8. A forgalmi értékbecslés és az ingatlanpiaci statisztikai
analízis közötti lényeges különbség
8. A
forgalmi értékbecslés és az ingatlanpiaci statisztikai analízis közötti
lényeges különbség
8.1.
A lényegi szemléletbeli különbség
8.2.
Közös rendeltetésű elemek
8.3.
A primér, azaz elsődleges adatok jelentősége
A forgalmi értékbecslés alapvetően
mindig egy-egy konkrét ingatlanra, avagy egy tulajdoni szempontból azonos
ingatlan együttesre irányul.
Az ingatlanpiaci statisztikai
analízis egy-egy pontosan lokalizált térség, úgymint
- utca,
-
utcacsoport,
-
irányítószám körzet,
-
kerület,
-
város,
térségében mérhető és az időben változó négyzetméterárak feltárására
irányul.
Az ingatlanpiaci statisztikai analízis
adathátterét az úgynevezett idősoros adatbázisok biztosítják, amelyek
-
a kínálati
árszínvonalat, a kínálati négyzetméterár dimenzióban,
-
a keresleti
árszínvonalat, az illetékhivatali négyzetméterár dimenzióban,
írják le.
Az ingatlanpiaci statisztikai
analízis mind az angol, mind a német forgalmi értékbecslésnél lényegesen
áttekinthetőbb piaci képet alkot az értékelendő ingatlan környezetéről.
Az EVS 2003 nemzetközi értékelési
szokvány ismeri a forgalmi értékbecslés készítésénél az úgynevezett statisztikai
alapú módszereket. Azokat együttesen ajánlja az összehasonlító módszerrel,
egymás kontrolljának megjelölve azokat.
A két vizsgálati módszernek, mert
valamilyen szempontból a forgalmi értékbecslésnek is van piacvizsgálati része, ez pedig az úgynevezett alapérték kiszámítása, amelyet
például az angol módszer néhány ( a hazai gyakorlatban például az FHB minimum
öt ügylet adatait írja elő) úgymond alkalmasan kiválasztott ügyleti adat
figyelembe vételével írja elő. Nem könnyú belátni,
hogy ennek biztonsága jóval alacsonyabb szintű erre az értékre nézve, mint az
ingatlanpiaci statisztikai analízis biztosította értékek, ahol meghatározásra
kerül egy pontosan megnevezett térségben uralkodó
-
kínálati négyzetméter ár minimuma, átlaga és maximuma,
-
illetékhivatali négyzetméterár átlaga jelenleg, ám remélhetően a közeljövőben
annak is minimuma, átlaga és maximuma.
Magyarországon ennek a megközelítésnek – azaz a statisztikai
analízis alkalmazásának a forgalmi értékbecslések során is - azért is van
különös jelentősége, mert a hazai illeték –és adóterhek jelentősen meghaladják az csatlakozás előtti EU országok illeték –és adóterheit. Ez
a körülmény viszont arra hajlamosítja a piaci szereplőket, konkrétan a vevőket,
hogy ezen terhek mérséklésére ne a tényleges vételárakat
rögzítsék a szerződésekbe. Ebből a körülményből fakadóan az úgynevezett
illetékhivatali ügyleti adatok lefelé torzulnak.
Lefelé torzítják továbbá a
jelzálogbankok is a jelzáloghitelezésnél készülő
forgalmi értékbecslések értékeit is, amint azt mostanában már az MNB és a PSZÁF
is kihozta, az állampolgári jogok biztosának vizsgálatát követően.
Ezekből a fenti körülményekből
fakad, hogy sem az értékelőknél, sem pedig a bankoknál gyűlő forgalmi
értékeléseket alapuló torzított értékeket tartalmazó adatbázisok, forgalmi értékelés,
avagy piacelemzés alapjául nem szolgálhatnak, mert azok tovább viszik a
torzulást.
A hazai lakóingatlan piaci
árviszonyainak elemzésére az ingatlanpiaci statisztikai analízis biztosíthatja
az elsődleges forrásai adatai alapján a mindenkori legpontosabb és
leghitelesebb piaci képet.
Az is nyilvánvaló, hogy a
statisztikai alapon meghatározott helyfüggő (!) alapértéket forgalmi
értékbecslések esetében helyszíni szemlével, illetve konkrét ügyletek adataival
szintén kontrollálni és szükség esetén korrigálnia kell az értékelőnek.
Az ingatlanpiaci statisztikai
analízis alapjául szolgáló Ingatlan-Online adatbank
szolgáltatta úgynevezett tanúsítványok nem
helyettesíthetik a hivatalos forgalmi értékbecsléseket, inkább azok kiinduló
alapját adhatják, különös tekintettel az úgynevezett alapérték
meghatározásához.
Jelenleg a forgalmi adatok
beszerzése súlyos nehézségekbe ütközik, ugyanis az ingatlanpiaci monitoring
nem, alkalmas a forgalom pontos mérésére, ugyanis ez a dolgok természetéből
fakad. A hirdetésszolgáltatóknál egyfelől sok az ismétlődés, mert egy hirdető
nem csak egy helyen adja fel a hirdetését és nem is csak egyszer. Az ingatlanok
meghirdetésének továbbá számtalan csatornája van, így ezen a módon nem lehet
teljes biztonsággal leszámlálni a kínálati ajánlatokat. A forgalom mérésére
továbbra is az állami nyilvántartásokhoz történő rekord, azaz ügyleti szintű
hozzáférés szolgálhat.