5. Ingatlanadatbázisok, adatbankok
5.3.1. Az ingatlaninformatika
célja, rendeltetése
5.3.2.2. Adattárak,
adatbázisok
5.3.2.3. Az
ingatlaninformatikai adatbázisok
5.3.2.6. Ajánlathordozók,
adathordozók
5.3.2.8. Adathordozók
területi fedettsége
5.3.2.10.
Ingatlaninformatikai adatbank
5.5. Ingatlanszakmai
szervezetek
5.7. Szolgáltatások és
kiadványok
5.1. Az adatbázis fogalma:
Az adatbázisokat
már sokan, sok helyen és sokféleképpen definiálták. Számunkra azonban elsődlegesnek
a magyar jog tekintendő. Erre nézve a következő meghatározás a mértékadó:
2001. évi LXXVII. törvény a szerzői
jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról1
(Lásd: http://www.dbassoc.hu/Aszje/Szerzoijogitorvmodelfogadott2001nov.doc )
4. § Az Szjt. VII.
fejezete a következő 60/A. §-sal
egészül ki:
"60/A. § (1) E
törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi
elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek
tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon -
egyedileg hozzá lehet férni.
Ez egy elég tág definíció, ám ez nem
véletlen.
5.2. Az adatbázisok védelme
Az adatbázisokat általában nem cél nélkül
hozzák létre. Miután az információ hatalom, az egyes adatbázisoknak
rendeltetése és ezáltal értéke van. Az értékeket
védjük. A védelem állami szinten a törvényeken keresztül érvényesül, míg a
civil szférában a
Magyar Tartalomipari Szövetség Lásd:
Adatbázis Jogvédő Egyesület jelölhető meg a legáltalánosabb
szervezeteknek.
5.3. Ingatlaninformatika
Az ingatlanszakmával kapcsolatos
információk legtágabb körét ingatlaninformatikával jelöljük.
Mi is
az ingatlaninformatika?
Shannon (Lásd: http://www.netclear-channel.com/subsections/shannonslaw/)
információ-elméleti tételét szem előtt tartva:
"Lényeges hogy az információk a forrástól eljussanak a rendeltetési
helyre, az átvitel pedig pontos és gazdaságos legyen.
Az ingatlaninformatika
tehát röviden egy-egy régióra az ingatlanpiaci források kezelhető ajánlatait
összegyűjti, majd megfelelő rendszerezéssel azokat naprakészen a piaci
szereplők számára hozzáférhetővé teszi, a legszélesebb piaci körkép
biztosítása céljából. Tárgyát képezi továbbá a piaci szereplők regisztrálása,
azok piacra gyakorolt hatásának nyomon követése, ezzel magának az
ingatlanpiacnak a működése. Szervesen kapcsolódik hozzá az egy-egy
ingatlanügylet kapcsán felmerülő szolgáltatások körének számbavétele.
5.3.1. Az ingatlaninformatika
célja, rendeltetése
Az ingatlaninformatikai tevékenység rendeltetése az, hogy
egy-egy ingatlanra (áru, szolgáltatás) vonatkozó piaci ajánlatok az ajánlattevõtõl (eladó, bérbeadó, szolgáltató)
eljussanak a rendeltetési helyeken keresztül a felhasználókhoz.
Az ingatlaninformatika fõ
elemei:
- Információ termelés
- Információ terítés
- Információ szolgáltatás.
Az információ termelés alapját, gerincét az
úgynevezett monitoring tevékenység adja, ami másként folyamatos és szelektív
sajtófigyelésnek tekinthetõ. Az információ
termelés nyersanyagát döntõen az apróhirdetés
formájában közzétett eladási, bérbe adási ajánlatok képezik. Az ingatlanok
eladására, bérbe adására irányuló apróhirdetéseket döntõen
a hirdetési lapok hordozzák, miáltal ezek tekinthetõk
az ingatlaninformatikai tevékenység kiinduló adatainak. Az adathordozókból
számítógépes adatbevitel útján kerül az ingatlaninformatikai adatbankba az
egyes ajánlatok jellemzõ adatsora, melyet
rekordnak nevezünk. Egy-egy ingatlanajánlat az ingatlaninformatikai rendszerben
egy-egy rekordnak felel meg. Egy-egy ingatlaninformatikai adatbankot annak
aktív illetve archív rekordszáma jellemez.
Az információ terítés elektronikus
eszközrendszereken történik melynek alapját a számítástechnika
biztosítja. Az adatáramlás történhet vezetékes (telefon) illetve vezeték
nélküli (TDC) adatátviteli rendszereken.
Az információ szolgáltatás lehetõségeit
minden esetben az alkalmazható technikai eszközök választéka és elérhetõsége szabja meg. Ennek megfelelõen
az információ szolgáltatás történhet:
Szóban, telefonon audiotext
Írásban fax készülékre nyomtatott lista formájában, faxbank, audiofax
Írásban képernyõre nyomtatott
lista formájában (Számítógép képernyõ, TV képernyõ) teletext, interaktív teletext, DBC,
lokális hálózat, WEB
Az ingatlaninformatika alapvetõ
célja az, hogy egy-egy konkrét földrajzi területre (utca, irányítószám,
kerület, városrész, helység, város, régió, térség) egy-egy konkrét
ingatlanféleség legteljesebb aktuális ajánlatai aktuálisan áttekinthetõk
legyenek.
5.3.2. Alapfogalmak
Kevés is elég, mondja a latin. Jól bizonyítják ezt a konkrét
apróhirdetések. Mint mindennek, az ingatlan ajánlat közzétételnek is kialakult
a mértéke egy-egy ingatlanféleségre. Megállapítható, hogy egy-egy polgári
ingatlan ajánlat fõ jellemzõi
szövegesen mintegy 300 - 500 karakterrel írják le, avagy arról egy képet és
mintegy 200-300 karakterben leírást adnak.
5.3.2.1. Összehasonlíthatóság
Egy-egy ingatlan ajánlat a Szoba kiadó T: 1234567 minimumtól
egészen a részletes tender kiírásig terjedhet, ami akár 200-300 oldalt is
elérhet.
Az ingatlaninformatikai követelményeknek megfelelõ
ingatlan ajánlat minimális adatigénye:
Irányár, (I)
Lokalizáció (L)
Specifikáció (S)
Az ajánlatnak irányárat (I) kell tartalmazni, ami eladásra
eFt, illetve bérbe adásra eFt/m2
dimenziókban szokásos a polgári ingatlanpiacon. Az üzleti ingatlanpiacon nem
ritka a DM/m2, év dimenzió sem.
Az ajánlatnak lokalizálni (L) kell a konkrét ingatlant,
tehát annak földrajzi elhelyezkedésére egyértelmûen
utaló adatokat kell tartalmaznia, úgymint helység, városrész, avagy utca.
Az ajánlatnak specifikálni (S) kell a konkrét ingatlant,
tehát meg kell adni annak rendeltetését ( építési
telek, családi ház, lakás, iroda, üzlet stb.) valamint annak nagyságát
(méretét). Alapvetõen az ingatlanok nagysága
négyzetméterrel jellemzett, ám lakások esetén nem ritka a csak a szobaszám
megadása.
Az ingatlan ajánlatokat vagy maga a tulajdonos, avagy annak
megbízottja teszi (teheti) meg a hazai jogrend szerint. Az ingatlanügylet
létrejöttének elengedhetetlen feltétele magának az ajánlattevõnek
az elérése, tehát az ajánlattevõ elérhetõség. Legelterjedtebb az
apróhirdetésekben egy avagy több telefonszám
megjelölése, ami azt jelenti, hogy többnyire anonim az ajánlattevõ
megjelölése. Ritkábban nevet és postai címet is szokás megadni, ez többnyire a
telefon hiányára vezethetõ vissza.
5.3.2.2. Adattárak, adatbázisok
Ingatlaninformatikai vonatkozásban beszélünk még
Aktív adatokról és adatbázisokról,
Archív adatokról és adatbázisokról.
Az aktív adatok fogalmának bevezetésére azért volt szükség, hogy
azokat megkülönböztethessük az aktuális adatoktól, illetve az azok által
jellemzett ajánlatoktól. A magyar nyelvben ugyanis az aktuális ajánlat alatt
azt értjük, hogy lehetõség van az ügyletre,
tehát az eladó, avagy a bérbe adó nem kötelezte el magát harmadik fél felé, ami
megakadályozhatná az ügylet létrejöttét (vásárlás, bérbevétel).
Az aktív adatok, illetve aktív ajánlatok ingatlaninformatikai
vonatkozásban azt jelentik, hogy egy-egy konkrét ingatlanra vonatkozó az
utolsónak megjelent (közzétett) ajánlat idõpontja
a lekérdezés napjához (az adatbanki nap) viszonyítva 30 napon belüli, avagy
sem. Amennyiben az ajánlat 30 napon túli, úgy az már archív adatnak minõsül.
Ezekre a fogalmakra azért van szükség, hogy az adatbankból nyert
listákon szereplõ adatok minõsíthetõk
legyenek. A minõsítés ugyanis igen lényeges az
adatbanki szolgáltatásra, azaz az információ szolgáltatására nézve. Ha ugyanis
egy-egy lista azt a látszatot kelti, hogy az abban szereplõ
valamennyi ajánlat aktuális, úgy az félrevezeti a felhasználót, ami reklamációt
vonhat maga után.
Egy-egy ingatlaninformatikai lista avagy adat esetén nem adható
garancia arra, hogy az abban szereplõ adatok,
ajánlatok 100 %-a aktív. Ez egyszerûen
abból a ténybõl fakad, hogy a piac naponta és
óránként változik, mûködik tehát bármelyik
pillanatban bekövetkezhet egy-egy ügylet, miáltal az ajánlat érvényét
vesztheti. Tekintve viszont, hogy ingatlan a szabadáras kategóriába tartoznak,
így mind az eladók, mind pedig a vevõk
több vevõ, illetve eladó jelentkezésére
számítanak, így maga az ügylet idõt vesz
igénybe. Tapasztalati adatok azt mutatják, hogy egy-egy forgalomképes ingatlan
1 hét, illetve 1 hónap alatt kel el. A kevésbé forgalomképes ingatlanok esetén
ez az idõszak akár fél évre, avagy évekre is
elnyúlhat. Piaci ökölszabálynak tekinthetõ az
is, hogy minél kisebb az ingatlan irányára, annál hamarabb kel el a piacon és
fordítva, tehát minél magasabb az ingatlan irányára, annál hosszabb idõt vesz igénybe annak értékesítése. 100 %-os aktualitású ajánlatot csak maga a tulajdonos, listát
elméletileg annak megbízottja (ingatlanközvetítõ,
ügyvéd stb.) adhat.
Ez utóbbi listák is csak akkor tekinthetõk
100 % -os aktualitásúnak, ha annak kontrollálása
annak kiadása elõtt közvetlenül megtörténik,
ugyanis a megbízók igen gyakran nem adnak úgynevezett exkluzív megbízást az ingatlanközvetítõnek, avagy az ügyvédnek, illetve
más ingatlanközvetítõket és ügyvédeket is
megbíznak.
Az ingatlaninformatikai listák jellemzõje
az, hogy az úgynevezett aktív listában szereplõ
ajánlatok aktualitása a közzététel idõpontjával
van összefüggésben. Ez azt
jelenti, hogy egy-egy listán szereplõ
ajánlatok közül azok között találhatók nagyobb számban az aktuális ajánlatok,
amelyek közzétételi idõpontja minél közelebb
van a lista készítésének idõpontjához.
Egy-egy ingatlaninformatikai lista tehát az ajánlat közzététel idõpontjával minõsített
arra nézve, hogy mekkora annak az aktualitási valószínûsége.
Példaként tehát, ha egy ingatlaninformatikai listán 100 ajánlat
szerepel és az ajánlat közzététel idõszaka 1
hónap, úgy az aktualitás valószínûsége
fokozatosan csökken. A lista készítést megelõzõ
napon még nagy valószínûséggel az akkor
közzétett ajánlatok 80-95 %- a aktuális, míg a 30.
napon már jó ha az ajánlatok 30-45 %-a aktuális. Például a garzon lakásoknak a
80-90 %-a az ajánlat közzétételtõl
számított 14 napon belül a fõvárosban elkel.
Az ingatlaninformatikai listák viszont magukban hordozzák azt az
elõnyt, hogy jelenleg csak ezek azok az információhordozók,
amelyek a lehetõ
legtágabb képet adják, tehát a legnagyobb választékot mutatják fel egy-egy idõszakra és ingatlanfélségre nézve.
Ez egyben azt is jelenti, hogy csak ezek ismeretében nyerhetõ valódi piaci információ.
Az ingatlaninformatikai adattárak további jellemzõje
az, hogy ajánlathordozók feldolgozása során minden egyes ajánlat külön
ajánlatnak számít, függetlenül attól, hogy a konkrét ingatlanra vonatkozó
hirdetés már rögzítést nyert. Ez nyilván azt jelenti, hogy az ingatlaninformatikai
adatbank alap adattárai mintegy 2,5-3,2 szer több
ajánlatot tartalmaznak, mint az ugyanerre az idõszakra,
területre illetve idõszakra vonatkozó konkrét
ingatlanok száma. Ennek oka a hirdetési szokásokban keresendõ.
Egy-egy ingatlan hirdetést a hirdetõk nem
egyszer, hanem többször, avagy több hirdetési lapban
avagy napilapban is közzétehetnek. Tekintve viszont azt, hogy a ezek az adattárak a számítástechnika eszközeivel szûrhetõk, így azok szûrésre
is kerülnek.
5.3.2.3. Az ingatlaninformatikai adatbázisok
Az adatbázisok
ismétlõdõ
szûrt
adatbázisokra osztottak.
Míg az ismétlõdõ
adatbázisban valamennyi regisztrált ajánlat adatai szerepelnek egy-egy
rekordhoz kötve, addig a szûrt adatbázisban
csak a legutoljára megjelent ajánlat szerepel egy-egy ingatlanra nézve.
Az egy-egy konkrét idõszakra, ingatlanféleségre és területre vonatkozó
piaci képet az áru, illetve szolgáltatás nagyságára a szûrt
adatbázisok mutatják. Maga a szûrés mintegy 95
%-os hatékonyságú, ugyanis azt program készíti.
Amennyiben ugyanis olyan mértékben változtatott a hirdetõ
az ajánlat szövegén, hogy azt a szûrési
kritériumok nem észlelik, úgy egy-egy konkrét ingatlan, akár többször is
megjelenhet a szûrt adatbázisban. Ennek az
azonosítása viszont a lekérdezéssel készített listában könnyen megtehetõ.
5.3.2.4. Az ajánlat
Ingatlaninformatikai vetületben az
ajánlat alapvetõen a kínálati ajánlat. Az
ajánlatnak hordoznia kell mindazokat a jellemzõ
paramétereket, adatokat melyek alapján a konkrét ingatlan, illetve az
ingatlanügylet azonosítható és összehasonlítható.
A hirdetési, illetve az ajánlat
tételi szokások egy része nem felel meg ezeknek. Valamilyen okból az ajánlattevõk egy jelentõs
része hiányos adatokat közöl. Alapvetõ
hiányosság általában az irányár megjelölésének a hiánya. Miután állami rendelet
a használt ingatlanok hasznosítását, eladását, bérbeadását illetõen
nem köti irányár megjelöléshez, így csak a hirdetõk
egy része jelöli azt meg.
A vizsgálatok szerint az irányáras
ajánlatok aránya egy-egy idõszak kínálati
ajánlatai tömegében mintegy 20-25 %, amennyiben az ajánlathordozó (hirdetési
lap szerkesztõség, kiadó) eleve nem köti ki az
irányár megjelölését. Vannak viszont olyan hirdetési lapok, amelyek csak az
irányáras ajánlatokat veszik fel, ilyenek például a BAZÁR, IRÁNYÁR hirdetési
lapok. Ez utóbbi esetben az ajánlatok 100 %-a rendelkezik irányárral.
Szokás továbbá az ingatlan címének a
lehagyása, tehát csak utca, városrész, avagy kerület megjelölése, avagy kisebb
településeken magának a településnek a megjelölése.
Ezt nyilván a hirdetõk
személyi biztonsága, továbbá az ingatlanközvetítõk
exkluzív megbízási hiánya indikálja.
5.3.2.5. Ajánlat közzététel
Ingatlaninformatikai vetületben az
ajánlat közzététel lehet
q
Helyszíni
(tábla, felirat)
q
Helyi (szórólap,
telefonos cetli, lap, hirdetési lap, kábeltévé, tévé)
q
Regionális
(hirdetési lap, napilap, szaklap, tévé, adatbank)
q
Országos
(hirdetési lap, napilap, szaklap, tévé, adatbank)
q
Globális
(hirdetési lap, napilap, szaklap, tévé, adatbank)
Ma Magyarországra nézve csak hozzávetõleges számokat lehet adni az ingatlan
ajánlatokat közzétevõ szolgáltatások
vonatkozásában. A MATÁV Rt. nyilvános elõfizetési adatai alapján készült a jelen kiadvány
Praktikum fejezetése helyezett Magyarországi Hirdetési Telefonregiszter.
Hírlapok vonatkozásában mintegy 500 potenciális napi, heti és havi lap tekinthetõ potenciális ajánlathordozónak, míg
mintegy 800 darabra tehetõ a potenciális ajánlatközzétevõ médiák száma. Amint érzékelhetõ igen jelentõs a verseny a hirdetõk
kegyeiért. Míg a hírlapokra jó regisztrációt az interneten
az OBSRVER Kft. honlapja ad (Lásd: www.obserwer.hu)
, addig a médiák
vonatkozásában egyik legjobb ismert internetes forrás az Ámor Kft. honlapja.
Ezek sorába még nem szerepelnek azok
az audiotext szolgáltatók
akik a MATÁV ismerhetõk meg. Mindezeken túlmenõen gombamód jelennek meg olyan Internet
honlapok, melyek ingyenesen veszik fel az ingatlanajánlatokat. Szemlézésük az
ismert keresõkkel lehetséges.
A szolgáltatásoknak a teljes körû szemlézése az interneten
a
www.ingatlan-online.com
honlapról kiindulóan
lehetséges, mely a HUNINFOR Kft.
Ingatlan Figyelő adatbankja honlapja. E honlap vezet rá, illetve mutat
rá a(z)
lapokra,
médiákra,
adatbankokra,
egyaránt, mint kiinduló pont. Ezzel együtt és
ettõl függetlenül a megszokás nagy úr. Miáltal hazánkban az ingatlan ajánlat közzététel legjellemzõbb válfaja a hirdetési újságok igénybe
vétele, ebbõl fakadóan jól láthatóan a hazai
ingatlanhirdetések közzététele piacán mintegy 80 %-ban
a három nagy osztozik, úgymint
EXPRESSZ
BAZÁR
APRÓ
lapcsoportok.
Míg az EXPRESSZ a fõvárosban
és az agglomerációjában nyert szinte monopol helyzetet
(80 %-ot meghaladó piaci részesedés az apróhirdetések
piacán), addig a BAZÁR ugyanerre a pozícióra jutott a Dunántúlon, a Duna innensõ partján hasonló pozíciót az APRÓ lapcsoport
érte el. Ezek a hirdetési lapok regionális hirdetési lapokként indultak az
1980-as évek végén és az 1990-es évek elején és mostanra érték el azt a piaci
ismertséget és erõt, hogy egymás
"területére" is jelentõs konkurenciát képeznek. Versenyben áll velük az IRÁNYÁR
lapcsoport is, bár ez utóbbinak az adattartalma lényegesen alacsonyabb az
ingatlanokra nézve az említett három nagyénál.
5.3.2.6. Ajánlathordozók, adathordozók
Ajánlat hordozónak
ingatlaninformatikai vonatkozásában mindazon írott, illetve nyomtatott
hirdetések, alapvetõen apróhirdetések tekinthetõk, amelyek nyilvánosan megjelennek (bárki
által megvásárolhatók) és az azokban szereplõ
adatokért a kiadó nem vállal felelõsséget. Ez tekinthetõ ugyanis azon információ és adathalmaznak,
amelyhez nem köthetõ szerzõi jog és az azokban szereplõ
adatok gyûjtése nem sérti a személyiségi
jogokat.
A fõvárosi
monitoring tehát alapvetõen a három nagy
hirdetési lapban közzétett irányáras ajánlatokra épül, kiegészítve azt a feltörekvõ és kellõ
adatsûrûséggel rendelkezõ
hirdetési újságokkal, úgymint IRÁNYÁR, Sárga EXPRESSZ, az ingatlanos szaklapok stb. .
Az ajánlathordozók kiválasztásánál a fent szempontokon túlmenõen - jogi - még azok területi fedettsége
játszik szerepet, amelyet az idõszakonként
elkészített TOP lista tartalma szab meg.
5.3.2.7. Régiók
Összefüggés található a regionális lapok elterjedése, illetve az
ingatlanpiac között. Ennek megfelelõen
ingatlaninformatikai vonatkozásban a
Magyarország regionális felosztása az alábbi:
|
Magyarország
régiói |
|
|
|
|
|
Forrás: http://lazarus.elte.hu/hun/maps/regio.gif |
Pest
megye és Budapest |
|
Veszprém,
Fejér és Komárom-Esztergom megye |
|
|
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye |
|
|
Somogy,
Tolna és Baranya megye |
|
|
Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
|
|
Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye |
|
|
Magyarország 5000 főnél nagyobb lélekszámú
települései régiónként Forrás: |
|
5.3.2.8. Adathordozók területi fedettsége
Az ingatlaninformatika hasznosságát
az adathordozók megfelelõ
kiválasztása adja meg. Az ajánlathordozók területi fedettségét maga a piac
alakítja ki. Egyes lapok, médiák sikeressé, ismertté válnak, miáltal magukhoz
vonzzák a hirdetõket. Legegyszerûbben
és legteljesebben egy-egy térség kínálatának az áttekintése, a teljességre
törekvés igényével csak a fedettség szempontjából megfelelõ
ajánlathordozók által közzétett adatok alapján lehetséges.
Az ajánlathordozók fedettsége egyben
megadja a piaci jelenlétét egy-egy térségre nézve.
A területi fedettség vizsgálat
módszere az, hogy egy kijelölt hétre (Például 1998 42. hete.) vonatkozóan a
kiválasztott térségre (Például Gyõr-Moson-Sopron
megye) listára vesszük a térségben megjelentetett
hirdetési újságokat, napilapokat. Azok ingatlanrovataiban szereplõ
ILS (irányáras. Lokalizált, specifikált) kínálati ajánlatokat kijelöljük majd megszámláljuk.
Az eredményeket táblázatba rögzítjük.
Példa:
|
Újság neve |
Ingatlan
kínálatok száma |
ILS kínálatok
száma |
% |
TOP |
|
AAA |
100 |
25 |
1,42 |
8 |
|
BBB |
200 |
25 |
1,42 |
7 |
|
CCC |
300 |
200 |
11,42 |
5 |
|
DDD |
400 |
100 |
5,71 |
6 |
|
EEE |
500 |
250 |
14,28 |
3 |
|
FFF |
600 |
250 |
14,28 |
2 |
|
GGG |
700 |
200 |
11,42 |
4 |
|
HHH |
800 |
800 |
45,71 |
1 |
|
Összesen |
3600 |
1750 |
100 |
|
A szemlézett lapok közül elegendõ
az 1-6 TOP számú lapok feldolgozása, ugyanis azok együttese fedi a kijelölt térségben megjelentetett kínálati ajánlatok 95 %-át.
5.3.2.9. Monitoring
A monitoring alatt folyamatos és
szelektív sajtófigyelést értünk. A szelektivitás egyfelõl
a TOP lista szerinti ajánlathordozók feldolgozását, illetve az azokban
megjelentetett úgynevezett ILS adatok számítógépes rögzítését
jelenti az erre a célra kifejlesztett programmal.
A program 1992-tõl került
kifejlesztésre és 1995-ben nyerte el jelenlegi formáját. Megnevezése IPI-PLUS
program.
Kialakítása során a fõ szempont az volt, hogy a hirdetési lapokban
megjelentetett irányáras hirdetések rögzítése minél gyorsabb
és biztonságosabb legyen, továbbá alkalmas legyen egy-egy iroda saját
ingatlankínálatának is a nyilvántartására. A program a keresletek és a cserék
feldolgozására is alkalmassá lett téve, ám azok nem képezik egyenlõre
a monitoring tárgyát.
Az ingatlaninformatikai adatrögzítési
tevékenység szaktanfolyam keretében betanulható ám használata Önálló tanulás
útján is elsajátítható a Felhasználói kézikönyv és az Adatrögzítési utasítás
alapján. Az adatrögzítés távmunka
formájában is végezhetõ, illetve önálló
adatbázis is létrehozható.
5.3.2.10. Ingatlaninformatikai adatbank
Ma Magyarországon ingatlaninformatikai adatbankot a HUNINFOR Kft. mûködtet. Az adatrögzítés távmunka formájában történik. Az adatbank szolgáltatásait és tevékenységét a www.ingatlan-online.com
weblap mutatja be.
5.4. Ingatlanadatbankok
5.5. Ingatlanszakmai szervezetek
Az ingatlanszakmai szervezetek a www.ingatlan-online.com/ingatlanforum/ címen tekinthetők át. CD futtatása esetén kattints ide.
|
No. |
Ingatlanszakmai szervezet |
Taglétszám |
Tagság jellege |
|
1 |
42 |
cég |
|
|
2 |
37 |
cég |
|
|
3 |
18 |
cég |
|
|
4 |
65 |
fő |
|
|
5 |
Ingatlanosok
Magyarországi Érdekképviseleti Egyesülete (IME) |
37 |
cég |
|
6 |
Lakásbérlők
Országos Egyesülete (LABE) |
20000 |
? |
|
7 |
Lakásszövetkezetek
és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) |
330000 |
? |
|
8 |
Magyar Építőanyagipari
Szövetség (MÉISZ) |
177 |
cég |
|
9 |
63 |
cég |
|
|
10 |
Magyar Ingatlanklub (MIK) |
97 |
fő |
|
11 |
Magyar
Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) |
22 |
cég |
|
12 |
Magyar Ingatlanszövetség ( |
210
+10 |
Cég
+ fő |
|
13 |
? |
? |
|
|
14 |
34 |
cég |
|
|
15 |
100 |
fő |
|
|
16 |
? |
? |
|
|
17 |
OriGo Ingatlanbörze Egyesülés (OriGo) |
154 |
cég |
|
18 |
RICS Magyar Tagozat
(RICS) |
50 fő |
fő |
|
19 |
Társaság
a Lakásépítésért (TL) |
? |
? |
|
20 |
Társasház és Ingatlankezelő Vállalkozások Országos
Szövetsége (TIVOSZ) |
? |
? |
5.6. Külföldi kitekintés
Nézzük meg a magyar vonatkozásokat. Íme:
5.7. Szolgáltatások és kiadványok
A használatos fogalmakra nézve az
alábbi ajánlásokat teszem az ingatlanszakmának:
5.8. Ingatlanadattárak
5.9. Ingatlanadatbázisok
5.9.1.
Ingatlan Praktikum CD
Negyedévente jelenik meg. Ma már csak
előfizetők vásárolhatják.
|
Kizárólag ingatlan-online
előfizetőknek! TILK
L.G.: Ingatlanár-kontrolling |
_elemei/memorial2.gif){kind=link}
5.9.2. Ingatlan CD
Kéthetente
megjelenő hirdetési kiadvány. Az 1. évfolyam 1. száma 2002. augusztus
1-én jelent meg.
