ingatlanközvetítőknek
és értékelőknek
2.
Piacismeret és regresszió analízis
Tartalom:
1. Az
EVS 2003 metodikája szerinti többváltozós regressziós analízis
2. A
magyarországi sajátosságok
2.2. Az
ingatlanügyletek lebonyolításában való piaci részvétel
2.3.
A lakóingatlan piaci ajánlatok alakulása
2.4.
A Magyarországi lakóingatlan-piac regressziós analízisének alapjai és helyzete
4.1.
ingatlan-online adatbanki szolgáltatás.
4.1.1.1.
Lista lekérdezés utcára
4.1.1.2.
Lista lekérdezés irányítószámra
4.1.2.
Statisztikák lekérdezése
4.1.3. Irányár tanúsítvány lekérdezése
4.1.4. Illetékhivatali adatok lekérdezése
4.1.4.1.
Illetékhivatali statisztikai átlagok lekérdezése
4.1.4.2.
Illetékhivatali statisztikai átlagok lekérdezése utcára
4.1.4.5.
Forgalmiérték Tanúsítvány lekérdezése.
4.1.4.6.
Irányárjelző lekérdezése
4.2.
ingatlan-map adatbanki szolgáltatás
4.2.1.
Előzmények, a lakóingatlan értéktérképek
4.2.1.1.
Első generációs lakóingatlan értéktérkép, „árpotenciál demonstrátor”
4.2.1.2.
Második generációs értéktérképek, városrészekre lokalizálva
4.2.1.3.
Harmadik generációs értéktérkép, irányítószám körzetre lokalizálva
4.2.2. ingatlan-map adatbanki szolgáltatás
4.2.2.3.
Keresés irányítószámra
4.2.2.4.
Utcacsoport lokalizálás
4.2.2.5.
Négyzetméter(irány)ár-változás diagramm készítése irányítószámmal jellemzett
térségre
4.2.2.6.
Utca szerinti négyzetméter(irány)árak elemzése
4.2.2.7.
Konkrét ajánlatok adatainak megtekintése utcán belül
5.
Példatár: Regresszió analízis alkalmazására
5.1.
Lakóingatlan-értékelés támogatása
5.2.
Kontrol eszköz ingatlanértékelők számára
5.3.
Kontrol eszköz ingatlanértékelések felülvizsgálatára
5.4.
Ingatlanközvetítők alkuszi funkciójának támogatása
5.5.
Banki forgalmi értékelés kontrol
5.6.
Piaci ingatlan árelemzésekhez, a regresszió analízis eszközeként
A többváltozós
regressziós analízis
A1.35
Sokféle matematikai és kvalitatív módszer létezik, amit az
értékelésnél fel lehet használni. Az
összetett regressziós analízist világszerte széles körben használják különféle
piaci adatok kiszámítására, és ezen kívül a piaci érték becslésénél is
alkalmazzák. A módszer használatának az az alapfeltétele, hogy legyen
elegendő számú hasonlítható ügylet. Ezzel az analízissel több másik változó
segítségével előre megmondhatjuk egy adott változó értékét. Ha a piaci értéket
akarjuk felbecsülni, az alapfeltevés az, hogy a piaci érték (MV) számos érték
meghatározó fizikai és gazdasági faktor függvénye (x1,x2,…,xn):
MV = f(x1,x2,x3…,xn)
A1.36
A legegyszerűbb esetben a többváltozós regresszió például a
következő elsőfokú egyenlettel írható le:
MV = a +
b1x1 + b2x2 + b3x3
+…+ bnxn + e
ahol:
MV = piaci érték
(függő változó)
a = állandó
b = együtthatók
x = érték
meghatározó tényezők (független változók)
e = a független változók által meg nem magyarázott fennmaradó eltérés.
Másféle függvényeket is lehet alkotni, köztük például olyat is,
amikor a független és a függő változó között nem lineáris vagy nem elsőfokú
kapcsolat áll fenn. A modellalkotásnál a becslőnek arra kell különösen
ügyelnie, hogy az többváltozós regressziós analízis alapfeltevéseinek ne
mondjon ellent, és épp ezért az értékelőnek teljesen tisztában kell lennie az
általa választott módszer vonatkozó
feltevéseivel.
A1.37
A Függelék végén az 1-es számú példánál találunk mintát arra, hogy
hogyan kell ezt az eljárást alkalmazni.
PÉLDA
Az értékbecslőnek ki kell számolnia egy jó
helyen lévő családi ház piaci értékét. Nincsenek közvetlenül összehasonlítható
ingatlanokra vonatkozó adatok, de megvan 15 ház ára különböző helyeken,
amelyeket 1999-ben értékesítettek. Az értékbecslési dátum: 2000. január 1.
Kikalkulálták minden egyes ingatlan nettó pótlási költségeit is, ez is
rendelkezésre áll az értékelőnél. (DRC)
|
|
DRC |
PRC |
|
1 |
150 |
185 |
|
2 |
210 |
215 |
|
3 |
300 |
200 |
|
4 |
350 |
350 |
|
5 |
410 |
260 |
|
6 |
460 |
330 |
|
7 |
480 |
395 |
|
8 |
505 |
330 |
|
9 |
520 |
430 |
|
10 |
550 |
315 |
|
11 |
610 |
345 |
|
12 |
630 |
415 |
|
13 |
680 |
510 |
|
14 |
790 |
470 |
|
15 |
850 |
515 |
Az eladási árakat (PRC) és a DRC-t 1000
euróban fejeztük ki. Az év hónapjait a metrikus skálára igazították át. A
következő lépés kapcsolatot találni a
DRC és a PRC között. Tehát az adatokat
grafikonon jelentetjük meg.


A pontok tendenciája pozitív kapcsolatot mutat
az Y-tengelyen (PRC és MV). Az látszik,
hogy a DRC és az MV közötti elhajlást nem korrigálhatja egy állandó
faktor. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az Y-tengelyről a nulla pontból
indulna a kapcsolati egyenes.
Az adatokat számítógépbe táplálják (ez olyan
zsebszámítógéppel is lehetséges, amelyben van statisztika-funkció), az eredmény
a következő egyenlet:
(1)
MV = 111 + 0.48 DRC
A kapcsolati egyenes meredeksége
pozitív(+0.48) és az eltérés is pozitív az Y-tengelyen (111). A fenti ábrán
lévő vonal a DRC és az MV közötti kapcsolatot mutatja. A számítás a kapcsolati
egyenes és a pontok közötti eltérést minimálta.
|
|
DRC |
PRC |
MV1 |
PRC MV1 |
|
1 |
150 |
185 |
183 |
1.01 |
|
2 |
210 |
215 |
212 |
1.01 |
|
3 |
300 |
200 |
255 |
0.78 |
|
4 |
350 |
350 |
279 |
1.25 |
|
5 |
410 |
260 |
308 |
0.48 |
|
6 |
460 |
330 |
332 |
0.99 |
|
7 |
480 |
395 |
342 |
1.16 |
|
8 |
505 |
330 |
354 |
0.93 |
|
9 |
520 |
430 |
361 |
1.19 |
|
10 |
550 |
315 |
375 |
0.84 |
|
11 |
610 |
345 |
404 |
0.85 |
|
12 |
630 |
415 |
414 |
1.00 |
|
13 |
680 |
510 |
438 |
1.17 |
|
14 |
790 |
470 |
490 |
0.96 |
|
15 |
850 |
515 |
519 |
0.99 |
Az r2 – a regressziós együttható, a kapcsolat
erősségének kifejezésére – meglehetősen magas, de nem tökéletes kapcsolati
fokot mutat: 0.80.
Az MV1 az előre jelzett PRC, mivel a DRC az
alábbi egyenletet követi:
A PRC/MV1 kvóciens mutatja az
eltérést az ár és az előre jelzett piaci érték között, összehasonlítva
1.00-val.Néhány előrejelzés nagyon jó (1, 2 , 6, 12 és 15-ös számú, míg mások
nagyobb mértékben különböznek (3, 4, 9 és 13-as számú). Mivel tudjuk, hogy nem
csak a DRC van nagy befolyással az MV-re, hanem a hely is, szükséges különböző
házak helyét bevenni a számításokba. Bár lehetséges lett volna a helyek minőségét
tükrözni az által, hogy négyzetméterre igazítjuk az árat, az alkalmazott
megoldás pontskálát adni: 1-est a legjobb fekvésre egészen 5-ösig a legrosszabb
fekvésre.
Az adatokat számítógépbe táplálták (ez csak
egy speciális statisztikai és PC programmal lehetséges), az eredmény pedig a
következő egyenlet:
(2) MV2 = 212 +
0.487 DRC - 35.7 LOC
Ezen alkalommal az r2, amely legjobb esetben
1.0 lehet, 0.80 helyett 0.97 az első próbálkozásra. A PRC és előre jelezett
száma (MV) kevésbé tér el, mint előtte. Csak a 2-es és 3-as számú adatok
mutatnak 10%-nál nagyobb különbségeket. Az eltérés nagyon kicsi, és a
felbecsülendő ingatlanra vonatkozó adatokat be lehet helyettesíteni a (2)-es
formulába, hogy megtaláljuk ennek a háznak a piaci értékét.
|
|
DRC |
LOC |
PRC |
MV2 |
PRC MV2 |
|
1 |
150 |
3 |
185 |
178 |
1.04 |
|
2 |
210 |
2 |
215 |
243 |
0.88 |
|
3 |
300 |
5 |
200 |
180 |
1.11 |
|
4 |
350 |
1 |
350 |
347 |
1.01 |
|
5 |
410 |
4 |
260 |
269 |
0.97 |
|
6 |
460 |
3 |
330 |
329 |
1.00 |
|
7 |
480 |
2 |
395 |
375 |
1.05 |
|
8 |
505 |
3 |
330 |
351 |
0.94 |
|
9 |
520 |
1 |
430 |
430 |
1.00 |
|
10 |
550 |
5 |
315 |
302 |
1.04 |
|
11 |
610 |
4 |
345 |
367 |
0.94 |
|
12 |
630 |
3 |
415 |
412 |
1.01 |
|
13 |
680 |
2 |
510 |
472 |
1.08 |
|
14 |
790 |
3 |
470 |
490 |
0.96 |
|
15 |
850 |
3 |
515 |
519 |
0.99 |
Az adatokat 1999-es evidenciákból
származtatták, míg ezt az ingatlant 2000 januárjában kell értékelni. Mivel úgy tűnik,
hogy a lakóingatlanok árai egy kicsit megemelkedtek, szükséges tesztelni az
eltelt idő hatását. Az 1999-es eladás hónapjait átírták a metrikus skálára, és
ezeket, (TIME), számítógépbe táplálták együtt a PRC-vel, LOC-kal és DRC-vel. Az
eredmény tökéletes, és a következő egyenlethez vezet:
(3) MV3 = -5715 +
0.495 DRC – 37.5 LOC
+ 59.6 TIME
Ezen alkalommal az r2 eléri a 0.99-et és ez
nagyon magas fokú összefüggésre utal, a gyakorlatban ilyen tökéletes eredményt ritkán érnek el.
|
|
DRC |
LOC |
TIME |
PRC |
MV3 |
PPRC MV3 |
|
1 |
150 |
3 |
99.9 |
185 |
198 |
0.93 |
|
2 |
210 |
2 |
99.1 |
215 |
218 |
0..99 |
|
3 |
300 |
5 |
99.9 |
200 |
197 |
1.01 |
|
4 |
350 |
1 |
99.5 |
350 |
348 |
1.01 |
|
5 |
410 |
4 |
99.2 |
260 |
248 |
1.05 |
|
6 |
460 |
3 |
99.5 |
330 |
328 |
1.01 |
|
7 |
480 |
2 |
99.7 |
395 |
387 |
1.02 |
|
8 |
505 |
3 |
99.4 |
330 |
344 |
0.96 |
|
9 |
520 |
1 |
99.5 |
430 |
432 |
0.99 |
|
10 |
550 |
5 |
99.7 |
315 |
309 |
1.02 |
|
11 |
610 |
4 |
99.3 |
345 |
353 |
0.98 |
|
12 |
630 |
3 |
99.4 |
415 |
406 |
1.02 |
|
13 |
680 |
2 |
99.8 |
510 |
492 |
1.04 |
|
14 |
790 |
3 |
99.3 |
470 |
479 |
0.98 |
|
15 |
850 |
3 |
99.6 |
515 |
527 |
0.98 |
15-ből 11 ingatlan esetében a PRC és
előrejelzése közötti különbség, az MV3, 2% vagy annál is kevesebb.
Tehát úgy tűnik, hogy nincsenek nagy
eltérések. Még azokban az esetekben sem, ahol a PRC és az MV kvóciense egy
eladáson belül 20%-os eltérést mutat az 1,8-tól, ellenőrzést kell végezni annak
tisztázására, hogy van-e valamilyen oka ennek az eltérésnek. Ez lehet, például,
egy kényszereladás nagyon alacsony áron, vagy, magas ár esetén, ez lehet az az
ár, amelyet egy olyan szomszéd fizet, akinek speciális érdekeltsége van.
Ha az eltérés ilyen okát azonosítjuk, akkor az adott eladás
adatát ki kell venni, és egy új átlagot és jobb r2-et kell kikalkulálni. Ha ok
nem azonosítható, akkor ennek az eladásnak a mintában kell maradnia, és el kell
fogadni a rosszabb r2-et.
Az értékelendő ingatlan adatait behelyezzük a (3)-as
egyenletbe és a következő eredményt kapjuk:
MV3= -5715
+ 0.4955x500 –
37.5x1 + 59.6x100.1
(Ha a 99 az 1999-es évet helyettesíti, akkor a 100-at a
2000-es évre kell alkalmazni – akkor 2000.januárját az 100.1-ként jelöljük a
metrikus skála szerint).
Az MV 2000.januárjában 460 000 Euro (vagy pontosabban 460.96 ezer
Euro).
Most végül szükség van arra, hogy megnézzük,
van-e mégis másik becslési mód, amely alátámasztaná ezt az eredményt, és/vagy
hogy ez az eredmény összhangban van –e az értékbecslő tapasztalatával az ezen
piacon lévő árakkal kapcsolatban? Az értékbecslőknek óvakodniuk kell attól,
hogy ő magukat is „komputerizálják”, és észben kell tartaniuk, hogy a
fentiekhez hasonló formulákat csak olyan ingatlanokra lehet alkalmazni, amelyek
adatai hasonlóak a példában felsoroltakéhoz, amelyekből a formulát
származtatták. Ha egy a fentiekhez hasonló ingatlan 1995-ös piaci értékét
kellene megtalálni, nem lenne megfelelő a fenti formulát alkalmazni, mivel az
adatot 1999-es evidenciából származtatták. Rövid távú következtetés (pl.:
1999-től 2000. januárjáig, elfogadható, de 1995-re már nem lenne az.
Fontos
biztosítani azt, hogy ugyanazokat a vezérelveket alkalmazzák a DRC
kiszámítására, mint amelyeket használtak azon hasonló ingatlanokhoz kapcsolódó
számításokhoz, amelyek a formulához vezettek. Akár egyetért a speciális
módszerrel az értékbecslő
![]() |
Magyarországon
a lakóingatlanok tulajdonának a szerkezete jelentősen eltér Nagy Britannia,
avagy az európai átlagtól. Ennek a hazai lakóingatlan-privatizáció
áll a hátterében.
Tekintsük a
tulajdonosi szerkezetet Európában és Magyarországon.
|
Ország |
Tulajdonos által
lakott |
Magán-bérlet |
Szociális bérlakás |
Bérelt lakások
összesen |
|
Németország |
43 |
48 |
9 |
57 |
|
Hollandia |
52 |
12 |
36 |
48 |
|
Lengyelország |
54 |
.. |
.. |
46 |
|
Dánia |
51 |
26 |
19 |
45 |
|
Ausztria |
56 |
22 |
19 |
41 |
|
Franciaország |
54 |
20 |
18 |
38 |
|
Svédország/a |
43 |
16 |
22 |
38 |
|
Luxemburg/a |
67 |
31 |
2 |
33 |
|
Egyesült Királyság |
69 |
11 |
20 |
31 |
|
Olaszország/a |
67 |
25 |
6 |
31 |
|
Csehország |
49 |
7 |
24 |
31 |
|
Finnország |
60 |
15 |
15 |
30 |
|
Portugália |
64 |
25 |
3 |
28 |
|
Görögország/a |
70 |
26 |
0 |
26 |
|
Belgium |
74 |
16 |
7 |
23 |
|
Írország |
79 |
11 |
9 |
20 |
|
Spanyolország |
82 |
11 |
2 |
13 |
|
Szlovénia |
88 |
.. |
.. |
12 |
|
Szlovákia |
78 |
.. |
.. |
5 |
|
Magyarország |
92 |
3 |
5 |
8 |
|
/a 1995 |
|
|
|
|
|
Forrás: European housing statistics (Ministry of the
Enviroment Finland) 2001Global tenant 2001 |
||||
A
tulajdonosi szerkezet meghatározó a lakóingatlanok piacára, annak forgalmára.
Ma Magyarországon többen forszírozzák a bérlakás állomány növelését a
társadalmi mobilitás, így a munkaerőpiac mozgékonysága érdekében.
A tulajdoni szerkezet dönti el
többek között azt is, hogy mennyi
- kiadó, illetve
- eladó
lakóingatlan kerül a piacra és ezeknek
mi az aránya.
Tekintsük az OriGo
- kiadó (bérbe adó)
- eladó
ingatlanügylet
kategóriákra, 2000. év. IV. negyedévétől 2003. év III. negyedévéig.
Figyelem!
Az OriGo adatbank kínálati ajánlatai naponta változtak az elmúlt időszakban. A
Magyar
|
Megnevezés |
Minta db |
Kiadó |
Arány % |
|
2000. év.
IV. negyedév |
4249 |
1261 |
29,677571 |
|
2001. év.
I. negyedév |
5024 |
1426 |
28,383758 |
|
2001. év
II. negyedév |
6198 |
1444 |
23,297838 |
|
2001. év
III. negyedév |
6132 |
1395 |
22,749511 |
|
2001. év
IV. negyedév |
4671 |
240 |
5,1380861 |
|
2002. év
I. negyedév |
4125 |
991 |
24,024242 |
|
2002. év
II. negyedév |
4599 |
999 |
21,722114 |
|
2002. év
III. negyedév |
5923 |
1726 |
29,140638 |
|
2002. év
IV. negyedév |
4119 |
1303 |
31,633892 |
|
2003. év
I. negyedév |
3501 |
1211 |
34,590117 |
|
2003. év
II. negyedév |
3727 |
1276 |
34,236651 |
|
2003. év
III. negyedév |
3171 |
1155 |
36,423841 |
A fenti táblázat
az OriGo adatbank – minták szerinti – lakáskínálatának alakulását mutatja
Budapestre.

A fenti diagrammból az látható – különösen a trendfüggvény alapján – hogy 2000. évtől csökken a lakásajánlatok száma az egyes mintákban. Itt és most a lehetséges okokat nem boncolgatjuk.
A lakóingatlan piaci ajánlatok – ezen belül a lakások - két fő csoportra oszthatók, úgymint kiadó és eladó. Az egyes mintákban, a kiadó lakások számát elosztottuk a kiadó és eladó lakások összegével. Ezzel kaptuk meg annak arányát a lakáspiacra (!) nézve.
|
Megnevezés |
Arány % |
|
2000. év.
IV. negyedév |
29,68 |
|
2001. év.
I. negyedév |
28,38 |
|
2001. év
II. negyedév |
23,30 |
|
2001. év
III. negyedév |
22,75 |
|
2001. év
IV. negyedév |
5,13 |
|
2002. év
I. negyedév |
24,02 |
|
2002. év
II. negyedév |
21,72 |
|
2002. év
III. negyedév |
29,14 |
|
2002. év
IV. negyedév |
31,63 |
|
2003. év
I. negyedév |
34,59 |
|
2003. év
II. negyedév |
34,24 |
|
2003. év
III. negyedév |
36,42 |

A fenti diagrammból – ezen belül a trendfüggvényből - az látszik a minták alapján, hogy a kiadó lakások aránya fokozatosan növekszik. A 2001. év IV. negyedévi ugrás, valószínű a programváltás hatása, így attól el kell tekinteni. A lényeg az, hogy a lakáspiacon a kiadó lakások aránya a minták alapján 20 %-tól 35 %-ig növekedett az elmúlt három évben.
Kontrollként 2004.
január 3.-i állapotban megvizsgáltuk az
Itt a kiadó lakások száma: 1045 bd-ra
Az eladó lakások száma: 2737-re adódott.
Ezzel a lakáskínálat – az adatbázis tükrében – 1045 + 2737
= 3782 darabra adódott Budapesten. Ezzel a kiadó lakások aránya 1045 / 3782 =
0,276-ra adódott, azaz 27,76 %-ra,
ami egybevág az OriGo adatbanknál tapasztaltakkal, ami azt jeleti, hogy a
budapesti lakáspiacon a kínálati darabszámra nézve a kiadó lakások mintegy 30
%-át képezik a lakáspiaci kínálatnak. (Figyelem! Itt az
Megállapíthatjuk,
ahhoz képest tehát, hogy a bérlakás arány 8 %-os Magyarországon a
lakóingatlanokra nézve, a kiadó lakások arányszáma a lakóingatlan piacon
egyáltalán nem elhanyagolható, a maga 30 %-os ajánlati jelenlétével.
A fenti jelenségek
bemutatásával azt kívántuk érzékeltetni, hogy a hazai lakáspiaci viszonyok
lényegesen eltérnek az európai viszonyoktól, többek között azzal, hogy a
lakásbérlet kisebb szerepet játszik, arról nem is szólva, hogy a hazai adó – és
jövedelmi viszonyok hatásaként alapvetően a szürke-gazdaságba sorolható.
Többek között ezt ismerte fel a kormányzat akkor, amikor a
bérlakások ÁFÁ-jához hozzányúlt 2003. év végén.
A másik lényeges eltérés az európai ingatlanpiacokhoz, az
ingatlanközvetítők ingatlanügyletekben való részvétele. Magyarországon ugyanis
az 1980-as évek végétől folyamatosan piacra léptek a regionális hirdetési
lapok, melyek igen komoly hirdetéssűrűséget értek el az ingatlanpiacon is, az
ajánlatok közzétételére ( azaz az ingatlaneladások és bérbeadások hirdetése)
területén.
Ez azzal járt, hogy az 1990-es évek elejétől kialakuló ingatlanközvetítői
szakma piacot vesztett az ajánlatok közzétételében. Durva becsléssel átlagosan 10 lakáseladó
illetve lakást kiadó közül 9 a hirdetésfelvevő helyre (irodába) megy és csak
egy megy az ingatlanirodába.
Ez azt jelenti, hogy az ingatlanközvetítő irodáknak a
lakáspiac mintegy 10-15 %-ára van csak rálátása, ugyanis azok az ügyfelek, akik
hirdetés után találnak egymásra, már nem az ingatlanirodába, hanem a
közjegyzői, avagy az ügyvédi irodában folytatják az ügylet lebonyolítását. Ez azzal jár, hogy az ingatlanközvetítők
szolgáltatta adatokra épülő adatbázisok önmagukban alkalmatlanok a regresszió
analízis alapjául szolgáló adatbázisok előállításra.
A helyzet pedig – sokak reményei ellenére – tartósan nem
fog javulni az elkövetkező 5-10 évben.
Ennek legfőbb oka az, hogy az
országos –és regionális hirdetésszolgáltatók által nyújtott
hirdetésszolgáltatás, nagyságrendileg hatékonyabb az ingatlanközvetítői adatbankoknál,
illetve az, hogy az ingatlaniroda, nem jegyezheti ellen az adásvételi
szerződést. Az ingatlanközvetítői szakmát tehát – a nyugati viszonyokra nézve –
erősen szorongatják a nagy tőkeerővel rendelkező hirdetésszolgáltatók, a
közjegyzők és az ügyvédek piaci érdekei (ellenjegyzés). Ezt a tényt többek között az is alátámasztja,
hogy a piacvezető ingatlanközvetítői adatbank az OriGo budapesti
lakásajánlatainak nagyságrendje az utóbbi három évben – amint azt a
trendfüggvény is jól mutatja – folyamatosan csökken, a vidéki térnyerés pedig
várat magára.
Ez feltehetően egybe esik azzal
a ténnyel is, miszerint az Internet penetráció az elmúlt három évben 5 %-ról 18
%-ra növekedett, így az újan piacra lépő – és a vidéki ingatlanközvetítők
egyszerűen az ingyenes ingatlan-adatbanki szolgáltatásokat veszik igénybe az
Interneten, amelyek száma ma már 20 felett van és egyre jobb szolgáltatásokat
nyújtanak. Kialakultak - és ami a legfontosabb működnek - továbbá az ingyenes
ingatlanszakmai levelezőlisták, amelyek a hirdetési költségcsökkentésre adnak
lehetőséget, továbbá egyre növekszik az ingatlanközvetítéssel foglalkozók
száma, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre kevesebb bevétel jut egy-egy
irodára. Ez igen
lényeges eltérés, például a Francia ingatlanirodák 55 %-os piaci részesedése,
avagy az USA ingatlanirodák 95 %-os, avagy a Britt 60-80 %-os piaci
részesedéshez viszonyítva.
Ahhoz tehát, hogy a piaci viszonyokat nyomon tudjuk
követni, ki kellett alakítani erre a sajátos helyzetre egy megfelelő eszközt,
ez pedig az ingatlanpiaci monitoring, amely a hirdetési lapokban megjelenő – összehasonlítható - kínálati
ajánlatokat gyűjti és teszi áttekinthetővé.
Az ingatlanpiaci monitoring eredményeként Budapest
lakóingatlan piaca (telek, ház, lakás) 1996.01.01-től áttekinthető, mintegy 35
%-os fedettséggel, ami azt jelenti, hogy a hirdetésekben megjelent ajánlatoknak
mintegy 35 %-a bekerült az adatbázisokba.
(Az OriGo

A fenti
diagramm a TERINFO

A fenti diagramm a budapesti telekingatlan kínálat
alakulását mutatja 1996 – 2003 évek közötti időszakra, a monitoring tükrében.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a monitoring lassan két
éve nem tartalmaz IX. kerületi építési telket, azaz a IX. kerületben nem
jellemző az építési telkek piacra vitele!
A TERINFO
Egy-egy régió
lakóingatlan piacának a nyomon követése Magyarországon az ingatlanpiaci
monitoringgal lehetséges. Miután a budapesti ingatlanpiaci-monitoring
magánvállalkozásban indult, ez korlátot állított a monitoring elterjedése elé,.
Amely az ismeretlenségben és a tőkehiányban testesült meg, ugyan úgy, ahogy más
hazai magánvállalkozásoknál.
Ennek a korlátnak az
elhárítására alakítottuk meg 2003. augusztusában az
Összegezve: Az Lakóingatlan-értékelés támogatása és kontrollja a regresszió
analízis módszerével adatbázisai és a fedettség folyamatosan növekednek.
A Magyar

A
regressziós analízis alapjául megfelelő adatok szolgálhatnak csak. Ezeknek az adatoknak
tényszerűeknek és áttekinthetőknek kell lenni.
Regressziós
analízis ma a lakóingatlan piac eladó lakásaira nézve az ingatlan-online adatbank segítségével
·
Budapestre
8 évre avagy 32 hónapra nézve,
·
Dél-Dunántúl
régió városaira 17 hónapra nézve.
végezhető. Ennek alapját a
-
HUNINFOR
Kft. 633834 rekordos (ajánlatszám)
adatbázisa,
-
a KSH-ImmoPress
-
ingatlan-online, illetve az ingatlan-map adatbanki szolgáltatásai
biztosítják.
A
regresszió analízis alapját a Magyar
Örvendetes
tény, hogy a vidéki adatbázis 2003. év IV. negyedévében már meghaladta
rekordszám (ajánlatok száma) tekintetében a budapestit.
A
regresszió analízis, és ebből fakadóan az ingatlanárak változásának
prognosztizálása eszközeként két adatbanki szolgáltatás került kifejlesztésre
az elmúlt három év során.
Elsőként
az ingatlan-online adatbanki szolgáltatás, majd az ingatlan-map adatbanki
szolgáltatás.
|
|
Az ingatlan-online adatbanki
szolgáltatás a http://www.ingatlan-online.com/online/
címen érhető el. A bejelentkezést követően a megjelenő
ablakba beírjuk azonosítónkat és a jelszavunkat. A belépés gombra
kattintással léphetünk tovább. |
|||||
|
|
A belépéssel a bal oldali panel jelenik
meg. A panelen láthatók az ingatlan-online
adatbanki szolgáltatás egyes funkciói, úgymint: - lista - statisztika - irányár - illetékhivatali adatok - forgalmi érték - irányár jelző készítése. Itt a listázási
funkcióval foglalkozunk. A listázási funkció célja az, hogy -
utcára (maximum háromra) -
irányítószámra ( maximum háromra) listákat készíthessünk, -
építményre (házas-ingatlan, lakás) -
telekre melyekből a konkrét ajánlatok lényegi adatait
megismerhetjük. Figyelem. Az adatbázist védjük, így egy
alkalommal csak 90 napos időintervallumra kérdezhetünk rá és a kiadott lista
rekordszáma is korlátozva lett 200 címre. |
|||||
|
-
utcára -
utcacsoportra -
irányítószámmal
jelzett körzetre Mind a
kínálati ajánlatok, mind pedig az illetékhivatali adatok vizsgálható, más
szóval lokalizálhatók utcára, avagy utcacsoportra. Az utca,
illetve az utcacsoport kiválasztásához egy legördülő menü segít, ugyanúgy,
ahogy a települések kiválasztásánál. A
baloldali panelen láthatjuk, ahogy három egymással párhuzamosan futó utcát
jelöltünk ki. Az utcanév beírása a kiválasztott mezőbe a „+” gomb
megnyomásával történik. Összefoglalva:
Az eddigiekben Budapesten, a XI. kerületben megjelölt három utca, úgymint a
Rahó, a Pannonhalmi és a Dayka Igen ám,
viszont azt is meg kell jelölnünk, hogy vizsgálódásunkat - milyen
ingatlanféleségre (itt úgymint építmény, avagy földterület között
választhatunk), illetve - milyen
időszakban, azaz mely évben és hónapokra nézve kívánjuk lefolytatni. |
Az ingatlanértékeléshez szükséges
alaphalmazt értelmezhetjük: -
utcára -
utcacsoportra -
irányítószámmal jelzett körzetre Mind a kínálati ajánlatok, mind pedig
az illetékhivatali adatok vizsgálható, más szóval lokalizálhatók utcára,
avagy utcacsoportra. Az utca, illetve az utcacsoport
kiválasztásához egy legördülő menü segít, ugyanúgy, ahogy a települések kiválasztásánál. A baloldali panelen láthatjuk, ahogy
három egymással párhuzamosan futó utcát jelöltünk ki. Az utcanév beírása a
kiválasztott mezőbe a „+” gomb megnyomásával történik. Összefoglalva: Az eddigiekben Budapesten,
a XI. kerületben megjelölt három utca, úgymint a Rahó, a Pannonhalmi és a
Dayka |
|||||
|
|
A továbbiakban meg kell jelölnünk, hogy
vizsgálódásunkat - milyen ingatlanféleségre (itt úgymint
építmény, avagy földterület között választhatunk), illetve - milyen időszakban, azaz mely évben és
hónapokra nézve kívánjuk lefolytatni. Amint a baloldali panelen látható, az
ingatlanok közül az Építmény-re vagyunk kíváncsiak, méghozzá a 2002.11.01 illetve a 203.01.28 közötti
időszakra nézve. Itt kell megjegyezzük, hogy az
adatbázisainkat védjük, az úgynevezett „leszívás” ellen. Ez azt jelenti, hogy
a lekérdezés egyfelől -
időintervallumra, másfelől -
rekordszámra korlátozott. Egyszerre 90 napnál nagyobb intervallumra,
avagy 200 darab rekordnál nagyobb állományra lekérdezést nem engedi a
program. A szélesebb idősáv, avagy nagyobb rekordszám az igény, akkor bizony
„pásztázni” kell, azaz idősávonként kell haladni. Ám mi úgy gondoljuk, hogy
egy-egy térségben (utca, utcacsoport, irsz körzet, avagy irsz körzetcsoport)
mintegy 200 rekord, 90 napra elegendő kell legyen. A „Lista lekérdezése” gombra kattintva
jutunk az alábbi listához. A lista a képernyőről lemásolható. Az egér bal
gombja lenyomásával és az egér lefelé mozgatásával a táblázatot
kijelölhetjük, majd a vágólapra másoljuk. A vágólapról viszont akár doc, htm,
avagy xls kiterjesztésű fájlokba illeszthetjük őket. Szoká Így kerülhetjük el azt meglepetést,
hogy az MS EXCEL a pontot tartalmazó cellákban helyet foglaló számokból
dátumot csináljon. |
|||||
|
|
|
|
|
|||
|
Lista a kiválasztott
ingatlanokról
|
A
képernyőn megjelenő táblázatot kijelöljük, majd táblázatkezelőbe ( Itt MS
EXCEL-be) átmásoljuk.
|
Dátum |
Ir. szám |
Település |
ker. |
Közterület |
Közt. jellege |
em. |
Főfunkció |
Telek m2 |
Lakás m2 |
Szoba |
Félszoba |
Irányár (eFt) |
Bérleti díj (eFt) |
Érdeklődni |
|
2002.11.25 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Rahó |
utca |
II. |
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
52 |
2 |
0 |
9000 |
0 |
20
3271476 |
|
2002.11.27 |
1112 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
55 |
0 |
0 |
22000 |
0 |
20
9156919 |
|
2002.12.13 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
3 |
Lakás általános |
0 |
54 |
2 |
0 |
16300 |
0 |
3196820 |
|
2002.12.16 |
1112 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
3 |
Lakás általános |
0 |
54 |
2 |
0 |
16300 |
0 |
3196820 |
|
2002.12.31 |
1112 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
8100 |
145 |
|
|
53000 |
0 |
BUDA-HOLD Vállalkozás Szervezé |
|
2002.12.31 |
1112 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
8100 |
145 |
|
|
51000 |
0 |
LLOYD CONSULTING Kft. |
|
2002.12.31 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
75 |
|
|
0 |
300 |
Wágner és Társa Kft. |
|
2002.12.31 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
134 |
|
|
0 |
500 |
Wágner és Társa Kft. |
|
2002.12.31 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
70 |
|
|
0 |
410 |
G-INVESZT Bt. |
|
2002.12.31 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
74 |
|
|
0 |
300 |
Wágner és Társa Kft. |
|
2002.12.31 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Sorházi lakás |
0 |
500 |
|
|
0 |
2250 |
Fehérház B. Vagyonkezelő és In |
|
2003.01.11 |
1112 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
3 |
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
54 |
2 |
0 |
15600 |
0 |
3196820 |
|
2003.01.14 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
3 |
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
54 |
2 |
0 |
15600 |
0 |
3196820 |
|
2003.01.18 |
1118 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
|
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
143 |
4 |
0 |
43000 |
0 |
3190642 |
|
2003.01.21 |
1112 |
Budapest |
XI. |
Dayka |
utca |
3 |
Lakás/Társasházi öröklakás |
0 |
54 |
2 |
0 |
15600 |
0 |
3196820 |
A
fenti MS EXCEL táblázatban még együtt van az eladási ajánlat és a bérleti
ajánlat. Ezeket már az MS EXCEL táblázatkezelővel választhatjuk szét.
|
|
Amint az a bal oldali panelen
látszik, első lépésként beírjuk, avagy kiválasztjuk a települést. (listázási
funkcióban láttuk ugye, hogy miként lehet használni a segédablakot, ahol
Magyarország valamennyi település megtalálható). Az irányítószám mezőbe
beírjuk azt az irányítószámot, melyeknek ajánlataira kíváncsiak vagyunk.
Összesen három irányítószám beírására van lehetőség. Gyakorlatilag Budapestre
nézve kerületre is kereshetünk ebben a funkcióban, ez ugyanis három
lekérdezést jelent, ugyanis egy-egy kerület maximum kilenc irsz. körzetre
oszlik. Erre akkor van szükség, ha
az ajánlatokra vagyunk kíváncsiak, tehát nem elemzést végzünk. Jelen esetben Budapest XI.
kerületében az 1117, 1118, 1119 irányítószám alatti térség ajánlataira
vagyunk kíváncsiak. Ennek megfelelően ezeket jelöltük meg. Az ajánlatok építmény,
illetve Földterület kategóriákra vannak osztva, így azt is meg kell
jelölnünk, építményre, avagy földterületre keresünk. Most az építményt
jelöltük be. A továbbiakban meg kell
jelölnünk azt az időintervallumot, amelynek a kínálati ajánlataira vagyunk
kíváncsiak. Itt most a 2002.10.10. illetve a 2002.12.06. közötti időszakot
jelöltük meg. Fontos tudnunk, hogy csak 90 napon belüli intervallum jelölhető
meg! A „Lista lekérdezés” gombra kattintva indítjuk a lekérdezést. A lekérdezés eredménye az alábbi
táblázatban látható. |
|||
|
|
A
„Lista lekérdezése” gomb lenyomását követően megjelenik a képernyő ablakban a
lista képe. |
|||
|
|
Az egér bal gombja lenyomásával és lefelé
húzással a táblázatot kijelöljük. Értelemszerűen a bal felső sarokban kezdjük. |
|||
|
|
A kijelölést követően az egér jobb
gombjára kattintva megjelenik egy segédablak, melyben felkínálja magát a
másolás funkció. Ezt elfogadjuk az egér bal gombjára kattintással. Ezzel
táblázatunk a Vágólapra kerül. |
|||
|
|
A Vágólapról a
táblázatot a táblázatkezelőbe
másoljunk. Ezt követően már azt teszünk az adatokkal amit a táblázatkezelő
funkciói engednek. Úgy rendezzük, ahogy kedvünk tartja. Ne feledjük. Az excel
nem szereti a tizedes vessző helyett a pontot. Ha tehát dátum mezővé
alakítaná például az 55.0 értéket, úgy előbb a listázásnál bemutatottan
tegyük a táblázatot MS WORD-ba, ott cseréljük ki a „.” karaktert „,”
karakterre, majd ezt a módosított táblázatot másoljuk át a táblázatkezelőbe. |
|||
|
|
Statisztikákat készíthetünk
egy –egy településen (kerületen) belül - építményre, - földterületre, ezeken belül továbbá -
utcára, -
irányítószámmal
jelzett területre. A bal oldali panelen mi
jelenlegi példánkban Budapest I. kerületének építményeinek a statisztikájára
vagyunk kíváncsiak utca szerinti felosztásban. Így készülnek az A kijelölést legördülő
segédablakok segítik. A kerületet a bal első panelen látható módon
jelölhetjük ki. Az időszakot a baloldalról második panelben látható módon
jelöljük ki. Azt, hogy „Építmény”, avagy
„Földterület” statisztikát kívánunk készíteni, a kis körre kattintással
jelöljük meg. Azt hogy „Irányítószám
szerint” avagy „Utcák szerint” kérjük a statisztikát, szintén a kijelelő
körre kattintva határozhatjuk meg. A statisztikák megjelölik,
hogy egy-egy utca, avagy irányítószámmal jellemzett térség esetében hány
ajánlat alapján történt a számítás. Az értékelőnek kell eldöntenie azt, hogy
az ajánlatszám számára megfelel-e. Megjelölik továbbá az utcai, avagy irsz alatti térség átlagos négyzetméter(irány)árakat eFt/m2 dimenzióban, illetve a minimum és maximum értékeket. |
|||
A funkció a hirdetési irányár
meghatározására szolgál a piac tükrében! Erre alapul és ugyenezt a funkciót
látja el egyébiránt a BPLALAK.HU-SMS szolgáltatás is.

A fenti panelen láthatóan bejelöljük
az irányítószámot – jelen esetben az 1118 irsz-t – majd megjelöljük azt az
időszakot, melynek tükrében kívánjuk meghatározni a hirdetési árat. Most az
elmúlt egy hónap, azaz 30 nap tükrében végezzük el ezt. Beírjuk továbbá az
ingatlan nettó alapterületét. A „Adatok lekérdezése” gombra kattintva indítjuk
a tanúsítványkészítést.

A
fenti tanúsítvány tartalma, az előzőekben bemutatottak szerint a képernyőről dokumentumba
menthető és formázható, az alábbiak szerint.
|
IRÁNYÁR TANÚSÍTVÁNY apróhirdetés céljából
Fajlagos irányár
minimum: 200 eFt/m2 Fajlagos irányár
maximum: 444 eFt/m2 Fajlagos átlagos
irányár: 313 eFt/m2
Irányár minimum: 14.20 MFt Irányár maximum: 31.51
MFt Irányár átlag: 22.22 MFt
Budapest,
2003.02.02.
|
A tanúsítvány használata igen egyszerű. Arról
szól, hogy amennyiben eladni kívánunk, úgy a maximumként megjelölt irányárral
célszerű indítani a hirdetéseinket, majd addig kell engedni az árból – az
árlejtéses árverés mintájára - az újabb hirdetéseknél, míg komoly vevők nem
jelentkeznek. Ez példánkban azt jelenti, hogy a fenti példa szerinti ingatlant 31,5
mFt irányárral célszerű meghirdetni. Tájékoztatásként pedig ott áll az
átlag 22,22 mFt, ahol esetlegesen
már várható a komoly érdeklődő, illetve a minimum 14,2 mFt, ami alá menni az árral, már a piac tükrében
vagyonvesztést jelent.
Ez tehát nem forgalmi értékelés (!), hanem az
eladást segítő irányár sáv meghatározása a piaci ajánlatok alapján és nem
„hasból”. Amint az fentebb látható, 48 darab kínálati ajánlat alapján történt a
számítás. Ezeket az ajánlatokat egyébiránt a Listázás funkcióban meg is lehet
tekinteni.
Az illetékhivatali adatok forrása a
KSH-ImmoPress
A Központi Statisztikai Hivatal 1997-ben
építette be az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba (OSAP) az
Illetékhivatalok nyilvántartásából származó információkra vonatkozó
adatgyűjtés. Az adatszolgáltatás a városokra terjed ki, és a statisztikai
törvény értelmében az átvett adatok nem tartalmaznak semmilyen azonosításra
alkalmas információt (név, azonosítható cím, helyrajzi szám, stb.).
Adatgyűjtésünk elsődleges célja kezdettől fogva az információk
statisztikai célú feldolgozása volt, amelynek keretében a lakóingatlanok
árváltozását, „lakásár-index” számítását tervezzük. Ennek a követelménynek az
elmúlt években megkapott adatállományok nem tettek eleget, mert a minőségi
adatok kitöltöttsége nem megfelelő .

Bár a 2001-ben rögzített adatállomány minden eddiginél több, mintegy 235
ezer esetet tartalmazott, a statisztikai célú felhasználáshoz, az indexszámítás
megvalósításához ez az adatállomány sem megfelelő. A 190 ezer rögzített
ügyletből mindössze 113 ezer eset volt olyan, amely legalább az eladási árat és
az alapterületet illetve az ingatlan helyét tartalmazta. Ezek után az
adatállomány további redukálására is szükség volt. Mint arról már az előző CD
bevezetőjében is volt szó figyelembe kellett vennünk, hogy a Statisztikai
Törvény értelmében bármilyen körre (gazdasági ágazat, település, tevékenységi
kör stb.) csak akkor lehet adatokat nyilvánosságra hozni, ha a megfigyelt
egységek száma 3 vagy annál több. Ez azt jelenti, hogy csak olyan utcákra
vonatkozó adatokat közölhettünk e kötetben, ahol az ügyletek száma megfigyelési
egységeként, kiadványunkban ingatlantípusonként 3 vagy annál több. Az így –
több lépcsőben – csökkentett adatállomány végül 67 ezerre csökkent, ezek adatai
találhatók a 2001-es év adatai között. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a
CD-n szereplő feldolgozott adásvételek számát 1997 és 2001 között.

Az adattár valós tartalmának megismertetéséhez ismét szólni kell az
adatok minőségéről. Az Illetékhivataloktól kapott adatállományon nem
változtattunk, erre nem is volt lehetőségünk, hiszen a matematikai statisztika
eszközeit az adatok minőségének javítására a korábban említett okok miatt nem
volt módunk alkalmazni. Így az egyes ingatlantípusokra vonatkozó
áradatok inkább tájékoztató jellegűek, csak tendenciáiban jellemzik a megkötött
adásvételek valós árviszonyait.
Egyrészt ismert tény, hogy az illetékkiszabás és az illetékhivatali
adatbázis alapjául szolgáló adásvételi szerződések a valós áraknál alacsonyabb
árakat tartalmaznak, az illeték csökkentése érdekében. A torzítás mértékéről
különböző vélemények vannak a szakmában. A feldolgozásban az eredeti árak
szerepelnek, a felhasználók – a helyi tapasztalatokra építve – tetszésük
szerint végezhetnek becsléseket ezekből az adott város valós lakásáraira
vonatkozóan. A másik torzító tényez ő az illetékhivatali nyilvántartások
bizonytalansága. Ahogyan az elemi adatok hiányosak a minőségi jellemző k
tekintetében, úgy valószínűsíthető, hogy a végül feldolgozott adatok is
tartalmaznak ilyen-olyan torzításokat. A hiányosságok bemutatása mellett azt is
hangsúlyozni kell, hogy ilyen részletezettségben ennél hitelesebb információk a
teljes ingatlanpiacra vonatkozóan pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre.
Bizonyosak vagyunk abban is, hogy a hiteles ingatlanpiaci információk
kialakításához jelenleg az illetékhivatali információk jelentik a legjobb
alapot, az innen származó információk minőségének javítása útján kell el ő re
lépni e területen.
Amikor a Központi Statisztikai Hivatal illetve az ingatlanszakma
képviseletében a ImmoPress kiadó nevében útjára bocsátjuk ezt a kötetet
tehát tisztában vagyunk valamennyi korlátjával, de ugyanilyen pontosan tudjuk
azt is, hogy a hazai ingatlanpiac kiegyensúlyozott, tisztességes működésének
alapfeltétele az ingatlanpiacra vonatkozó adatok lehető legszélesebb
nyilvánossága. Ismerkedve a statisztikai adatszolgáltatás rendjére vonatkozó EU
harmonizációs feladatokkal, egyértelmű , hogy az ingatlanpiacra vonatkozó
hiteles információk nélkül nem tudjuk a csatlakozás idevonatkozó feltételeit
sem teljesíteni.
Farkas János
főosztályvezető
-helyettes
KSH Társadalomstatisztikai főosztály
Az
Ebből a kiadványból - mint
forrásból - származnak az ingatlan-online adatbanki szolgáltatásba beépített
adatok, amelyek irányítószámra lekérdezését is lehetővé tettük.
Az
|
|
Az illetékhivatali négyzetméterárakat az „Illetékhivatali
adatok” funkció segítségével böngészhetjük. A lekérdezés - irányítószámra,
illetve - utcára történhet. A baloldali panelen látható kijelölés szerint az 1118
irányítószám alatti térségre kérdezzük le az adatokat, 2001. évre. A lekérdezés itt
Budapestre - 1997 - 1998 - 1998 - 2000 - 2001 évekre történhet. |
|
Az alábbiakban látható képernyőkép szerint a megjelölt térségben
és időszakban 297 darab adásvétel alapján az átlagos négyzetméterár 219,3
eFt/m2 volt.
|
|
Nyilvánvaló,
hogy ezt finomíthatjuk is, ugyanis utcára is kereshetünk. Ám ne feledjük, a
statisztikai megfontolások alapján csak azt az utcát találjuk, (azaz csak abban
az utcában találunk adatot), ahol az eladások száma meghaladta a hármat.
Lássuk
tehát az utcára keresést.
|
|
Amint
azt a baloldali panelen látjuk, a kijelölés megtörtént. A Település rovatba beírtuk
Budapestet, a Kerület rovatban kijelöltük a XI. kerületet, majd a közterület
neve rovatba beírtuk a Rahó utcát. A közterület jellegét, az utca rovat
melletti rovatnál található nyílra kattintva jeleníthetjük meg és
választhatjuk ki.
|
|
Az
„Adatok lekérdezése” gombra kattintva jutunk az utca szerinti lekérdezés
eredményéhez, aminek képernyőképét az alábbi keretbe helyeztünk el.
|
|
Látható,
hogy az 1118 irányítószám alatti térség négyzetméterár átlaga, ami 219,3 eFt/m2
eltér a Rahó utcai átlagtól, ami 235 eFt/m2.
A
Forgalmiérték Tanúsítvány funkció kialakításakor annak több szerepet szántunk.
a)
Lakóingatlan-értékelés
támogatása,
b)
Kontrol
eszköz ingatlanértékelők számára,
c)
Kontrol
eszköz ingatlanértékelések felülvizsgálatára,
d)
e)
Banki
forgalmi értékelés kontrol,
f)
Piaci
ingatlan-árelemzésekhez
A
következőkben bemutatjuk a lekérdezést, és az alapdokumentumot, ami ezzel készül.
A
kiindulás a lekérdezési funkció paneljéről történik.

A pirossal
jelzett panelen található beviteli mezőkbe beírtuk a lakás címét, a Bázisnapot
a program adta, az irányítószámot, az alapterületet beírtuk, majd az „Emelet”
mezőnél a kis fül segítségével kiválasztottuk a II. emeletet. Ezt követően
rákattintunk az „Értékmeghatározás” gombra. Mintegy 5-9 másodpercen belül az
alábbi képernyőképen láthatjuk az elkészült alapdokumentumot. Az egér bal
gombja segítségével ki is jelöltük annak érdekében, hogy a „Vágólapra”
helyezhessük.
(A
lekérdezett dokumentumot egyébként a böngészőprogrammal egyből ki is
nyomtathatjuk. )

Ez egér jobb
gombja lenyomásával megkezdjük a másolást. (Egyébként „Az összes kijelölése”
funkcióval is a Vágólapra helyezhetjük.)

A másolás
funkcióra kattintva a „Vágólapra” helyeztük a dokumentumot. Elindítottuk a
szövegszerkesztőt, majd bemásoltuk a vágólap tartalmát, amint az a következő
képen, nyomon követhető.

Ezzel az alapdokumentum szerkeszthetővé
vált. Megformázzuk a szöveget és
aktualizáljuk a dátumot, ahogy az, az alábbiakban megjelenik.
|
A tanúsítvány
készítéséhez az ingatlan-online adatbázisban fellelhető Magyar
- Irányár:Amiért a lakóingatlant eladásra
kínálják [eFt/m2] 4. A prognosztizált árviszony index Mivel három év átlagában
ismerjük a mértékadó területen (IRSZ) uralkodó kötési árakat, illetve az irányárakat, illetve ezek
hányadosait (irányár / kötési ár) így ezeknek az átlagát kiszámoltuk. A három
év átlagára vonatkoztatott (1998-2000) o
I: irányár (a lakóingatlan eladó által megjelölt ára) eFt o
K: kötési ár (az adásvételi szerződésbe beírt vételár, az
adózás alapja) eFt o
V: vételár, eladási ár (a tényleges pénzösszeg, amiért az
ingatlan elkelt) eFt o
I: árviszony index I/K Ezekkel: o
Ha I/K ³ 1 Þ I ³ K kínálati piacról
beszélünk és I ³ V ³ K o
Ha I/K £ 1 Þ I £ K keresleti piacról
beszélünk és I £ V £ K A vételár az esetek döntő hányadában az irányár és a kötési ár közé esik. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. A fajlagos
alapérték és az ingatlanpiaci árcentrum Az ingatlanpiaci árcentrumon a kötési ár és az irányár átlagok
közötti értékintervallumot értjük. A hitelbiztosítéki érték számítása a
25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet:(a termőföldnek nem minősülő ingatlanok
hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről ,
továbbiakban: Rendelet) alapján kell történjen. A Rendeletben szereplő
alaphalmaz értelmezésünkben azonos az ingatlan-online adattáraiban fellelhető
irányárak mögött álló ajánlatokkal, illetve a KSH-ImmoPress Egy-egy
irsz alatti térségre és időszakban a fentiek alapján értelmezhető az
ingatlanpiaci árcentrum:
A Rendelet szerinti az alaphalmazon értelmezett fajlagos alapértéket
az Irányár és a Prognosztizált kötési ár számtani átlagának definiáljuk. 6. Az
értékcsökkentő, illetve értéknövelő tényezők A társasházakban elhelyezkedő lakások piaci értékítélete és a
szintszám összefüggéseinek az elemzéseihez a TERINFO Irányárfigyelő adatbank
kínálati adatbázisain alapuló számításokat vesszük alapul. Az elemzéshez
felhasznált ajánlatok száma: 9509 darab volt. A 2001. évi adatbázisból
szintszám szerint elkülönítettük az ajánlatokat, majd az így képzett
halmazoknak kiszámítottuk a számtani átlagot, illetve kontrollként a medián
értékeket. Az eredményeket az alábbi 4. sz. táblázatba rögzítettük.
4.sz. táblázat: Budapesti társasházak szintenkénti érték
(irányárakból számított) eltérése
A fajlagos értéken a fajlagos
alapérték és az értékmódosító tényező(k) szorzatát értjük. Esetünkben a
szintszám értékmódosító tényezőjét érvényesítjük a 4.sz. táblázat szerint, a
többitől eltekintünk, ugyanis az ingatlanpiaci áralku szokványos mértékét ( cca.
18 % ) nem haladják meg. 8. A forgalmi
érték A fentiek alapján
– helyszíni szemle nélkül - a tárgyi ingatlan hitelbiztosítéki érték
megállapításához alkalmazható irányítószámra lokalizált forgalmi
értékét 70,2 m2 *284,6 eFt/m2 * 0,9418 = 18
819,453 eFt/m2 kerekítve
Tilk László Géza Figyelem!
Jelen Forgalmiérték Tanúsítvány nem helyettesíti a forgalmi értékelő által
készített, helyszíni szemléhez kötött hivatalos forgalmi értékelést, mert azt
csak arra jogosult személy készíthet. A forgalmi értékelésre jogosultak
jegyzékeit a Magyar |
Az irányárjelző
alapvetően a budapesti árváltozások nyomon követésére, elemzésére került
kialakításra, így a gazdasági elemzéseket támogatja. Egy-egy bázisnapra vonatkoztatva
tekinthetjük át egy-egy irányítószám alatti térség árváltozásait. (A vidéki adatok megjelenésével átalakítjuk
ezt a programelemet úgy, hogy az a vidéki városokra és egyéb településekre is
használhatóvá váljon. )
Az irányárjelző lekérdezését a paneljáról
indítjuk. A „Bázisnapot” a program adja, míg az „Irányítószám” mezőbe beírjuk
annak a térségnek az irányítószámát, amelynek a kínálati árviszonyainak az
elemzését el kívánjuk végezni.

A képernyőn megjelenő alapdokumentumot,
kinyomtathatjuk, ám további felhasználásra a fentebb már többször ismertetett
módon a Vágólapra helyezzük, majd a szövegszerkesztőbe beillesztjük.
A számítástechnika lehetővé tette a
térinformatika kifejlődését. A térinformatikának különféle alkalmazásai
alakultak ki. A lakóingatlan értéktérkép
lehet statikus illetve dinamikus. Statikus értéktérképen az értjük, amikor is
egy időállapotban a térképhez rendelt adatok csak egy konkrét időszakra
vonatkoznak. Dinamikus értéktérképen, avagy ingatlan-map térinformatikai
szolgáltatáson azt az eszközt értjük, amellyel az éppen aktuális értéktérkép
jeleníthető meg, illetve színezhető át.
Ismereteink
szerint Magyarországon és Budapesten először
lakóingatlan értéktérképet a TERINFO Kft. készített, 1995 évben. Bár akkor még
ezt „árpotenciál demonstrátor”-nak neveztük. Lényegében a két fogalom ugyanazt
fedi.

A fenti kép és az írás a CashFlow 1996. évi 6.számában jelent meg, 1996 nyarán, holott az
első értéktérkép-demonstrátor már 1995 őszén elkészült, a TERINFO Kft. égisze alatt.
Egyébiránt a lakóingatlan értéktérképeknek három generációjáról adhatunk
számot. Ez már a második úgynevezett elsőgenerációs
lakóingatlan értéktérkép. Amint a képen látható modellezéssel készült és a
Kartográfiai Vállalat Budapest térképe raszterében. Azaz, ami a térképen egy
cella volt, arra vonatkoztattuk a fajlagos lakásirányárat. Az egyes
ekvipotenciális felületeket azonos színnel jelöltük, majd ezeket rétegekben
hordtuk fel a térkép alapra arányosan. Az egészet egy keretbe helyeztük, plexi
lappal zártuk, majd a plexi lapra arányosan rárajzoltuk Budapest kerületeinek
kontúrját. Ezt az eszközt, miután kézzel fogható volt, árpotenciál
demonstrátornak neveztük még. (
A
második generációs lakóingatlan
értéktérképet a CompuTerra Kft. segítségével készítettük. Ez már
térinformatikai alkalmazás. Itt az egyes egységek, az ekvipotenciális felületek
a városrészek voltak. A térképet Tihanyi
Ervin és Nagy

Ezt már dinamikussá tettük, azaz a weben
elérhető volt és az egyes városrészekre rákattintva megadta a térség 2000. évi lakóingatlan kínálati ár
minimumát, átlagát, maximumát.
A harmadik generációs értéktérkép és webes
térinformatikai adatbanki szolgáltatás a www.index.hu
portálról ismert BudapestMap Kft.-vel
együttműködésben készült, már plotterrel nyomtatott valódi, falra akasztható
térkép formájába 2001. év. IV. negyedévére vonatkoztatva. Ez már
irányítószámmal jellemzett térségre készült. A térképet a HUNINFOR Kft. adatai
alapján Nagy

Üzletpolitikai
nézet eltérések miatt a fejlesztés megrekedt, nem vált együttes
szolgáltatássá.

2001. év második
felére került kifejlesztésre az úgynevezett ingatlan-map adatbanki
szolgáltatás, a HUNINFOR Kft. illetve a GeoX Kft. együttműködésében.
Az
adatbanki szolgáltatás jelenleg a fővárosi ingatlanpiac térbeli változását
hivatott prezentálni. Előfizetés, illetve úgynevezett napi hozzáférés
(napijegy) keretén belül lehet használatba venni.
Belépés
regisztrált előfizetőknek: http://195.70.36.22/ingatlan/ címen.
|
|
A bejelentkezés a fenti címre
kattintással megjelenő ablakban szereplő felhasználó neve, Jelszó magadásával
történik. Felhasználói névhez, illetve jelszóhoz
az előfizetők szerződés keretén belül jutnak. Napi jegyet, azaz erre szóló
azonosítót, az ingatlan-online adatbanki szolgáltatás előfizetői kaphatnak. |
A
sikeres bejelentkezést követően jutunk el a főmenühöz. Elsőként a súgóra hívjuk
fel a figyelmet.

Főoldal
A főoldal közepén jelenik meg a térkép alapértelmezésben mindenféle tematika
nélkül.
Navigáció
A bal keret felső részén találhatók a navigációs gombok:
Ezen
funkció segítségével megnézhetjük az adatbázisban az adott irányítószám alatt
bejegyzett ingatlanok adatait, vagy az adatok statisztikáját különböző szintig
lebontva.
Irányítószám szerint
Az
adatbázisban található értékek alapján egy összefoglaló statisztika tekinthető
meg az adott irányítószámra. (darabszám, négyzetméterárak átlaga, minimuma,
maximuma)
Statisztika
irányítószám szerint utcákra lebontva
Az irányítószám területén található bejegyzésekről statisztika tekinthető meg
utcánkénti bontásban. Az utcák nevei linkek, rájuk kattintva az ott található
tényleges bejegyzések hívhatók le. (darabszám, négyzetméterárak átlaga,
minimuma, maximuma)
Utca ingatlanárai
Az
utcában taláható bejegyzések tekinthetők meg tételenként. (cím, bejegyzés
dátuma, emelet, jelleg, alapterület, szobák száma, félszobák száma, irányár,
négyzetméterár, telekméret, érdeklődési lehetőség)
Minden
szinten beállíthatjuk egy legördülő menüből, hogy az utolsó hány nap
bejegyzéseit szeretnénk megtekinteni.
Rétegek feliratai
Hogy a térkép áttekinthető legyen, a programban minden nagyítási
szinthez tartozik egy alapértelmezett beállítás, mely meghatározza, hogy azon a
szinten mely rétegek, és melyek feliratai jelenjenek meg. Minden nagyításnál,
kicsinyítésnél, teljes nézetnél ezen beállításokkal jelenik meg a térkép
kivéve, ha tematikát tartalmaz, akkor a tematikát megjelenítő réteg (az
irányítószám-réteg) mindig megjelenik.
A navigációs mezők alatt helyezkednek el a rétegfelirat-kapcsoló
gombok. Ezek segítségével az adott szinten ki ill. bekapcsolhatjuk a rétegek
feliratait. Rákattintva, ha azon réteg feliratai ki voltak kapcsolva,
bekapcsolódnak, ellenkező esetben kikapcsolódnak. A városrészek feliratai soha
nem látszanak alapértelmezésként, külön be kell kapcsolni, ha erre szükség van.
Ezen kívül ehhez a csoporthoz tartozik még 3 gomb:
·
Automatikus :
rákattintva visszakapjuk az adott réteghez tartozó alapértelmezett
beállításokat.
·
Mindet be : minden
látható réteg feliratai megjelennek.
·
Mindet ki : minden
réteg felirata eltűnik
Amely
réteg nem látható a térképen, annak kapcsológombja inaktív.
A térkép tematikája
Ehhez három gomb tartozik. Az első az „Alapszínezés”, a második a
"Színbeállítás", amelyre ha rákattintunk, egy új ablakban
beállíthatjuk az osztásokat. Továbbiakban bővebben. A tematika eltűntetése a
„Töröl” gomb segítségével történik.
Tematika beállítása
Az "Alapszínezés"
gomb segítségével a színek alapbeállításával jelenik meg a térkép irányítószám
szerint. Ez 37 db 10eFt-os osztást jelent 100 eFt-tól 450 eFt-ig. A színskála,
és magyarázata megjelenik a térképtől jobbra.
Az osztások száma és a határértékek beállíthatók, ha "Színbeállítás" gombra
kattintunk. Ekkor egy új ablak jelenik meg. Fölül egy legördülő menüből
kiválaszthatjuk az osztások számát. Ezután a lejjebb található színskála
eszerint jelenik meg, valamint a megjelenő osztáshatárok is ehhez idomulnak
automatikusan (ezek mértékegysége: ezerFt). Az alsó határok átírhatók, a felső
határok automatikusan hozzáidomulnak.
A „Megjelenít” feliratú
gombra kattintva pedig ez az ablak bezárul, és a térkép pedig kiszínezve
jelenik meg. A színek értelmezéséhez egy kis magyarázat jelenik meg a térkép
alatt a jobb alsó sarokban.
A főoldalon tehát a „térkép tematikája” részben található „Színbeállítás” gomb segítségével lehet
előhozni a beállítási ablakot.
Az alatta található „Érték –
Százalék” kapcsoló segítségével lehet átváltani az ugyanazon adat tényleges
értékeinek megjelenítéséről a százalékos megoszlások megjelenítésére és vissza.
Az alsó gomb pedig az „Eltűntet”
feliratú. Ennek megnyomásával a térkép tematikus kiszínezése törölhető.
Ha legörgetjük a képernyőt, az "Ok" gombra kattintva az
ablak bezárul, és a térkép az új beállításoknak megfelelően töltődik be.
Keresések
A
térkép alatti sávban találhatók az irányítószám-valamint a közterület-keresők.
Irányítószám-keresés
Ha tudjuk a konkrét irányítószámot, akkor ha ebbe a mezőbe
beírjuk, majd a "Keres" gombra kattintunk, a térkép a keresett helyet
középre hozva azt kiemelve jelenik meg. Ha nem írtunk be irányítószámot, vagy a
megadott nem szerepel az adatbázisban, akkor egy új ablak jelenik meg. Itt egy
listából kínálja fel a program a lehetséges számokat. Kiválasztva és az "Ok"
gombra kattintva a térkép megmutatja azt.
Közterület-keresés
Itt az első mezőbe a kerületet, a másodikba a közterületet (vagy
nevének a töredékét) kell megadni. Ha egyértelműen megtalálta a keresett helyet,
azt középre hozva jelenik meg a térkép. Ha a megadottak alapján több találat is
lehetséges, akkor egy új ablakban ezek listája jelenik meg (itt a
"Lista" gombra kattintva a teljes közterületlistából választhatja ki
a megfelelőt). Ha pedig nem volt találat, akkor egy új ablakban
Alapszínezés
Az alapszínezés gombra kattintva az eszköz kiszínezi aktuálisan
főoldalon látható a Budapest térképet. A Városrész illetve az Irszám gombra
kattintva pedig a térképre íródnak a városrészek nevei, illetve az irányítószámok.
A színskála a Színmagyarázattal a kép jobb oldalán látható, ahol megadásra
kerül az, hogy mely négyzetméter(irány)ár intervallumhoz, mely szín tartozik.

A képernyő alján látható
„Irányítószám” mezőbe beírjuk a megfelelő irányítószámot, majd a „Keres” gombra kattintva elindítjuk a
keresést. Ennek hatására az eszköz felrajzolja az irányítószám térségét és az
őt körülvevő térségeket. A „Városrész” „Irszám”, „Utcanév” gombokkal
megjeleníthetjük a városrésze, irányítószámok és a nagyobb utcák neveit. Más
térképrészleteket illetve nagyobb felbontást a navigációs gombok segítségével
érünk el. Az alábbi képeket úgy értük el, hogy háromszor rázummoltunk az
irányítószámra, illetve az utcanévre – ez pozícionálja ugyanis a várható kép
közepét - + gomb megnyomása, majd (aktiválása, azaz a térképre) kattintás, azaz
felnagyítottuk, majd rátettük az utcaneveket is.
A fentebb nyert térképet lementhetjük, képként, a szokott módon. A képernyőképre állunk, majd jobb egérgomb és „Kép mentése más néven” funkció alkalmazása.

Az előző térképet a „Print
Screen” gomb segítségével beemeltem az MS WINDOWS Paint rajzoló programjába,
majd bejelöltem a Rahó utcát körül vevő utcákat. Ezzel a módszerrel tudjuk
megjelölni magunknak az utcacsoportot, melyre aztán lokalizálhatjuk a
négyzetméter(irány)ár adatokat.
A fenti lekérdezést követően
az „i” gombra kattintással majd a térképre – itt Rahó utca – kattintással
tovább lépünk. Aktiváljuk ugyanis a a négyzetméter(irány)ár intervallumok
kiválasztását.
Az térkép felső részén
látható kis ablakban ott az „Utolsó 90 nap” felirat, mert a nyílra kattintva
azt választottuk ki a menüből, ugyanis az értékelő dönthet arra nézve, hogy 30,
60, 90, 180, avagy 360 nap adataira kíváncsi.
A képernyőről is be lehet
másolni a dokumentumba, ahogy fentebb tettük. Ha ebből dolgozunk, akkor az
értékeket MS EXCEL táblázatba írjuk be.
|
30 nap |
60 nap |
90 nap |
180 nap |
360 nap |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
A táblázat alapján elkészíthetjük az 1118 irányítószám alatti térség négyzetméter(irány)ár változása diagrammját

Arra
táblázatkezelő ( Itt: MS EXCEL)segítségével lineáris trendfüggvényt
illeszthetünk és meghatározhatjuk az árváltozás átlag görbe egyenletét.
Esetünkben ez y
= - 3 * x + 319 . Ez bizony egyértelmű árcsökkenést jelez, azaz
mutat ki. Itt már a lineáris regresszió
módszertét alkalmaztuk. A minimum
illetve a maximum értékekre is ültethetünk trendfüggvényt, ha azt jónak látjuk.
Erre a
funkcióra úgy nyílik lehetőségünk, hogy
az előző képernyőképen az „Utcákra lebontva” funkcióra kattintunk.

Sajnos ezt követően lassul az
eszköz, így akik modemmel csatlakoznak azok számára hosszúnak tűnik mire
meglátják a következő képet:

A
táblázat a képernyőről bemásolható mind a szövegszerkesztő, mind pedig a
táblázatkezelő dokumentumba. Mi most MS EXCEL-be másoljuk, hogy elkészíthessük
az 1118 irányítószám alatti térség utca szerinti négyzetméter(irány)ár
diagrammját. Emlékeztetőül ugye azt a diagrammot használjuk annak vizsgálatára,
hogy alkalmazhatjuk-e az irsz átlagot arra az utcára, amelyben az értékelendő
ingatlanunk fekszik.
|
|
A fenti képernyőről másolt táblázatot bemásoljuk
a táblázatkezelőbe, majd nagyság szerint sorba rakva az átlagos utcai
négyzetméter(irány)árakat elkészítjük annak diagrammját. Emlékeztetőül ezt
nevezzük az irányáreloszlás diagrammnak irányítószám alatti térségre. Itt
tudjuk áttekinteni a térségen belüli árviszonyokat. Itt most az utolsó -
2003-02-03-tól, mint bázisnaptól (!) számított 90 nap adatai képezik az
alaphalmazt, azaz a mintát. Az átlag szerint növekvő sorrendbe rendezett
táblázat alapján elkészítjük annak a diagrammját, a táblázatkezelő
segítségével. (Itt: MS EXCEL)

Ebben a mintában a Rahó utca
nagyon az aljára került az utcasornak. Ám ne feledjük, összesen 1 darab ajánlat
az, ami ezt a helyzetet előidézte. Ezzel is rá kívánunk mutatni arra, hogy nem mindegy
az, hogy milyen intervallumot vizsgálunk.
Akkor, amikor az egyes utcák egymáshoz képesti viszonyát
vizsgáljuk célszerű, legalább 360 napos intervallumra rátekinteni. Lássuk csak
a differenciát ebben az esetben:
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
A
fenti 104 utcás mintában 40 olyan utca van, ahol kevesebb, mint 3 ajánlatot
regisztráltunk. Ebből arra következtetünk, hogy a statisztikai követelményeknek
való eleget tevéssel a KSH-IMMOPRESS kiadvány az adatok mintegy 40 %-át
lecsapja, azaz nem enged hozzáférést ahhoz.. Márpedig az értékelő tudja miként
kezelheti azokat. Erre szoktuk mondani:
„Ó, szent bürokrácia!” Ez nyilván a
középső táblázatból látszik, ahol ajánlatszámra rendeztük ugyanazt a mintát. A
balról harmadik táblázatban pedig átlagos négyzetméter(irány)ár szerint
rendeztük a táblázat adatait. Ennek
segítségével készítettük az alábbi diagrammot, ahol 360 nap adatai alapján már
másként fest az utcai átlagok sora.
És íme
a 360 napos utcasor, ahová berajzoltuk a Rahó utca árviszony (!) térségét,
amint az a fenti táblázatokból látszik.

A fenti példán mutatjuk be, hogy
az értékelőnek mennyire körültekintőnek kell lennie. Mennyire óvatosnak kell
lenni az adatokkal és az idő intervallumokkal.
Az
ingatlan-map adatbanki szolgáltatásban a konkrét ajánlatok megtekintésére is
mód nyílik, ugyanis az utcák táblázatában a konkrét utcára kattintva megnyílik
egy újabb ablak, ami annak az utcának az ajánlatainak az adatait tartalmazó
táblázatot mutat.
Íme a Rahó utca ajánlatai:
|
Cím |
Dátum |
Emelet |
Jelleg |
m2 |
Szobák |
Félszobák |
Irányár |
Ár/m2 |
Telek |
Érd. |
|
11 Rahó u. |
2002. 3. 6. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
52 |
2 |
- |
10500 |
202 |
- |
3261356 |
|
11 Rahó u. |
2002. 3. 8. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
53 |
2 |
- |
10500 |
198 |
- |
30,9829041 |
|
11 Rahó u. |
2002. 3. 29. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
72 |
2 |
1 |
17928 |
249 |
- |
30,2505202 |
|
11 Rahó u. |
2002. 4. 19. |
l. |
Lakás/Társasházi öröklakás
|
50 |
1 |
1 |
11700 |
234 |
- |
20,9739996 |
|
11 Rahó u. |
2002. 5. 23. |
l. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
51 |
2 |
- |
11900 |
233 |
- |
20,4673431 |
|
11 Rahó u. |
2002. 6. 10. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
72 |
- |
- |
16992 |
236 |
1800 |
30,5097165 |
Ez
pedig a legtöbb ajánlattal
rendelkező Sasadi út:
|
Cím |
Dátum |
Emelet |
Jelleg |
m2 |
Szobák |
Félszobák |
Irányár |
Ár/m2 |
Telek |
Érd. |
|
11 Sasadi út |
2002. 3. 31. |
- |
Családiház |
100 |
3 |
- |
14000000 |
140 |
360 |
209-9216, 209-9217
30/951-1263 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 8. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
63 |
1 |
2 |
19400 |
308 |
- |
20,9707007 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 10. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
100 |
3 |
- |
33000 |
330 |
500 |
20,3212188 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 15. |
l. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
58 |
2 |
- |
22500 |
388 |
- |
30,9992915 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 1. |
- |
Családiház |
100 |
3 |
- |
15500 |
155 |
360 |
209-9216, 209-9217
30/951-1263 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 1. |
- |
Családiház |
180 |
6 |
- |
50000 |
278 |
- |
331-3336 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 1. |
- |
Öröklakás |
61 |
3 |
- |
21000 |
344 |
- |
ügyintéző: 391-75-50 |
|
11 Sasadi út |
2002. 7. 17. |
- |
Ház/Családi |
250 |
- |
- |
100000 |
400 |
828 |
309987866 |
|
11 Sasadi út |
2002. 8. 5. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
37 |
- |
- |
11900 |
322 |
- |
20,9660969 |
|
11 Sasadi út |
2002. 8. 12. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
40 |
- |
- |
10600 |
265 |
- |
20,9319519 |
|
11 Sasadi út |
2002. 8. 16. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
75 |
- |
- |
26900 |
359 |
130 |
70,2347711 |
|
11 Sasadi út |
2002. 9. 12. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
50 |
- |
- |
26000 |
520 |
- |
20,9239108 |
|
11 Sasadi út |
2002. 9. 22. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
58 |
2 |
- |
24600 |
424 |
- |
30,9322611 |
|
11 Sasadi út |
2002. 10. 14. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
75 |
- |
- |
26900 |
359 |
130 |
70,2347711 |
|
11 Sasadi út |
2002. 10. 15. |
- |
Ház/Családi |
300 |
3 |
- |
90000 |
300 |
720 |
30922053 |
|
11 Sasadi út |
2002. 10. 22. |
- |
Ház/Családi |
300 |
3 |
- |
90000 |
300 |
720 |
309714839 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 5. |
- |
Ház/Családi |
354 |
- |
- |
109000 |
308 |
1051 |
302309100 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 5. |
fszt. |
Lakás/Társasházi öröklakás
|
37 |
- |
- |
12500 |
338 |
- |
30,9664248 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 26. |
- |
Ház/Családi |
200 |
- |
- |
80000 |
400 |
746 |
209244615 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 26. |
- |
Ház/Családi |
250 |
- |
- |
100000 |
400 |
828 |
309998786 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 25. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
130 |
- |
- |
26900 |
207 |
- |
702347711 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 26. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
1 |
1 |
15500 |
282 |
- |
309248504 |
|
11 Sasadi út |
2002. 11. 26. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
75 |
- |
- |
26900 |
359 |
130 |
702347711 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 3. |
- |
Ház/Családi |
215 |
- |
- |
82000 |
381 |
- |
3329361 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 3. |
- |
Ház/Családi |
300 |
- |
- |
95000 |
317 |
- |
30,2117727 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 3. |
mfsz. |
Lakás általános |
115 |
4 |
1 |
32000 |
278 |
- |
30,9966520 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 11. |
- |
Lakás általános |
63 |
2 |
1 |
18900 |
300 |
- |
70,2753348 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 11. |
mfsz. |
Lakás általános |
115 |
4 |
1 |
32000 |
278 |
- |
30,9966520 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 13. |
- |
Lakás általános |
63 |
2 |
1 |
18900 |
300 |
- |
70,2753348 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 13. |
mfsz. |
Lakás általános |
115 |
4 |
1 |
32000 |
278 |
- |
30,9966520 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 13. |
1 |
Lakás általános |
149 |
- |
- |
56000 |
376 |
- |
30,9502794 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 18. |
mfsz. |
Lakás általános |
115 |
4 |
1 |
32000 |
278 |
- |
30,9966520 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 27. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
- |
- |
18900 |
344 |
- |
20,9224993 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 28. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
- |
- |
18900 |
344 |
- |
20,9224993 |
|
11 Sasadi út |
2002. 12. 30. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
- |
- |
18900 |
344 |
- |
20,9224993 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 2. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
- |
- |
18900 |
344 |
- |
20,9224993 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 3. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
- |
- |
18900 |
344 |
- |
20,9224993 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 3. |
- |
Lakás/Társasházi öröklakás
|
63 |
2 |
1 |
18900 |
300 |
- |
70,2753348 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 8. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
63 |
2 |
1 |
18900 |
300 |
- |
70,2753348 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 8. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
55 |
- |
- |
18900 |
344 |
- |
20,9224993 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 11. |
- |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
63 |
2 |
1 |
18900 |
300 |
- |
70,2753348 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 11. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
75 |
- |
- |
26900 |
359 |
- |
70,2347711 |
|
11 Sasadi út |
2003. 1. 11. |
fszt. |
Lakás/Társasházi
öröklakás |
115 |
- |
1 |
32000 |
278 |
- |
30,9966520 |
A táblázatokban
szereplő adatokat tovább lehet szűrni is, ugyanis a telefonszám és az
alapterület alapján bizonyos ismétlődő ajánlatok kiejthetők. A táblázatban
színessel bejelölt részben látható, hogy itt lényegében egy azon ingatlan
eladásáról lenne szó, amit többször hirdettek.