4.1. Négyzetméterárak
értelmezése
4.2. TILK árviszony indexe és a
prognosztizált kötési ár
4.3. Az Ingatlanpiaci árcentrum és a fajlagos
alapérték
4.4. A fajlagos alapérték
korrekciói és a fajlagos érték
4.4.1. Utcára (illetve utca
csoportra) mint alaphalmazra lokalizált korrekció
4.4.2. Emeletre, azaz
lakószintre lokalizált korrekció
4.4.3. Újdonság értékre történő
korrekció
4.4.4. A forgalmi érték
meghatározása
4.4.5. Az EVS 2000-nek
megfelelés kérdésköre
4.4.6. A fajlagos alapértéket
torzító piaci hatások
A
fentiek alapján most már kifejthetjük a lakóingatlanok értékelésének az
ingatlan-monitoring adatbázisai és az illetékhivatali négyzetméterárak alapján
kialakított metodikáját, mely elsősorban Budapest és a vidéki nagyvárosok
ingatlanpiacára vonatkoztatva alkalmazható akkor, ha kellő számú adat, úgymint kínálati
adatok és illetékhivatali statisztikák állnak rendelkezésre.
A metodikát Tilk László Géza dolgozta ki (a szerző) 2001-2003. években, mely beépítésre került az ingatlan-online adatbanki szolgáltatásba.
A
program úgynevezett forgalmi érték tanúsítványt készít, mely irányítószámra lokalizál és figyelembe veszi a szintbeli elhelyezkedést is.
Az alábbiakban mutatjuk be a forgalmi érték tanúsítványt.
|
A tanúsítvány készítéséhez az ingatlan-online
adatbázisban fellelhető Magyar Ingatlan-adatbank Unió archív adattárait
használtuk fel, a 2003. év január hónap 31. napi
állapotnak megfelelően. Budapest 1118 irsz
alatti térségben az irányárakra vonatkozóan az alábbi táblázatokba foglalt fajlagos
lakóingatlan-irányár értékek adódtak
- Irányár:Amiért
a lakóingatlant eladásra kínálják [eFt/m2] 4. A prognosztizált árviszony index Mivel három év átlagában ismerjük a mértékadó területen (IRSZ)
uralkodó kötési árakat, illetve az irányárakat, illetve ezek hányadosait (irányár / kötési ár) így
ezeknek az átlagát kiszámoltuk. A három év átlagára vonatkoztatott
(1997-1999) o
I: irányár (a lakóingatlan eladó által megjelölt
ára) eFt o
K: kötési ár (az adásvételi szerződésbe beírt
vételár, az adózás alapja) eFt o
V: vételár, eladási ár (a tényleges pénzösszeg,
amiért az ingatlan elkelt) eFt o
I: árviszony index I/K
o
Ha I/K ³ 1 Þ I ³ K kínálati piacról beszélünk
és I ³ V ³ K o
Ha I/K £ 1 Þ I £ K keresleti piacról
beszélünk és I £ V £ K
5. A fajlagos alapérték és az ingatlanpiaci árcentrum Az ingatlanpiaci árcentrumon a kötési
ár és az irányár átlagok közötti értékintervallumot értjük. A
hitelbiztosítéki érték számítása a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet:(a
termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének
meghatározására vonatkozó módszertani elvekről , továbbiakban: Rendelet)
alapján kell történjen. A Rendeletben szereplő
alaphalmaz értelmezésünkben azonos az ingatlan-online
adattáraiban fellelhető irányárak mögött álló ajánlatokkal, illetve a KSH-ImmoPress Ingatlanadattár 1997-2000 kiadvány statisztikái
mögött álló konkrét adásvételek adataival egy konkrét időszakban és
irányítószámmal jellemzett területre nézve. Egy-egy irsz
alatti térségre és időszakban a fentiek alapján értelmezhető az ingatlanpiaci
árcentrum:
A Rendelet szerinti az alaphalmazon
értelmezett fajlagos alapértéket az Irányár és a Prognosztizált kötési ár
számtani átlagának definiáljuk. 6. Az értékcsökkentő, illetve értéknövelő tényezők A társasházakban elhelyezkedő lakások
piaci értékítélete és a szintszám összefüggéseinek az elemzéseihez a TERINFO
Irányárfigyelő adatbank kínálati adatbázisain alapuló számításokat vesszük
alapul. Az elemzéshez felhasznált ajánlatok száma: 9509 darab volt. A 2001.
évi adatbázisból szintszám szerint elkülönítettük az ajánlatokat, majd az így
képzett halmazoknak kiszámítottuk a számtani átlagot, illetve kontrollként a medián értékeket. Az eredményeket az alábbi 1. sz.
táblázatba rögzítettük.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||