetők a táblázatkezelő szoftverekkel. Például az MS EXCEL illetve azzal kompatibilis táblázatkezelők megfelelnek a célnak. A diagrammok lefutása jól reprezentálja az árviszonyok alakulását. A négyzetméter(irány)árakat lokalizálhatjuk utcacsoportra. Ekkor az ingatlan-map adatbankból (avagy más erre alkalmas adatbankból) nyerjük az adatokat és az utcai átlagokkal operálunk.
négyzetméterirányár eloszlása, utcára	Miután az irányárakra nézve nem csak statisztikák, hanem konkrét rekordok állnak rendelkezésre a négyzetméter(irány)árak behatóbban vizsgálhatók, mint a négyzetméter(kötési)árak. A fajlagos adatok táblázatba rendezhetők nagyság szerint és ezekből diagrammok készíthetők a táblázatkezelő szoftverekkel. Például az MS EXCEL illetve azzal kompatibilis táblázatkezelők megfelelnek a célnak. A diagrammok lefutása jól reprezentálja az árviszonyok alakulását. A négyzetméter(irány)árakat lokalizálhatjuk utcára. Ekkor az ingatlan-online avagy az ingatlan-map adatbankból (avagy más erre alkalmas adatbankból) nyerjük az adatokat és a konkrét ajánlatok négyzetméter(irány)áraival operálunk.
négyzetméterirányár, diagramm körzetre (irsz)	Lásd négyzetméterirányár eloszlása, körzetre (irsz), településre.
négyzetméterirányár, diagramm utcacsoportra	Lásd négyzetméterirányár eloszlása, utcacsoportra.
négyzetméterirányár, diagramm utcára	Lásd négyzetméterirányár eloszlása, utcára.
négyzetméterirányár, változás	A négyzetméter(irány)árak időben stagnálhatnak, növekedhetnek avagy csökkenhetnek. A változásokat negyedévente, évente szokás kimutatni. Az ingatlanpiaci.info szaklap negyedévente hozza a TERINFO Ingatlanpiaci-monitoring adatbank adatbázisaira támaszkodva a fővárosi négyzetméter(irány)ár) változásokat, a konkrét egymással azonos negyedévekre 1996-ig visszamenően.
OriGo Ingatlanbörze	A vezető ingatlanközvetítői ingatlanadatbank. Lásd: www.origoingatlan.hu
OSAP, Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program	A Központi Statisztikai Hivatal 1997-ben építette be az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba (OSAP) az Illetékhivatalok nyilvántartásából származó információkra vonatkozó adatgyűjtés. Az adatszolgáltatás a városokra terjed ki, és a statisztikai törvény értelmében az átvett adatok nem tartalmaznak semmilyen azonosításra alkalmas információt (név, azonosítható cím, helyrajzi szám, stb.).
Otthon Centrum	Az Otthon Centrum Rt., régebben Új Otthon Centrum Kft. építette fel elsőként Budapest mértékadó új lakásokat tartalmazó adatbázisát. Lásd: www.oc.hu
ökölszabály	Durva becslésen alapuló szabály.
összehasonlító adatok	A nyugati gyakorlatból átvett diszkrét, megvalósult ügyletekből származó áradatok. Magyarországon sem a jogszabályi, sem az adatszolgáltatási feltételei ennek a metodikának nem alakultak ki.
összehasonlíthatóság	Az ingatlanpiaci monitoringgal összefüggő fogalom. Lásd ismérvek.
összehasonlíthatóság, irányáras	Az ingatlanpiaci monitoring során követelmény az, hogy az adatbázisba kerülő ajánlat jellemző adatai között szerepeljen az irányár.
összehasonlíthatóság, lokalizált	Az ingatlanpiaci monitoring során követelmény az, hogy az adatbázisba kerülő ajánlat jellemző adatai között szerepeljen a település és (Budapesten az utca).
összehasonlíthatóság, specifikált	Az ingatlanpiaci monitoring során követelmény az, hogy az adatbázisba kerülő ajánlat jellemző adatai között szerepeljen az eladásra kínált ingatlan nettó alapterülete (avagy a szobaszám).
összehasonlításra alkalmas ingatlanok kiválasztása	Az ingatlanpiaci monitoring első lépcsője az, amikor az operátor kijelöli az adatrögzítésre alkalmas hirdetéseket az ajánlathordozóból (hirdetési lapból).
összehasonlíthatósági kritériumok	Lásd ismérvek.
panel, képernyőpanel	Az egyes számítógépes programok külön egységet képező a képernyőn megjelenő keretes objektumait panelnek, a WINDOWS alkalmazásoknál már ablaknak nevezzük.
piac főszereplői	Az ingatlanpiac főszereplői az eladók, a vevők, a bérbe adók, a bérlők és a cserepartnerek. Míg az ingatlanpiac állandó tényezői az ingatlanszakma, a hatóságok (Földhivatal, Illetékhivatal, egyéb illetékes állami és önkormányzati szervek, úgymint az adóztatás, az építésigazgatás szervei, stb.) ügyvédek és közjegyzők.
piaci adatok	A piaci adatok gyűjtőfogalom alatt az értékelés során alkalmazott fajlagos alapérték meghatározásához alkalmas lokalizált négyzetméter(irány)árakat, négyzetméter(kötési)árakat értjük.
piaci módszer	Lásd módszer, piaci.
piaci részesedés, ajánlat közzétételére nézve	Az ingatlan apróhirdetések közzétételében a nagy regionális hirdetési lapok a legsikeresebbek, ugyanis az egy lapszámra eső hirdetés sűrűségben kiválóak. Ezt tudja a lakosság és így az eladók is. Nagy konkurencia harc zajlik a hirdetésszolgáltatók között. Az ingatlanpiaci monitoringnak mindig pontosan tudnia kell, hogy mely hirdetésszolgáltatók hirdetéseit kell számítógépre vinni ahhoz, hogy a területi fedettség elfogadható legyen.
piacképes ingatlanok	Piacképes ingatlanoknak azokat nevezzük, amelyek a hirdetésszolgáltatók által közzétett hirdetések alapján egy hónapon belül, avagy egy hirdetési ciklusra (3 hirdetés megjelentetés) biztosan vevőre találnak.
postai irányítószám körzet	Az ingatlanpiaci monitoring, illetve az ingatlaninformatikai adatbankok lényeges adata a postai irányítószám, illetve az ahhoz rendelt körzet, azaz jól körülhatárolt földrajzi térség. A budapesti tapasztalat szerint ugyanis ez az az egység, amelyben egy negyedév alatt minimum három ingatlanügylet lezajlik, tehát várható, hogy az irányárak meghatározásához, illetve az ingatlanértékelésekhez elegendő adat áll rendelkezésre. Ez a szabály nem áll viszont a ritkán lakott kistelepülésekre, amelyek önálló irányítószámmal rendelkeznek ugyan, ám ingatlanforgalom vagy gyér, avagy egyáltalán nincs.
postai irányítószám,	A postai irányítószámok jegyzéke a http://www.posta.hu/belso4-isz.asp címen elérhető.
potenciális ajánlathordozók, adathordozók	A potenciális adathordozók, ajánlathordozók ingatlaninformatikai vetületben a regionális hirdetési lapok.
prognosztizálás	Előrejelzés.
prognosztizált kötési ár	A kötési árak statisztikája 1-2 évvel késik, ami nem felel meg a piaci igényeknek. Mivel az irányárak a kötési árakkal korrelálnak, továbbá több évre ismertek az irsz-re vonatkoztatott értékek, így három év árviszony átlagából (irányár / kötési ár) készült index és az aktuális év, avagy negyedév négyzetméter(irány)árai segítségével a kötési árak prognosztizálhatók, melynek segítségével már meghatározható az ingatlanpiaci árcentrum, melynek a rejtett vételárak megközelítéséhez van szükség.
ráolvasás	Az a hazai ingatlanszakemberek számára elfogadhatatlan angolszász eredetű értékelői magatartás, amely nem az áttekinthető metodikákra és bemutatható adatokra alapoz, hanem az értékelői tekintélyt és a kézzel foghatatlan "szakértelmet" helyezi előtérbe az ingatlanértékelések során, azaz blöfföl.
régiók	A Magyar Köztársaság közigazgatási regionális felosztása, mely szerint a következő régiókat különböztethetünk meg: 1. Közép-Magyarország: Pest megye és Budapest; 2. Közép-Dunántúl: Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye; 3. Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye; 4. Dél-Dunántúl: Somogy, Tolna és Baranya megye; 5. Észak-Magyarország: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7. Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye
regionális hirdetésszolgáltatók	A regionális hirdetésszolgáltatók fogalma alatt azokat a hirdetési újságokat értük, amelyek eleve regionális apróhirdetés közzétételre szakosodta, így a BAZÁR lapcsoport, az Apró lapcsoport és az EXPRESSZ, amely utóbbi a Központi régió (Közép Magyarország) regionális hirdetési lapjának számított.
regisztráció kötelezettség elve, ingatlan-adatbankok	Az ingatlan-adatbankok esetében kívánatos lenne, hogy regisztrálják adatbázisaikat és regisztrálják magukat a MATISZ-ban.
rekord	Egy ingatlanhirdetés jellemző adatainak elektronikusan tárolt halmaza.
spontán licit	A keresleti ingatlanpiacon kialakuló helyzet, amikor az eladó hirdetésére nagyszámú érdeklődő és vevőjelölt jelenik meg. Ekkor alkalom adódik arra, hogy a vevők egymásra ígérjenek. Ezt az árverés jellegű helyzetet nevezzük spontán licitnek, amelyből nem kevés lejátszódott Budapesten a nagy ingatlanbumm (ingatlanár robbanás) idején 1999 - 2001 év között.
statisztika, ingatlaninformatikai	Értelmezésünkben négyzetméter(irány)ár avagy négyzetméter(kötési)árak utcára, avagy irányítószám körzetre lokalizálva, egy -egy konkrét időszakra nézve.
statisztika, ingatlaninformatikai, körzetre (irsz)	Értelmezésünkben négyzetméter(irány)ár avagy négyzetméter(kötési)árak irányítószám körzetre lokalizálva, egy -egy konkrét időszakra nézve.
statisztika, ingatlaninformatikai, utcára	Értelmezésünkben négyzetméter(irány)ár avagy négyzetméter(kötési)árak utcára lokalizálva, egy -egy konkrét időszakra nézve.
statisztika, utcacsoportra	Utcacsoportra is készíthetünk négyzetméter(irány)ár statisztikát, ha egy-egy konkrét utcára nem áll rendelkezésünkre az ingatlanértékelés, avagy irányár-meghatározás során elegendő adat.
Súgó	A számítógépes alkalmazások használati utasításai.
szellőzés	Az újraelőállítási költség számításához kialakított 1999 óta megjelenő építési költségbecslési segédletben alkalmazott költségfejezet.
szélső érték	Más néven egy-egy adathalmazra tekintve annak minimuma és maximuma.
szerkezet + szakipar	Az újraelőállítási költség számításához kialakított 1999 óta megjelenő építési költségbecslési segédletben alkalmazott költségfejezet.
szervezett ingatlanszakma	Az ingatlanszakmai szervezetekhez tartozó egyének és cégek együttese.
szervezett ingatlanszakma, alulról szervezett	A Magyar Ingatlan Fórumba tömörült szervezetek, amelyeket nem az államhatalom, hanem a civil kezdeményezés hívott életre.
szervezett ingatlanszakma, felülről szervezett	Az államhatalom által forszírozott szakmai képviseleti szervezet, úgymint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
szint-index	Az egyes lakóingatlanok lakószintjéhez tartozó korrekciós tényező ingatlanértékelés esetén.
szövegszerkesztő	A számítástechnikai alkalmazásokban alkalmazott eszköz. Általánosan az MS WORD terjedt el hazánkban, ám ismert és egyre terjed a magyar fejlesztésű Magyar Office, illetve a Linux alapú magyarított szövegszerkesztők is.
táblázat	Az ingatlanajánlatokat, statisztikákat táblázatos formákba rendezzük és táblázatkezelőkkel kezeljük. Alkalmazott táblázatkezelő az MS EXCEL illetve a vele kompatibilis táblázatkezelők.
táblázatkezelő	Lásd táblázat.
tagirodák	Az egyes ingatlanszakmai szervezetek tagjai.
társasházi lakás	A társasházban elhelyezkedő önálló tulajdon. Külön albetétet képez az ingatlan-nyilvántartásban.
telek kínálat irányár eloszlása	Az ingatlan-online segítségével elkészíthetők irányítószámra, avagy irányítószámonként Budapest egészére a budapesti telek kínálat négyzetméter(irány)árainak táblázatai, majd a táblázatkezelőkkel azok négyzetméter(irány)áreloszlási diagrammjai.
telek, ingatlan	A lakóingatlanok egy főcsoportja a telek, amely alatt a mezőgazdasági rendeletetésű (gyep, szőlő, szántó, gyümölcsös) üdülő, zártkert, építési telek stb. valamennyi fajtáját értjük.
teleplakás	Az újraelőállítási költség számításához kialakított 1999 óta megjelenő építési költségbecslési segédletben alkalmazott ingatlan főcsoport.
TERINFO Ingatlanpiaci monitoring	1996.01.01-től folyamatosan működő ingatlanpiaci monitoringot végző ingatlanadatbank. Ma Magyarország legrégibb és legnagyobb rekordszámú adatbankja, mely jelenleg főként ingatlanértékelőknek és bankoknak szolgáltat.
térinformatikai adatbanki szolgáltatás	Az ingatlan-map adatbanki szolgáltatás a bankok és ingatlanértékelők számára kialakított térinformatikai eszközökkel operáló internetes ingatlanadatbank. Lásd: www.ingatlan-online.com/adatbanki.htm
trendfüggvény	A négyzetméter(irány)árak elemzése során a táblázatosan kezelt irányáreloszlás, avagy irányárváltozás diagrammjaira trendfüggvényt lehet ültetni az MS EXCEL segítségével.
túlkínálat	Ingatlanpiaci jellemző. Az ingatlanpiacon nem ritkán az egyes ingatlanféleségekben túlkínálat alakul ki. Ez tapasztalható manapság Budapesten az irodaházak piacán.
új építésű lakóingatlanok adatbázisa	Az új építésű lakóingatlanokra is alakultak ki adatbázisok. Ilyenek a www.oc.hu illetve a www.ingatlanforum.hu új lakások adatbázisai. A www.lakopark.lap.hu cím alatt a lakópark kínálatot lehet áttekinteni.
Új Otthon Centrum	Lásd Otthon Centrum.
újdonság érték	Lásd: fajlagos alapérték korrekciói, újdonságértékre.
újdonságérték figyelembe vétele	Lásd: fajlagos alapérték korrekciói, újdonságértékre.
utcai átlagok	Az ingatlan-map adatbanki szolgáltatás segítségével könnyedén meg lehet határozni Budapestre egy-egy irányítószám körzeten belül egy-egy utca négyzetméter(irány)árainak minimumát, maximumát és átlagát.
utcai átlagok diagrammja, irányáreloszlás	Az ingatlan-map adatbanki szolgáltatás segítségével könnyedén meg lehet határozni Budapestre egy-egy irányítószám körzeten belül egy-egy utca négyzetméter(irány)árainak minimumát, maximumát és átlagát. A táblázatban az utcai átlagokat növekvős sorrendbe lehet rendezni és el lehet készíteni MS EXCEL segítségével az irányáreloszlás utcai átlagainak diagrammját. Ezt irányár eloszlási diagrammnak is nevezzük.
üdülő, ingatlan	ingatlan főfunkció
vételár	Ingatlaninformatikai vetületben a vételár rejtett, mert sem az irányárak, sem a szerződésben rögzített kötési árak nem esnek vele egybe. Ezzel együtt a vételár nagy valószínűséggel mindig ott van az irányár és a kötési ár képezte ingatlanpiaci árcentrumban. Értéke megbecsülésében általában véve akkor tévedünk a legkisebbet, ha ezek - {négyzetméter(irány)ár + négyzetméter(kötési)ár} / 2 - számtani közepe környezetében keressük azt. Jobb híján azzal azonosíthatjuk is.
világháló	Lásd: Internet.
Virtuális Ingatlan Piac CD	1999-2000 években a TERINFO, illetve a HUNINFOR Kft. által kiadott ingatlanpraktukum. Lásd: Ingatlan Praktikum.
víz-csatornázás	Az újraelőállítási költség számításához kialakított 1999 óta megjelenő építési költségbecslési segédletben alkalmazott költségfejezet.
weblap, "Olvasóink írták"	A weblapok olvasói rovata. Ilyen az ingatlanpiaci.info webszaklapnak van az ingatlanszakmai weblapok között.
weblap, "Rólunk írták"	A weblapok sajtó hivatkozás gyűjteményei.
weblap, banner	A weblapokon elhelyezett mozgó, reklámcélú hirdetési objektum.
weblap, copyright	A szerzői jogok fenntartására vonatkozó nemzetközi jelzés. Magyar megfelelője: Minden jog fenntartva!
weblap, hirdetett ingatlanok darabszáma	Ingatlan-adatbankoknál szokás hogy megjelenítik az adatbank rekordszámát.
weblap, hirdetett ingatlanok összértéke	Az OriGo Ingatlanbörze adatbank megjeleníti az adatbanki ajánlatainak az összértékét is milliárd forintban.
weblap, impresszum	A weblap egyben egy lap is, ahol illik megjeleníteni az impresszumot. Ez nem minden weboldalra jellemző, ugyanis nem ellenőrzi és szankcionálja senki annak elmaradását.
weblap, ingatlanos	Az ingatlanszakmai tárgyú weboldalak száma Magyarországon becslés szerint nem éri el az ezres nagyságrendet.
weblap, irányítószám kereső	A weben irányítószám kereső található, a http://www.webmap.hu/irsz/base.asp címen.
weblap, kalkulátorok	A weben kalkulátorok találhatók a www.portfolio.hu címen.
weblap, kapcsolat	A weblapokon a kapcsolat címszó alatt többnyire az e-mail elérés, telefon és Fax számok és a postai cím található.
weblap, kereső	A weben számtalan kereső szolgáltatás, más szóval keresőmotor található. Ingatlanszakmai vonatkozásban A lakóingatlanok piacára (beleértve a telkeket is) nézve az elemzett két vezető adatbank mellett további ismereteket a www.ingatlan-online.com/adatbankok.htm illetve a www.fn.hu címen található adatbankokból lehet szerezni. Az irodapiacra tekintve a www.irodahaz.info címen lehet piaci információkhoz jutni. A kereskedelmi és ipari ingatlanokra további információkat a www.ipariingatlanok.com címen lehet találni Az épülő, azaz új ingatlanokra nézve a www.lakopark.lap.hu címen lehet tájékozódni. A mezőgazdasági ingatlanokra nézve a www.foldbroker.hu címen található további információ. Az ingatlan-adatbankok országos fedettsége még gyerekcipőben jár. Célszerűnek látszik a regionális fedettség kialakítása az országban közigazgatásilag kialakított régiók mentén.
weblap, keretes hirdetés	Az egyes ingatlanszakmai weblapok keretes hirdetéseket is felvesznek.
weblap, médiaajánlat	A weblapok reklámmal is foglalkozó főoldalain mindig található médiaajánlat, ahol jelzik hogy milyen reklámot milyen összegben tesznek közzé.
weblap, médiapartnerek	Az egyes médiával foglalkozó weboldalakon meg szokták jelölni a média partnereket is.
weblap, nyelv választás	A többnyelvű weblapokon egy egy ikonnal - a nemzeti zászlókkal többnyire - megjelölik a nyelv választás lehetőségét.
weblap, partnerek	A weblapok partner linkjei.
weblap, számlálók	A weblapok látogatottságát úgynevezett számlálók mérik. Igényesebb weboldalak, amennyiben reklámmal foglalkoznak úgy auditáltatják is az eredményeket, a reklámozók felé garanciaként. A weben számtalan ingyenes számláló szolgáltatás található.
weblap, utcára keresés	A weben címkereső szolgáltatás működik a http://www.geox.hu/cimkereso címen.
weblap, vitafórumok	Az egyes weboldalakhoz vitafórumok is kialakíthatók. Az ingatlanszakma egyik legjelentősebb vitafóruma az ingatlanpiac.net weblaphoz kapcsolódik és a http://forum.swi.hu/forum.swi?f_id=tilk címen található.
weblap, webmester	A weblapokat webmesterek készítik, akikkel a kapcsolatfelvétel általában mindig lehetséges e-mail útján.
weboldal, ingatlanos	Az ingatlanos weboldalak a www.ingatlan.lap.hu címről tekinthetők át legszélesebb körben.

3.2. Ingatlanliga Programcsomag

Az alábbi programok ingyenesen kipróbálhatók.

3.2.1. Ingatlan irodai programcsomag

Ingatlan-online adatbeadó program

Az ingatlan-online rendszer adatbeadó („Rögzítő”) programja.

Letöltés [0.6 MB]

Telepítése:

1. Hozzon létre egy könyvtárat a helyi merevlemezén! (pl.:C:/Rozgito/)

2. Csomagolja ki a letöltött rogzito.zip állományt a létrehozott könyvtárba!

3. A kicsomagolt fájlok közül az UnzDLL.dll és ZipDLL.dll állományokat másolja be a C:/Windows/System és C:/Windows/System32 könyvtárakba!

4. A kicsomagolt fájlok közül nyissa meg az smtp.txt! Írja be az ön kimenő email kiszolgálóját, (pl.:mail.axelero.hu), amelyet a számítógépén beállított levelező program (pl.: MS Outlook) használ!

5. Végső aktiválás: A MIH rendszergazdájától kapott „rögzítő kódot és nevet” írja be a „rogz.txt” fájlba!

(A szöveges állományban található „800 Partner” helyére)

6. Az adatbeadó program az „iodbr1.exe” indításával futtatható.

A program használatának bővebb leírása itt olvasható.

Közvetítő.hu ingatlanközvetítői program

A kozvetito.hu egy új, kifejezetten közvetítőirodák számára készült internetes adatbázis, amely lehetőséget nyújt a rendszerbe lépő közvetítőknek adataik olcsó és gyors meghirdetésére az Interneten. Újdonságát a mögötte álló programrendszer adja, amely számítógépes szakemberek közreműködése nélkül teszi lehetővé, hogy a közvetítőiroda adatai néhány percen belül egy, az Interneten bárki által kereshető adatbázisba épüljenek.
A rendszerbe több mint egy évtizede sikeresen tevékenykedő ingatlanközvetítő igényei és tapasztalatai lettek beépítve. Használatához mindössze általános számítógép kezelői tudás szükséges.

A MIH rendszergazdától kapott CD-ROM-ról telepíthető!

Ingatlan Program 1.0

Az ICD 2000 fejlesztő csapata 2003 nyarán kifejezetten az ingatlan szakmában dolgozó szakemberek számára dolgozott ki egy rendszert.
A program kialakításánál fontosnak tartották figyelembe venni a következőket:

- Biztonságos adatkezelés

- Folyamatos kommunikáció a felhasználókkal

- Visszacsatolás alapú továbbfejlesztés

- Gyors megjelenhetőség a központi adatbázist tartalmazó portálon

A programcsomag lehetőséget biztosít arra, hogy ingatlanhirdetéseit könnyen nyilvántartásba vegye, az érdeklődők adatait rögzítse, illetve kétféle keresőprogram segítségével válogasson az adatbázisból.
Az Ingatlan Program számos, az ingatlannal kapcsolatos információ tárolására képes, így az ajánlatokat ezek alapján az információk alapján tudja rendszerezni.

Adatlapja lehetőséget nyújt alapinformációk megadására, képek csatolására, az ingatlan részletes bemutatására, extrák feltüntetésére, kapcsolattartó megjelölésére, tulajdonos adatainak rögzítésére.

A program letöltése

3.2.2. Irodai alkalmazások programcsomag

Jelen szoftverek korlátozás nélkül, szabadon másolhatók és terjeszthetők, kereskedelmi forgalomba nem hozhatók! MS Windows 98/ME/2000/XP rendszerre, ingyenesen használható alkalmazások.

A „Letöltés” hivatkozásra kattintva az előugró dialógus ablak „Mentés lemezre” gombját kiválasztva töltse le a kiválasztott alkalmazást, majd indítsa el a letöltött alkalmazást („Megnyitás”), és kövesse végig a telepítő varázsló utasításait!

Fájlkezelő:

Total Commander 5.50

Az egyedülálló funkciókkal rendelkező Windows Commander utóda, amely alapelveit a népszerű Norton Commandertől örökölte, számos fontos funkcióval rendelkezik (alapvető fájl műveletek, beépített FTP program, tömörített (zip, rar, arj, stb.) állományok ki- és becsomagolása, többlemezes tömörítés, önkicsomagoló exe készítése, hálózati meghajtók kezelése, stb.). Magyar nyelvű változattal!

Letöltés [1,4 MB]

Internet böngésző:

Opera 6.05 HUN (Java támogatással, magyar nyelvű)

Kicsi, és nagyon gyors böngésző. Több ablakban böngészhetsz vele az Interneten, minden ablaknak saját beállításai lehetnek. Kiválóan használható, gyorsan dolgozik. A szoftverbe e-mail, News, Flash és üzenetküldő támogatást is építettek. Ez a magyar verzió tartalmazza a Java-támogatást!

(Win 95/98/NT/2000/XP)

Letöltés [11 MB]

(A „Download Now” gombra kattintva, „Mentés” helyi lemezre, majd „Megnyitás”, ez után a Telepítő Varázsló utasításait kell követni!)

Opera 7.11 ENG (Java támogatással, angol nyelvű, a legújabb verzió /2003 július/)

Letöltés [12MB]

(A „Download Now” gombra kattintva, „Mentés” helyi lemezre, majd „Megnyitás”, ez után a Telepítő Varázsló utasításait kell követni!)

Irodai alkalmazások:

OpenOffice

Ingyenes irodai program csomag, szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, prezentációkészítővel, rajzoló és egyenletszerkesztő programokkal. Más irodai programcsomagokkal készült állományokat is be lehet olvasni vele, képes a Microsoft Office alábbi fájlformátumait kezelni: Rich Text Format (RTF), Microsoft Word (DOC), Excel (XLS), PowerPoint (PPT).

Letöltés [59,5 MB]

Segédprogramok:

Adobe Acrobat Reader 5 HUN

Pdf állományok olvasásárhoz szükséges program; magyar nyelvű.

Letöltés [15,3 MB]

(A „Letöltés” gombra kattintva, „Mentés” helyi lemezre, majd „Megnyitás”, ez után a Telepítő Varázsló utasításait kell követni!)

Java támogatás MS Windows XP-hez

MS Windows XP esetén JAVA alkalmazások futtatásához szükséges program.

Letöltés [5,2 MB]

WinZip 8.1

A standardnak számító tömörítő/kicsomagoló. A ZIP formátumot használja, de gyakorlatilag az összes ismert tömörítési szabványt képes kezelni.

Letöltés [1,8 MB]

A szoftvercsomagot összeállította: Tilk Gergely László

Frissítve: 2003. augusztus 20.

3.3. Tanulmány

Az alábbi tanulmányt Székely Ferenc, a Telki Ingatlan Kft. ügyvezetője rendelte és finanszírozta. Lásd: www.teliingatlan.hu . Az ő hozzájárulásával és egyetértésével került be mintapéldaként, az ingatlaninformatikai eszközök alkalmazására.

Minden jog fenntartva!

Pilisvörösvári kistérség – Zsámbéki medence

Telki és környezete

lakóingatlan-piaci árviszonyainak elemzése új lakások építéséhez és értékesítéséhez

3.3.1. Földrajzi elhelyezkedés

A Pilisvörövári kistérség, amely a Zsámbéki medencét is magában foglalja, Budapest vonzáskörében helyezkedik el. Telki a Zsámbéki medence Budapest felőli szélére esik. Budapest felől két útvonalon is megközelíthető Telki, úgymint Budapest II. és XII. kerületét határoló Budakeszi útról, illetve a M1 autópályáról Pátyon keresztül. A potenciális új lakást vásárlók többsége Buda sűrűn lakott panel illetve társasházaiból várható, főként a II. és XII. kerületből, ám nem zárható ki a III. és XI. illetve a belső kerületek sem ebből a szempontból.

3.3.2. Épülő budapesti lakóparkok

Forrás: http://bpterkep.index.hu/

Amint a fenti ábrán látható Dél-Budapesten a lakópark építés Budapesten a kistérség, a Zsámbéki medence irányában intenzívnek tekinthető.

A térképen a budai oldalon regisztrált lakóparkokból 15 látható! Ebből 8 szerepel az alábbi jegyzékben.

A weben fellelhető budai lakóparkok jegyzéke a következő:

1	Amfi Apartmanház	http://www.amfi.hu/
2	Anjou Residence	http://www.anjou.hu/
3	Aquincum Dunapart - Villaházak	http://www.aquincumvillahazak.hu/
4	Barlang utcai	http://www.otpirt.hu/barlangu/barlangu.html
5	Belbudai társasházak	http://www.mock.hu/
6	Budafoki társasházak	http://budafokingatlan.hu/lakve.htm
7	Budaliget lakókert	Link nem működik
8	Csillaghegyi lakókert	http://www.interestate-rt.hu/
9	Dankasirály utcai	Link nem működik
10	Dreamland	http://dreamland.warez.hu/
11	Forrásliget	http://www.forrasliget.hu/
12	Gimesi társasházak	http://www.gimesi.hu/
13	Hunyad-orom Lakókert	http://www.gimesi.hu/
14	Hársfa Udvar	http://www.harsfaudvar.hu/
15	Hársliget	http://www.harsliget.hu/
16	Kőérberek	http://www.koerberek.hu/
17	La Siesta	http://www.lasiesta.hu/
18	Napudvar társasház	http://www.napudvar.hu/
19	Nádorliget	http://www.nadorliget.hu/
20	Oltványház	http://www.oltvany.hu/
21	Pannon Ház	http://www.pannonhaz.hu/
22	Pasaréti úti	http://gyetvai.wire.hu/elokeszuletben.php?todo=list&vlang=hun')
23	Pusztadomb	http://www.otpirt.hu/pusztadomb/pusztadomb.html
24	Péterhegyi lejtő T4	http://www.otpirt.hu/peterhegyt4/peterhegyt4.html
25	Péterhegyi lejtő T5	http://www.otpirt.hu/peterhegyt5/peterhegyt5.html
26	Péterhegyi lejtő T6	http://www.otpirt.hu/peterhegyt6/peterhegyt6.html
27	Rétköz utcai társasház	http://www.deakanddeak.hu/retkoz.html
28	Sasadi INFO	http://www.amiotthonunk.hu/partner/infokft.htm
29	Selyemakác	http://www.cleanszolg95.hu/clean/lpark.htm
30	Szépilona	Link nem működik
31	Táborhegy	http://www.rm.hu/taborhegy/tabor.html
32	Tölgyes	http://www.tolgyeslakopark.hu/
33	Vadkacsa Üdülőpark	http://www.vkacsa.hu/
34	Völgy	http://www.volgylakopark.hu/main.html
35	el Caracol társasház I.	http://www.caracol.hu/
36	Óbuda Lakókert	http://www.opus.hu/
37	Öko	http://www.inventor.hu/Olympic2000/ge/ge0336e/ge0336e.htm

A jegyzékben nem szereplő lakóparkok

1. Sodrás ( II. kerület)

Cím:	II. Sodrás utca 5
Kerület:	II.
Városrész:	Budai hegyek
Név:	Sodrás
m2 ár:
Teljes Név:	Sodrás Ház
Beruházó:	Möck Hungária
Telefonszám:	309 05 04
Internet:	http://www.mock.hu
e-mail:	info@mock.hu
Térkép link:	http://bpterkep.index.hu/?cat=115&id=4

2. Ökoház ( II. kerület)

Cím:	XII. Angyal utca 14
Kerület:	XII.
Városrész:	Budai hegyek
Név:	Ökoház
m2 ár:
Teljes Név:	Ökoház
Beruházó:	Angyal Residance Kft.
Telefonszám:	354 0773, 06 209 310 690, 06 20 326 5152
Internet:	http://www.okocentrum.com/informacio_talalm.html
e-mail:
Térkép link:	http://bpterkep.index.hu/?cat=115&id=30

3. Edvi Illés (XII. kerület)

Cím:	XII. Mester utca 8
Kerület:	XII.
Városrész:	Budai hegyek
Név:	Edvi Illés
m2 ár:	449-585000Ft
Teljes Név:	Edvi illés utcai Luxuslakópark
Beruházó:	REAX Ingatlanok
Telefonszám:	222 05 46
Internet:	http://www.reax.hu/epitkezes.php?e=gogol&vid=72313859&en=
e-mail:	reaxinfo@elender.hu
Térkép link:	http://bpterkep.index.hu/?cat=115&id=62

4. Dayka ( XI. kerület)

Cím:	XI. Dayka Gábor utca 62
Kerület:	XI.
Városrész:	Dél-Buda
Név:	Dayka
m2 ár:	Elkeltek!
Teljes Név:	Dayka G utcai lakópark
Beruházó:	OTP Ingatlan Rt
Telefonszám:	278 1350, 269 13 80
Internet:	http://www.otpirt.hu
e-mail:
Térkép link:	http://bpterkep.index.hu/?cat=115&id=27

5. Rétköz ( XI. kerület )

Rétköz
Cím:	III. Sas hegy lábánál, Ré utca
Kerület:	III.
Városrész:	Óbuda
Név:	Rétköz
m2 ár:
Teljes Név:	Rétköz utcai társasház
Beruházó:
Telefonszám:	266 20 31
Internet:	http://www.deakanddeak.hu/retkoz.html
e-mail:	deakkft@mail.datanet.hu
Térkép link:	http://bpterkep.index.hu/?cat=115&id=28

6. Gépész ( XI. kerület)

Cím:	XI. Gépész utca
Kerület:	XI.
Városrész:	Dél-Buda
Név:	Gépész
m2 ár:
Teljes Név:	Gépész utcai Lakópark
Beruházó:	Buda Hold Kft.
Telefonszám:	466 70 83, 466 8295
Internet:	http://www.budahold.hu/gepesz.html
e-mail:
Térkép link:	http://bpterkep.index.hu/?cat=115&id=11

3.3.3. Nyugat-Buda irodaház viszonyai

Forrás: http://bpterkep.index.hu/

Amint a fenti térképen létható az irodaházak egy igen jelentős része esik Budára, a kistérség felől megközelíthető módon.

3.3.4. Nyugat-Buda lakóingatlan árviszonyai

Forrás: ingatlan-map adatbanki szolgáltatás www.ingatlan-online.com

A vizsgált térség lakóingatlan piaca közvetlen konkurenciájának Budapest II. és XII. kerülete

- 1028 (Széphalom)

- 1029 (Máriaremete, Remetekertváros, Adyliget, Petneházyrét)

- 1021 ( Hárshegy,)

- 1121 (Budakeszi erdő)

területei tekinthetők.

Forrás: ingatlan-online adatbanki szolgáltatás www.ingatlan-online.com

A Zsámbéki medence irányába eső budapesti irányítószám körzetekben uralkodó négyzetméter(irány)árak 2003. évben.

1028 irsz alatti térség lakóingatlan árviszonyai

Év	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	130,8	130,8	293,7	318,2	321,6	338,6
kötési eFt/m^2	108,5	121,0	195,8	293,1	259,4	273,1
TILK árviszony indexe	1,21	1,22	1,50	1,09	1,24	1,24

1029 irsz alatti térség lakóingatlan árviszonyai

Év	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	132,9	132,9	320,1	338,2	363,4	347,0
kötési eFt/m^2	153,5	143,6	230,0	319,8	327,4	312,6
TILK árviszony indexe	0,87	1,11	1,39	1,06	1,11	1,11

1021 irsz alatti térség lakóingatlan árviszonyai

Év	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	163,0	163,0	336,8	418,9	403,0	404,5
kötési eFt/m^2	147,4	170,4	221,7	283,3	314,8	316,0
TILK árviszony indexe	1,11	0,96	1,52	1,48	1,28	1,28

1121 irsz alatti térség lakóingatlan árviszonyai

	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	152,6	152,6	347,4	407,3	413,1	394,6
kötési eFt/m^2	133,4	193,0	217,6	295,1	330,5	315,7
TILK árviszony indexe	1,14	0,78	1,60	1,38	1,25	1,25

Együttes táblázatba foglalva

IRSZ 1028	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	130,8	130,8	293,7	318,2	321,6	338,6
kötési eFt/m^2	108,5	121	195,8	293,1	259,4	273,1
TILK árviszony indexe	1,21	1,22	1,5	1,09	1,24	1,24
IRSZ1029	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	132,9	132,9	320,1	338,2	363,4	347
kötési eFt/m^2	153,5	143,6	230	319,8	327,4	312,6
TILK árviszony indexe	0,87	1,11	1,39	1,06	1,11	1,11
IRSZ 1021	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	163	163	336,8	418,9	403	404,5
kötési eFt/m^2	147,4	170,4	221,7	283,3	314,8	316
TILK árviszony indexe	1,11	0,96	1,52	1,48	1,28	1,28
IRSZ 1121	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
irányár eFt/m^2	152,6	152,6	347,4	407,3	413,1	394,6
kötési eFt/m^2	133,4	193	217,6	295,1	330,5	315,7
TILK árviszony indexe	1,14	0,78	1,6	1,38	1,25	1,25

Összesített táblázat és diagramm.

A négyzetméterárak alakulása a megjelölt irányítószám körzetekben az elmúlt 6 évben.

IRSZ Térség	1998. év	1999. év	2000. év	2001. év	2002. év	2003. év
IRSZ 1028 irányár eFt/m^2	130,8	130,8	293,7	318,2	321,6	338,6
IRSZ 1028 becs. vételár	119,65	125,9	244,75	305,65	290,5	305,85
IRSZ 1028 kötési eFt/m^2	108,5	121	195,8	293,1	259,4	273,1
IRSZ 1029 irányár eFt/m^2	132,9	132,9	320,1	338,2	363,4	347
IRSZ 1029 becs. vételár	143,2	138,25	275,05	329	345,4	329,8
IRSZ1029 kötési eFt/m^2	153,5	143,6	230	319,8	327,4	312,6
IRSZ 1021 irányár eFt/m^2	163	163	336,8	418,9	403	404,5
IRSZ 1021 becs. vételár	155,2	166,7	279,25	351,1	358,9	360,25
IRSZ 1021kötési eFt/m^2	147,4	170,4	221,7	283,3	314,8	316
IRSZ 1121 irányár eFt/m^2	152,6	152,6	347,4	407,3	413,1	394,6
IRSZ 1121 becs. vételár	143	172,8	282,5	351,2	371,8	355,15
IRSZ 1121 kötési eFt/m^2	133,4	193	217,6	295,1	330,5	315,7

Magyarországon a tényleges vételárak kínálati piac esetén az irányárak és az úgynevezett kötési árak (illetékhivatali négyzetméterárak) közé esnek a valóságban.

Megjegyzés:

A fajlagos árak értelmezése:

- Irányár: Amiért a lakóingatlant eladásra kínálják [eFt/m²]
- Vételár: Amiért ténylegesen elkel a meghirdetett lakóingatlan [eFt/m²]
- Kötési ár: Amit az adásvételi szerződésbe beleírnak [eFt/m²]

A prognosztizált árviszony index

Mivel három év átlagában ismerjük a mértékadó területen (IRSZ) uralkodó kötési árakat, illetve az irányárakat, illetve ezek hányadosait (irányár / kötési ár) így ezeknek az átlagát kiszámoltuk. A három év átlagára vonatkoztatott (1998-2000) TILK árviszony index 1,41-ra adódik. Ennek segítségével prognosztizáljuk a 2002, illetve 2003. év fajlagos kötési árait.

TILK féle árviszony tétel:
A magyar lakóingatlan-piacon az alábbi fogalmakat kell megkülönböztetnünk:

o I: irányár (a lakóingatlan eladó által megjelölt ára) eFt

o K: kötési ár (az adásvételi szerződésbe beírt vételár, az adózás alapja) eFt

o V: vételár, eladási ár (a tényleges pénzösszeg, amiért az ingatlan elkelt) eFt

o I: árviszony index I/K

Ezekkel:

o Ha I/K  1  I  K kínálati piacról beszélünk és I  V  K

o Ha I/K  1  I  K keresleti piacról beszélünk és I  V  K

A vételár az esetek döntő hányadában az irányár és a kötési ár közé esik.

A fajlagos alapérték és az ingatlanpiaci árcentrum

Az ingatlanpiaci árcentrumon a kötési ár és az irányár átlagok közötti értékintervallumot értjük. A hitelbiztosítéki érték számítása a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet:(a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről , továbbiakban: Rendelet) alapján kell történjen. A Rendeletben szereplő alaphalmaz értelmezésünkben azonos az ingatlan-online adattáraiban fellelhető irányárak mögött álló ajánlatokkal, illetve a KSH-ImmoPress Ingatlanadattár 1998-2001 kiadvány statisztikái mögött álló konkrét adásvételek adataival egy konkrét időszakban és irányítószámmal jellemzett területre nézve.

Egy-egy irsz alatti térségre és időszakban a fentiek alapján értelmezhető az ingatlanpiaci árcentrum:

Irányár átlag eFt/m²

Prognosztizált kötési ár átlag eFt/m²

Fajlagos alapérték = (I + P) /2

A Rendelet szerinti az alaphalmazon értelmezett fajlagos alapértéket az Irányár és a Prognosztizált kötési ár számtani átlagának definiáljuk. A fajlagos alapértéket tekintjük az átlagos fajlagos vételárnak. Azaz az értékesíthetőséget erre nézve kell vizsgálni.

3.3.5. A környező települések és azok lakásai lakóingatlan piaca

Konkurens településeknek Telki viszonylatában, illetve lakóparkok, amelyek a világhálón megjelentek:

Üröm,

2096 Üröm

Péterhegyi Revitál Lakópark http://www.revital.hu/?sp=urom ;

A REVITAL Rt. projektcége, a GOLDMARK Kft. beruházásában lakópark épül összesen kb. 50 lakással Üröm 1148 hrsz-ú telkén. A GOLDMARK Kft. lakóparkja az erdő és csak a völgy lakóházait kiszolgáló, átmenő forgalom nélküli út között fekszik.

2083 Solymár

2094 Nagykovácsi,

2074 Perbál,

2073 Tök,

2093 Budajenő,

2072 Zsámbék,

2053 Herceghalom,

2071 Páty,

2092 Budakeszi,

Barackos Lakópark http://www.immo-bill.hu/barack.htm ;

A lakóparkban összesen 130 lakás, ezen belül társasházi-, ikerházi és családi ház épül. 2003-ig 81 db lakás került átadásra és értékesítésre.

Tavasz Lakópark http://www.xxlinvest.hu/tavasz/tavasz.html

számítanak.

Forrás: www.lakopark.lap.hu

3.3.6. Lakóingatlan (használt és új) irányárak szórása a Zsámbéki medencében

3.3.7. Lakóingatlan (használ és új) alapterület szórása a Zsámbéki medencében

3.3.8. Az új lakások alapterület eloszlása m2-ben a Zsámbéki medencében

( Forrás: www.ingatlan-online.com )

3.3.9. Az új lakások négyzetméterárainak a szórása a Zsámbéki medencében

( Forrás: www.ingatlan-online.com )

3.3.10. Telki lakóingatlan irányárviszonyai

Figyelem! Az adatok a hirdetésszolgáltatóktól és az ingatlanközvetítő irodáktól származnak és a kínálati árakat mutatják.

Forrás: www.ingatlan-online.com : Telki, építmények statisztikája közterületek szerint lekérdezve. Időszak: 0 - 360 nap

Utca	Db	Átlag eFt/m^2	Min. eFt/m^2	Max eFt/m^2
Utca név nélkül	134	235	79	656
Galagonya utca	2	317	297	338
Gábor Áron út	2	258	253	263
Juhar utca	3	381	265	469
Napsugár út	1	380	380	380
Orgona utca	1	238	238	238
Repkény utca	1	603	603	603
Ófalu	14	335	250	382

3.3.11. Építési költségek, engedélyek és hitelek alakulása

Forrás: HUNGINVEST Mérnöki Iroda, Építőipari Költségbecslési Segédlet

1087 Budapest, Kerepesi út 27/a. Petro Kálmán ügyvezető igazgató

Kiadó: Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Budapest 1999

Kapható: Építésügyi Tájékoztatási Központ Bemutatóterem,

1074 Budapest, Hársfa u. 21. Tel: 351-038/107; Fax: 342-7337

Forrás: http://193.6.238.67/lakas/lakasugy10.htm

Forrás: http://193.6.238.67/lakas/lakasugy6.htm
3.3.12. Budapesti lakóingatlanok kínálati árviszonyai

Az értékesítés elsődleges célcsoportját a Budán élő és dolgozó 30-40 éves kisgyermeket nevelő korosztály mutatkozik, akik már rendelkeznek egy lakással, ám családi házra, sorházra vágynak a gyermeknevelés minősége érdekében. Az életmódváltáshoz viszont forgalomképes ingatlannal kell rendelkezzenek, hogy a 15 millióra csökkentett lakásvásárlási hitellel ezt az életminőséget el tudják érni.

Miután a Zsámbéki medencében építendő lakóingatlanok leendő vevőinek döntő hányada Budapestről várható, nem mellékes a budapesti lakóingatlan-árviszonyok áttekintése.

Adatbanki szolgáltatásaink ( Lásd: www.ingatlan-online.com/adatbanki.htm ) segítségével elkészítettük Budapest egészére nézve az építési telkek kínálata négyzetméter árainak változásait kimutató táblázatot és diagrammot.

3.3.13.Telekárak változása Budapesten

A táblázatban jól nyomon követhető, hogy az építési telkek átlagos kínálati árai 2000. évtől viszonylag egyenletesen emelkedtek 14 eFt/m2 kínálati négyzetméterártól 51 eFt/m2 –ig. Ebben az időszakban a kínálati árnövekedés 364 %-os volt. Itt volt tehát az építési telekárrobbanás! Ennek okaként az jelölhető meg, hogy az azt megelőző lakásár robbanás (1991-2000) valamint lakáshoz jutásra tett kormányzati intézkedések ebben az időszakban fellendítették a lakásépítést, a lakóparkok építését és miután Budapesten nagyon kevés az építési telek, így a telkek tulajdonosai a nagyfokú kereslet miatt „szinte egekig” emelték a kínálati árakat.

Ez egy természetes piaci mechanizmus, tehát ha nő a kereslet és az áruból kevés van, úgy a vásárlók egymásnak fölé ígérnek. Ez a növekedési szakasz viszont 2002. évvel megtorpant és 2003 évre 9 %-al csökkent.

Ebben már benne lehet a kormányzat azon intézkedése, hogy csökkentette az igénybe vehető hitelek felső határát. Nem az építési kedv csökkent, hanem az anyagi lehetőségek. Szűkül a piac. Ez felértékelheti a Budapest környezetében épülő lakóingatlanok kapósságát, ha azok árban versenyképesek, azaz azokat érzékelhetően alacsonyabb áron kínálják a budapestieknél.

3.3.14. Kínálati lakásárak Budapesten

A lakóingatlanok kínálati négyzetméterárai 2001 illetve 2002 időszakában stagnáltak, viszont 2002. III. negyedévéről 2003. III. negyedévére 9 %-al emelkedtek. Sárgával a négyzetméter (irány)árak maximumát, kékkel az átlagát, pinkkel a minimumát jelöltük. A piros vonal az átlagra ültetett trendfüggvényt mutatja. Ezek szerint az árak mérsékelten emelkednek.

Összegezve: Lehetőség mutatkozik Budapest, Nyugati térségéhez közel fekvő – jó közlekedéssel rendelkező - településeken a budapestinél olcsóbb, nagyobb alapterületű kertkapcsolattal rendelkező sorházak, lakóparkok értékesítésére, ugyanis azok a régi lakás eladásából származó vételárral, illetve a 15 millióra csökkentett hitelkerettel még elérhetőnek mutatkoznak.

3.3.15. Értékesítési célcsoportok

• Elsődleges célcsoportnak a tehermentes budapesti lakással és kisgyermekkel rendelkező, Budán élő és dolgozó családok tekinthetők, a 30 – 40 év életkor közötti korosztály.

• Célcsoportnak tekinthetők továbbá azok is, akik a vidéki nagyvárosokból Budapestre igyekeznek, a jobb megélhetés érdekében és ott forgalomképes lakásokkal rendelkeznek.

3.3.16. Az értékesítést támogató hálózat

Az értékesítésben jelentős szerepet vállalhat az Ingatlanliga (lásd: www.ingatlanliga.hu ) jelenleg 85 ingatlanirodából, rezidensekből álló országos hálózat.

Budapest, 2003-12-14

Tilk László Géza

Ügyvezető

HUNINFOR Kft.

www.ingatlan-online.com

www.ingatlanpiaci.info

www.ingatlanliga.hu