Magyar
A fotó 2002.12.04-én
készült. Balról jobbra: Kocsis Péter (MIK);
a
Magyar
alapító dokumentumai tervezete:
Szerkesztőbizottság:
Dr.
Sztranyák József a Magyar Ingatlan Fórum Döntéselőkészítő Bizottsága
elnöke,
az OriGo
a Magyar
Borsi
László a
Magyar Ingatlan Fórum moderátora;
Karlik Imre az
Keresztély
Dezső a Magyar
Mehrli
Péter a
Magyar Ingatlanszövetség elnöke;
Tilk
László Géza a Magyar Ingatlanklub társelnöke;
Számely
Péter az RICS Magyarország elnöke;
Szerkesztette:
Rendezte: Cserkuti György, INGATLAN-EXPO/EXPOINT Kft.
Lektorálta: Dr.
a Magyar
Budapest, 2002. október 14.
Tartalom
javaslat az ingatlankamaráról szóló törvény tervezetéhez:....................... 9
A Magyar
Ingatlankamara szervezete......................................................................... 11
A kizárás végrehajtásának felfüggesztése.................................................................................... 16
A kamara elnökének intézkedései................................................................................................ 17
Magyar Ingatlankamara Etikai
Szabályzata......................................................... 23
A Kamara tagjaira vonatkozó etikus magatartás kívánalmai.......................... 24
Ingatlanszakmai norma – és
szabálygyűjtemény............................................... 28
Ingatlanközvetítői norma –és
szabálygyűjtemény.......................................... 33
Ingatlanforgalmazási és ingatlanfejlesztési norma – és szabálygyűjtemény........................................................................................................................................................... 43
Az ingatlanértékelés alapnormái
és szabályrendszere.............................. 53
Az ingatlangazdálkodási szekció
alapnormái..................................................... 58
Az ingatlanszakmai lapok, adatbankok
alapnormái és szabályrendszere 68
Bevezető
Tisztelt Olvasó!
Ön most a hazai ingatlanszakma reménybeli szakmai
önkormányzata, a Magyar
-
Épületfenntartók
Országos Egyesülete (ÉFOE / HUFMA )
-
FIABCI Magyar Tagozat
(FIABCI)
-
Ingatlangazdálkodók
Egyesülete (IGE)
-
Ingatlanosok
Magyarországi Érdekképviseleti Egyesülete (IME)
-
Lakásbérlők Országos
Egyesülete (
-
Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége
(LOSZ)
-
Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ)
-
Magyar Építőanyag-ipari Szövetség
(MÉISZ)
-
Magyar
Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége (MIGSZ)
-
Magyar Ingatlanklub (MIK)
-
Magyar
-
Magyar
Ingatlanszövetség (
-
Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
-
Magyar Lakásépítők
Országos Szövetsége (MALOSZ)
-
Magyar
Projektmenedzsment Szövetség (MPSZ)
-
Magyar
Urbanisztikai Társaság (MUT)
-
OriGo Ingatlanbörze Egyesülés
(OriGo)
-
RICS Magyarország (RICS)
-
Társaság a Lakásépítésért (TL)
-
Társasház és Ingatlankezelő
Vállalkozások Országos Szövetsége (TIVOSZ),
valamint az
-
Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete (BME MTI)
-
FÜTI Omega Kft.
-
INGATLAN-EXPO (EXPOINT Kft.)
képviselői kezdeményezték, és a Dokumentum Előkészítő
Bizottság koordinálásában az egyes fejezetek szerkesztői írták, illetve
szerkesztették. A alapdokumentum szerzői joggal védett.
A - rövid nevén -
A hazai - piacgazdaságon nyugvó - ingatlanszakma közel 12
éves. Ez igen rövid idő egy szakma életében, ám a közeledő EU csatlakozás már
előrevetíti azt, hogy az európai közösségbe célszerűen a saját társadalmi és
gazdasági viszonyainknak is megfelelő szabályrendszerekkel csatlakozhassunk.
Az ingatlanpiaci folyamatok szabályozásában ezeknek a
kezdeményezéseknek, úgymint
Az
főszerkesztő
Ajánlás
Ez a norma és
szabálygyűjtemény nagyon sok kiváló, az „ingatlanságban” kiművelt szakember
tapasztalatán és önzetlen munkáján nyugszik. Célja a fogyasztóvédelmen túl a
Magyar
A fórumon belül két
irányzat alakult ki. Adjunk össze a szükséges pénzt, majd felkért
szakemberekkel dolgoztassuk ki a szükséges írásbeli dokumentumokat az előre
lépés érdekében, avagy készítsük el magunk – kik a szakma művelőiből állunk – a
szükséges dokumentumokat.
Ez utóbbi irányzat vált meghatározóvá,
melyben nagy szerepe volt annak a ténynek, hogy a Magyar
E munkának az eredményét tartja kezében a
Tisztelt Olvasó, avagy Érdeklődő.
Az alapfogalmak fejezetbe rögzítettük az
ingatlanszakma alapfogalmait, az egy nyelven beszélés érdekében. Ezért, hogy
ugyanazon fogalmon ugyanazt érthessük.
A szakterületi normagyűjteménybe
rögzítettük, a jelenlegi legjobb tudásunk szerinti tagolásban a hazai
ingatlanszakma egyes szakterületeinek
- a szakterület definícióját
- a szakemberekkel szemben támasztható
személyi feltételeket, követelményeket
- a szakmai tevékenység normatíváit,
szabályrendszerét
alapvetően
fogyasztóvédelmi szempontokra koncentrálva.
A Függelékbe helyeztük az aktuális
szakmapolitikai normagyűjteményt, mely
- A Magyar
- A Magyar
- A Magyar
Ezek a dokumentumok artikulálják a hazai
jogrendbe illesztve egy természetes személyekből álló leendő ingatlanszakmai
kamara szabályrendszerét.
„Az ingatlanszakma összefog”
szlogennek ez a dokumentum tekinthető az első kézzel fogható eredményének,
melyben foglaltak folyamatos csiszolására, az abban foglaltak betartására
illetve megvalósítására hívom fel és kérem a T. Olvasót.E gyűjtemény
tartalmának megismerését ajánlom laikusnak, szakembernek egyaránt. Külön
figyelmébe ajánlom a parlamenti és önkormányzati képviselőknek, a
Köszönet illeti mindazokat, akik ennek a
gyűjteményes műnek a kialakításában önzetlenül és tevékenyen közreműködtek.
Dr.
a Magyar
Dokumentáció Előkészítő Bizottsága elnöke
A Magyar Ingatlan kamara
szervezete
/módosított 7. változat a Dokumentáció Előkészítő Bizottság 2002.
10. 02 napján tartott ülésén megfogalmazott módosításokkal/
Javaslat az
ingatlankamaráról szóló törvény tervezetéhez:
Alapelvek
1 §. (1) A Magyar
(2) A Magyar
(3) A Magyar
(4) A Magyar
A törvény
hatálya
2.§ (1) Jelen törvény tárgyi hatálya a más tulajdonában álló
ingatlanokkal kapcsolatos, más javára és érdekében folytatott szakmai
tevékenységek üzletszerű gyakorlására terjed ki.
(2) Jelen törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság területén
fekvő ingatlanokkal kapcsolatos, valamint a külföldi ingatlanok kapcsán magyar
természetes és jogi személyek javára folytatott szakmai tevékenységre terjed
ki.
Értelmező
rendelkezések
3. §. Jelen törvény alkalmazásában ingatlanokkal kapcsolatos
szakmai tevékenységnek minősülnek az alábbiak:
(1)
(2)
(3)
(4)
A kamarai tagok
jogállása
3.§ A 2. §-ban meghatározott szakmai tevékenységet csak kamarai
tagként lehet végezni (kötelező tagság elve).
4.§ A kamarai tagság
(1) A Magyar
a) 18 életévétét
betöltötte,
b) magyar állampolgár,
c) magyarországi
lakóhellyel rendelkezik,
d) érettségivel és az
OKJ szerinti szakirányú végzettséggel rendelkezik,
c) felelősségbiztosítással
rendelkezik,
d) két év szakmai
gyakorlattal rendelkezik
(2) Nem lehet a
Magyar
a) büntetett
előéletű, (azaz: aki erkölcsi bizonyítvánnyal nem rendelkezik)
b) foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll.
c) A gazdasági
társaság a felszámolás elrendelését követő három évig nem lehet a Magyar
d) A kizáró határozat
jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem lehet a Magyar
5.§ A felvételi
eljárás
(1) A felvétel iránti kérelmet a kamara jelentkező lakóhelye
szerint illetékes területi szervénél (ennek hiányában Magyar
(2) A felvételi kérelem elbírálásáról a felvételi bizottság
határoz, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül.
(3) A felvételi bizottság elutasító határozat ellen a
jelentkező 30 napon belül az Elnökséghez benyújtott fellebbezéssel élhet. Az
Elnökség a fellebbezésről 30 napon belül határoz.
(4) Az Elnökség elutasító határozatával szemben a jelentkező
30 napon belül bírósághoz fordulhat.
(5) Aki a kamara megalakuláskor be van jegyezve a
külön jogszabályban meghatározott névjegyzékbe, az további feltételek igazolása
nélkül kérheti kamarai taggá való felvételét.
6. § A kamarai tagság
szünetelése
(1) A tag kérelmére
a kamarai tagság szünetel. A szünetelésről a felvételi bizottság hoz
határozatot.
(2) A szünetelés
időtartamának lejárta után a kamarai tagság feltételeit ismételten meg kell
vizsgálni.
7.§ Megszűnik a
kamarai tagsága annak, aki
(1) meghal
(2) kamarai
tagságáról lemond,
(3) díjfizetési
kötelezettségével felszólítás ellenére 1 évet meghaladó hátralékba kerül.
(Vita tárgya, hogy a
tagdíjfizetés elmaradása automatikus kizáró okot jelent-e, avagy ebben az
esetben is fegyelmi eljárást kell lefolytatni?)
(4) Megszűnik a
kamarai tagsága annak a tagnak, akit a Magyar
A Magyar Ingatlan kamara
szervezete
8.§ A Magyar
terjed ki..
9.§ A Magyar
(1) A kamara tagjai
megyei alapon működő területi szervek létrehozását kezdeményezhetik.
(2) A területi
szervek
a) tagjai
által választott küldöttgyűlések útján megválasztják elnökségüket, a felvételi
és a fegyelmi bizottságok tagjait
b) felvételi
és fegyelmi kérdésekben első fokon döntenek,
c) vezetik a
tagnyilvántartást
Küldöttgyűlés
10.§ (1) A Magyar
(2) A küldöttgyűlés küldötteit 5 évre a tagok területi szervezetenként
választják meg.
(3) A küldöttek számát, a választás és a visszahívás módját a törvény rendelkezéseinek
figyelembevételével a Magyar
11. § A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) a Magyar
b.) annak a beszámolónak az elfogadása, amelyben az elnökség a Magyar
c.) A Magyar
d.) A Magyar
e.) A Magyar
12. § (1) A
Magyar
(2) A Magyar
(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több
mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a
megjelent küldöttek többségének szavazata szükséges.
Az alapszabály megállapításához és módosításához a küldöttgyűlésen
megjelent küldötteknek kétharmadának elfogadó szavazata szükséges.
(4) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a későbbi időpontra,
azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül
határozatképes.
(5) A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet a törvényességi
felügyeletet ellátó miniszterhez 15 napon belül meg kell küldeni.
Elnökség
13. § (1) A
Magyar
(2) Az elnökség ülésein
hivatalból részt vesznek a fegyelmi és a számvizsgáló bizottságok elnökei.
Az elnökség üléseire meg kell hívni azoknak a bizottságoknak az elnökeit,
amelyeknek a feladatköréhez tartozó kérdésekről tárgyal az elnökség.
(3) Az elnökség tagjai
tisztségükről az elnöknek küldött írásbeli bejelentéssel
lemondhatnak.
14. § (1) Az
elnökség feladata a Magyar
(2) Az elnökség kizárólagos hatásköre:
a.) a küldöttgyűlés előkészítése, napirendjeinek meghatározása, valamint
határozatai végrehajtásának megszervezése,
b.) előterjesztés készítése a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó
szabályzatokról,
c.) a kamarai tagdíj összegére vonatkozó javaslat előkészítése és a
küldöttgyűlés elé terjesztése,
d.) döntés a kamarai tisztségviselők díjazásáról
e.) az ingatlanszakmát érintő jogalkotási és jogalkalmazási
kérdésekben történő véleménynyilvánítás és javaslattétel
f.)
az ingatlanszakmai
továbbképzésekkel, képzésekkel kapcsolatos feladatok meghatározása.
g.) kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel.
h.) kitüntető cím és jelvény adományozása
i.)
a kamarai választások
időszakának meghatározása
j.)
a Magyar
k.) a Magyar
l.)
az elnökség valamennyi ügyben
hatáskörrel rendelkezik, ahol a törvény vagy az alapszabály másként nem
rendelkezik
15. § Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg
A Magyar Ingatlan kamara
tisztségviselői
16. § (1) A
Magyar
a.) elnök
b.) alelnökök (3 alelnök, a szervezeti egyben általános és a szakmai
és oktatási továbbképzési alelnökök)
c.) főtitkár
(2) A Magyar
(3) Az azonos tisztségre a Magyar
17. §
(1) A tisztségviselő megbízatása
megszűnik a tisztségviselő
a) lemondásával
b) visszahívásával
c) kamarai tagságának megszűnésével v. szüneteltetésével, valamint
d) a megbízás idejének lejártával
e) halálával
(2)
A tisztségviselők
visszahívását a küldöttek 20%-a kezdeményezheti. A visszahívásról a
küldöttgyűlés dönt a kezdeményezést követő 60 napon belül.
(3)
A tisztségviselők megbízatása
a d.) pont szerinti esetben az új tisztségviselők megválasztásának napján
szűnik meg.
A Magyar Ingatlan kamara elnöke
18. § (1) A
Magyar
(2)
Az elnök
a.) ellátja a kamara törvényes képviseletét
b.) irányítja az elnökség működését, gondoskodik a határozatok
végrehajtásáról,
c.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény vagy az
alapszabály az elnök feladatkörébe utal.
d.) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató és a kamara
alkalmazottai felett
e.) irányítja a bizottságok munkáját a bizottság vezetőin keresztül
A Magyar Ingatlan kamara
alelnökei
19. §
(1) A küldöttgyűlés 5 évre alelnököket választ.
(2)
Az elnököt a távolléte vagy
akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt általános alelnök
helyettesíti.
(3)
Az alelnökök feladatát az
Magyar
Főtitkár
20. § (1) A
főtitkár feladata a Magyar
(2) A főtitkár a Magyar
Szekciók
21.§. (1) A szekciók a kamarán belül
zajló szakmai munka szervezeti egységei.
(2) A Magyar
a.)
b.)
c.)
d.)
(3) Minden kamarai tag belépésével egyidejűleg köteles nyilatkozni
arról, hogy felvételét melyik szekcióba kéri. A tag egyidejűleg több szekcióhoz
is csatlakozhat, szavazati jogával azonban kizárólag a főtevékenységének
megfelelő szekcióban élhet.
(4) A szekciók az alapszabályban meghatározott jelölési és
szavazati rendnek megfelelően, kötelező érvénnyel képviseltetik magukat a
Magyar
(5) A szekciók feladatait
és hatáskörét az Alapszabály határozza meg
A Magyar Ingatlan kamara
bizottságai
22. §
(1) A küldöttgyűlés a bizottságok tagjait 5 évre választja, a
megválasztásra kerülő bizottságok az alábbiak:
a.) Felvételi Bizottság
b.) Számvizsgáló Bizottság
c.) Fegyelmi Bizottság
d.) Informatikai Bizottság
(2)
A Magyar
(3)
A bizottságok állandó tagokból
és póttagokból állhatnak.
(4)
A küldöttgyűlés az Felvételi,
a Számvizsgáló, a Fegyelmi és Informatikai Bizottságba 7 – 7 tagot választ a
kamara tagjai közül. A küldöttgyűlés a bizottságokba - bizottságonként –
további két póttagot választhat.
23. § A bizottságok és a szakbizottságok hatáskörét és eljárási
rendjét az Alapszabály határozza meg.
Az egyes
fontosabb eljárások
24.§ A tagfelvételi, jelölési, szavazási,
tisztségviselő választási stb. eljárás részletes szabályait a Kamara Alapszabálya tartalmazza.
Fegyelmi Eljárás
Fegyelmi vétség
25. § Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag
a) aki jelen törvényben meghatározott tevékenység gyakorlásából
eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét
vétkesen megszegi, vagy
b) akinek a jelen törvényben meghatározott tevékenységen kívüli
vétkes magatartása az szakma tekintélyét
csorbítja.
Büntetések
26. § A fegyelmi vétséget elkövető kamarai taggal szemben
kiszabható büntetések a következők:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).
27. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság
legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar
A kizárás végrehajtásának
felfüggesztése
28. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.
(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi
vétség miatt a kamaraitaggal szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak
ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.
Elévülés
29. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara illetékes
szerve a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem
kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását
valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban:
előzetes vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik.
Eljáró szervek
30. § (1) A kamarai tag fegyelmi ügyében első fokon a kamara
területi szerveinek fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar
(2) Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács 3 tagból áll.
(4) A Magyar
A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott
31. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú
eljárásban a kamara területi szervének elnökének, a másodfokú eljárásban a
Magyar
Kizáró okok
32. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem
járhat el,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek
jogerős befejezéséig,
b) aki az eljárás alá vont kamarai tag hozzátartozója [Pp. 13. §
(2) bek.],
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé
válhat,
d) a kamara területi szervének elnöke,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
33. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi
megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll
fenn.
(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács
elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát
kétségessé teszi, az eljárás alá vont kamarai tag elfogultsági kifogást
terjeszthet elő.
(3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a
fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új
fegyelmi tanácsot jelöl ki.
Az előzetes vizsgálat
34. § (1) A kamara területi szervének elnöke az előzetes vizsgálat
elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont kamarai tagot,
és közli vele az eljárás okát.
(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához
szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az
eljárás alá vont kamarai tagot, meghallgathatja a tanúkat, szakértő
közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az eljárás alá vont kamarai
tagtól bekérheti, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről
jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás
alá vont kamarai tag a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik.
Erről az eljárás alá vont kamarai tagot tájékoztatni kell.
(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést
készít a kamara területi szervének elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell
az iratokat.
(5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a
határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.
A kamara elnökének intézkedései
35. § (1) A kamara területi szervének elnöke az előzetes vizsgálat
után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:
a) megszünteti az előzetes vizsgálatot,
b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú
fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,
c) elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről
az eljárás alá vont kamarai tagot és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a
panasz előterjesztője a Magyar
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az
eljárás alá vont kamarai tag is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara területi
szervének elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi,
egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti
.
A fegyelmi eljárás megindítása
37. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén - kivéve a 36§ (1)
bekezdésének b) (figyelmeztetés) pontja esetében - a kamara területi szervének
elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha a kamarai
tag a kamarai tagságáról lemondott.
38. § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi
bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak
elnökét.
Az első fokú fegyelmi tanács eljárása
39. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak
beérkezése után a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat
visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,
b) tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,
c) kitűzi a tárgyalást.
A fegyelmi intézkedés
40. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben - ha a fegyelmi vétség
egyértelmű - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - a kizárás
kivételével - bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás
megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést
alkalmazhat.
(3) Ha az eljárás alá vont kamarai tag a fegyelmi intézkedésről
szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását
kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács
elnöke tárgyalást tűz ki.
A tárgyalás
41. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont kamarai tagot és
képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a kamara területi szervének
elnökét értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont kamarai tag szabályszerű idézés
ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.
Erről az eljárás alá vont kamarai tagot az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont kamarai tag, a képviselője, a kamara
területi szervének elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában
az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba
betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási
indítványt terjeszthet elő.
42. § A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a
tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az üzleti vagy egyéb-titok vagy a
személyiségi jogok védelmében, vagy más okból szükséges.
A kamarai tagság felfüggesztése
43. § (1) Az első fokú
fegyelmi tanács az kamarai tag
tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha
a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt
vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél
súlyosabb,
b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel
indokolt.
(2) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az eljárás alá
vont kamarai tagot felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap,
amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott
határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont
kamarai tag, a képviselője és a kamara területi szervének elnöke a másodfokú
fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a
fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
(4) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és
annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az eljárás alá vont
kamarai tag tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell
függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs
halasztó hatálya.
Az első fokú fegyelmi tanács határozata
44. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza.
Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárást megszünteti,
b) fegyelmi intézkedést tesz,
c) az eljárás alá vont kamarai tagot vétkesnek nyilvánítja, és
büntetést szab ki,
d) dönt az eljárási költség viseléséről.
(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon
belül az eljárás alá vont kamarai tag, a képviselője, valamint a kamara
területi szervének elnöke részére kézbesíteni kell.
Jegyzőkönyv
45. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A
jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44. § megfelelően irányadó.
Fellebbezés
46. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás
alá vont kamarai tag, a képviselője és a kamara területi szervének elnöke a
másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított
15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell
terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(4) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta
után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi
tanácshoz.
A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
47. § A Magyar
A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
48. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja,
ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi
tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a
másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és
a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont kamarai tag, a
képviselője, a kamara területi szervének elnöke és a fegyelmi főmegbízott
felszólalhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú
fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
A másodfokú fegyelmi tanács határozata
49. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait
szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont kamarai tag, a képviselője és a kamara
területi szervének elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.
(2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan - a tényállás nincs
felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli
következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú
határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új
eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú
fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a
határozata jogerős és végrehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont kamarai tag, a
képviselője és a kamara területi szervének elnöke a kézbesítéstől számított 30
napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok
szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.
50. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője
részére meg kell küldeni.
Az eljárás felfüggesztése
51. § (1) Az eljárás alá vont kamarai tag elleni büntetőeljárás
jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.
(2) A büntetőügyben eljáró hatóság kamarai tag ellen indított büntetőeljárásról
és befejezéséről értesíti a kamarát.
(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés
elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe
tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel
lehet függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése
52. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara területi
szervének elnöke vagy a kamarai tag, az kamarai tag halála esetén
hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre
vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik,
amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a
fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye
akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető
Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének a kamarai tag terhére csak a
kamarai tag életében, az elévülési időn belül van helye.
(3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács
határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül
az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
Költség
53. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során a kamarai tag felelősségét
megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.
A büntetés hatálya és a mentesítés
54. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat
jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a
határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat
jogerőre emelkedésétől számított 10 évig a kamarai tag kamarai tisztségre nem
választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat
jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre
emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács -
kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont kamarai
tagot, ha arra érdemes.
(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi
eljárás szabályait kell alkalmazni.
A kamara által nyilvántartott adatok köre
55. § (1) A tagok e törvényben meghatározott adatainak
nyilvántartásról a Magyar
(2) A Magyar
(3) A Magyar
a; a tagok személyes
adatai: név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím
b; annak a gazdasági társaságnak az adatai (név, székhely,
cégjegyzékszám, adószám,) amely a tag munkáltatója, vagy amelynek a tag
képviselője, tagja (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot)
c; a
tagdíjhátralék tényét
d; a tag
felelősségbiztosításának tényét és összeghatárát
A jelen javaslatot a 2002-09.
12-én tartandó
Szerkesztőbizottság:
moderátor: dr. Németh László drnemeth@axelero.hu
Dr. Szalay András tizenharmas@axelero.hu
Dr. Németh
Zoltán nemzol@elender.hu
Dr. Daragó Dénes ddarago@elender.hu
Dr. Neumann
Márta neumann.marta@freestart.hu
Dr.
Magyar Ingatlan kamara Etikai
Szabályzata
/tervezet/
A Magyar
- hogy Magyarországon az ingatlanforgalmazó-fejlesztő,
ingatlanértékelő-értékbecslő, ingatlangazdálkodó, társasházkezelő és
városfejlesztő /továbbiakban: ingatlanügylet/ tevékenységek etikai
normáit szabályozzák,
-
az ingatlanügyletekkel kapcsolatba kerülő személyek és a társadalom
megítélése a közreműködőkről kedvező maradjon,
-
az ingatlanügylettel
foglalkozó szervek és személyek megfelelő erkölcsi védelmet kapjanak, a
vonatkozó jogszabályok, különösen a versenytörvény, a Magyar
ETIKAI SZABÁLYZATOT
fogadják el magukra nézve
kötelezőnek:
I.
Általános
alapelvek
1. Az Etikai Szabályzat (továbbiakban
ESZ) erkölcsi magatartási normák összessége, amely rögzíti, hogy az
ingatlanügyletek során a jogszabályok által lehetővé tett tevékenységeket az
érintett személyek hogyan végezhetik és azt, hogy a normáktól eltérő
magatartásnak és gyakorlatnak milyen következményei lehetnek.
2. Az ESZ hatálya a Magyar
Köztársaság területére (illetőleg magyarországi ingatlanokkal kapcsolatos
megbízások teljesítésére) és a Magyar
3. A Kamara vezető szervei - a közgyűlés
kivételével - érdekérvényesítő tevékenységének, valamint a függetlenített
tisztségviselők tagsemlegességének elbírálása az EB hatáskörébe tartozik.
4. Az ESZ megszegése az itt
rögzített szankciók alkalmazásán felül jogkövetkezményekkel csak akkor járhat,
ha a szabályzatot megszegő tag jogszabályi előírásokat is sértett. A bizottság
kezdeményezésére jogkövetkezményekkel járó eljárás megindítására a Kamara
elnöke jogosult, ez azonban nem zárja ki, hogy a sértett fél önállóan is
eljárjon.
5. A Kamara tagjai kötelezik
magukat arra, hogy az ESZ -t betartják, és tudomásul veszik, hogy az ESZ -tól
eltérő magatartásuk esetén a bizottság velük szemben az ESZ szerint jár el.
II.
A Kamara tagjaira
vonatkozó etikus magatartás kívánalmai
1. A tag a szakmáját erkölcsi
elvek alapján gyakorolja és tartózkodik minden olyan cselekedettől, amely sérti
a saját vagy a szakmája jó hírnevét.
2. A tag senkitől sem
tagadhatja meg az egyenlő szakmai szolgáltatást faji, felekezeti, nemi vagy
nemzetiségi származás okán. A tag a megbízó felé ingatlanügyletet csak akkor
végezhet, ha ahhoz megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, vagy ilyen
közreműködőt foglalkoztat.
3. A tag mindenekelőtt a
megbízója érdekeit képviselje, de köteles az ügylet minden résztvevőjével
tisztességes módon eljárni úgy, hogy az megfeleljen az általában elvárható
magatartásnak és erősítse a kamara tagjai iránti bizalmat.
4. A tag amennyiben a
megbízást elvállalta, minden ügyfele részére a tőle elvárható legmagasabb
színvonalon köteles eljárni és nem tehet a szolgáltatás szakszerűségében és
színvonalában különbséget.
5. A tag nem fogadhat el olyan
megbízást, amely a szakértelmét meghaladja. Ha szükséges, bevonhat – a megbízó
jóváhagyásával – más alvállalkozót, akinek közreműködését pontosan meg kell
határoznia. A tag már a megbízás kezdetekor tudassa ügyfelével, hogy más
közreműködő(k) munkáját is igénybe kívánja venni.
6. A tag legyen tájékozott az
ügylettel érintett jogszabályokról és az aktuális piaci viszonyokról. A tag
köteles tiszteletben tartani a gazdasági, vállalkozási verseny szabadságát és
tisztaságát.
7. A tag legyen kész
álláspontja felülvizsgálatára, amennyiben olyan tények merülnek fel, amelyek
korábbi véleményének kialakításánál nem, vagy nem kellő súllyal vett
figyelembe.
8. A tag az ügyfelét, illetve
az ingatlanügyletben résztvevő más személyeket nem károsíthatja meg, kerülje a
szakmában kialakult és alkalmazott mértéket lényegesen meghaladó díjazást. A
Kamara a megbízások magas színvonalú teljesítése érdekében tagjainak ajánlja az
általa időszakonként közzétett megbízási díjszabás figyelembevételét.
9. A tag egy adott
ingatlanügylet bonyolítása során egynél több ügyféltől ellenszolgáltatást csak
kivételes esetben fogadhat el, és csak akkor, ha erről az ügyben érintett
valamennyi résztvevőt tájékoztatta, akik ehhez a jóváhagyásukat megadták.
10. A tagnak üzletvitelét úgy
kell folytatnia, hogy kerülje a vitákat más tagokkal és kívülállókkal. A tag
valótlan tény állításával, illetőleg valós tény hamis színben történő
feltüntetésével és egyéb magatartással más tag jó hírnevét, megítélését nem
veszélyeztetheti.
11. A tag nem folytathat olyan
gyakorlatot, nem tehet olyan ajánlatot, amely egy másik tag kapcsolatrendszerét
tisztességtelen módon aláássa, vagy ilyen kapcsolatok kialakítását akadályozza.
12. A tagnak bizalmasan kell
kezelnie a feladata végrehajtása során tudomására jutott információkat. Üzleti titkot
tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, azt jogtalanul mással közölni,
vagy nyilvánosságra hozni nem lehet. A tag az ingatlanra vonatkozó tényeket az
ügyfele elöl sem titkolhatja el.
13. A tag kerülje a
túlzásokat, a megtévesztésre alkalmas kijelentéseket, legyen mindig tárgyszerű,
és gondosan ügyeljen a részletekre a megbízás tárgyát képező ingatlanra
vonatkozó információk gyűjtése során.
14. A tag hirdetéseinek a
jogszabályi előírásoknak megfelelően igazaknak, tisztességeseknek, pontosaknak
és becsületeseknek kell lenniük. A tag hirdetése, reklámja nem csorbíthatja más
tag megszerzett, kizárólagos jogait. A hirdetések olyanok legyenek, hogy abból
a hirdető személye mindenki mástól megkülönböztethető legyen, és ne
tartalmazzanak túlzó, megtévesztésre alkalmas elemeket.
15. A tag későbbi viták
elkerülése érdekében törekedjék az ügy érdemi részét érintő dokumentálásra.
Ettől csak a megbízó írásbeli kérésére tekinthet el. Az ügy érdemi részét
érintő iratokból a megbízást adó ügyfélnek kérésére másolati példányt kell
adni.
16. A tagnak a legnagyobb
gondosságot és maximális biztonságot kell nyújtania a rábízott ingatlanok és az
azokban elhelyezett javakat illetően.
17. Nem megengedett, ha a tag
úgy tesz szert előnyre, hogy a közteherviselés (különösen az adók, járulékok,
illetékek) reá vonatkozó részét nem teljesíti, továbbá kifizetései és azok
nyilvántartása során nem tartja be a pénzforgalomra vonatkozó előírásokat,
számla nélküli ügyletet bonyolít vagy nem legálisan foglalkoztat munkavállalót.
18. A kamarai tag köteles a
jogszabályok által kötelezően előírt esetekben a pénzmosás megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló szabályzatot készíteni, és azt a megadott határidőre
jóváhagyásra a kamara elnökségének eljuttatni.
19. A tag törekedjék a kamarai
tagdíj határidőben történő befizetésére. Amennyiben a tag egy éven belül két
alkalommal felszólítást kap a kamarai tagdíjhátralék rendezésére, úgy vele
szemben etikai eljárást kell lefolytatni.
III.
Szankciók
1. A
tagok tudomásul veszik, hogy az Etikai Szabályzat megszegése esetén velük
szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:
1.1.
Figyelmeztetés
és a tagok tájékoztatása.
1.2. Szigorú, egyben utolsó megrovás, és a
tagok tájékoztatása.
1.3. A
tag szigorú megrovásának nyilvánosságra hozatala.
1.4. A
tag kamarai tagsági viszonyának megszüntetésének indítványozása a Fegyelmi
Bizottság felé.
2. Az
1.3. pont szerinti szankció alkalmazása esetén az EB-nek a nyilvánosságra
hozatal módjáról is rendelkeznie kell.
3. Az EB
döntése ellen a tag 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A
fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a közgyűlés döntése végleges.
4. Az
Etikai Bizottság etikai kérdésekben az elnökséggel azonos színtű mellérendelt
szervezet, a felügyeletét a közgyűlés látja el. A másodfokú fórum a közgyűlés.
5. A
tagok a végleges döntést magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
IV.
Etikai bizottság
1. Az
ESZ betartásának figyelemmel kísérése elsősorban a bizottság feladata.
2. Az etikai
bizottság 7 tagú testület, amelyet a közgyűlés nyílt szavazás útján,
szavazattöbbséggel 4 évre választ. Elnökét és elnökhelyettesét a bizottság
választja tagjai közül.
3. A
bizottság az elnök és az általa esetenként meghívott 4 tag részvételével, egyszerű
szavazattöbbséggel dönt és hoz határozatot etikai kérdésekben. A felmerült
etikai kérdésekről és a meghívott tagok személyéről a bizottság tagjait
előzetesen írásban tájékoztatni kell. Legalább 3 tag kérésére a bizottság
teljes ülésen hoz döntést.
4. Az Etikai Bizottság megalakulását követően az etikai eljárás
rendjét a bizottság maga határozza meg.
5. A
felmerült etikai kérdésekről a bizottság tagjait a bejelentést követő 15 napon belül
írásban tájékoztatni kell. Etikai kérdésekben érkezett bejelentéseket,
panaszokat, megkereséseket a tagok írá
6. A
bizottság felhívja az érintett tagot, hogy a beérkezett panaszra, bejelentésre,
megkeresésre 8 napon belül írásban válaszoljon és a bizottság ülésére
képviselője útján jelenjen meg. Az érintett tag távolmaradása a
döntéshozatalnak nem akadálya.
7. A
bizottság az ESZ figyelembevételével dönt (hoz szankciót, vagy megállapítja,
hogy etikátlan magatartás nem történt).
8.
Amennyiben a bizottság nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentést, panaszt kap, a
bejelentő panaszos ellen eljárást kezdeményezhet. Ha a bejelentő, a panaszos
kamarai tag, az Etikai Bizottság ellene jár el.
9. Az
Etikai Bizottság a tagok véleményeltérése esetén - amennyiben a tagok a döntést
előzetesen elfogadják a jó szakmai légkör és az ESZ normáinak biztosítása
érdekében, felkérhetik az Etikai Bizottságot a véleményeltérés lezárására.
V.
Hatálybalépés
Ezt a szabályzatot a Magyar
Budapest, 2002……………………….
Jelen Etikai Szabályzatot
összeállította 2002-10-10-én : Dr. Bozsó Miklós bozso@limit.hu
Ingatlan szakmai norma – és
szabálygyűjtemény
Alapfogalmak
Szerkesztőbizottság:
Moderátor: Dr.
Tagok:
Annak érdekében, hogy a
szakmában minden szekcióban folyó munka egyes fázisai alatt mindenki ugyanazt
értse alapvetően azonos fogalmakat, kell használni, azonos tartalommal.
A
definíciók egységesítésének gondolata és szükségszerűsége
Az „ingatlan”, mint szakma
sokrétű, minden egyes szakterület a szakmai fogalmakat másként-másként
értelmezi, ezért feltétlen szükséges az „ingatlanszakmai” definíciók egyértelmű
megfogalmazása, definiálása.
Elérendő cél, hogy a
megfogalmazott definíciókat az egyes részterületek azonosan használják, az
egyes fogalmak alatt mindenki ugyanazt értse. (pl.: ingatlan közvetítő,
ingatlan forgalmazó-fejlesztő fogalmak használata). A jelen fázisban egy
hatalmas halmaz kismintaszerű feldolgozására vállalkoztunk. Bemutatva azt, hogy
a kialakítandó egységes „ingatlan nyelvezeten” belül, amelyet írott anyagaikban
jól követhető módon elsősorban az ingatlan értékelők használnak, olyan módon
kell deklarálni az adott szakkifejezéshez tartozó tartalmat, hogy minden, más
részterületen dolgozóval azonos szakmai nyelvet használva hatékonyan tudjanak
„együtt dolgozni”. Idetartoznak a különböző értékkategóriák meghatározása is
(pl. forgalmi érték, újraelőállítási érték, biztosítási érték stb).
Egységesíteni kell a terület kimutatásokra vonatkozó definíciókat is. Mit
értünk hasznos, nettó, bruttó stb elnevezések alatt?
A
szakterületek definíciója
(Magyarázat: A közvetítés
fogalom magában foglalja, hogy a közvetítő nem jut a közvetített dolog
birtokába, a tevékenység másnak a nevében és másnak a javára történik.)
(Megjegyzés: A jogszabályok
egy része ingatlan értékelőként és ingatlan értékelésként alkalmazza, többnyire
azonban ingatlan értékbecslőként, ingatlan értékbecslésként jelenik meg – azaz
szinonimákként használják.)
(Magyarázat: Ilyen tevékenység
az összes erre irányuló jogi, pénzügyi, műszaki stb. tevékenység.)
(Megjegyzés: Tartalma:
fenntartás, üzemeltetés, igazgatás.)
(Megjegyzés: Tartalma:
javítás, karbantartás, felújítás és esetleg korszerűsítés.)
Üzemeltetés: az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges
tevékenységek összessége.
(Megjegyzés: Tartalma:
használat, üzemvitel (közműszolgáltatások igénybe vétele, hulladékszállítás,
takarítás, rovar- és rágcsálóirtás stb.)
A fenti fogalmak alatt leírt
tevékenységet végző személy és/vagy szervezet az, aki az adott tevékenységet a
jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően végzi.
A fenti tevékenységeket csak
olyan
személy végezheti -
természetesen akkor is csak a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően
-, aki az adott tevékenység gyakorlásához szükséges kamarai jogosultsággal és
tagsággal rendelkezik
vállalkozás végezheti
cégszerűen - természetesen akkor is csak a jogszabályokban előírt feltételeknek
megfelelően -, amely az adott tevékenység gyakorlásához szükséges kamarai
jogosultsággal és tagsággal rendelkező szakembert foglalkoztat alkalmazottként.
Értékfogalmak
|
1 |
Adás-vételi érték |
Az adás-vételi szerződésben
feltüntetett és kiegyenlített összeg. |
|
2 |
alternatív használati érték |
Az az értékelés határnapján várható
összeg, amelyért az ingatlan magánjogi szerződés keretében gazdát cserélhetne
– feltételezve, hogy a jelenlegi használat további folytatása helyett
másfajta használatra kerül az ingatlan –
egy eladni szándékozó eladó és egy olyan vásárolni kívánó vevő között,
akivel a kapcsolata kizárólag piaci természetű (feltételezve továbbá, hogy az
ingatlan a piacon nyilvánosan meghirdetésre került, szokványos piaci
körülmények és az ingatlan jellegének megfelelő időtartam mellett került sor
a lebonyolításra). |
|
3 |
apport érték |
A vállalkozásba bevitt
ingatlanra meghatározott érték. |
|
4 |
avulási érték |
Az avulásokból származó
értékcsökkenés. |
|
5 |
befektetési érték |
Az a vételár, amit a vevő az
ingatlan várt jövedelmezőségére alapozva hajlandó fizetni. |
|
6 |
beruházási érték |
= befektetési érték |
|
7 |
bérleti jog érték |
|
|
8 |
biztosítási érték |
A biztosító által
meghatározott, a biztosító által vállalt kockázat mértékével csökkentett piaci
érték. |
|
9 |
bontási érték |
Az ingatlan bontása során
kibontott és még értékesíthető anyagok, szerkezetek, berendezések összértéke. |
|
10 |
bruttó pótlási költség |
A megvalósításhoz szükséges
valamennyi ráfordítást tartalmazó költség. |
|
11 |
csereérték |
Az ingatlan értékének
ingatlannal vagy más tárgyi eszközzel történő kifejezése (gyakorlatilag pénz
formában). |
|
12 |
eladási érték |
Az az összeg, amit az eladó
szeretne megkapni az ingatlanja eladásáért. |
|
13 |
előszereteti érték |
* |
|
14 |
értékcsökkentett pótlási
költség |
= pótlási költség |
|
15 |
felszámolási érték |
Hitelfedezetül használt
ingatlanra megállapított meghatározott (rövid) időn belül realizálható érték. |
|
16 |
forgalmi érték |
= piaci érték |
|
17 |
funkcionális érték |
Az ingatlan értékét
sajátosan változtató értékfajták (pl. műemléki érték, városképi érték stb.). |
|
18 |
gyorsított felszámolási
érték |
Felszámolási érték, de annál
még rövidebbre engedélyezett értékesítési időtartammal (gyakorlatilag azonnali
eladást feltételezve). |
|
19 |
használati érték |
Az ingatlan funkciójától
függő piaci érték (jelenlegi használati érték vagy alternatív használati
érték) |
|
20 |
hasznossági érték |
* |
|
21 |
hitelbiztosítéki érték |
A jelzálog alapjául szolgáló
érték, amely fedezetet biztosít valamely követelésre és annak esetleges
járulékaira. A 25/1997 (VIII. 1. ) PM rendelet 2. § (1) szerint: "A
hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján
meghatározott értéke. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a
jelzálog-hitelintézet által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó
sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és
hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost
megilletnek." |
|
22 |
hozadéki érték |
A hozamszámításon alapuló
értékelés során kiszámított érték. |
|
23 |
jelenlegi használati érték |
Az az értékelés határnapján
várható összeg, amelyért az ingatlan magánjogi szerződés keretében gazdát cserélhetne
– feltételezve a jelenlegi használat további folytatását az ingatlan üres
állapotában – egy eladni szándékozó eladó és egy olyan vásárolni kívánó vevő
között, akivel a kapcsolata kizárólag piaci természetű (feltételezve továbbá,
hogy az ingatlan a piacon nyilvánosan meghirdetésre került, szokványos piaci
körülmények és az ingatlan jellegének megfelelő időtartam mellett került sor
a lebonyolításra). |
|
24 |
kereskedelmi érték |
* |
|
25 |
kényszereladási érték |
= felszámolási érték |
|
26 |
kínálati érték |
A nyílt piacon megjelenő
eladási érték. |
|
27 |
költségalapú érték |
A pótlási költség vagy az
újraelőállítási költség figyelembevételével kialakított érték. |
|
28 |
lehetséges használati érték |
= alternatív használati
érték |
|
29 |
likvidációs érték |
= felszámolási érték |
|
30 |
likviditási érték |
= felszámolási érték |
|
31 |
maradványérték |
* |
|
32 |
menekülési érték |
= gyorsított felszámolási
érték |
|
33 |
műszaki érték |
Az a %-os arányban kifejezett,
az építmény egészére vagy meghatározott részeire vonatkozó viszonyszám, amely
megmutatja, hogy a vizsgált építmény (vagy részei) az értékelő szubjektív megítélése és/vagy
objektív mérési, vizsgálati adatai alapján az értékelés időpontjában épített
ugyanolyan építmény(rész) ugyanazon műszaki paramétereihez viszonyítva
mennyiben felel meg az előírt vagy elvárt műszaki követelményeknek. |
|
34 |
negatív érték |
Az a tény, ha egy ingatlan birtoklásával
elérhető piaci érték kisebb, mint az ingatlanhoz rendelt kötelezettségek
mértéke. (Ilyen adódhat pl. műemléki kötelezésekkel terhelt ingatlan esetén –
elég sajnálatosan ...) |
|
35 |
Nettó pótlási költség |
A megvalósításhoz szükséges
valamennyi ráfordítást tartalmazó költség (azaz a bruttó pótlási költség) az
avulások értékcsökkenésének figyelembe vételével. |
|
36 |
összehasonlító érték |
Piaci adatok elemzésére
alapuló értékelés végeredményeként kialakított érték. |
|
37 |
Piaci érték |
Az az értékelés határnapján
várható összeg, amelyért az ingatlan magánjogi szerződés keretében gazdát
cserélhetne egy eladni szándékozó eladó és egy olyan vásárolni kívánó vevő
között, akivel a kapcsolata kizárólag piaci természetű (feltételezve, hogy az
ingatlan a piacon nyilvánosan meghirdetésre került, szokványos piaci
körülmények és az ingatlan jellegének megfelelő időtartam mellett került sor
a lebonyolításra). |
|
38 |
pótlási költség |
Az ugyanolyan funkciójú, teljesítőképességű,
megjelenésű építmény új technológiával és anyagokkal történő megvalósításának
költsége. |
|
39 |
reális érték |
= piaci érték |
|
40 |
újraelőállítási költség |
Az ugyanolyan funkciójú,
teljesítőképességű, megjelenésű építmény eredeti technológiával és anyagokkal
történő megvalósításának költsége. (teljes reprodukció!) |
|
41 |
üzletérték |
Az ingatlanban folytatott
sikeres tevékenységből származó (esetleges) többletérték. |
|
42 |
vételi érték |
Az az összeg, amit a vevő szán
az ingatlan megvételére. |
Megjegyzés:
Az értékfogalmak témakörében
nem alakult ki az a széleskörű szakmai vita, amire számítottunk, ezért az itt
közölteket a szerző
1.) Gyakori az érték és a
költség szó használata ugyanahhoz a jelzőhöz (pl. pótlási érték, pótlási
költség). Én a leggyakoribbat használom.
2.) Nem tartalmazza a vállalatértékeléssel
kapcsolatos – számviteli szabályozók által meghatározott – értékformákat
(eszközérték, könyv szerinti érték, vagyonérték stb.).
3.) A *-gal jelölt fogalmak,
sokféleképpen használatosak, ezekre szélesebb körű részvétellel kialakított
szakmai vita alapján lehet megalapozott javaslatot tenni.
Jelen anyagot összeállította: Dr.
Ingatlan közvetítői norma –és
szabálygyűjtemény
Szerkesztőbizottság:
moderátor:
Tagok:
Beák Attila beak@matavnet.hu
Dr. Bonyhádi Elek argu@ahol.com
Dági Ákos aranyhal@extra.hu
Horváth Bálint bossimmo.ingatlan@axelero.hu
Petrovszky
Salamon Adorján salamon@biggeorge.hu
I. fejezet
Az Ingatlan közvetítői
tevékenység általában
A piaci résztvevők üzleti
kapcsolatainak közvetítése a kereskedelmi élet széles területeire kiterjed és nemcsak
áruk, hanem különböző tevékenységek közvetítését is jelentheti.
A közvetítői tevékenység közös
jellemzője, hogy azt a kereskedő megbízás alapján más személy - a megbízó -
részére és az ő számlájára végzi. Tevékenysége üzletszerző jellegű, ezért a közvetítő
szerződések, megkötését készíti elő mások számára, vagy - a megbízás
tartalmától függően - e szerződéseket meg is köti.
Önállóságától függően vagy
megbízója vagy, saját nevében jár el, de mindenképpen megbízója javára, illetve
költségére végzi tevékenységét.
A közvetítő díjazása általában
jutalék formájában történik: rendszerint csak a már létrejött üzletkötések után
kap jövedelmet, amelynek összege a megkötött szerződések tárgyának értékéhez (a
kiközvetített áru vagy tevékenység szerződésben meghatározott ellenértékéhez)
igazodik.
A közvetítői kereskedésnek
több nevesített fajtája is kialakult. A továbbiakban lehetséges differenciálás
a./ ingatlanasszisztens
b. /ingatlanközvetítő, avagy
eladói illetőleg vevői ügynök az ügyletben elfoglalt helye szerint
b./ alkusz
Alkuszi tevékenység:
Kevéssé elterjedt, viszonyt
speciális szolgáltatás, amely a forgalmi viszonyok alapos ismeretén túl komoly
tárgyalási készséget igényel. Erre irányuló megbízás alapján az eladási vételi,
illetve csere kialakításában a megbízó érdekeit képviseli, az árra érték
javaslatot tesz. Amennyiben a reális ár tekintetében a megbízóval egyességre
nem jut, úgy köteles a megbízást szerződés előtt visszautasítani. A reális
piaci ár meghatározása érdekében értékelemzést végez (lásd 1/a alatti
tevékenységek), az ellenérdekű partnerrel mindaddig tárgyalást folytat, ameddig
a szerződés alapjául szolgáló vételár kölcsönös elfogadására sor nem kerül. Az
alkusz egyidejűleg, ugyanabban az ügyletben kizárólag a szerződni kívánó felek
egyikét képviselheti, díjazást csak ettől fogadhat el.
Öndefiníció
(Magyarázat: A közvetítés
fogalom magában foglalja, hogy a közvetítő nem jut a közvetített dolog
birtokába, a tevékenység másnak a nevében és másnak a javára történik.)
A hatályos magyar jogszabályok
napjainkban igen széles körben határozzák meg az ingatlanközvetítésre
jogosultak körét. Gyakorlatilag minden gazdálkodásra jogosult végezhet
közvetítői tevékenységet.
* Állami vállalatok
* Szövetkezetek
* Gazdasági társaságok,
* Leányvállalat
* Vízgazdálkodási társulat
* Pénzintézet (kivétel a
Magyar Nemzeti Bank) és költségvetési szervek
* Ügyvédek, ügyvédi irodák
és jogtanác
* Egyéni vállalkozók
Az ingatlanközvetítéshez
szorosan kapcsolódó szakértői tevékenységgel foglalkozni kívánó természetes
személyek szakértőként csak akkor tüntethetik fel magukat, ha végzettségük és
szakmai gyakorlatuk alapján jelentkezésüket a szakértői névjegyzékbe (
Javaslat érkezett még az
alábbiakra:
- ügynök,
- képviselő,
- bizományos megbízá
A cégbejegyzésre jogosult min.
Középfokú végzettség + 2 év ingatlanirodai gyakorlattal vagy felsőfokú
ingatlanszakmai végzettséggel kell rendelkeznie.
Az iroda vezetőjének az egyéni
szakmai kamara tagjának kell lennie.
A fentieken kívül a forgalmazó
cégnek min. 20 M Ft letéti tőkével kell rendelkeznie!
II. fejezet
Az ingatlanközvetítői
tevékenység személyi feltételei
1) erkölcsi bizonyítvány
2) ingatlanközvetítői szakmai
képesítést bizonyító vizsga letétele, végül
3) bejegyzés az
1) Erkölcsi bizonyítvány
csupán a természetes személyekre - azaz az egyéni vállalkozókra - értelmezhető,
a többi jogosult esetében a saját szervezetfajtájukra vonatkozó jogszabály
állapítja meg, hogy a szervezet mely tagjának vagy alkalmazottjának kell
rendelkeznie bizonyos büntetlenségi feltétellel. Így pl. gazdasági társaság
esetében az 1988. évi VI. Törvény 29. §-a állapít meg büntetlenségi
feltételeket a gazdasági társaság vezető tisztségviselőire, felügyelő
bizottsági tagjaira stb. nézve.
Tehát természetes személy csak
úgy végezheti az ingatlanközvetítést, ha részére a rendőrhatóság az erkölcsi
bizonyítványt kiadja. Ennek feltétele a büntetlen előélet, illetőleg a büntetés
hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesülés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a
hátrányos jogkövetkezmények nem tartanak korlátlan ideig, hanem azok a Btk-ban
meghatározott időtartam leteltével, vagy bírósági határozat alapján, illetőleg
egyéni vagy közkegyelem folytán megszűnnek.
2) Az ingatlanközvetítés
folytatásának másik személyi feltétele a szakmai képesítés megszerzését
igazoló vizsga eredményes letétele.
Jogi személyek esetében ez azt
jelenti, hogy ilyen képesítéssel rendelkező tagjuk legyen, illetve ilyen
alkalmazottat foglalkoztassanak munkaviszony keretében. Az egyéni vállalkozónak
(természetes személynek) vagy magának kell rendelkeznie a szükséges
szakképesítéssel, vagy ilyennel rendelkező alkalmazottal kell foglalkoztatnia
munkaviszony keretében.
A szakképesítés megszerzésének
tartalmi, formai követelményeit részletes szabályok szerint kell megállapítani.
A szükséges szakképesítés
eredményes vizsga letétételével szerezhető meg. A vizsgáztatás általános
szabályait (a vizsgáztatás előkészítését, a vizsgabizottság létrehozatalát,
működését, a szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsga rendjét, a vizsgázó teljesítményének
értékelési szabályait, a vizsgabizonyítvány és az egyéb iratok kiállításának és
megőrzésének rendjét) is e rendelet állapíthatja meg.
Az ingatlanközvetítői
szakképesítés konkrét tartalmi követelményeit az
3)
Az ingatlanközvetítői
tevékenységet a jogszabályok nem kötik hatósági engedélyhez egyetlen jogosult
esetében sem. A természetes személyek azonban csak az ún.
3.1 A bejegyzésnek normatív
feltételei legyenek szintenként azonos módon:
- az erkölcsi bizonyítvány;
- a szükséges szakmai
képesítés megszerzése,
amelyek birtokában a
jelentkezőnek alanyi joga nyílik a bejegyzésre.
Természetes személyek
tekintetében az egyéni vállalkozás szabályait is figyelembe kell venni és ezek
értelmében a közvetítőnek egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkeznie,
kell.
A jogosítvány megszerzésének
feltételeit, illetve utóbb e jogosítványoktól való megfosztás eseteit is
célszerű kimunkálni és egy Etikai Kódexben, rögzíteni a Kamara életre hívásával
egy időben.
III. fejezet
A szakmai tevékenység
normatívái /végzettségi feltételek/
Az ingatlanközvetítés
szükséges előképzettsége a szintekhez kötött jogosítványrendszer miatt a
középfokú iskolai végzettségtől az egyetemi, főiskolai felsőfokú végzettségek
meglétéhez kötődik.
Az ingatlanközvetítőnek
egyfelől általános gazdasági, informatikai, számítógépes adatkezelési
ismeretekkel kell rendelkeznie.
Másfelől az ingatlanközvetítés
egyes résztevékenységeinek szakmai gyakorlatával kell tisztában lennie.
Éppen ezért az
1./ Az ingatlanközvetítővel
kapcsolatos általános követelmények
Az ingatlanközvetítés szakmai
és vizsgáztatási követelményei
Gazdasági ismeretek: a
nemzetgazdaság, piacgazdaság általános forgalmi összefüggései és folyamatai, a
vállalkozás alapfogalmai, funkciói, a szervezet gazdálkodása, alapvető
pénzügyi, számviteléi és adózási ismeretek.
Jogi ismeretek: a
tevékenységhez kapcsolódó jogi fogalmak, ezek összefüggései, intézmények.
Vállalkozási és adózási ismeretek /szintenként eltérő mélységben elsajátított,
a vállalkozáshoz kapcsolható pénzügyi, számviteli és adózási ismeretek.
Műszaki ismeretek: a
tevékenységhez kapcsolódó műszaki fogalmak, ezek összefüggései, intézmények.
Nyilvántartások, adatbázisok:
a tevékenységhez szükséges nyilvántartások ismerete és alkalmazása.
Számítógépes adatkezelés. Az információgyűjtés és kiértékelés formái.
Piaci ismeretek: ingatlanpiaci
ismeretek, szolgáltatási díjak kialakításának szabályai eljárási díjak
ismerete, illeték szabályok ismerete.
Gyakorlati ingatlan ismeretek:
/megjelenés, kommunikáció, ügyfélkezelés, stb./
2./ Az ingatlanközvetítői
tevékenység szakterületei.
2.1/ Az ingatlanok
adásvételének és cseréjének közvetítése.
Értékesítés: rendelésfelvétel,
kereslet-kínálat áttekintése, ingatlan árának kialakítása az ügyfél
bevonásával, piaci partner felkutatása, kapcsolattartás (piaci partnerekkel,
hatóságokkal, érdekképviseletekkel), szerződés előkészítése, pénzügyi
konstrukciók, fizetési feltételek, illetékek megállapítása, földhivatali
bejegyzés, számlázás.
Vásárlás: rendelésfelvétel,
kereslet-kínálat áttekintése, megbízók tájékoztatása, ingatlan felkutatása,
ingatlan vételárának kialakítása, kapcsolattartás (hatóságokkal,
érdekképviseletekkel), szerződés-előkészítés, pénzügyi konstrukciókról
tájékoztatás, fizetési feltételekkel, illetékről tájékoztatás, földhivatali
bejegyzés, számlázás.
Csere: rendelésfelvétel,
kereslet-kínált áttekintése, megbízók tájékoztatása, partnerek felkutatása,
csereingatlanok értékarányainak megállapítása, kapcsolattartás (hatóságokkal,
érdekképviseletekkel), szerződéskötés előkészítése, pénzügyi konstrukciókról
tájékoztatás, fizetési feltételekről, illetékről tájékoztatás, földhivatali
bejegyzés, számlázás.
Az értékek különböző válfajait
egyértelműen, a szakma egészére nézve kell definiálni. Pl.: menekülési érték
fogalma /házi szabályként meghatározni tananyagba, elhelyezni!!/
2.2- A bérlakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek bérlettel, illetőleg a bérletnek a tulajdonnal
történő cseréjének közvetítése.
Csere: rendelésfelvétel,
kereslet-kínálat áttekintése, a megbízók tájékoztatása, partnerek felkutatása,
csereingatlanok értékarányainak megállapítása, kapcsolattartás (hatóságokkal,
érdekképviseletekkel), szerződéskötés előkészítése, pénzügyi konstrukciókról,
fizetési feltételekről, illetékről tájékoztatás, földhivatali bejegyzés,
számlázás.
3./ Az ingatlanközvetítői
tevékenység folyamata
3.1 Rendelésfelvétel
3.1.1 Az ingatlan adatainak,
műszaki paramétereinek, felszereltségének, árának rögzítése,
3.1.2 Az ingatlant minden
esetben a bemutatás előtt az
3.1.3 Alaprajzot javasolt
kérni, de nemléte, nem felróható az
3.1.4 Megbízó adatainak
rögzítése, összhangban az érvényes törvényi előírásokkal /lásd. Az ún.
Pénzmosási törvényből adódó kötelezettségek/
3.1.5 Megbízási szerződés
megkötése, nyilvántartásba vétel írásban történjék.
3..5.1. Kizárólagos megbízási
szerződéseknél, a tulajdonos, vagy más általi megbízás teljesítés esetén az
ingatlanközvetítőt ugyanúgy megilleti a jutalékkal egyenértékű díjazás, ha a
vállalt feladatait határidőre elvégezte és mindent megtett a megbízás tárgyát
képező ingatlan forgalmazására,
3.1.5.2 A határozott idejű,
forgalmazásra irányuló megbízási szerződéseknél a következő időtartamok
irányadóak:
lakásoknál 3-6 hónap,
irodáknál 6-12 hónap,
raktár és ipari létesítményeknél
6-24 hónap,
egyéb ingatlanoknál egyedi
megállapodás alapján.
3.1.5.3 Bármilyen
forgalmazásra irányuló megbízás esetén, az
Nem kell vizsgálni a széljegy
tartalmakat, mivel ez egyrészt alapvetően speciális jogi képzettséget igényel,
másrészt az értékesítési folyamatban aktív szereplő az ügyvéd, akinek végső
soron ez a feladata. (A nagyszámú megbízások miatt sem kötelezhető az
Javasoljuk írásban
nyilatkoztatni a megbízót az ajánlati kötöttségről, hogy sem az
3.2. Kereslet-kínálat
áttekintés
3.2.1 információk begyűjtése /kínálati, illetékhivatali,
értékesítési árak, trendek, statisztikák, stb. /
3.2.2 információk ütköztetése
3.2.3 információterítés
3.2.4 vállalkozáson belüli információs/nyilvántartási rendszer
működtetése
3.2.5. vállalkozáson kívüli információs rendszer működtetése
3.2.6 Az értékesítendő ingatlan árának kialakítása, megbízó
érdekeinek figyelembevétele
Az ingatlant, a megbízásban megjelölttől eltérő árral kínálni
etikátlan, kivétel, ha erre szerződéses felhatalmazása van a megbízótól.
Gyakorlati módszerek alkalmazása
3.3 Kapcsolatteremtés
3.3.1 A forgalmazandó ingatlan hirdetése /hirdetésére térítést
kérni a megbízótól nem etikátlan /.
3.3.2. Lehetséges partnerek /potenciális gazdasági partnerek
(vevők, eladók, bérlők), civilszervezetek, hatóságok, érdekképviseleti
szervezetek/ feltárása, megkeresése, szükség szerinti folyamatos
kapcsolattartás.
Az
3.4 a megbízó folyamatos tájékoztatása, a megbízás pontosítása.
3.5 Értékesítés,
szerződéskötés előkészítése
3.5.1 pénzügyi konstrukciókról/megoldásokról
információ-szolgáltatás
3.5.2 fizetési feltételek ismertetése
3.5.3 illetékkötelezettségről tájékoztatás, igény esetén
3.5.4 földhivatali bejegyzéssel kapcsolatos tájékoztatás, szükség
szerinti eljárás
3.5.5 Az
3.5.6 A megbízás teljesítése után az ingatlan átadás-átvételén a
személyes jelenlét nem szükséges, de ajánlott, mivel technikailag ekkor zárul a
folyamat.
3.5.7 Amennyiben az üzletben résztvevő valamelyik fél bizonytalan
az ingatlan műszaki-gazdasági állapotát, illetve az adott ingatlan piaci
pozícióját illetően, úgy értékbecslés készítése javasolt, megfelelő szakvizsga
megléte esetén, ennek hiányában elkészíttetése javasolt a közvetítő által.
3.6 Pénzügyi elszámolások
3.6.1 Megállapodott előszerződés és bármilyen pénzügyi
előteljesítés esetén az
= A megbízási
szerződés akkor is érvényes, ha a szerződéskötés közvetlen üzleti partnerrel
(üzlettárssal), vagy kapcsolódó céggel történik!
= A díjazás akkor
is megilleti a közvetítőt, ha az általa feltárt, előkészített üzlet közvetlen
közreműködése nélkül jön létre.
3.6.2 Bérleti szerződések esetén a szerződés megkötésének a napja
a megbízás teljesedése. Azt követő bármilyen bérbeadó, vagy bérlő hibáiért,
szerződés szegéséért, vagy korai felmondásért a kifizetett jutalék nem
visszatérítendő. Javasolt a károk megelőzésére, a bérleti szerződésben kikötve,
a kifizetett jutalék mértékének megfelelő kártérítést kérni a szerződést szegő
féltől!!!
3.6.3 Javasoljuk a felesleges bankköltségek, későbbi fizetési
viták és nehézségek elkerülésére céljából, hogy az
3.6.4 A megbízás teljesítése esetén minden esetben számlát, vagy
számlahelyettesítő okiratot kell kiállítania az
3.6.5 Az
4. Felelősségek:
Erkölcsi és anyagi felelőssége
A képzés
5. Az ingatlanközvetítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei:
5.1 A képzés
az ingatlanközvetítő képzésben
közép és felsőfokon, az alapismereteken felül kiterjedhet az ingatlan
közvetítés gyakorlatának szélesebb körű ismertetése is. A képzésben résztvevő
hallgatók emelt óraszámban ingatlan értékbecsléssel és a több szakismeretet
összefogó ingatlanfejlesztés kérdéseivel is foglalkozzanak. Ezt a hallgatók
számára egy szakdolgozat eredményes megvédése után az alsó-közép és felsőszintű
képzésnek megfelelő bizonyítványával kell elismerni.
Meghatározott százalékú
elmélet és gyakorlat, mértéke, szintenként eltérő, nyilván az alapfokon van
szükség a legnagyobb gyakorlati arányra és legkevésbé a felsőfokon.
a./ Szakirányú felsőfokú végzettség
+ szakmai felügyelet mellett végzett, dokumentált szakmai gyakorlat, ami
minimum 2 év (pályakezdők esete).
b./ Szakirányú felsőfokú
végzettség + szakmai felügyelet mellett végzett, 1 év dokumentált szakmai
gyakorlat (X éves igazolt szakmai gyakorlat).
c./ Szakirányú felsőfokú
végzettség (Y év igazolt szakmai gyakorlat).
d./ Szakirányú középfokú
végzettség + Y év szakmai gyakorlat, de itt a tagságban megkülönböztető jelzés
használata.
e./ Szakirányú alapfokú
végzettség szakmai gyakorlat nélkül, de itt különösen fontos a tagságban
megkülönböztető jelzés használata.
5.2. Külön kérdések:
5.2.1. Hogyan történik a kettős tagság kezelése? (ügyvéd,
igazságügyi szakértő, mérnök, stb. esetében).
Nem gond, az egyénre kell bízni, vállalja-e a kettős tagságból reá
háruló anyagi-társasági konzekvenciákat.
5.2.2. Hogyan történik és mikortól az új ingatlanos szakemberek
képzése?
A Kamara Oktatási bizottsága által jóváhagyott rendező elvek
figyelembevételével, az arra felkért és jogosítvánnyal /pl.: ISO minősítés,
stb./ rendelkező oktatási intézmények által a törvény életbelépését követő
legrövidebb időn belül.
5.2.3. Milyen feltételekkel kapható működési engedély (gyakorlati
idő, dologi feltételek), miként kezeljük a szerzett jogok kérdését?
A kérdést szét kell választani újonnan végzettekre és már gyakorló
kollégákra. Ez utóbbiaknál a szerzett jogaik alapvetően nem sérülhetnek, de
mivel a szakma fejlettsége megtisztulása, s nemzetközi kapcsolatrendszer
fejlődésével együtt járó integrációs tendenciák ezt igénylik megfelelő szakmai
képesítés nélkül senki sem tevékenykedhet. Az átképzésekre két év türelmi időt
javaslunk.
5.3 Végzettség szerinti lehetséges differenciálás
a./ alapfokú /
b./ középfokú
c./ Felsőfokú (ma OKJ-s emeltszintű oktatásra van affinitás, ez
kevésnek tűnik, egyetemi képzés szükséges), ezen a szinten célszerű elismerni a
különböző külföldi neves intézmények által Magyarországra akkreditált
diplomákat is. (Lásd: Posztgradualitás, külföldi diplomák honosítása,
akkreditálása, stb.)
5.4 Elérendő cél az egyes képzések esetében:
a./ Alapfokon megismerni az egyes ingatlanügyletek előkészítésének
mozzanatait, szakterületeit, amelyekkel a leendő ingatlanközvetítőnek,
tisztában kell lennie.
b./ Középfokon elsajátítani az egyes ingatlanügyletek
előkészítésének mozzanatait, szakterületeit (rendelésfelvétel, ingatlankutatás,
ill. vételár-kialakítás, pénzügyi konstrukció, szerződés előkészítése,
földhivatali bejegyzés, számlázás), amelyekkel az ingatlanközvetítőnek,
tisztában kell lennie.
c./ Felsőfokon kibővíteni a korábban megszerzett ismereteket
értékelői, és gazdálkodói középszintű ismeretekkel az egyes ingatlanügyletek
előkészítésének mozzanatait, szakterületeit (rendelésfelvétel, ingatlankutatás,
ill. vételár-kialakítás, pénzügyi konstrukció, szerződés előkészítése,
földhivatali bejegyzés, számlázás), amelyekkel az ingatlanközvetítőnek,
tisztában kell lennie.
A szükséges szakképesítés eredményes vizsga letétételével
szerezhető meg. A vizsgáztatás általános szabályait (a vizsgáztatás
előkészítését, a vizsgabizottság létrehozatalát, működését, a szóbeli, írásbeli
és gyakorlati vizsga rendjét, a vizsgázó teljesítményének értékelési
szabályait, a vizsgabizonyítvány és az egyéb iratok kiállításának és
megőrzésének rendjét) rendeletben kell megállapítani. (Az alap- Közép- és
felsőfokú képzést vizsgával zárni.)
A kamara nem lehet iskola – miként az eddigiekből kitűnt, de azért
minden esetben a jelölt szakmai tevékenységéről összefoglalót, valamint egy
kidolgozott, a korábbi gyakorlatából adódó "pályamunkát" nyújtson be
elbírálásra, és felvételi elbeszélgetésen vegyen részt. A felvételi bizottság
döntsön a jelölt szakmai és etikai hozzáállása alapján a tagság megadásáról. A
jelöltet legalább két kamarai tagnak javasolnia kell. A tagfelvétellel
kapcsolatos felvételi követelmény belső ügymenet, ezért nem feltétlenül kell,
hogy a már meglévő jogszabályok mintájára készüljön el, hiszen a kamarai tagság
ilyen módon magánügynek tekinthető?
6. Az ingatlanközvetítői
szakképesítés szakirányú vizsgakövetelményei:
6.1 A vizsgára bocsátás
feltétele:
Alapfokon eredményes felmérők
megírása, - közép- és felsőfokon szakdolgozat benyújtása. Ennek lehetséges
témáját az
6.2 A vizsga
Három részből állhat:
az írásbeli vizsgából, amelyet
a
a szóbeli vizsgából, amelynek
tételeit - az elméleti ismeretekhez kapcsolódóan - a
a gyakorlati vizsgából, amely
a szakdolgozat megvédését jelenti közép és felsőfok esetén, míg alapfokon
konkrét ügyintézésből áll.
Azon tantárgyakat, amelyekből
a vizsgatételeket össze kell állítani négy fő csoportba, soroljuk, így az
ingatlanközvetítéshez kapcsolódó
- műszaki,
- jogi,
- gazdasági, valamint
- gyakorlati és technikai ismereteket
jelöli meg.
6.3 "A szakmai vizsga
egyes részei alóli felmentés feltételei
Mindez szabályozatlan
felmentésre ad lehetőséget, ami a vizsgázási követelmények gumiszabályszerű
lazítását teszi lehetővé, tehát ezt pontosítani kell.
Ami a felsőszintű képzést
illeti célszerűnek, látszik a munkába bevonni már most, a BME, Az MKE, a GATE
és a FÜTI-OMEGA képviselőit továbbá a követelmény véglegesítése előtt célszerű
elemezni, integrálni a hasonló de külföldi akkreditációjú diplomák követelményrendszerének
beintegrálását a rendszerbe!
A tevékenység utolsó fázisában
egybe kell fésülni a képzési rendszereket, felépíteni az alap-közép és
felsőfokú képzési rendszereket az építőkocka elv és az egymásra épültség
figyelembevételével.
IV. fejezet
Etikai követelmények
Magánszemélyekre nézve a
kamarai etikai normák, míg a cégekre a konkrét egyesületi normák a mértékadók.
V. fejezet
Jogi környezet
A Gazdálkodói anyagban és egy
korábbi FÜTI-OMEGA részéről
VI. fejezet
Szakirodalom
1./ BME Mérnöktovábbképző
Intézet Oktatási segédanyagai, továbbá tanfolyami követelményrendszerei
2./ FÜTI-OMEGA Oktatási
segédanyagai, továbbá tanfolyami követelményrendszerei
3./ dr. Pesta János:
4./
További kidolgozásra javasolt
témakörök:
Az ingatlanközvetítés szakmai és
vizsgáztatási követelményei, szintenként
= Üzletszerű felfogásban
oktatni, oly módon – színvonal, minőség, stb. – hogy hozzánk jöjjenek
külföldről is. Több szempontot érvényesíteni egyidejűleg:
= EU elvárások;
= kereskedelmi iskolák
elvárásai és szolgáltatásai
Az egyes differenciált
megnevezésekhez (a./ ingatlanasszisztens b./ eladói ügynök b./ vevői ügynök c./
alkusz) tartozó végzettségi szintek előírása
Gyakorlati oktatás kérdései
/megjelenés, kommunikáció, ügyfélkezelés, stb./
A szakmát jelenleg érintő
jogszabályok megfelelő színvonalú és mélységű összefésülése, átdolgozása.
Ingatlan forgalmazási és
ingatlanfejlesztési norma– és szabálygyűjtemény
Szerkesztő bizottság:
Moderátor:
Tagok:
Dévényi
Szócska László e.com@chello.hu
Takácsné Szilas Rea szilasirea@harsliget.hu
Ingatlan forgalmazás
Definíciók
Az ingatlan forgalmazás
definíciója
Az ingatlanok ingatlanpiaci
mozgásának elősegítése üzleti eredmény elérése céljából.
Az ingatlan piaci igényeknek
megfelelő jellemzőkkel rendelkező ingatlanok új tulajdonos, vagy új bérlő
számára történő előkészítése és a tulajdonos, vagy bérlő váltás
lebonyolításának előkészítése elősegítése, megvalósítása. Az ingatlanok
megszerzése továbbértékesítési céllal, vagy megbízás alapján árúként történő
továbbértékesítés, nyereség elérése érdekében.
Az ingatlan
forgalmazó definíciója
Az ingatlan értékesítés vagy
hasznosítás aktív szereplője, közreműködésével a tulajdonában vagy megbízója
tulajdonában lévő ingatlan új tulajdonoshoz kerülését műszaki, gazdasági és
jogi megfontolások alapján készíti elő és bonyolítja le, amelyet jutalék illetve
sikerdíj ellenében végez.
Az ingatlan
fejlesztő definíciója
Az, az ingatlan értékét,
állapotát, piacképességét javító jogi vagy természetes személy, aki a
telekingatlanok megosztását, övezeti átsorolását, szabályozási tervét
előkészíti, közművesíti, vagy a közművesítettségi fokát növeli, annak
elérhetőségét biztosítja, vagy javítja, útépítést vagy vasúti vágány építését
valósítja meg a vonatkozó szabványoknak, szabályoknak és előírásoknak
megfelelően. A telekingatlanokon építményt, házat, raktárakat, üzletet, parkot,
irodaházat, sportpályát vagy egyéb objektumot, felépítményt épít vagy építtet,
átalakít értékesítési bérbeadási vagy egyéb hasznosítási céllal üzleti eredmény
elérése céljából. Az ingatlan használati és piaci értékét növeli Az ingatlan
fejlesztés műszaki, jogi, gazdaságossági folyamatait koordinálja, irányítja,
finanszírozza, illetve finanszíroztatja a piaci igényeknek megfelelő kialakítás
érdekében.
Az ingatlan
fejlesztés definíciója ( 1. )
Az ingatlan fejlesztés az, az
ingatlan fejlesztő által, haszonszerzés céljából végzett műszaki gazdasági és
jogi folyamat, tevékenység sorozat, amely során az eredeti ingatlan állapota
megváltozik, értéke növekszik, piaci potenciálja, minősége javul a fizetőképes
piaci kereslet kielégítése érdekében. Az ingatlanfejlesztés történhet az
ingatlan fejlesztő saját tőkéjével, saját kockázatára, nyereség elérése
érdekében, vagy az ingatlan tulajdonos megbízásából, a megbízó kockázatra és
finanszírozása mellett az ingatlan fejlesztő által irányítva jutalékért, és a
megbízó számára biztosított nyereség érdekében.
Az
ingatlanfejlesztés definíciója ( 2. )
Az ingatlanfejlesztés olyan
értékteremtő kreatív folyamat, amely során az ingatlanfejlesztő kockázatot
vállal a fejlesztés pénzügyi eredményének, a megszerezhető haszonnak a
reményében.
( Ez utóbbi definíciót a KJK
által 2002. - ben kiadott, Soós János és szerző kollektívája által
összeállított „
Összeállította:
Az
ingatlanforgalmazói tevékenység
A fenti javaslattal célunk, az
ingatlanpiac elvárható folyamatainak kialakítása a szakma elvárásainak,
standardjainak rögzítése. Célkitűzésünk, a folyamatosan változó környezetben
irányt mutatni, mind a szakma, mind az ingatlanpiaccal kapcsolatba kerülő
feleknek. Az egységes értelmezéssel és iránymutatással a szakma tekintélyének
és rangjának helyreállítását akarjuk elérni. Célunk továbbá az elvárhatóság és
a felróhatóság alapvető normáinak deklarálása, illetve az ingatlanszakma
megítélésének javítása.
Az
ingatlanforgalmazói jogosultság feltételei
Erkölcsi bizonyítvány
( Megjegyezzük, hogy olyan
vélemény is megfogalmazódik, hogy más szervezetek sem kérik az erkölcsi bizonyítványt,
mérjük-e más mércével az ingatlan szakma tagjait, mint a gazdaság többi
szereplője teszi azt? Kinek kell bemutatni és ki kéri? )
Bejegyzés az
Felsőfokú egyetemi, vagy
főiskolai végzettség, szakmai gyakorlati tapasztalat.
Az ingatlanforgalmazói
tevékenység személyi és egyéb feltételei:
-
Jó kommunikációs készség
-
Piaci ismeretek
-
-
Pénzpiaci ismeretek
-
Szolgáltatási díjak
kialakításának szabályai ismerete
-
Eljárási díjak ismerete
-
Illetékszabályok ismerete
-
Jogi ismeretek
-
Gazdaságjogi ismeretek
-
Szerződéskötési ismeretek
-
Ptk. és Btk. alapvető
tételeinek ismerete
-
Államigazgatási eljárások
ismerete
-
Gazdasági ismeretek
-
A piacgazdaság törvényszerűségeinek
általános ismerete
-
Nemzetgazdasági ismeretek
-
Vállalkozási ismeretek
-
Alapvető pénzügyi és
számviteli szabályok ismerete
-
Adózási alapismeretek
-
Befektetési alapismeretek
-
Műszaki ismeretek ( elsősorban
építőipari és gépipari )
-
Az ingatlanforgalmazási
tevékenységhez kapcsolódó fogalmak ismerete.
-
Az ingatlanforgalmazási
feladatok elvégzéséhez alkalmas infrastrukturális háttér
-
Nyelvismeret ( elsősorban
angol, vagy német )
-
Az ingatlanforgalmazási
tevékenység ellátásához szükséges nyilvántartások ismerete és alkalmazni tudása
-
Számítógépes adatkezelés, az
adatkezelés szabályainak ismeret
-
Az
ingatlanforgalmazási alapfolyamat
-
A befektetői piac igényeinek
felmérése, pontosítása, a kívánt paraméterek rögzítése
-
Az ingatlanpiaci kínálat
felmérése, helyszíni megtekintése
-
Az értékesítési céllal
megszerzendő ingatlanok műszaki, jogi állapotának, paramétereinek,
felszereltségének, árainak elemzése, rögzítése
-
Az ingatlanokról adatlap
kitöltése, képanyag rögzítése
-
A saját kockázatú befektetés
pénzügyi megalapozása, saját forrás és az azt kiegészítő hitelkonstrukció, vagy
előleg konstrukció kialakítása, hozam elvárások kialakítása
-
Az optimális ingatlan
befektetések kiválasztása, sorolása a pénzügyi feltételek és ráfordítások, a
megvalósításhoz szükséges időtáv és hozam elvárás figyelembevételével.
-
Az ingatlan megvásárlása
adásvételi szerződéssel
-
Az ingatlan adásvételi
szerződésében foglalt vevő kötelezettségek teljesítése, a vételár kifizetése
-
Az ingatlan tulajdonjogi
átírása a Földhivatalnál, a tulajdonjog átírásáról szóló határozat ellenőrzése
a Tulajdoni lap beszerzésével
-
A saját tulajdonba került
ingatlan vevőigényhez igazítása, fejlesztési munkák elvégzése, a ráfordítások
összegzése,
A kereslet kínálat áttekintése
-
Az információk terítése, az
értékesítendő ingatlan bemutatása, prezentálás
-
Az információk begyűjtése, a
beérkezett ajánlatok értékelése elemzése
-
Az információk kiértékelése,
ütköztetése, a vevő igények rögzítése, orientálása
-
A vállalkozáson belüli
információ rendes működtetése
-
A vállalkozáson kívüli
információs rendszer működtetése
-
A vevők leinformálása,
ellenőrzése
Kapcsolattartás a vevőkkel,
befektetőkkel
-
A forgalmazandó ingatlan
hirdetése a legszélesebb csatornán, vagy a célpiac felé szelektíven, esetleg
Interneten lehívható rövid bemutató anyag készítése és a hálóra felvitele
-
A lehetséges piaci partnerek
feltárása, megkeresése
-
Az IFO- nak, vagy
képviselőjének az érdeklődőknek történő ingatlan bemutatáskor szükséges a
jelenléte
-
Az értékesítendő ingatlan új
árának kialakítása
-
Az ingatlant a piaci
információkkal alátámasztottnál magasabb áron kínálni etikátlan, kivéve, ha a
vevő irányára ezt alátámasztja.
-
A vevők versenyeztetése,
gyakorlati alku technikák és módszerek alkalmazásával.
-
Az adásvételi szerződés
előkészítése, hozamelvárás rögzítése, egyeztetés a vevővel
-
A pénzügyi konstrukcióról
információnyújtás
-
A fizetési feltételek
ismertetése
-
Az illeték kötelezettségekről
tájékoztatás igény esetén
-
A földhivatali bejegyzéssel
kapcsolatos tájékoztatás
-
Az IFO- nak célszerű az
ingatlan ügyletet érintő szerződés előkészítéséről gondoskodnia, ezért nem
etikátlan díjazást kérni a vevőtől. A szerződést jogász készítse külön díjazás
ellenében. A vevő jogásza is készítheti a szerződést, de ellenőrizni kell a
saját jogászunk bevonásával.
-
A pénzügyi feltételek
ellenőrzése, biztosíték kikötése és ellenőrzése halasztott fizetés estén.
-
A vevővel előszerződés vagy
szerződés megkötése ( ügyvéddel )
Pénzügyi elszámolás
-
A megállapodott előszerződés vagy
végleges adásvételi szerződés szerinti teljesítésnél figyelembe kell venni az
ingatlan tulajdonosi helyzetét. A jogi személy esetén számlaadás és ÁFA
befizetés szükséges, a természetes személy esetén ez nincs
-
Az IFO megbízás alapján
végzett tevékenységéért jutalék felszámolására jogosult. A szerződés szerint
bármilyen pénzügyi előteljesítés esetén az IFO igényt tarthat a jutalékára vagy
annak egy hányadára, ez az összeg ne legyen több mint az adott előleg vagy foglaló 50 %-a, amennyiben a megbízási
szerződésben ettől eltérő mértékben nem állapodtak meg a megbízóval.
-
Amennyiben az IFO az ingatlant
megbízás alapján bérletbe adja, a bérleti szerződések megkötése estén a bérleti
szerződés megkötésének napja, a megbízási szerződés teljesedésének napja is. A
megbízott jutaléka ekkor esedékes. Ezt követően bármilyen bérbeadási v. bérlői
hibáért a bérleti szerződés megszegéséért, vagy korai felmondásért a kifizetett
jutalék nem visszatérítendő. Javasolt a károk megelőzése érdekében, a bérleti
szerződésben kikötve a kifizetett jutalék mértékének megfelelő kártérítést
kérni a szerződést szegő féltől.
-
Az IFO megbízá
-
Az IFO megbízá
-
AZ IFO jogosult a nem fizető
ügyfeleket, cégeiket, tulajdonosaikat belső felhasználású listán feltüntetni. A
lista minden
A vételár vagy vételár előleg
beérkezése
A szerződés aláírását követően az ingatlan átadás-átvételén
személyes jelenlét szükséges. A közművek óra állásának rögzítése és az ingatlan
állapotának jegyzőkönyvi és videón történő rögzítése mellett.
Birtokba adás
-
A földhivatali bejegyzéshez a
szerződés beadása, a bejegyzés ellenőrzése.
-
A teljes vételár beérkezése
után tulajdonba adás. Földhivatal felé a tulajdonjog bejegyzést engedélyező
nyilatkozat kiadása.
Felelősségek
-
Anyagi és erkölcsi felelőssége
van az IFO -nak az ingatlan adásvétel
esetén a tőle elvárható gondossággal és szakmai hozzáértéssel az adott piaci
trendeknek megfelelően forgalmazza az adott ingatlant. A saját tulajdonú
ingatlan és a megbízás alapján forgalmazott ingatlan esetében is az
ingatlanért, a forgalmazással összefüggésben általa közölt adatokért
felelősségre vonható.
-
Az IFO által értékesített
ingatlan estében szavatossági és garanciális kötelezettség terheli az
adásvételi szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint.
-
Mint a szakmai ingatlan Kamara
tagja a szakma tisztességéért és a szakszerű törvényes eljárás betartásáért
szintén felelőséget visel, tevékenységével nem ronthatja a szakma és a kamarai
tagok hírnevét.
-
Az egyéb felelősségeket a Ptk.
vonatkozó szakaszai szerint kell értelmezni.
Az
ingatlanfejlesztői tevékenység folyamata
A fenti javaslattal célunk, az
ingatlanpiac elvárható folyamatainak kialakítása a szakma elvárásainak,
standardjainak rögzítése. Célkitűzésünk, a folyamatosan változó környezetben
irányt mutatni, mind a szakma, mind az ingatlanpiaccal kapcsolatba kerülő
feleknek. Az egységes értelmezéssel és iránymutatással a szakma tekintélyének
és rangjának helyreállítását akarjuk elérni. Célunk továbbá az elvárhatóság és
a felróhatóság alapvető normáinak deklarálása, illetve az ingatlanszakma
megítélésének javítása.
Az ingatlanfejlesztői
jogosultság feltételei:
-
Erkölcsi bizonyítvány ( egyes vélemények nem tartják szükségesnek )
-
-
Bejegyzés az
ingatlanfejlesztői névjegyzékbe
-
Felsőfokú egyetemi v főiskolai
végzettség, szakirányú szakmai gyakorlat
Az ingatlanfejlesztési
tevékenység személyi és egyéb feltételei
Kreativitás, szervezőkészség,
elemzőképesség, tárgyalóképesség, jó kommunikációs képesség.
Piaci ismeretek
-
-
Konkurencia és versenytársak
ismerete
-
Szolgáltatási díjak
kialakításának szabályai ismerete
-
Eljárási díjak ismerete
-
Illetékszabályok ismerete
-
Pénzpiaci és hitel felvételi
ismeretek
Jogi ismeretek
-
Gazdaságjogi ismeretek
-
Szerződéskötési ismeretek
-
Ptk. és a Btk. alapvető
tételeinek ismerete
-
Államigazgatási eljárások
ismerete
Gazdasági ismeretek
-
A piacgazdaság
törvényszerűségeinek általános ismerete
-
Nemzetgazdasági ismeretek
-
Vállalkozási ismeretek
-
Alapvető pénzügyi és számviteli
szabályok ismerete
-
Adózási alapismeretek
-
Befektetési ismeretek
Műszaki ismeretek (elsősorban építőipari és gépipari,
épületgépészeti )
-
Tervezői, alvállalkozói
szakmai kapcsolatok
-
Hatósági eljárások
rendszerének és szabályainak ismerete
-
Üzemeltetési ismeretek
Az ingatlanfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó
fogalmak ismerete.
-
Az ingatlanfejlesztési
tevékenység elvégzéséhez alkalmas infrastrukturális háttér és személyi feltételek,
az üzemeltetési feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és technikai háttér.
-
Az ingatlanfejlesztéshez
szükséges pénzügyi feltételek, saját erő, a fejlesztésre fordítható tőke
megléte vagy biztosítása, biztosítékkal rendelkezés a külső forrás bevonásához,
kockázatviselő képesség. Az ingatlanfejlesztés pénzügyi menedzselésének
képessége.
Nyelvismeret ( angol vagy
német )
Az ingatlanfejlesztési
tevékenység ellátásához szükséges nyilvántartások, ellenőrző rendszerek és azok
alkalmazni tudása.
Számítógépes adatkezelés, az
adatkezelés szabályainak ismerete.
Az ingatlanfejlesztési alapfolyamat
-
Vevőfelkutatás, igényfelmérés,
igénypontosítás és a kívánt paraméterek rögzítése
-
A befektetők, vevők igényei
alapján a kondíciók ismerete ( minőségi igények, árak, bérleti díjak,
szolgáltatási díjak, határidők, szolgáltatások, szankciók, stb.)
-
Beszállítók, alvállalkozók
ismerete, szolgáltatásuk díja, színvonala, tőkeerejük, stabilitásuk,
referenciáik, elszámolási szokásaik, stb. )
-
A konkurencia ismerete, más
ingatlanfejlesztők tevékenységének, tőkeerejének, szakterületének, kínálatának,
árainak, folyamatban lévő projektjeinek ismerete, az ingatlanpiacon lévő
kínálat ismerete, helyszíni megtekintése.
-
A vevő igények adatbázisban
történő rögzítése, elemzése.
-
Az igényeknek megfelelő
ingatlanok felkutatása az adatbázisokból lekérdezése, helyszíni vizsgálata és
kiegészítő információk beszerzése, a potenciális ingatlanok elemzése
megfelelőségi sorrend felállítása komplex szempontrendszer alapján.
-
A kinézett ingatlanok jogi
helyzetének ellenőrzése, tulajdoni viszonyok, terhek, fejlesztési lehetőségek
megvizsgálása
-
A fejlesztési projekt
koncepciójának kialakítása, előzetes fejlesztési terv elkészítése, kivitelezői ajánlatok
bekérése, költség kalkulációk készítése. Környezeti hatásvizsgálatok
elkészítése.
-
A forrásbevonási lehetőségek
feltárása, látványtervek, költség előirányzatok elkészítése, hálóterv és
időbeni ütemezések elkészítése, alternatívák kidolgozása, optimalizálása.
-
A saját kockázatú befektetés
pénzügyi megalapozása, saját forrás és az azt kiegészítő hitelkonstrukció, vagy
előleg konstrukció kialakítása, hozam elvárások kialakítása, irányár
meghatározás.
-
Kockázatok felmérése,
értékelése, az elkerülő illetve kockázat csökkentő intézkedések kialakítása,
megfogalmazása.
-
Az optimális
ingatlanbefektetések kiválasztása, sorolása, a pénzügyi feltételek és ráfordítások a megvalósításhoz szükséges
időtáv és hozamelvárás alapján, A kiválasztott projekt ellenőrzése a piaci
igények a fizetőképes vevők igényeivel történő összevetéssel.
-
A fejlesztendő, piacképes
ingatlan megvásárlása adásvételi szerződés megkötése, pénzügyi teljesítés.
-
Az ingatlan tulajdonjogi
átírása a Földhivatalnál, a tulajdonjog átírásáról szóló határozat ellenőrzése
a Tulajdoni lap beszerzésével. ( Ez az esetleges hitelfelvétel esetén a
biztosíték nyújtás szempontjából szükséges is, mert a bank a jelzálogjogát csak
az átíratott és tehermentes ingatlanra jegyezteti be.)
-
A fejlesztési terv elkészíttetése,
vevő igények érvényesítése, költségkalkulációk elkészítése.
-
A fejlesztés finanszírozásának
megszervezése
-
A saját erő biztosítása
-
A szükséges hitel felvétele
-
A kivitelezői, vevői
finanszírozás megszervezése
-
A fejlesztési munkák engedélyeinek
beszerzése, a kiviteli tervek elkészíttetése..
-
A kivitelezői szerződések,
közüzemi szerződések megkötése.
-
A fejlesztési munka
megkezdése, üzemeltetési szempontok érvényesítése. A kivitelezés időszakában a
jelentkező feladatok a résztvevők munkájának összehangolása koordinálása.
Felvonulások, határidők, anyagellátás, finanszírozás, minőségellenőrzés, vevő
igények folyamatos érvényesítése, a költségek folyamatos ellenőrzése ) Az
üzembe helyezési eljárások , engedélyeztetések bonyolítása.
-
A fejlesztési ráfordítások
követése.
Az értékesítés megszervezése
-
A PR. reklám, DM
-
Kínálati csomag elkészítése
-
Standard szerződések,
(bérleti, adásvételi, stb.) elkészíttetése ( megfelelő biztosítékok
beépítésével, mindkét fél érdekeit tükröző szerződés összeállítása szükséges)
-
Vevői tárgyalások
megszervezése, lebonyolítása.
-
A vevők leinformálása,
ellenőrzése.
-
A vállalkozáson kívüli
információs rendszer működtetetése
-
A vállalkozáson belüli
információs rendszer működtetése.
-
Az értékesítési szerződések
előkészítése
-
A vételár kialakítása
-
Az adásvételi szerződések
megkötése
-
A fizetési kötelezettségek
teljesítése után birtokbaadás, vagy tulajdonba adás. ( Az IFE , vagy
képviselőjének jelenléte szükséges? az állapot rögzítése videó felvétellel és
jegyzőkönyvileg szükséges)
-
A vállalkozáson kívüli
információs rendszer működtetetése
-
A vevők leinformálása,
ellenőrzése.
-
Az elkészült fejlesztés
átadás-átvétele, beüzemelése, szabályzatok elkészítése
-
( társasház, irodaház,
üzletközpont, stb. )
-
Az üzemeltetői szervezet kialakítása,
alvállalkozói kör megszervezése, a business service kialakítása.
-
Garanciális és szavatossági
ügyek kezelése, hibajavítások elvégeztetése.
-
Az üzemeltetés megkezdése,
üzemeltetési szerződések megkötése
-
a „lakó kapcsolat”
kialakítása,
-
alvállalkozók irányítása,
-
karbantartás megszervezése,
irányítása
-
pénzügyi tervezés
-
pénzügyi kezelés, elszámolás
-
adatszolgáltatások
Pénzügyi elszámolás
A számlaadási és a vonatkozó adó előírási szabályok betartásával
kell a pénzügyi elszámolásokat végezni.
Felelősségek
-
Az IFE az ingatlan fejlesztés
és értékesítési folyamatában anyagi és erkölcsi felelősséget visel azért, hogy
az egész folyamatban a tőle elvárható gondossággal, körültekintéssel és szakmai
hozzáértéssel jár el, az ingatlanfejlesztői és ingatlanforgalmazói etikai
normák betartásával.
-
A saját tulajdonú ingatlan
fejlesztése és a megbízás alapján végzett ingatlan fejlesztés esetében is az
ingatlanért és a fejlesztés eredményéért, valamint a forgalmazással
összefüggésben általa közölt adatokért felelősségre vonható.
-
A külső forrásokból
igénybevett pénzek visszafizetéséért az általa adott biztosítékok meglétéért és
a tartozás fennállása alatt a fedezetek megőrzéséért a szerződésben vállalt
kötelezettségek teljesítéséért felelősséget visel.
-
Az IFE által fejlesztett majd
értékesített ingatlanok esetében a szavatossági és garanciális kötelezettség
terheli az adásvételi szerződésben és a vonatkozó jogszabályok szerint.
-
Mint a szakmai
-
Egyéb felelősségek a Ptk.
vonatkozó szabályai szerint alkalmazandók.
Összeállította:
Ingatlan forgalmazó illetve ingatlanfejlesztő
képzés
Az ingatlanforgalmazóknál és
az ingatlanfejlesztőknél a kamarai tagoknak, közép és felsőfokú szakmai
képzettség megszerzésére és ez alapján történő besorolására legyen lehetősége.
( Középfokú képzettséget a
rövidebb idejű képzés és kevesebb gyakorlati idő biztosít, míg a felsőfokú
képzettséget a hosszabb és bővebb ismereteket adó és a hozzá tartozó hosszabb
3-5 éves gyakorlati idő adja meg együtt.) Az elméleti képzettség és a
gyakorlati képzettség együttes értékelése alapján történjen a tagok besorolása.
A képzettséget elsősorban a BME és a KTI mint alapvető képzési partnerekkel
közösen kialakítandó tematika alapján folyó oktatáson történő részvétellel és
az azt követő gyakorlat megszerzésével lehet elérni.
A megfelelő képzettség
elérését és dokumentálását kell célul kitűzni EU- konform módon. A szakmai
névsorba ez alapján lehessen szerepelnie a szakértőnek. ( nyelvismeret)
Az ingatlanforgalmazó és az
ingatlanfejlesztő képzés azonos tematikával történjen, ne tegyünk közte különbséget
!
Felvételi szakmai
követelmények az IFO –nál és az IFE -nél is:
-
Felsőfokú iskolai végzettség (
műszaki, gazdasági, jogi )
-
-
3-5 éves igazolható szakmai
gyakorlat ( ingatlanszakmai pl. értékelés,
közvetítés, forgalmazás, fejlesztésben )
-
nyelvismeret
A képzés célja:
A hallgatók felkészítése az
ingatlanforgalmazó és ingatlanfejlesztői tevékenység végzésére. Ezen belül a
hallgatókat megismertetni a tevékenységhez szükséges jogi, gazdasági, pénzügyi,
műszaki ismeretekkel. Az ingatlan forgalmazók és ingatlanfejlesztők
tevékenysége során alkalmazható pénzügyi, gazdasági technikákkal és
módszerekkel, a munkához szükséges előkészítő és információs csatornákkal és a
szükséges marketing eszközök és módszerek ismeretével. Fejleszteni a résztvevők
elemző és tervező képességét, kommunikációs képességét. Külön kiemelve a
kockázatkezelési lehetőségeket és technikákat az ingatlanforgalmazás és az
ingatlanfejlesztés területén.
A képzés során alapfogalmakat
és összefüggéseket felismerni és a megfelelő technikák és módszerek
alkalmazását sajátíttatják el a hallgatókkal. A képzés másik fő feladata az
ingatlan- szakmai etikai normák átadása és elfogadtatása.
Megjegyzés: A most szakmát kezdők és a tizenöt éve gyakorlók között kell
különbséget tenni a követelményeknél. A régi szakemberek, akik több éve
gyakorolják a szakmát és elismertek kapjanak türelmi időt ( pl. 5 év ) a
végzettségre, vagy a folyamatos továbbképzés helyettesítse az új belépőknél
elvárt képzettséget. A referenciák bemutatása mellett a Szakmai Bizottság, vagy
az elnökség döntsön egyedileg ezekben a kérdésekben.
A képzés módja:
Korszerű oktatási módszerekkel
a felsőfokú képzési intézményben folyó előadások és gyakorlatok
kombinációjával, esettanulmányok, szituációs gyakorlatok nagyszámú
feldolgozásával, házi feladatok (elemzések, marketing tervek, hitelkérelmek
összeállítása, megtérülési és hozamszámítási feladatok elvégzése) elkészítése,
megoldása elsősorban a gyakorlati ismeretek elsajátításának és alkalmazásának
begyakorlását segítse a képzés.
Megjegyzés: vannak vélemények melyek szerint ne az oktatáson történő
részvételt kérje számon a képzés, hanem a sikeres vizsga letételét és a
követelményeknek való megfelelést.)
A képzés végén
vizsgakövetelmény:
Szakdolgozat elkészítése,
amelyben a tanult ismeretek összegzése és alkalmazni tudása mérhető. Az
ingatlanforgalmazóknál és az ingatlanfejlesztőknél egy konkrét ingatlan
megvásárlása saját forrás és hitel finanszírozással és ennek az ingatlannak a
tovább értékesítésének kidolgozása üzleti eredmény elérésének céljával, az
ügylet gazdaságosságának levezetése, kockázatainak elemzése, a fejlesztési terv
és a költségterv valamint a finanszírozási és értékesítési koncepció
elkészítésével kell párosuljon A fejlesztési elképzeléseknél a piackutatás és a
lehetséges alternatívákat összehasonlító gazdasági elemzések elkészítése is
elvárás.
A vizsga három részből álljon:
Írásbeli vizsga ( Az
Szóbeli vizsga ( A kérdéseket a szakmai
szintjének és tartalmának ellenőrzésével az
Gyakorlati vizsga ( a szakdolgozat megvédése
)
A vizsgát követően javasoljuk
a végzett hallgató asszisztensi
bevonását egyes tapasztalt ingatlanforgalmazók mellett és meghatározott
együttdolgozás után vezető ingatlanforgalmazó illetve ingatlan fejlesztőként
legyen nyilvántartva.
A képzés fő témakörei :
-
Jogi ismeretek
-
Műszaki ismeretek
-
Pénzügyi ismeretek (hitelek,
kamatok, biztosítékok, kapcsolat a pénzügyi befektetővel vagy a
hitelintézettel, pályázat készítési ismeretek )
-
Közgazdasági ismeretek (
befektetés gazdaságossági számítások, megtérülés számítás, mutatószám
rendszerek elemzésekhez, adózási és illetékfizetési ismeretek, számviteli
alapismeretek, ingatlan gazdasági ismeretek )
-
Kereskedelmi és marketing
ismeretek ( ingatlanszakmai )
-
Kommunikációs ismeretek
-
Informatikai ismeretek
-
Vállalkozási ismeretek
-
-
Értékbecslési ismeretek
-
Épület felügyeleti rendszerek
ismerete
-
Üzleti etikai ismeretek
A témakörök részletezése
további kidolgozó munkát igényel az oktatók bevonásával.
Összeállította:
Az ingatlanértékelés
alapnormái és szabályrendszere
Az ingatlanértékelő bizottság
DEB koordinátor: dr.
Moderátor: Kocsis Péter echoestates@axelero.hu
Szerkesztette: Sátori Sándor satori@axelero.hu
Tagok:
Grécs Ildikó
Rákné Farkas-Sütő Ilona rakilona@telnet.hu mailto:ludvighneerdeierzsebet@axelero.hu
Az ingatlan
értékelő definíciója:
Az ingatlan értékelő
(eszközértékelő), olyan jó hírnevű személy, aki:
a./ egy elismert oktatási
intézményben megfelelő képesítést szerzett, vagy ezzel egyenértékű egyetemi
végzettséggel rendelkezik; és
b./ megfelelő gyakorlata és
szakértelme van az állóeszközök (földrajzi) helyét és kategóriáját figyelembe
vevő értékelésben.
Az eszköz értékelő szakértőnek
egy állóeszköz értékeléssel foglalkozó, elismert szakmai testület tagjának kell
lennie; vagy a bíróság, vagy azzal azonos jogállású hatóság által kijelölt
személynek kell lennie; vagy minimum középfokú (állami)végzettséget igazoló
bizonyítvánnyal és megfelelő szintű (ingatlan)szakmai képzettséggel kell
rendelkeznie (OKJ megfelelő képzettsége). A szakképzést követően szakmai
gyakorlatot kell igazolnia a föld és az épületek sajátos fajtájának az
értékelésében, mely az adott értékelési feladat szempontjából megkíván.
Az értékelővel
szemben támasztott személyi feltételek, követelmények
1) erkölcsi bizonyítvány
2) ingatlanértékelői szakmai
képesítést bizonyító vizsga letétele, végül
3) bejegyzés az
1) Erkölcsi bizonyítvány
csupán a természetes személyekre - azaz az egyéni vállalkozókra - értelmezhető,
a többi jogosult esetében a saját (gazdasági társaság) szervezetfajtájukra
vonatkozó jogszabály állapítja meg, hogy a szervezet mely tagjának vagy
alkalmazottjának kell rendelkeznie bizonyos büntetlenségi feltétellel. Így pl.
gazdasági társaság esetében az 1988. évi VI. Törvény 29. §-a állapít meg
büntetlenségi feltételeket a gazdasági társaság vezető tisztségviselőire,
felügyelő bizottsági tagjaira stb. nézve.
Tehát természetes személy csak
úgy végezheti az ingatlan értékelést, ha részére a (rendőr)hatóság az erkölcsi
bizonyítványt kiadja. Ennek feltétele a büntetlen előélet, illetőleg a büntetés
hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesülés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a
hátrányos jogkövetkezmények nem tartanak korlátlan ideig, hanem azok a Btk-ban
meghatározott időtartam leteltével, vagy bírósági határozat alapján, illetőleg
egyéni vagy közkegyelem folytán megszűnnek.
2) Az ingatlan értékelés
folytatásának másik személyi feltétele a szakmai képesítés megszerzését
igazoló vizsga eredményes letétele (OKJ jegyzék szerint).
Jogi személyek esetében ez azt
jelenti, hogy ilyen képesítéssel rendelkező tagjuk legyen, illetve ilyen
alkalmazottat foglalkoztassanak munkaviszony keretében. Az egyéni vállalkozónak
(természetes személynek) vagy magának kell rendelkeznie a szükséges
szakképesítéssel, vagy ilyennel rendelkező alkalmazottal kell foglalkoztatnia
munkaviszony keretében.
A szakképesítés megszerzésének
tartalmi, formai követelményeit részletes szabályok szerint kell megállapítani.
A szükséges szakképesítés tanfolyam
elvégzésével és eredményes vizsga letétételével szerezhető meg. A vizsgáztatás
általános szabályait (a vizsgáztatás előkészítését, a vizsgabizottság
létrehozatalát, működését, a szóbeli–, írásbeli– és gyakorlati vizsga rendjét,
a vizsgázó teljesítményének értékelési szabályait, a vizsgabizonyítvány és az
egyéb iratok kiállításának és megőrzésének rendjét) is e rendelet állapíthatja
meg.
Az ingatlan értékelési
szakképesítés konkrét tartalmi követelményeit az
A szakmai
tevékenység normatívái
/végzettségi feltételek/
általánosságban a szakmai
tevékenység normatívái:
Az ingatlan értékeléshez
szükséges előképzettsége a szintekhez kötött jogosítványrendszer miatt a
középfokú iskolai végzettségtől a főiskolai, az egyetemi (felsőfokú)
végzettségek meglétéhez kötődik.
Az ingatlan értékelésnek
egyfelől általános gazdasági, műszaki, informatikai (számítógépes) adatkezelési
ismeretekkel kell rendelkeznie.
Másfelől az ingatlan értékelés
egyes résztevékenységeinek szakmai gyakorlatával kell tisztában lennie.
1./ Alapfokú
ingatlan értékelői szakmai végzettség
államilag elismert (általános
gimnáziumi) érettségi vagy szakirányú (műszaki, gazdasági) szakközépiskolai
végzettség, de önálló értékelői feladatokat nem végezhet, adatgyűjtés,
felmérés, asszisztensi munkákat végezhet.
2./ Középfokú
ingatlan értékelői szakmai végzettség
középfokú állami végzettség
esetén 10 éves „alapfokú” (asszisztensi) ingatlan értékelésben eltöltött
szakirányú gyakorlat, vagy szakirányú felsőfokú végzettség esetében 2 éves
általános szakmai gyakorlat. Középfokú és felsőfokú végzettségűek esetében is
„OKJ” oktatáson való részvétel és az azt követően előírt „OKJ” vizsgák
letétele.
3./ Felsőfokú
ingatlan értékelői szakmai végzettség
államilag elismert szakirányú felsőfokú végzettség (főiskola vagy egyetem), a „középfokú” ingatlan jogosítvány megszerzését követő 5 éves ingatlan értékelésben eltöltött szakmai gyakorlat, majd felsőfokú vizsga letétele.
4./ Mester
fokozatú ingatlan értékelői szakmai végzettség:
Államilag elismert, egyetemi szakirányú végzettség esetén a felsőfokú ingatlan szakmai fokozat megszerzését követő 3 éves gyakorlat, valamint egyetemek által szervezett ingatlanos szakirányú szakoklevél megszerzése.
2.4.
A természetes személyek csak
az ún.
A bejegyzésnek normatív
feltételei legyenek szintenként azonos módon:
- az erkölcsi bizonyítvány;
- a szükséges szakmai
képesítés megszerzése,
amelyek birtokában a
jelentkezőnek alanyi joga nyílik a bejegyzésre.
Természetes személyek
tekintetében az egyéni vállalkozás szabályait is figyelembe kell venni.
A jogosítvány megszerzésének
feltételeit, illetve utóbb e jogosítványoktól való megfosztás eseteit is
célszerű kimunkálni és egy Etikai Kódexben, rögzíteni a Kamara életre hívásával
egy időben.
2.5. Az
ingatlan értékelési tevékenység jogosultságai
1./ Alapfokú: ingatlan
értékelői jogosultság esetén önálló ingatlan értékelői jogosítvánnyal nem
rendelkezik, asszisztensi (adatgyűjtés, felmérés) feladatokat láthat el.
2./ Középfokú ingatlan szakmai
végzettség: családi házak és lakások, kivéve műemléki ingatlanok és banki
(pénzintézeti) hitelfedezethez történő értékelések.
3./ Felsőfokú ingatlan szakmai
végzettség: minden típusú ingatlanok értékhatár nélkül, kivéve a műemléki
ingatlanok.
4./ Mester fokozattal: minden
típusú ingatlan, jellegtől, funkciótól és értékhatártól függetlenül.
(az OKJ képzés
felülvizsgálata, illetve javaslat az új fokozatok felvételére)
2.6. Szakemberekkel szemben
támasztott követelmények
a szakmai, jogosultságon
túlmenően megegyezik a Kamarai taggá válás általános követelményeivel,
specifikumai:
Az
ingatlanértékelés folyamata
Megbízás felvétele
- A szakértői feladat
meghatározása, az értékelés célja /
értékesítés, hitel felvétel, értékmegosztás, stb./
megbízási szerződés megkötése
/ megbízási díj elfogadása, határidő megállapítása, értékbecslés céljának
rögzítése, adatszolgáltatási kötelezettség /
Az ingatlan nyilvántartási
adatainak begyűjtése
tulajdoni lap alapján
helyszíni szemle alapján
2.6.1.3. az ingatlan helyszíni szemléje
az ingatlan távolabbi és
közeli környezetének leírása
-városrész, földrajzi helyzet,
-közlekedés,
-infrastruktúra,
az ingatlan leírása
-telek adottságai /alak,
méret, domborzat, egyedi adottságok, közművek, növényzet, építmények, stb./
-épület/ek/ adottságai
/funkció, szerkezete, méret, építés ideje, szintek száma, műszaki állapota,
felújítás ideje, avultsági foka, /
-fénykép felvételek készítése
a.) a beazonosításhoz,
b.) az állapot felméréshez,
c.) a szakvéleményben leírtak
alátámasztására
2.6.2 az ingatlan értékelési
szakvélemény készítése
2.6.2.1. adatok leírása /
tulajdonos/ok/ adatai, az ingatlan adatai – tulajdoni lap alapján
adatok elemzése
2.6.2.2 .az értékelés
irányelveinek leírása
TEGOVA, RICS, stb. szerint
2.6.2.3. az értékelés módszerének
kiválasztása
2.6.2.3.1. piaci
összehasonlító módszer
-összehasonlító adatok
begyűjtése, elemzése, fajlagos ár kialakítása, majd forgalmi érték kiszámítása
2.6.2.3.2. hozamszámítá
-üzemelés költségek és
bevételek adatainak begyűjtése, elemzése, tőkésítési ráta, majd forgalmi érték
számolása, az ingatlan méretei alapján
2.6.2.3.3. költségalapú
módszer / pótlási /
telekérték piaci árának
meghatározása,
újra előállítási költség meghatározása
teljes pótlási érték
meghatározása
2.6.2.4. az értékelés
korlátozó feltételeinek megállapítása
/érvényessége, szakértő
felelősségi körének leszabályozása, adatszolgáltatás figyelembe vétele, adatok
vizsgálatának mélysége, stb./
2.6.2.5. Az ingatlan értékének
meghatározása a megadott módszer, illetve a módszerek kombinációja alapján,
igazodva az értékelt ingatlan jellegéhez.
2.7. Etikai követelmények
A Magyar
Ingatlan értékelők képzése
2.8. Az ingatlan értékelési
képzés főbb témakörei
Az ingatlan értékeléssel
kapcsolatos általános követelmények
Az ingatlan értékelés szakmai
és vizsgáztatási követelményei
Pénzügyi–Gazdasági ismeretek: a nemzetgazdaság, piacgazdaság általános forgalmi összefüggései
és folyamatai, a vállalkozás alapfogalmai, funkciói, a szervezet gazdálkodása,
alapvető pénzügyi, számviteléi és adózási ismeretek.
Műszaki ismeretek: a tevékenységhez kapcsolódó műszaki fogalmak, ezek összefüggései,
intézmények.
Jogi ismeretek: a tevékenységhez kapcsolódó jogi fogalmak, ezek összefüggései,
intézmények, illeték szabályok ismerete. Vállalkozási és adózási ismeretek
/szintenként eltérő mélységben elsajátított, a vállalkozáshoz kapcsolható
pénzügyi, számviteli és adózási ismeretek.
Adatbázisok, nyilvántartások,: a tevékenységhez szükséges nyilvántartások ismerete és
alkalmazása. Számítógépes adatkezelés. Az információgyűjtés és kiértékelés
formái.
Piaci ismeretek: ingatlanpiaci ismeretek, az ingatlanpiac sajátosságai, törvényei,
a kereslet és a kínálat alakulására ható tényezők.
Gyakorlati ingatlan ismeretek: vizsgadolgozat elkészítése, majd Bizottság előtti megvédése
(többféle ingatlan értékelési módszer kidolgozása valóságos példákon).
2.9 Jogi környezet
Kidolgozás alatt!
2.10. Szakirodalom
- dr.
-
Az ingatlangazdálkodási
szekció alapnormái
Szerkesztőbizottság:
Moderátor: Keresztély Dezső keresztelyd@kvi.hu
Tagok:
Dr. Szalay András tizenharmas@axelero.hu
Molnár József inkozrt@mail.matav.hu
Dr. Serfőző Róbert szelei-serfozo@mail.datanet.hu
Gáspár Péter Pál neumann.marta@freestart.hu
Benke Tamás imke@axelero.hu
tel./fax:303-73-13
Az
ingatlangazdálkodó definíciója
(property manager, real estate manager)
Rövid definíció: Az › ingatlankezelő és a › társasházkezelő
szakemberek összefoglaló elnevezése.
Szakmai definíció: A tulajdonos megbízásából
? ingatlangazdálkodási (rész)feladatokat üzletszerűen ellátó szakemberek
összefoglaló elnevezése.
Rövid definíció: Az
Országos Képzési Jegyzék szerinti ingatlankezelő szakképesítéssel rendelkező
ingatlanszakember.
Szakmai definíció: A tulajdonos
megbízásából lakás- és nem lakáscélú ingatlanokkal kapcsolatos ›
ingatlangazdálkodási (rész)feladatokat üzletszerűen ellátó ingatlanszakember
Társasházkezelő
Rövid
definíció: Az Országos Képzési Jegyzék szerinti társasházkezelő szakképesítéssel
rendelkező ingatlanszakember.
Szakmai definíció: A tulajdonos
megbízásából lakáscélú ingatlanokkal kapcsolatos › ingatlangazdálkodási
(rész)feladatokat üzletszerűen ellátó ingatlanszakember
(property management, real estate management)
Rövid definíció: Az › ingatlangazdálkodó szakemberek által
üzletszerűen végzett tevékenység összefoglaló
elnevezése.
Szakmai definíció: Az ingatlan fizikai kezelésével (üzemeltetésével, fenntartásával) kapcsolatos
feladatok, az ingatlan pénzügyi kezelésével kapcsolatos feladatok, valamint az
ingatlan bérletével és bérlőivel kapcsolatos feladatok összessége.
Az ingatlan fizikai kezelésével (site management) kapcsolatos
feladatok alapját azok a funkciók képezik, amelyek főként a vállalati
gazdálkodás költségoldalán jelentkeznek, és az ingatlanok folyamatos
kezelés-üzemeltetés-fenntartási igényeihez kapcsolódnak.
Az ingatlanok pénzügyi kezelésével (financial management) kapcsolatos
feladatok közé tartozik különösen a bérleti díjak beszedése, az állandó
költségek megosztása, elszámolása és beszedése, kimutatások, beszámolók és
költségvetések készítése a tulajdonos részére, valamint hasznosítási
alternatívaelemzések készítése.
A bérlő, illetve bérletmenedzsmenthez (tenant management)
tartozik különösen a bérleti szerződések előkészítése, a bérlőkkel való
tárgyalások lefolytatása, a bérlői igények változása esetén a szerződések
módosítása, valamint a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezésre állás a
bérlők részére.
Ingatlan kezelő és
vagyongazdálkodó képzés
A képzés célja: a résztvevők felkészítése az ingatlankezelői
tevékenységre. Ezen belül az ingatlan jellemzőinek ismeretében – gazdasági
elemzés alapján – tervajánlat készítése az ingatlan fenntartására
(üzemeltetésére, karbantartására, felújítására) vonatkozóan. A megbízóval
kötött szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és a karbantartási
feladatok ellátása, valamint a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése.
A megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása az ingatlannal való
gazdálkodás, az ingatlanhasznosítás és az esetleges befektetés kérdéseiben.
Az ingatlankezelői tevékenység: olyan önálló feladatkör, amely
a jó kapcsolatteremtő képességes alapulva, a munkafolyamat minden részletére
kiterjed, és az ingatlangazdálkodás, valamint az ebben kialakult piaci
viszonyok ismeretét is feltételezi.
A képzési tematikának a műszaki, jogi és gazdasági
ismeretblokkokra építetten, éppen tartalmi sokrétűsége következtében széleskörű
gyakorlati és technikai tudás elnyerését kell biztosítani. Valamennyi olyan
szakembernek rendelkeznie kell az adott ismerettel, aki az ingatlanvagyon napi
kezelésével, gazdálkodásával összefüggően közvetlenül, vagy a vele kapcsolatos
egyéb (biztosítási, hitelnyújtási, tulajdonosi, irányítói, hatósági-igazgatási
stb.) nézőpontból közvetetten felelős vagy ebben érdekelt.
A képzési tematika ölelje fel
az ingatlanvagyon (termőföld, beépítetlen földrészlet (lakó és nem
lakóingatlanok), beépített ingatlanok (lakó és nem lakóingatlanok),
épületekkel, illetve építményekkel) átfogó kezelésének teljes körét, ezen belül
az értékbecslés különböző módszereinek alkalmazását, az ingatlanforgalom és
ingatlanfejlesztés, továbbá az ingatlanüzemeltetés nélkülözhetetlen műszaki,
gazdasági és jogi ismereteit.
A képzés főbb témakörei, kicsit részletezve:
1./ Műszaki elméleti és
gyakorlati ismeretek
·
Alapfokú műszaki ismeretek: szerkezetismeret, építészeti anyag- és
szerkezetismeret, épületgépészeti ismeretek,
·
Általános műszaki ismeretek: háttérismeretek az épületek és a
szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkáiról,
·
Építésügyi szabályok: építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési
eljárások, stb.
2./ Jogi ismeretek
·
Polgári jogi ismeretek: a tulajdon fogalma, formái, a tulajdonjog
tartalma, az ingatlan tulajdonjoga, az épület és föld kapcsolata, a
jelzálogjog, a kártérítés és a szerződések általános szabályai, a megbízási,
vállalkozási bérleti, adásvételi, közüzemi szerződések, stb.
·
A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseinek
ismerete. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítése, valamint az
azokkal való gazdálkodás új szabályai,
·
Társasházzal kapcsolatos jogi ismeretek (a társasháztulajdon
keletkezése, az átalakulás és fenntartás rendelkezései,
·
·
Az államigazgatási eljárás szabályai: általános szabályok, földhivatali
eljárás, kisajátítási eljárás, jogorvoslati rendszer,
·
Adó- és illetékjogi ismeretek,
·
Építésügyi jogszabályok: építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési
eljárások.
3./ Gazdasági ismeretek
·
Pénzügyi és számviteli ismeretek: könyvvezetés, nyilvántartás stb.,
o
Hitel- és támogatási rendszer az ingatlanok megszerzéséhez és
felújításához, korszerűsítéséhez: központi, helyi támogatások, hitelezési
rendszerek,
·
Társadalombiztosítási és adózási ismeretek: a munkáltatói feladatokkal,
az árubeszerzéssel, a munkák, szolgáltatások megrendelésével, elvégzésével, az
ingatlanhasznosítással kapcsolatban,
4./
4.1/ Az ingatlanfenntartás
területén szükséges elméleti ismeretek:
·
a megbízási szerződésekhez szükséges ajánlattétel követelményei,
·
az ingatlanról történő tájékozódás lehetőségei, az ingatlan fekvését
meghatározó környezet és a település jellemzőinek számbavételét,
·
a tevékenység végzéséhez kapcsolódó szerződések formái, az építésügyi a
földhivatali eljárások rendje,
·
a pénzügyi konstrukciók, a fizetési feltételek megállapítása, a
számlázási rend, a megtérülési számítások elvégzésének módszerei,
4.2/ Az ingatlanfenntartás
területén szükséges gyakorlati ismeretek:
·
az ingatlan jellemzői, az épület felszereltsége megállapításának módja,
·
az üzemeltetetési, karbantartási, felújítási munkák tervezése és
megvalósítása,
·
a kapcsolattartás formái és módja a közüzemi szolgáltatókkal,
·
a kapcsolattartás lehetőségei és követelményei a pénzintézetekkel,
szakhatóságokkal, adóhatóságokkal és társadalombiztosítással,
·
a megbízókkal és bérlőkkel történő kapcsolattartás és elszámolás módja,
o
a vállalkozókkal, alvállalkozókkal, szolgáltatókkal történő
kapcsolattartás és elszámolás módja,
5./ Az ingatlankezelői gyakorlati
oktatás során a tematikának ki kell térnie az alábbiakra:
5.1/ A megbízási szerződés:
·
kezelési tervajánlat elkészítése,
·
az elfogadott tervváltozatra a megbízási szerződés megkötése.
5.2/ A szerződés szerinti
munkák előkészítése:
·
az ingatlan adatainak, műszaki paramétereinek közművesítettségének,
felszereltségének ismerete, illetve megállapítása, nyilvántartásba vétele,
·
a tulajdonosok, bérlők, használók nyilvántartásba vétele, az elvégzendő
munkákra vonatkozó összehasonlító információk beszerzése, értékelése.
5.3/ A szerződéses faladatok
teljesítése, a fenntartási tevékenység ellátása:
·
az ingatlan működtetése,
·
szerződéskötések,
·
az alvállalkozók foglalkoztatása,
·
kapcsolattartás tulajdonosakkal, bérlőkkel, használókkal,
·
az alkalmazottak foglalkoztatása,
·
pénzügyi feladatok (bevételek-kiadások) intézése,
·
számlázás, költség- és árérvényesítés,
·
az adózással, tb-vel kapcsolatos tevékenység,
·
banki pénzforgalom és hitelügyletek intézése.
5.4/ Az
ingatlangazdálkodással kapcsolatos javaslatok kidolgozása:
·
a piaci információk begyűjtése, elemzése,
·
a működési költségek, bérlemények, bérleti feltételek számbavétele,
elemzése,
·
üzleti terv készítése,
·
a lehetséges piaci partnerek feltárása, megkeresése,
·
befektetési, megtérülési számítások elvégzése és értékelése.
5.5/ Kapcsolattartás
·
a hatóságokkal és érdekképviseletekkel,
·
a megbízó folyamatos tájékoztatása.
6./ A vagyongazdálkodási
tevékenység folyamata
·
A képzés vagyongazdálkodással foglalkozó része az OKJ rendelkezésében
foglaltaknál szélesebb körű ismeretekre terjed ki.
Társasházkezelő
képzés
A képzés célja: a multidiszciplináris
szervezési elv alapján a lakó (társasházi és lakószövetkezeti) ingatlanvagyon
szakszerű kezelésére és a vele való gazdálkodásra irányuló mindazon korszerű
elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátíttatni a résztvevőkkel, amelyek
birtokában a résztvevő képes lesz a kezelést - és ennek vagyoni vonatkozású
feladatait - önállóan, a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően, hivatásszerűen
ellátni.
Részvételi feltétel: minimum középiskolai
érettségi (előnyös az építési-műszaki, jogi, közgazdasági képzettség).
Ezt szintenként (alap, - közép,- és felsőfokra külön-külön) a
szekció grémiuma határozza meg.
Főbb témakörök
Üzleti tervezés. Marketing és reklám. Erőforrás-tervezés.
Ajánlatkészítés és szerződéskötés.
Üzemeltetés- és fenntartás - tervezés: Műszaki ismeretek
(építészeti- épületgépészet-alapismeretek, hibaelhárítás, karbantartás, épületdiagnosztika).
Kezelési terv (üzemeltetési- és fenntartási terv).
Társasház üzemeltetése: Épületüzemeltetés,
Épületfenntartás, épület-felújítás.
Közös tulajdon hasznosítása, Közgyűlési feladatok
Kezeléssel összefüggő egyéb ismeretek: jogi alapismeretek,
könyvelési alapismeretek, nyilvántartások a társasházaknál.
Kommunikációs ismeretek, a társasházi együttélés szabályai.
Az épített környezet védelme.
Informatikai alapismeretek.
Minőségbiztosítás kérdések.
Szándékaink szerint a képzés befejezését követően /szintenként
érdemes ezt behatárolni, de középszinten ez megfelelő lehet/ a résztvevők
alkalmassá válnak, arra hogy:
A társasház adottságainak ismeretében -gazdasági elemzés alapján -
ajánlatot készítsenek az épület kezelésére (üzemeltetésére, karbantartására,
felújítására). A tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak
szerint szervezzék az üzemeletetési és karbantartási feladatokat, irányítsák és
ellenőrizzék a tervezett felújítási munkákat. A Megbízási szerződés alapján
javaslatokat dolgozzanak ki a társasház gazdálkodására a közös épületrészek
hasznosítására. Ellássák a társasház képviseletét /érdemes azt végiggondolni,
hogy melyik szinttől lehet önálló képviseletet biztosítani, stb./.
A képzés keretében a szakképzési idő X óra, mely időtartamból min.
Y az un. kontakt (oktató által vezetett elméleti) óra. A további óraszám Z
magában foglalja a gyakorlati órákat, valamint a szakdolgozat elkészítéséhez és
a vizsgafelkészüléséhez szükséges egyéni felkészülési időt, a konzultációk idejét.
Létesítménygazdálkodás
(facility management)
Rövid definíció: Az ? ingatlangazdálkodással
részben átfedésben álló, annak részfunkcióit ellátó rokonterület.
Szakmai definíció: A fizikai kezeléssel rokon
területen, egyes funkciók megjelölésére önállóan nevesített terület.
Összehangolja a fizikai munkahelyet mind a munkavállalóval, mind a vállalati
szervezet egészével, amely során az üzleti folyamatba integrálja az építészeti,
termelésszervezési, és műszaki ismereteket, valamint az emberi
viselkedéskutatás alapelveit.
A létesítménygazdálkodás egyfajta alkalmazott ingatlangazdálkodás,
amely főként a vállalatgazdálkodásban, azon belül is a nagy ingatlan portfóliók
kezelése során jelentkezik. Az ingatlangazdálkodás szempontjából a fizikai
ingatlan mint tulajdon, értékkel bíró eszköz szerepel, míg ugyanez az ingatlan
a létesítménygazdálkodás szempontjából mint „adottság” jelenik meg.
Facility
Management
A képzés
célja: hogy a
résztvevők elsajátítsák a facility management (FM) alapvető ismereteit,
megismerkedjenek a nemzetközi szabályokkal, egységes és átfogó képet kapjanak a
modern FM témakörében, beleértve a jogi hátteret, az új műszaki ismereteket és
a pénzügyi vonatkozásokat is. Az elméleti megalapozás mellett a képzés
gyakorlatias; az elméleti és gyakorlati tanórákat helyszíni látogatások
egészítsék ki.
Főbb
témakörök:
A Facility Management elméleti háttere. Alapelvek
és alapvető módszerek. A facility manager feladatai. Az FM szerepe a vállalati
gazdálkodásban. Üzleti hajtóerők. Az FM mint üzleti funkció. Az FM szervezete.
Rövid-, közép- és hosszú távú tervezés. Területtervezés, területszabványok.
Épületinspekció. Állagmegítélés. – Outsourcing. Teljesítménymérés a
létesítménygazdálkodásban. A benchmarking megtervezése, folyamata.
Kulcsindikátorok.
Pénzügyek: Adózás A pénzügyi tervezés és elemzés információs rendszere. Számvitel
Vállalati befektetési és finanszírozási döntések pénzügyi megalapozása.
Kontrolling.
Jog és szabályozás. A polgári jog alapjai,
építésügyi szabályozás, versenyegyeztetés, ingatlanjog, államigazgatási
eljárások, szerződések.
Tervezés. Épületszerkezetek tervezésénél figyelembe veendő
létesítménygazdálkodási szempontok. A modern iroda koncepciója. Helytervezés,
költöztetés, elhelyezési stratégiák és taktikák. Épületek avulása és
fenntartása. Normatívák.
Menedzsment. Szervezet átvilágítás. Szervezeti kultúra. Változás
menedzsment. Értékelemzés. Projekt menedzsment.
Üzemeltetés. Az üzemeltetés rendszere és feladatai. Szervezet és személyzet.
Alvállalkozók. Pénzügyek, költségstruktúra. Adminisztráció. A műszaki területek
feladatai. Beszerzés. Kommunikáció. Szolgáltatások: őrzés, takarítás,
karbantartás, higiénia, zöldterület, stb. Ügyfélkezelés.
2.4.2. Szakemberekkel szemben támasztott követelmények
/személyi feltételek/
Megegyeznek a kamarai taggá váláshoz előírt általános
követelményekkel.
2.4.3. A szakmai tevékenység normatívái
/végzettségi feltételek/
Társasházkezelők esetében: OKJ 52 7899 03 számú szakképesítés
megszerzésének igazolása.
Megjegyezzük, hogy jelenleg a tevékenység végzésének nem kötelező
feltétele a szakképesítések megszerzése, erre irányuló szándékunkat kifejező
levelet azonban eljuttattuk a Belügyminisztériumhoz.
Megjegyezzük továbbá, hogy tisztázandó a külföldi rendszerű
képzéseken szakirányú oklevelet szerző szakemberek minősítésének (CPM, ARICS
stb.) akkreditációja.
2.4.4. Etikai követelemények
Javasoljuk a Magyar
2.4.5. Jogi környezet
A tevékenységet leírja különösen:
- a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény
Az ügyfél és az ingatlangazdálkodó közötti jogviszonyt leírja különösen:
-
a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény XXXV. (vállalkozás) és XL. (megbízás) fejezete
A szakképzettségre vonatkozó szabályokat leírja különösen:
-
az Országos Képzési Jegyzékről
szóló 7/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet
A tevékenységhez kapcsolódó jogszabályok különösen:
-
A Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény,
-
A helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény,
-
Az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény,
-
A koncesszióról szóló 1991.
évi XVI. törvény,
-
A befektetési alapokról szóló
1991. évi LXIII. törvény,
-
A szövetkezetekről szóló 1992.
évi I. törvény,
-
Az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény,
-
Az általános forgalmi adóról
szóló 1992. évi LXXIV. törvény,
-
A lakások és helyiségek
bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény,
-
A bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi LIII. törvény,
-
A termőföldről szóló 1994. évi
LV. törvény,
-
A személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény,
-
A földmérési és térképészeti
tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény,
-
A területfejlesztésről és
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény,
-
Az értékpapírok forgalomba
hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló
1996. évi CXI. törvény,
-
A hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
-
A jelzálog-hitelintézetről és
a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
-
A műemlékvédelemről szóló
1997. évi LIV. törvény,
-
Az épített környezet alapításáról
és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,
-
A magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
-
A társasházról szóló 1997. évi
CLVII. törvény,
-
Az ingatlan-nyilvántartásról
szóló 1997. évi CXLI. törvény,
-
A számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény,
-
A kisajátításról szóló 1976.
évi 24. törvényerejű rendelet,
-
a kisajátításról szóló 1976.
évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT
rendelet,
-
Az ingatlanközvetítésről szóló
49/1982. (X.7.) MT rendelet,
-
A lakásépítéssel kapcsolatos
kötelező jótállásról szóló 53/1987. (X.24.) MT rendelet,
-
A külföldiek
ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Kormányrendelet,
-
A kincstári vagyon
kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről
szóló 183/1996. (XII. 11.) Kormányrendelet,
-
Az építési műszaki ellenőri
tevékenységről szóló 158/1997. (IX.26.) Kormányrendelet,
-
Az épített környezet
alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység
gyakorlásának általános szabályairól szóló 159/1997. (IX.26.) Kormányrendelet,
-
A Magánnyugdíjpénztárak
befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X.6.)
Kormányrendelet,
-
Az országos településrendezési
és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet,
-
A földhasználati nyilvántartás
részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII.13.) Kormányrendelet,
-
A lakáscélú állami
támogatásokról szóló 12/2001. (I.13.) Kormányrendelet,
-
Az ingatlanközvetítői
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló 8/1995. (V. 25.)
BM rendelet,
-
Egyes szakmai és vizsgáztatási
követelmények kiadásáról szóló 38/1997. (VI.27.) BM rendelet,
-
A lakások és helyiségek
bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 41/2000. (XII.12.) BM
rendelet,
-
Az ingatlanközvetítésről szóló
49/1982. (X.7.) MT rendelet végrehajtására kiadott 13/1988. (XII.27.) ÉVM
rendelet,
-
A földmérési és térképészeti
tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtására kiadott 16/1997.
(III. 5.) FM rendelet
-
A termőföld hitelbiztosítéki
értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII.1.) FM
rendelet,
-
A földmérési és térképészeti
állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási
szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet,
-
A telekalakításról szóló
85/2000. (XI.8.) FVM rendelet,
-
Az ipari szakterületek körébe
tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos
építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének
feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet
-
Az építési műszaki ellenőri
névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakvizsgáról szóló 32/1999. (X.15.)
KHVM rendelet,
-
Az építészeti-műszaki
tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 32/1997. (XI.19.) KTM
rendelet,
-
A termőföldnek nem minősülő
ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani
elvekről szóló 25/1997. (VIII.1.) PM rendelet,
-
A Budapesti Városrendezési és
Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Fővárosi Közgyűlési
rendelet.
2.4.6.
Szakirodalom
Alexander, Alan A. – Muhlebach, Richard
F.: Shopping Center Management
ã 1992 by the
Bachner, John Philip: The Guide to
Practical Property Management
ã 1991 by McGraw-Hill, Inc.
Dr. Bencze Izabella /Szerkesztő/:A
kincstári vagyon az ezredfordulón
A
Kincstári Vagyoni Igazgatóság almanachja 1999-2000
ã 2000 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
Cagann, Robert A.: Rehabilitating
Apartments: A Recycling Process
ã 1994 by the
ã 1991 by the
13th Edition
Grader’s Handbook for Evaluating
Management Plans
ã 1997 by the
Harmon, Laurence C. - McKenna-Harmon, Kathleen M.:
The Resident Retention Revolution
ã 1994
by the
Harris, Ronald A.: Managing the
ã 1981, 1985 by the Institute of Real Estate Management of
the National Association of the Realtors
Revised Edition
ã 1994
by the
Kelly, Edward N.: Practical Apartment
Management
ã 1990 by the
3rd Edition
Lundeen, Howard K. – Harmon,
Laurence C. – McKenna-Harmon, Kathleen M.: The Tenant Retention Solution – A
Revolutionary Approach to Commercial Real Estate Management
ã 1995 by the
McKenna-Harmon, Kathleen M. – Harmon, Laurence C.:
Contemporary Apartment Marketing
ã 1993 by the
Roberts, Duane F.: Marketing and Leasing
of Office Space
ã 1979, 1986 by the
Revised Edition
Soós János és szerzői kollektivája:
ã 2002 KJK-KERSZÖV
Scoulas, Caroline /Senior Editor/ -
Leasing Rental Space
ã 1990 by the
White, John R.: The
ã 1993 by the Counselors of Real Estate
(American Society of Real Estate Counselors) the Appraisal Institute and the
Society of Industrial and Office Realtors Educational Found
Walters, William, Jr.: The Practice
of Real Estate Management for the Experienced Property Manager
ã 1979, 1995 by the
7th Edition
Az ingatlanszakmai lapok és
adatbankok alapnormái és szabályrendszere
Moderátor:
Tagok:
Karlik Imre ip@ingpre.hu
A Magyar
Ingatlan szakmai lapok
és rovatok
A regisztráció
kötelezettség elve
Csak az a lap, kiadvány tekinthető ingatlanszakmai lapnak, avagy
időszaki kiadványnak, ami a magyar jogszabályoknak megfelelően hivatalos
regisztrációt nyert. Nem regisztrált lapok és kiadványok, úgynevezett
kalózkiadásoknak minősülnek melyek piaci jelenléte ellen - a törvényesség
betartása mellett - fel kell lépni. Ezt az érdekvédelmi tevékenységet az
Általános
normák
Az ingatlanszakmai lapok kiadásával fenntartásával, illetve az
egyes napi-és hetilapok ingatlanszakmai híreivel, információival kapcsolatos
tevékenység a lapkiadás és a szakújságírás körébe sorolható. Ebből fakadóan az
alkalmazandó általános normák a kiadókra vonatkozó – illetve az újságírás
normái.
KÖZÖS ETIKAI
ALAPELVEK
I.
Bevezető
1. §
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar
Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a
Sajtószakszervezet a magyar újságírás etikusságának fenntartása érdekében közös
etikai alapelveket dolgozott ki, amelyek megfelelnek
-- az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 44. rendes ülésén az újságírói
etikáról szóló 1003/1993. számú határozatának és
-- a Nemzetközi Újságíró Szövetség 1986. évi világkongresszusán, az újságírói
magatartásról elfogadott elvi deklarációnak.
2. §
a) A négy szervezet a közös etikai alapelveket
minden újságírói, szerkesztői, kiadói tevékenységet végző tagjára érvényesnek,
irányadónak tekinti, akár a nyomtatott (írott, fényképezett), akár az
elektronikus
b) A közös etikai alapelvek alkalmazása szempontjából -- tekintettel a
-- aki valamelyik bejegyzett újságírói szövetségnek,
-- vagy a bejegyzett tömegtájékoztatási eszköz szerkesztőségének újságírói
igazolvánnyal ellátott tagja.
A négy szervezet elvárja az online újságírásban tevékenykedő újságíróktól, hogy
újságírói mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel.
c) A négy szervezet mindegyike saját etikai szabályzatában a közös etikai
alapelveknek megfelelő egységes megfogalmazásra, értelmezésre és alkalmazásra
törekszik.
d) A négy szervezet a magyar újságírás etikusságának megőrzése, fejlődése
érdekében azoknak is ajánlja a közös etikai alapelvek követését, akik nem tagjai
a négy szervezet egyikének sem.
3. §
A négy szervezet
együttműködési tanácsot hoz létre a szervezetek képviselőiből, akiket a
szervezetek egyenlő számban delegálnak a testületbe.
II.
A közös etikai alapelvek
4. §
a) A
b) Az információ -- és benne a
c) Őrizni kell a
d) A tömegtájékoztatási eszközök nem használhatják fel az információkat --
közlésüket vagy visszatartásukat -- arra, hogy közvetlenül ezzel fellendítsék
az eszköz keresettségét és a közölhető hirdetések mennyiségét.
e) A tömegtájékoztatási eszközökön belül szabadságot is védelmezni kell, és
szembe kell szállni a belső nyomásgyakorlással is. Újságíró csak akkor
foglalkozhat hirdetésszervezéssel, hirdetésértékű újságírói produktum
készítésével, ha azt a munkakörétől függetlenül, külön díjazásért, külön
megbízás alapján végzi, a törvényekben egyébként előírt feltételek
betartásával.
5. §
a) Az újságírás során következetesen és világosan
el kell választani egymástól a hírt és a véleményt. Közös etikai alapelvünk: A
hír szent, a vélemény szabad!
b) A hír tényeket, adatokat közöl, valóságtartalma ellenőrzött és bárki által
ellenőrizhető. Közös etikai alapelvünk: Nem szabad hazudni!
c) A véleményt -- amely szükségszerűen szubjektív -- az újságírónak becsületes
és etikus formában kell kifejeznie. A
6. §
a) Az újságírói szakmában sem szentesíti a cél az
eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet
megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett
magnetofon alkalmazása, a magánéletet sértő fényképezés stb.
b) Az újságírónak mind a hírben, mind a véleménynyilvánításban tiszteletben
kell tartania az ártatlanság vélelmét és tartózkodnia kell -- különösen bíróság
által tárgyalt ügyekben -- az ítéletalkotástól.
c) Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberek jogát a magánéletre. A
közéletben hivatalt viselő személyeknek joguk van megvédeni magánéletüket a
nyilvánosságtól, kivéve, ha a magánéletük hatást gyakorol a közéleti
tevékenységükre.
d) Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki a szenzáció érdekében
kíméletlenül figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény áldozatainak, az áldozatok
hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit.
7. §
A tömegtájékoztatási eszközöknek gyorsan és
hitelesen, minden rendelkezésükre álló eszközzel helyesbíteniük kell minden
általuk közölt hamis vagy téves hírt és véleményt. A helyesbítés mindig etikai
kötelezettség is, akár az érintett kérésére, a bíróság -- vagy más hatóság --
rendelkezésére, akár saját forrásból szerzett értesülés alapján jut tudomására
a hamis, téves információ közlése.
8. §
a) Az újságíró nem maradhat semleges, ha a
demokratikus értékek védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a
bármilyen szempontú -- faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor, stb.
miatti -- gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.
b) A tömegtájékoztatási eszközök hatása nagy az ifjúságra. Az újságíró etikai
kötelessége, hogy ne terjessze az erőszak dicsőítését, a nemiség profanizálását
és öncélú megjelenítését, a „pénzért minden lehetséges” szélsőséges
szemléletet.
c) Az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv, és a Magyarországon
élő kisebbségek anyanyelvének szépségét, tisztaságát. Nem használhat öncélúan,
szükségtelenül illetlen, trágár szavakat, kifejezéseket. Kötelessége fellépni a
nyelvi, a stílusbeli igénytelenség, a silányság ellen.
d) A tömegtájékoztatási eszközöknek és személy szerint az újságíróknak is,
etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések esetén a
feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre ösztönzéssel.
9. §
Az újságíróknak vigyázniuk kell a szükségképpen
kialakuló kapcsolataikban, hogy elkerüljenek mindenféle, az újságírás
függetlenségét és pártatlanságát veszélyeztető összefonódást. Az újságíró nem
használhatja fel hivatását elsődlegesen presztízsszerzésre, személyes befolyása
növelésére.
10. §
Az újságírói munka során szükségképpen
előfordulhat, hogy a jogi és etikai feltételek, körülmények szembekerülnek
egymással. Az újságíró köteles tiszteletben tartani a törvényeket. Ha azonban
etikai szempontú kétségei támadnak a törvények betartása során, kötelessége
szakmai szervezetének etikai bizottságához fordulni irányadó véleményt kérve,
ha lehetséges még a konfliktus megtörténte előtt, de mindenféleképpen a lehető
leggyorsabban. (Ilyen lehet például a nyilvánosság és a titokvédelem érdekeinek
összeütközése, az informátor személyének titokban tartása, illetve az
informátor által feltárt bűncselekmény megakadályozásának kötelezettsége
esetén.)
11. §
Az újságírók egymás közötti kapcsolatában kötelező
eleget tenni a kollegalitás szabályainak.
a) Miként az olvasók, nézők, hallgatók iránt, akként egymásra vonatkozóan is a
tiszteletet, a megbecsülést kell kifejezésre juttatni.
b) Tilos a plágium! Plágium nemcsak mások műveinek részben vagy egészében saját
név alatti átvétele, hanem az is, ha mások által felderített eseményekkel,
jelenségekkel úgy foglalkozik valaki, hogy nem jelöli meg a forrást.
c) Saját művet is tilos közlés céljából felajánlani több tömegtájékoztatási
eszköznek anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatná a szerző az érintett
tömegtájékoztatási eszköz illetékes személyét.
d) Sérti a kollegalitás követelményét, aki rosszhiszeműen megtéveszti
kollégáját a hírben szereplő tények, események, vagy az ezek kapcsán kialakult
vélemények valódiságát illetően.
e) Az újságírók etikai kötelessége közreműködni a munkahelyi környezet
kialakításában és közreműködni az egymással szemben álló munkahelyi közösségek
ellentéteinek feloldásában. Etikai vétséget követ el az, aki részt vesz ilyen
szemben álló közösségekben.
III.
Együttműködési testület
12. §
a) Az együttműködési testület tizenkét tagú. A
testület 3-3 tagját a négy újságírói szervezet delegálja.
b) Az együttműködési testület elnöki tisztét, negyedévenkénti váltásban az
egyes szervezetek delegátusai közül kijelölt személyek töltik be. Az elnök személyét
nem választják, őt a delegáló szervezet jelöli ki. Az elnöklés sorrendjét
sorsolással alakítják ki minden naptári év kezdetétől.
c) Az együttműködési testület döntéseit teljes testületi egyetértéssel hozza. A
soros elnök két szavazattal rendelkezik, ha saját ügyrendjük szerint olyan
eljárási kérdésben kell dönteniük, amelyben a többségi vélemény ismerete
lényeges.
d) A négy újságírói szervezetre vonatkozó állásfoglalások csak teljes testületi
egyetértéssel hozhatók. Az együttműködési testület ilyen módon kialakított
állásfoglalását mind a négy szervezet köteles figyelembe venni.
13. §
Az együttműködési testület állást foglalhat:
a) A közös etikai alapelvek kibővítését, szűkítését ajánlva a négy
szervezetnek,
b) a közös etikai alapelvek és az egyes szervezetek etikai kódexének eltérései
ügyében,
c) a közös etikai alapelvek értelmezése ügyében,
d) az egyes szervezeteknél folytatott etikai eljárási gyakorlat ügyében.
14. §
Az együttműködési testület állást foglalhat
közérdekű etikai ügyekben és felkérheti az egyes újságírói szervezeteket is
állásfoglalás kialakítására.
15. §
Az együttműködési testület felkérésére az egyes
újságírói szervezetek részletes és tárgyszerű felvilágosítást adnak az azonos,
vagy hasonló témában, tárgykörrel vizsgált ügyeikről, hozott határozataikról. A
felkérések az együttműködési testület egyedi döntései alapján történnek.
16. §
Az együttműködési testület működésének feltételeit
mindig az a szervezet biztosítja, amelyiknek a delegációja az elnököt adja. Az
elnök csak a delegáló szervezet előzetes engedélyével vállalhat olyan anyagi
kötelezettséget, amely hatásában túlterjed az elnöklés negyed évén.
17. §
Az együttműködési testület egyéb ügyekben a saját
maga által hozott ügyrend szerint működik.
A reklámtevékenységre nézve az
általános normagyűjtemény, a Magyar Reklámetikai Kódex.
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
ELŐSZÓ
A Magyar Reklámetikai Kódex
azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai
normagyűjteményeként szolgáljon és alkalmazásával megvalósuljon az Országgyűlés
által a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény bevezető részében is
elismert szakmai önszabályozás.
Az első Magyar Reklámetikai
Kódexet a Magyar Reklámszövetség - az egész régióban egyedülálló módon - már
1981-ben létrehozta. Ezzel egy olyan normagyűjtemény született, amely egyrészt
a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori
társadalmi-gazdasági renden, az abból fakadó körülményeken alapult. A Kódex
átdolgozására először 1991-ben került sor, amit a rendszerváltás indokolt.
Az Európai Unióhoz való
csatlakozás érdekében Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt.
Ennek során a reklámszakmát érintő, olyan fontos jogszabályok születtek, mint a
rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., a tisztességtelen piaci
verseny és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv., végül a
gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény.
1997-ben a Magyar
Reklámszövetség Etikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület közös
munkabizottsága igazította a Kódexet - a gazdasági reklámtevékenységről szóló
törvényt figyelembe véve - a változó társadalmi, gazdasági és jogi
környezethez.
Az újabb átdolgozást a
reklámtörvény 2001. évi módosítása és 1997 óta a Kódex alkalmazása során
szerzett gyakorlati tapasztalatok teszik indokolttá, illetve szükségessé.
A Kódex általában nem tér ki a
törvényi előírásokra, azokat ismertnek tekinti. A Kódex természeténél fogva a
jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat
ugyanakkor, hogy más szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális
előírásokat tartalmaznak, melyeket nem reklámszakmai szempontból indokoltak,
ezek a jelen normagyűjteményben nem szerepelnek.
Budapest, 2001. június 26.
1. Cikkely
A Kódex hatálya
(1) A Kódex a Magyarországon
reklámtevékenységet folytatók gyakorlati, szakmai-etikai normagyűjteménye.
(2) A Kódex személyi hatálya
kiterjed az aláíró szervezetek tagjaira, és mindazokra, akik a Kódex
rendelkezéseinek önként alávetik magukat
(3) A Kódex tárgyi hatálya
kiterjed a Magyarországon közzétett valamennyi reklámra azok megjelenési
formájától, közzétételi helyétől függetlenül.
2. Cikkely
Értelmezések
(1) Amennyiben a Kódex másképp
nem rendelkezik, az egyes kifejezések értelmezésére a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § fogalmi rendszere,
valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §
fogalmi rend-szere az irányadó.
(2) A Kódex alkalmazása során
a reklám fogalmát a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben
megfogalmazottakon túl ki kell terjeszteni egyrészt a társadalmi célú reklámra,
másrészt a támogatással (szponzorálással) szerzett nyilvánosságra és a
vásárlás-ösztönzés eszköztárára (pl. termékminta, kóstoló, jutalom,
nyereményakció) is.
(3) A reklám fogalmát a
továbbiakban ki kell terjeszteni az elektronikus levelekben (e-mail) küldött
reklámokra, valamint az Interneten használt különböző reklámeszközökre
(például, de nem kizárólag: céghez, termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó
honlap, banner, button, pop-up window, interstitial, superstitial).
(4) A Kódexet mind szó
szerint, mind szellemében alkalmazni kell.
(5) Annak elbírálására, hogy a
reklám a Kódex előírásainak megfelel-e, az egyes megjelöléseknek,
kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve az adott szakmában általánosan
elfogadott jelentése az irányadó.
(6) A reklám megítélésénél
figyelembe kell venni, hogy milyen hatást gyakorolhat a társa-dalomra,
tekintettel a közzététel módjára és helyére. A reklámeszközök eltérő jellege
miatt az a reklám, amely az egyik reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható,
nem fogadható el szükségképpen más reklámeszközön való megjelentetéskor is.
3. Cikkely
Alapelvek
(1) A reklámnak törvényesnek,
tisztességesnek és igaznak kell lennie.
(2) A reklámot társadalmi
felelősségérzettel kell elkészíteni.
(3) A reklámnak meg kell felelnie
a tisztességes verseny általánosan elfogadott alapelveinek.
(4) A reklámozásban figyelembe
kell venni a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit,
valamint a közízlést.
(5) Egyetlen reklám sem
ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a
reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.
(6) A reklámszakma szereplői
és szervezetei - a reklámszakmai önszabályozás keretei között - a kereskedelmi
szólásszabadság mindenkori érvényesítése érdekében lépnek fel.
4. Cikkely
Általános reklámtilalmak és korlátozások
(1) A reklám nem tartalmazhat
olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom
általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit.
(2) A reklám nem élhet vissza
a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét
vagy tudatlanságát.
(3) Természeti, történelmi,
tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való alkalmazása nem sértheti
azok megbecsülését.
(4) A reklám nem sérthet
semmilyen világnézeti, (ezen belül vallási) meggyőződést. Vallási jelképek,
motívumok a reklámban kizárólag a jó ízlés határai között és a tárgyhoz illő
módon használhatók fel.
(5) A reklám nem tartalmazhat
népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek vagy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést,
illetve nem támogathat ilyen nézeteket.
(6) Nemzetek jelképei a
reklámban - elsősorban termékek, szolgáltatások eredetének meg-jelölésére való
utalásként - a jó ízlés határai között használhatók fel. A Magyar Köztár-saság
nemzeti jelképeinek használatáról törvény rendelkezik. Az egyes megyék,
települések jelképei csak az illetékes önkormányzat előzetes engedélyével
használhatók fel a reklámban. Mindezen jelképek használata során meg kell
őrizni azok tekintélyét.
(7) A reklám nem tartalmazhat
olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely agresszív, erőszakos
vagy törvénybe ütköző cselekedeteket ösztönöz, támogat vagy igazol.
(8) A társadalmi célú
reklámkivételével a reklám nem kelthet félelmet.
(9) A reklám nem tartalmazhat olyan
elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely az emberi élet, az egészség
vagy a testi épség veszélyeztetését, a környezet és a köz- vagy magántulajdon
károsítását, az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.
(10)Gyógyszerek, gyógyszernek
nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámja nem tartalmazhatja egészségügyi
szakemberek és szervezetek ajánlását. Egészségügyi cikkek, gyógyhatású
élelmiszerek, kozmetikumok reklámja nem élhet vissza az egészségügyi
szakemberek és -szervezetek iránti bizalommal.
(11)Tilos a reklámozásban az
erotika, a szexualitás öncélú - a reklám tárgya, témája által nem indokolt -
felhasználása. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása
nem kifogásolható.
(12)A reklám nem tartalmazhat
tudatosan nem észlelhető elemeket.
5. Cikkely
A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályai
(1) A reklám nem helyettesíti
és nem is helyettesítheti a vásárlási, illetve a szolgáltatási szerződés
részleteinek megismerését és tudomásul vételét. Az Interneten közzétett
reklámok esetében a reklámokhoz kapcsolódó esetleges szerződéskötési
lehetőségre a fogyasztó figyelmét külön fel kell hívni. A vásárlási, illetve a
szolgáltatási szerződést az ajánlattal együtt közzé kell tenni. A vásárlás
érvényességét a szerződés elfogadásától kell technikailag függővé tenni.
(2) A reklám nem élhet vissza
kutatási eredményekkel, illetve műszaki és tudományos kiadványokból vett
idézetekkel. Tilos a tudományos eredmények és kifejezések megtévesztő
felhasználása.
(3) A reklámban a fogyasztót
pontosan és hitelesen tájékoztatni kell a kedvezmények és csereakciók
feltételrendszeréről vagy azok elérhetőségéről.
(4) Az olyan termék vagy
szolgáltatás Interneten történő reklámozása során, ahol a reklámozás egyben
értékesítési és/vagy szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul, a
reklámozónak különös figyelmet kell fordítania a pontos és hiteles
tájékoztatásra. Így különösen kerülni kell az internetes technológia fogyasztót
megtévesztő, félrevezető, vagy egyéb módon károsító alkalmazását. A
reklámozónak nem megengedett továbbá, hogy megtévesztő módon korlátozza a
fogyasztó navigációs lehetőségét a Web-oldalról (például úgynevezett splash
screen alkalmazásával).
(5) Az Interneten történő
reklámozásnál az azzal egybekötött értékesítési lehetőség a fogyasztó számára
egyértelmű módon feltüntetésre kell, hogy kerüljön. A reklámozónak fel kell
hívnia a fogyasztó figyelmét a Web-oldal tényleges tartalmának megismerésére.
(6) Az Interneten közzétett
minden promóciós ajánlatot és játékot, árengedményeket, bonusokat, ajándékokat
egyértelműsíteni kell. A minősítő feltételeket világosan, kielégítően körülírva
és pontosan kell megfogalmazni, illetőleg ezen feltételeknek könnyen
hozzáférhetőeknek kell lenniük.
(7) Az olyan termék vagy
szolgáltatás reklámozása során, ahol az értékesítés módjából adódóan a
fogyasztó kizárólag a reklám alapján dönt (pl. áruküldés), a reklámozónak
különösen nagy figyelmet kell fordítania a pontos és részletes tájékoztatásra.
(8) Új vagy jelentős változáson
átesett termék, szolgáltatás reklámjában az "új" kifejezés a termék,
szolgáltatás életgörbéjéhez képest csak ésszerű ideig szerepeltethető.
(9) Ha a gazdasági reklám arra
hivatkozik, hogy a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlása közérdekű
vagy jótékony célt szolgál, egyértelműen közölnie kell, hogy a reklámozó mit
vagy a bevételnek milyen hányadát fordítja a megjelölt célra.
(10)A társadalmi célú reklám
megrendelőjét a reklámban jól felismerhetően meg kell nevezni.
(11)Az olyan társadalmi célú
reklámnak, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz,
világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a kibocsátó szervezet nevét és a
beérkező adományok rendeltetését.
(12)A társadalmi célú reklám
csak a valós veszélyhez illő mértékben kelthet félelmet.
(13)Az összehasonlító
reklámban közölt adatok legyenek elfogulatlan és szakszerű vizsgálattal
egyértelműen bizonyíthatók.
6. Cikkely
A reklám azonosíthatósága
(1) A reklámnak, illetve az
interneten közzétett reklám esetén annak a természetes vagy jogi személynek is,
aki a reklámot közzéteszi, megjelenési formájától és a használt reklámeszköztől
függetlenül világosan felismerhetőnek és azonosíthatónak kell lennie. Ha a
reklám olyan reklámeszközben jelenik meg, amelyik híreket, szerkesztőségi
anyagokat vagy műsort tartalmaz (televíziós-, rádiós hírműsor; nyomtatott
(2) A társadalmi célokra (is)
hivatkozó gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie a reklám gazdasági
jellegének.
(3) A támogató (szponzor)
nevét vagy az általa megnevezni kért márkanevet, védjegyet, megjelölést úgy
kell nyilvánosságra hozni, hogy a támogatás (szponzorálás) tényéről a szponzorált
kiadvány, műsor, rendezvény stb. minden résztvevője, nézője, olvasója,
hallgatója tudomást szerezhessen.
7. Cikkely
Az anyanyelv védelme
A reklám - például idegen
nyelvű elemek alkalmazásával - nem kelthet olyan összhatást, amely a magyar nyelv
szabályait, tisztaságát sérti.
8. Cikkely
A hitelrontás tilalma
A reklám nem támadhatja vagy
ronthatja más termékének, szolgáltatásának hitelét sem közvetlenül sem
közvetetten.
9. Cikkely
Az árumegjelölések és a reklámötletek védelme
(1) Tilos a reklámban
jogosulatlanul olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről
mást, illetve más termékét vagy szolgáltatását szokták felismerni.
(2) A reklám nem hasonlíthat
annyira más reklámok általános megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez,
vizuális megjelenítéséhez, zenéjéhez és hangeffektusaihoz, hogy az megtévesztő
legyen vagy megtévesztésre adjon okot.
10. Cikkely
A személyiségi jogok védelme
(1) A reklám nem használhatja
fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását, hangfelvételét,
nyilatkozatát.
(2) A reklám nem sértheti a
már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülést,
illetve általában a kegyeleti érzést.
(3) Kizárólag a
fogyasztó/befogadó egyidejű hozzájárulásával történhet reklámozás telefon
útján.
(4) Kizárólag a
fogyasztó/befogadó egyértelmű, előzetes hozzájárulásával történhet reklámozás
SMS illetve telefax úján.
(5) Elektronikus levél útján
csak olyan felhasználók számára küldhető reklám, akiknek a címe a törvényi szabályozásnak
megfelelően és úgy került a reklámküldő személy vagy szervezet birtokába, hogy
a fogyasztó/befogadó egyértelműen hozzájárult a reklámküldéshez. Ilyen reklámot
csak az a személy vagy szervezet küldhet, - aki vagy amely a felhasználói
hozzájárulást megkapta, illetve - aki vagy amely a címek birtokába harmadik
félként, ám a felhasználó által erre egyértelműen és előzetesen feljogosított
személy vagy szervezet közvetítésével jutott.
Ilyen reklám minden esetben
csak a törvényi szabályozásnak megfelelően
és olyan tárgyban,
mennyiségben és gyakorisággal küldhető, amire a felhasználó által adott eredeti
engedély szól. Minden ilyen küldeményben világosan fel kell tüntetni, hogy a
felhasználó hogyan "iratkozhat le" az adott címlistáról, vagyis milyen
egyszerű módszerrel előzheti meg azt, hogy további reklámküldeményeket kapjon
az adott fel-adótól.
Korlátozás nélkül küldhetőek
reklámküldemények azokra az elektronikus levélcímekre, amelyeket tulajdonosaik
kifejezetten és egyértelműen azzal a céllal tettek közzé, hogy azokon keresztül
az információk konkrét tematika szerint nem meghatározott minél szélesebb köre
eljusson hozzájuk.
11. Cikkely
Gyermekek és fiatalok védelme
(1) A gyermekeknek szóló
reklámozás során különös gondossággal kell eljárni a reklám azonosíthatósága
érdekében.
(2) A gyermekeknek,
fiatalkorúaknak- vagy gyermekek és fiatalkorúak szerepeltetésével készült
reklám nem tartalmazhat olyan kijelentést, vizuális megjelenítést, vagy
hangeffektust, amely szellemileg, erkölcsileg és fizikailag a kárukra lehet,
kihasználja hiszékenységüket, tapasztalatlanságukat és érzésvilágukat.
(3) A reklám nem vezethet a
gyermekekben olyan tudat kialakulására, hogy ha a reklámozott árut nem
vásárolnák meg, akkor szégyenkezniük kellene vagy hátrányba kerülnének.
(4) A reklám nem sértheti a
gyermek- és fiatalkorúak előtt a szülők és a nevelők tekintélyét, és nem
bíztathat velük szembeni engedetlenségre.
(5) A reklám nem használhatja
ki tisztességtelenül a gyermek- és fiatalkorúak szülők, nevelők iránti bizalmát.
(6) A gyermek- és
fiatalkorúaknak szóló reklám tartalma és megjelenítése nem mutathat rossz
mintát, negatív erkölcsi értékeket.
(7) A gyermekkorúakhoz szóló
reklám nem indíthatja őket arra, hogy bármilyen okból számukra ismeretlen
személyekkel kapcsolatot keressenek vagy létesítsenek.
(8) Gyermekek és fiatalkorúak
nem szerepeltethetők az olyan termékek, szolgáltatások reklámjában, amelyek
reklámozására alapvetően alkalmatlanok.
(9) Egészségre ártalmas termék
nem reklámozható a gyermekeknek vagy fiatalkorúaknak készült reklámban, illetve
ilyen reklámokban nem szerepeltethetők gyermekek és fiatal-korúak.
(10)Közoktatási intézményekben
reklámozni csak az intézmény vezetőjének engedélyével szabad. Az engedélyeztetési
kötelezettség a reklámozott termék, szolgáltatás jellegére, a reklám
tartalmára, a reklámozás módszerére és a közzététel helyére egyaránt
vonatkozik.
(11)Az intézmény vezetőjének
azt a jogát, hogy a konkrét reklám közzétételét saját hatás-körében engedélyezze
vagy tiltsa, nem szabad szerződésben korlátozni.
(12)Az iskolai reklám nem
zavarhatja az oktató-, nevelőmunkát különös tekintettel az iskolaidőre, a
tanítás rendjére, valamint a tanórákra.
(13)Az Interneten való
reklámközlés során figyelmet kell fordítani arra, hogy a kifejezetten
felnőtteknek szánt, korhatárhoz köthető tartalmú reklámanyagok (ideértve az
elektronikus leveleket is) és az ezekhez kapcsolódó esetleges további tartalmak
ne jussanak el gyermekkorúakhoz.
(14)Az olyan termék vagy szolgáltatás
Interneten történő reklámozása során, ahol a reklámozás egyben értékesítési
és/vagy szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul, a reklámozónak különös
figyelmet kell fordítania arra, hogy az áruvásárlásra, vagy a szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó jognyilatkozat előtt a gyermekek szerezzék meg a
szülői beleegyezést. A jognyilatkozat hatályosulását technikailag is a
beleegyezés meglétéhez kell kötni.
12. Cikkely
A szavatosság, jótállás (garancia) szabályai
(1) A reklám nem hivatkozhat
olyan szavatosságra vagy jótállásra, amely a fogyasztónak nem nyújt több jogot,
mint maga a jogszabály.
(2) Amennyiben a reklám
garanciára hivatkozik, a reklámból a garancia tartalmának világosan ki kell
tűnnie.
13. Cikkely
Felelősség a reklámért
(1) A Kódex szabályainak
betartásáért elsősorban és mindenre kiterjedően a reklámozó felelős.
(2) Amennyiben a Kódex
alkalmazása szempontjából a reklámozó kiléte nem állapítható meg vagy a
reklámozó bizonyítja, hogy a Kódex szabályainak megsértésében vétlen, a
reklámszolgáltató és a közzétevő is felelős a reklámért.
(3) A reklámszolgáltatónak a
reklám elkészítésénél-, a reklám közzétevőjének a közzétételnél úgy kell
eljárnia, hogy a reklámozó helytállási kötelezettségének teljesítését lehetővé
tegye.
Ingatlan adatbankok és
internetes hirdetési szolgáltatások
A regisztráció
kötelezettség elve
Csak az az adatbank illetve internetes hirdetési szolgáltatás
tekinthető ingatlanadatbanknak, avagy hirdetési szolgáltatásnak, ami a magyar jogszabályoknak
megfelelően hivatalos regisztrációt nyert. Nem regisztrált lapok és kiadványok,
úgynevezett kalózkiadásoknak minősülnek melyek piaci jelenléte ellen a
törvényesség betartása mellett fel kell lépni. Ezt az érdekvédelmi
tevékenységet az
Általános
normák
Az ingatlan-adatbanki – illetve internetes hirdetési szolgáltatás
tartalomszolgáltatásnak minősül. A hazai tartalomszolgáltató ipar normáit a
Magyar Tartalomipari Szövetsége artikulálta. Ezt megelőzően azonban az
elsődleges és mértékadó norma a szerzői jogi törvény.
2001. évi LXXVII. törvény a
szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
módosításáról
1. § A szerzői jogról szóló 1999.
évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő
p) ponttal egészül ki:
(Szerzői jogi védelem alá
tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a
tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:)
"p) a gyűjteményes műnek
minősülő adatbázis."
2. § Az Szjt. 1. §-a (8)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az előadóművészek, a
hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók,
valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
védelemben részesülnek."
3. § Az Szjt. 7. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
"7. § (1) Szerzői jogi
védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése
vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a
gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem
részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) A gyűjteményes mű egészére
a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe
felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak
önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői
jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire."
4. § Az Szjt. VII. fejezete a
következő 60/A. §-sal egészül ki:
"60/A. § (1) E törvény
alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely
rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi
elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg
hozzá lehet férni.
(2) Az adatbázisra vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez,
illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
(3) Az adatbázisra vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető
tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
szoftverre."
5. § Az Szjt. 61. §-a a
következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1) és (2) bekezdés
számozása (2) és (3) bekezdésre változik:
"(1) Szerzői jogi
védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis."
6. § Az Szjt. 62. §-a a
következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Semmis a
felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2)
bekezdésben foglaltaktól.
(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására
vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi
forgalomban történő megszerzése esetén."
7. § Az Szjt. 84. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
"84. § (1) Az e
fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamokban részesülnek
védelemben:
a) a hangfelvételek és az
azokban rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított ötven évig, illetve a hangfelvétel elkészítését követő
év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a
hangfelvételt;
b) a nem rögzített előadások
az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig;
c) a sugárzott műsorok vagy a
vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy
átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
d) a filmek az első forgalomba
hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, illetve a film
elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem
hozták forgalomba a filmet.
(2) Ha a hangfelvételt az
elkészítését követő év első napjától számított ötven éven belül nem hozták
forgalomba, viszont ezalatt azt a nyilvánossághoz közvetítették, az (1)
bekezdés a) pontjában szabályozott időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz
történő közvetítést követő évet alapul véve kell számítani.
(3) Ha a film nyilvánossághoz
közvetítése megelőzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdés d) pontjában
szabályozott időtartamot az első forgalomba hozatalt követő év helyett az első
ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő évet alapul véve kell
számítani."
8. § (1) Az Szjt. harmadik
részének címe helyébe a következő cím lép:
"A
SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK"
(2) Az Szjt. harmadik része az
Szjt. 84. §-át követően a következő XI/A. fejezettel (84/A-84/E. §-sal) egészül
ki:
"XI/A.
Fejezet"
AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK
VÉDELME
84/A. § (1) Ha a törvény
eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának hozzájárulása
szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján
[18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
b) a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy - a 26. §
(8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a
továbbiakban: újrahasznosítás).
(2) Az (1) bekezdés b)
pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni:
adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba
hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás.
A 23. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának
jogaira is.
(3) Az adatbázis
előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható
ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része
sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul
károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben
szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
díjazás jár.
(5) Az adatbázis előállítóját
akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis
tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást
igényelt.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben
szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt,
jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot
illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az
adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
(7) Az adatbázis előállítóját
az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik meg, hogy
az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E
jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei,
tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy
bármilyen más jogi - védelemben.
(8) Az adatbázis
előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek
jogait, illetve az adatbázis
tartalmának egyes elemeire
vonatkozó egyéb jogokat.
(9) Nemzetközi szerződés
eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor
illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a) magyar állampolgár vagy
szoká
b) jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén belföldön vették
nyilvántartásba és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi
ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye belföldön van.
(10) A (9) bekezdés b)
pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor
illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye
van belföldön, ha működése ténylegesen és folyamatosan a Magyar Köztársaság
gazdaságához kapcsolódik.
84/B. § (1) Nem szükséges az
adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott
adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának
jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve
újrahasznosítsa.
(2) Ha csak az adatbázis
valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt
rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) A nyilvánosságra hozott
adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan cselekményeket,
amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul
károsítják az előállító jogos érdekeit.
(4) Az (1) és a (2)
bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes
művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire
vonatkozó szomszédos jogokat.
(5) Semmis a felhasználási
szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól.
84/C. § (1) Magáncélra bárki
kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E
rendelkezés nem vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett
adatbázisra.
(2) A forrás megjelölésével iskolai
oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak megfelelő módon és mértékig
- az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(3) Bírósági, továbbá
államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis
tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak
megfelelő módon és mértékig.
(4) A szabad felhasználásnak
az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t megfelelően alkalmazni
kell.
84/D. § (1) Az e fejezetben
szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek védelemben: az
adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított
tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától
számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
(2) Az adatbázisnak az (1)
bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az adatbázis
tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a
megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak
számít. Az adatbázis tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást
követő bővítések, elhagyások és módosítások halmozódásából is.
84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott
jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha e törvény szerint az
adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első mondatában
foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis
előállítója esetében is alkalmazni kell.
(3) Ahol más jogszabály
szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály
kivételével - az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni
kell."
9. § Az Szjt. 85. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
"85. § (1) Közös
jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a
hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a
filmelőállítói és az adatbázis-előállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a
felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható
szerzői és szomszédos, illetve adatbázis-előállítói jogok érvényesítése a
jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt
a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.
(2) Ahol e törvény vagy más
jogszabály a szomszédos jogok közös kezelését említi, azon az adatbázis-előállítói
jogok közös kezelését is érteni kell."
10. § Az Szjt. 99. §-át
megelőző cím és az Szjt. 99. §-a helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
"A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének
következményei
99. § A 94-97. §-ok
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet
szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal
kapcsolatos műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is."
11. § Az Szjt. XVI. fejezete
az Szjt. 106. §-át követően a következő 106/A. §-sal egészül ki:
"106/A. § E törvénynek a
gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az adatbázisok
előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó
rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését."
12. § Az Szjt. 19. §-ának (1)
bekezdésében, VII. fejezetének címében, valamint 62. §-ának (1) és (2)
bekezdésében az "adattár" szó helyébe az "adatbázis" szó lép;
19. §-ának (1) bekezdésében az "adattárban" szó helyébe az
"adatbázisban" szó lép; 35. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ában,
valamint - az e törvény 5. §-ával megállapított számozás szerint - 61. §-ának
(2) és (3) bekezdésében az "adatárra" szó helyébe az
"adatbázisra" szó lép; 62. §-ának (1) bekezdésében pedig az
"adattárat" szó helyébe az "adatbázist" szó lép.
13. § (1) E törvény 2002.
január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött
felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az
adatbázis-előállítók védelmére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell arra az
adatbázisra is, amelyet e törvény hatálybalépése előtt, de 1982. december 31-ét
követően készítettek el, feltéve, hogy a hatálybalépés napján az adatbázis
megfelel az Szjt. - e törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított - XI/A.
fejezetében szabályozott védelem feltételeinek.
(3) A (2) bekezdésben
szabályozott adatbázis előállítójának jogai e törvény hatálybalépésétől
kezdődően részesülnek védelemben, de csak 1998. január 1-jétől számított
tizenöt évig.
(4) A (2) bekezdésben
szabályozott adatbázisnak a törvény hatálybalépése előtt megkezdett
felhasználása - kimásolása, illetve újrahasznosítása - a hatálybalépést követő
egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult
gazdálkodó szervezettel vagy annak - a felhasználást folytató szervezeti
egységével együtt lehet átruházni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e
törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben
az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor
meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(6) Az adatbázis
előállítójával e törvény hatálybalépését megelőzően kötött - a (2) bekezdésben
szabályozott adatbázis felhasználására vonatkozó - szerződés alapján végzett
cselekményekre a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni e törvény hatálybalépését követően is.
(7) Az Szjt. 84. §-ának e
törvény 7. §-ával megállapított (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan
hangfelvételekre, amelyeknek a korábban
hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E
rendelkezés nem érinti az Szjt. 108. §-ának alkalmazását.
14. § E törvény a Magyar
Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.
§-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adatbázisok jogi
védelméről szóló 96/9/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
A törvényt az Országgyűlés a
2001. november 6-i ülésnapján fogadta el
3. Speciális normák: Jelentős ráfordítással
létrehozott adatbázisok regisztrációja
Az ingatlan-adatbankok többnyire jelentős ráfordítással jönnek
létre, jelentős értéket képviselnek miáltal kiemelt védelmet igényelnek. Alapvető normaként a Magyar Tartalomipari
Szövetség (MATISZ), illetve az Adatbázis
Jogvédő Egyesület (AJE) normái tekinthetők a mértékadónak.
Adatbázis Jogvédő Egyesület
javaslata
Az adatbázisok egyre
jelentősebb értéket képviselnek. A jelentős szellemi, anyagi ráfordítással
létrehozott adatbázis tartalmához való hozzáférést ma már a Szerzői jogi
törvény szabályozza. Vonatkozik ez az adatbázis tartalmának egészére u. úgy
mint annak jelentős részére, a másolás útjáni többszörözésre, az
újrahasznosításra, de az adatbázis tartalmának jelentéktelen részére is, ha
ahhoz az adatbázis előállítója nem adta hozzájárulását.
Nem jogkövető magatartás
esetén aktuálissá válhat az adatbázisnak és adatainak azonosítása, ugyanis
csakis a hitelt érdemlő azonosítás képezheti bármilyen jogvédelem alapját.
Az adatbázisokhoz fűződő,
szerzői joghoz kapcsolódó védelem érdekében a Magyar Tartalomipari Szövetség
(MATISZ) keretében működő Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE), „adatbázisnév”
regisztrációt valamint „adatbázislajstromot” vezet, melyekkel regisztrálja és
őrzi – szükség esetén hitelt érdemlően tanúsítja – a bejelentők által
regisztrálásra és őrzésre átadott adatbázisok előállítóinak tulajdonát képező
adatbázis létezését. A teljeskörű regisztráció során az AJE, regisztrált névvel
és lajstromszámmal jelöli és ezzel a többitől megkülönbözteti a védett
adatbázisokat. Az AJE a regisztráció tényéről és annak időpontjáról
tanúsítványt bocsát ki.
Alapfogalmak (az 1999. évi
szerzői jogi törvény 2001. évi módosításának megfogalmazása szerint)
Adatbázis: "Önálló művek,
adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint
elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai
eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni."
"Az adatbázisra vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez,
illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is."
"Az adatbázisra vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető
tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
szoftverre."
Szerzői jogi védelemben
részesül a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
"Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók,
a rádió- és a televízió-szervezetek, a film előállítók, valamint a jelentős
szellemi, anyagi ráfordítással létrehozott adatbázisok előállítóinak
teljesítményei a szerzői jogi törvényben meghatározott védelemben
részesülnek."
**
A regisztrációs kérdőív
általános és Dublin Core szerinti adatai: (lásd a mellékletet)
1. Általános adatok
Az adatbázis elnevezése:
Az adatbázis regisztrálásra kerülő elnevezése, az adatbázis
előállítójának egyértelmű azonosítója, azaz neve. A névnek az adatbázis
adattartalmára utalónak kell lennie és kerülni kell a megtévesztő
megnevezéseket.
A többi értelemszerűen
2. A tulajdonos/előállító
3. Az adatbázis szerzőjének vagy létrehozójának adatai
4. A szolgáltató / terjesztő / kiadó adatai
(a többi értelemszerűen Dublin
Core meta-[1][1][1]adat
elemek definíciói szerint)
AZ ADATBÁZIS MINŐSÍTÉS MÓDJAI
Az egymással összehasonlítható
adatbázisokat több lényegi, tartalmi ismérv mellett, minőségük teszik azzá,
hogy elhatárolódjanak egymástól. A minőség olyan dialektikus kategória, amely a
termék objektív, belső lényegi meghatározottságát, tulajdonságainak összességét
jelöli. Azt is mondhatjuk, hogy hasznavehetőségi mutató. Ebből következik, hogy
maga a minősítés, mint tevékenység azt vizsgálja, hogy a terméknek - adatbázisnak
- melyek azok a jellemző tulajdonságai, amelyek elsősorban a felhasználó
számára fontosak, de a szakmai (informatikai) elemzések számára sem
nélkülözhetőek. Maga a minősítés éppen értékelő volta miatt, valaminek a
megállapítása, értékelése, osztályozása, elemzése, dokumentálása és az
eredmények nyilvánosságra hozatala. Az AJE
adatbázisminősítési tevékenységének célja elsősorban az, hogy az
adatbázisok potenciális vagy tényleges felhasználói számára, adott szakmai (vizsgálódási)
szempontok alapján termékválasztási döntéseikhez tisztább képet nyújtson. Másodsorban
üzleti alapon célja lehet független szakértők által végzett mély, de belső -
tehát nem nyilvános minősítési tevékenység is.
Mivel az AJE nem hatóság, hanem társadalmi szerv, értékelése önmagát is
kényes helyzetbe hozhatja. Éppen ezért a Szövetség által, a jövőben végzendő
(egyébként nagyon fontos) úgynevezett adatbázisminősítési tevékenységnek több
szintjét különböztethetjük meg.
Az első szint az úgynevezett regisztráció (számbavétel), amely
listaszerűen, de tematikus bontásban gyűjti össze a hazánkban létező
adatbázisokat, s készít belőle egyfajta úgynevezett metaadatbázist, amely
minden jövőbeni minősítésnek egyik kiinduló alapja. (A regisztráció a MATISZ és
AJE tagoknak a 2002. évben ingyenes.) (lásd a mellékelt regisztrációs
kérdőívet.)
A második szint egyfajta önminősítés, amikor is az AJE azokat a paramétereket
gyűjti össze és hozza nyilvánosságra, amelyeket az adatbáziskészítő,
adatbázistulajdonos, adatbázisforgalmazó magáról bevallott, magáról
(tevékenységéről) állít! Az AJE-nek ez esetben már van egyfajta ellenőrzési
lehetősége is, hiszen a bevallott adatok, információk ellenőrizhetők,
osztályozhatók, nyilvánosságra hozhatók, konkurens termékek paramétereivel
összehasonlíthatók. Természetesen az AJE elemzési tevékenységét ebben az
esetben úgy kell kialakítania, hogy a vizsgálódás szempontjai az
egymással összehasonlítható
termékekre (például cím- és cégadatbázisok, marketing adatbázisok, pénzügyi,
jogi, tőzsdei adatbázisok, média és könyvtári adatbázisok, gazdasági,
kulturális, film, fotó stb. adatbázisok, archívumok) ugyanazok legyenek,
illetve a tematikusan más-más csoportokba sorolható adatbázisokat illetően
változzanak. Ez adatbázisféleségenként más-más minősítési szempontok
alkalmazását jelenti. (Az önbevallások minősítése a MATISZ és AJE tagoknak
ingyenes, ha az AJE a vizsgálatokat tovább folytatja, annak 20.000,-Ft+ÁFA
különdíja van).
A harmadik szint az igazi - akár "teljes körű" szakértői minősítés, -
amikor akár az ISO vagy más összeállítások alapján az AJE olyan minősítést
végez, amelynek során valóban rangsorol, osztályoz, bírál, javasol, elutasít,
publikál stb. Ez lehet nyilvános vagy belső jelentés is, hiszen olyan auditációt
jelenthet, melynek komoly szakmai, illetve piaci követelményei
lehetnek. Költsége, az elvégzett munka függvényében külön szerződés
tárgya.
A minősítés nem öncélú
tevékenység. A MATISZ is, e feladat felvállalásával a felhasználói közösség
érdekeit kívánja képviselni. Nem kizárt azonban, hogy a MATISZ, tevékenységének megfelelő finanszírozása
esetén olyan belső célú (az adatbázisok tulajdonosainak felkérése alapján)
minősítést is végezzen, melynek teljes eredményét a MATISZ illetve az AJE nem
publikálja, de munkájával, szakértelmével hozzájárul a minőségi
adatbázistermékek terjesztéséhez, valamint minőségi paramétereinek javításához.
Ami a módszereket illeti, azok természetesen az egyes szintekhez igazodhatnak,
s változhatnak.
A három szintű minősítés alapja
a regisztráció, amelyre most e levelünkkel kérjük fel partnereinket.
Folyamatának állomásai:
10. A regisztrációs lap kiküldése az AJE által
12. A regisztrációs listák publikálása a MATISZ honlapján.
Az előterjesztést készítette Dr. Szabó Iván
elnökségi tag (iszabo@dbassoc.hu
).
MELLÉKLETEK
14.1.melléklet: Jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisok
regisztrációs (rövidített) kérdőíve
14.2.melléklet: Jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisok
regisztrációs teljes kérdőíve
Jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisok regisztrációs
(rövidített) kérdőíve
az előállítói tulajdon
igazolásához, a szerzői jogi törvény 2001. évi LXXVII sz. módosításainak figyelembevételével
1.
Általános
adatok
*Az adatbázis teljes,
(regisztrált) címe és elnevezése:
*Az adatbázis rövid
azonosítója (max. 15 karakter):
*Az adatbázis rövid részletes
szöveges ismertetése, leírása (max. 800 karakter):
*Az adatbázis teljes,
(regisztrált) címe, angol elnevezése:
*Az adatbázis rövid angol
azonosítója (max. 15. karakter):
*Az adatbázis rövid részletes
angol szöveges ismertetése, leírása (max. 800 karakter):
2. A TULAJDONOS / ELŐÁLLÍTÓ ADATAI
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító neve:
*Az adatbázis tulajdonos/előállító
címe:
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító telefonszáma:
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító faxszáma:
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító e-mail címe:
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító honlapjának címe:
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító adószáma:
*Az adatbázis
tulajdonos/előállító cégbejegyzési száma:
* Az adatbázis
tulajdonos/előállító bankszámlaszáma:
* Az adatbázis
tulajdonos/előállító állampolgársága:
* Egyéb megjegyzések:
3. AZ ADATBÁZIS SZERZŐJÉNEK VAGY LÉTREHOZÓJÁNAK
ADATAI
* Neve
* Címe
4. A SZOLGÁLTATÓ / terjesztő / KIADÓ ADATAI
*Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó neve:
*Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó címe:
*Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó telefonszáma:
*Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó faxszáma:
*Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó e-mail címe:
*Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó honlapjának címe:
* Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó adószáma:
* Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó cégbejegyzési száma:
* Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó bankszámlaszáma:
* Az adatbázis
szolgáltató/terjesztő/kiadó állampolgársága:
* Egyéb megjegyzések:
6. AZ ADATBÁZIS HOZZÁFÉRÉSÉNEK KEZDETI IDŐPONTJÁNAK DÁTUMA
10. A FORRÁS BETŰ VAGY SZÁMKOMBINÁCIÓJA
11. A FORRÁS ILLETVE ADATBÁZIS NYELVE
A továbbiakban magyarázat és segédeszközként lásd a dublin core
meta-adat elemek definícióit.
Cím (cím): A forrás létrehozója vagy kiadója által
meghatározott neve.
Használatuk esetén az egyértelműséget biztosítani kell.
Jelenleg ez a lista még nem végleges.
A legújabb verziója a http://sunsite.berkeley.edu/Metadata/types.html
címen található meg.
Formátum (formátum): A
forrás adatformátuma. Azonosítja a szoftvert és optimális esetben a hardvert
is, amely a forrás megjelenítéséhez vagy működtetéséhez szükséges. A forrás
típushoz hasonlóan, az egységesség érdekében a formátum típusát is egy előre
összeállított listából kell kiválasztani.
Nyelv (nyelv): A forrás szellemi tartalmának nyelve(i).