106/1988. (XII. 26.) MT rendelet a lakáscélú támogatásokról

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 8. §-ának (1) bekezdése alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

I. Általános rendelkezések

l. §

(1) A rendelet alapján lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra vehető igénybe lakáscélú támogatás.

(2) E rendelet alapján a következő állami támogatás igényelhető:

a) lakásépítési kedvezmény,

b) adóvisszatérítési támogatás,

c) akadálymentesítési támogatás,

d) kamattámogatás,

e) önkormányzatok támogatása [1993. évi LXXVIII. törvény 64. § (4) bekezdés] és

f)lakóház felújítási és víziközmű támogatás [a)-f) alattiak a továbbiakban együtt: támogatás].

(3) E rendelet alapján a saját méltányolható - legalább a (7) bekezdés szerinti alsó határt elérő - lakásigénye kielégítése céljából a lakás építéséhez, vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakrész állandó használati jogának (a továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez, lakótelek vásárlásához, a nagykorú, valamint a 16. életévét betöltött állami vagy intézeti nevelt kiskorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről a támogatást igénylő nyilatkozni köteles. Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a támogatás igénybevételét a Pénzügyminisztérium engedélyezheti.

(4) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban lakik.

(5) E rendelet alkalmazásában a lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakás

a) az együttköltöző hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] lakásigénye a (7) bekezdésben meghatározott mérték felső határát legfeljebb egy szobával haladja meg, és

b) telekárat nem tartalmazó építési költsége, eladási ára az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Pénzügyminisztérium által közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.

(6) A méltányolható lakásigény kielégítése céljából támogatásokat csak akkor lehet nyújtani, ha a kedvezményezett a rendelkezésére álló anyagi eszközöket a vételár, az építési költség kiegyenlítésére felhasználja. A kedvezményezett rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a korábban értékesített lakásának eladási árát, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel összegével.

(7) A lakásigény mértéke - az együttlakó, fiatal gyermektelen házaspár esetében a legfeljebb két vállalt gyermekkel, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy vállalt gyermekkel együtt számításba vett személyek számától függően - a következő:

két személy esetében: egy-két lakószoba,

három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba,

négy személy esetében: kettő-három lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

E rendelet alkalmazásánál félszoba az a lakószoba, amelynek alapterülete nem haladja meg a 12 m2-t.

II. Lakásépítési kedvezmény

2.§

(1) A méltányolható lakásigényt kielégítő lakásépítés, -vásárlás céljára, a magánszemély építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után az építési költség (eladási ár) megfizetéséhez vissza nem térítendő állami juttatásként lakásépítési kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg. A kedvezmény - a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - csak új lakás építésére (vásárlására) vehető igénybe.

(2) Kedvezmény nyújtható:

a) új lakás felépítésére, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítésének kivételével,

b) az értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlására,

(c) három vagy több gyermeket eltartó építtető esetében - a tetőtér beépítés is, más építtető esetében ennek kivételével - olyan építési munkákra, amelyekkel az l.§ (7) bekezdésében meghatározott lakásigény felsőhatáránál kisebb lakás - alapterület növeléssel - legalább egy szobával bővül.

(3)

(4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben gyermekenként 200 000 forint, kivéve az építtetővel - vásárlóval együtt költöző, a szerződés megkötésének időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti, illetőleg (5) bekezdés alapján számításba vett második és harmadik gyermeket, akik után a kedvezmény összege gyermekenként 1 000 000 forint, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben ennek az összegnek a fele.

(5) Házaspár részére a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére, a szerződéskötés időpontjában hatályban volt feltételekkel az adósokat az utóbb született gyermekük után is megilleti - a születés időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket számításba véve - a (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig a ténylegesen felmerült - a kamattámogatással csökkentett - szerződéses kamatoknak a kedvezményre eső összege.

(6) A kedvezmény összege más eltartott családtagok után személyenként 30 000 forint.

(7) A kedvezmény összege az építési költség (eladási ár) illetőleg saját beruházású lakásépítés esetén az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át nem haladhatja meg.

(8) A lakásépítési kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló) vérszerinti és örökbefogadott, a gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek, ha az építő (vásárló) vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, valamint az az intézeti vagy állami nevelt gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél, és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt.

III. Adó-visszatérítési támogatás

2/A. §

(1) A saját méltányolható lakásigényét kielégítő lakás építőjét, vagy az értékesítés céljára épített vagy építtetett ilyen új lakás vásárlóját az építési költség, illetőleg vételár megfizetéséhez az adó-visszatérítési támogatás (a továbbiakban: adó-visszatérítés) illeti meg.

(2) Az adó-visszatérítés összege a 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott bizonylatok vagy az új lakás megvásárlásáról kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó 60 %-a, de lakásonként legfeljebb 400.000 forint.

(3) A 3-3/D §-oknak a kedvezményre vonatkozó rendelkezéseit az adó-visszatérítésre is alkalmazni kell azzal, hogy saját beruházású magán-lakásépítés esetén az adó-visszatérítés összegének negyede csak a használatbavételi engedély bemutatása után folyósítható.

(4) A pénzintézetet az általa folyósított és a költségvetéssel elszámolt adó-visszatérítés összege után 3 % költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással együtt kell elszámolnia.

3.§

(1) Az építtetőt (vásárlót) a kedvezmény akkor is megilleti, ha az építéshez (vásárláshoz) kölcsönt nem vesz igénybe.

(2) A kedvezmény összegét lakásépítés esetében a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta.

(3) Saját beruházású lakásépítés esetén a kedvezmény akkor folyósítható, ha az építtető a folyósító pénzintézetnek:

a) a lakás felépítéséhez - részfolyósításnál az ehhez tartozó készültségi fok eléréséhez - szükséges összes vásárolt anyag, szolgáltatás jogszerű eredetét igazoló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve számlát helyettesítő okmányokat (a továbbiakban együtt: bizonylatok) bemutatja, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetéről és mennyiségéről írásban nyilatkozik, továbbá

b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, az azokban foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a folyósító pénzintézetet tájékoztassa.

(4) A (3) bekezdés szerinti bizonylatokat az építtető köteles a használatbavételi engedély megadásától számított öt évig megőrizni.

(5) Ha a folyósító pénzintézet azt észleli, hogy a bizonylatok valódisága vagy a bizonylatolt gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az építkezés helye szerint illetékes állami adóhatóságot.

(6) Ha az adóhatóság vizsgálatot folytatott és azt állapítja meg, hogy a kedvezmény igénybevétele vagy felhasználása jogosulatlan volt, vagy az építtető érdekkörében felmerült ok miatt a szabálytalan, vagy a nem valós gazdasági eseményről kiállított és a (3) bekezdés alapján bemutatott bizonylatban feltüntetett ellenérték a kedvezmény 15%-át eléri vagy meghaladja, a kedvezmény igénybevevőjének állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén előírja a folyósított kedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését. Abban az esetben, ha ez az összeg nem éri el a 15%-ot, úgy az ellenértéke összegének késedelmi pótlékkal növelt visszatérítését kell előírni.

(7) Kedvezményt a gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. A 2. § (4) és (5) bekezdésének alkalmazása során a kedvezmény összegének megállapításánál valamennyi gyermeket figyelembe kell venni azzal, hogy az így meghatározott összeget csökkenteni kell azon gyermekek után - a rendelet alapján számított kedvezmény összegével -, akik után korábban kedvezményt már elszámoltak.

(8) E rendelet szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét.

3/A. §

(1) Ha a tulajdonos a kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakást építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 10 éven belül lebontja, lakásigényének kielégítésétől eltérő célra hasznosítja illetőleg első ízben adásvételi, csere, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel idegeníti el,

a) lebontás, eltérő hasznosítás esetében a kedvezményezett,

b) adásvételi szerződés esetében az eladó,

c) ajándékozási szerződés esetében a megajándékozott,

d) életjáradéki szerződés esetében pedig a tartásra kötelezett köteles a kedvezményt visszafizetni.

(2)

3/B. §

Ha a tulajdonos lakásigényét ingatlantulajdon cseréjével, vagy az értékesítést követően lakásépítés vagy -vásárlás útján elégíti ki, a kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét - a 3/A. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a cselekmény megkezdésétől, a b), c) és d) pontjai esetében a szerződés megkötésétől számítva - építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama méltányolható esetben legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Ha a tulajdonos a határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően (az adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjogszerzés esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával) igazolja, és az elidegenítésből származó teljes bevételt számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította, a 3/A. § szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli. A kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a helyi önkormányzat jegyzője intézkedik.

3/C. §

(1) A kedvezményt a lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat jegyzője által megjelölt bankszámlára kell visszafizetni a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését követő 30 napon belül.

(2) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kedvezményt ennek megtörténtét követő 30 napon belül kell az (1) bekezdés szerint visszafizetni.

(3) Ha a tulajdonos lakásának egy részét idegeníti el, a kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra eső arányos részét kell visszafizetni.

(4) A lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat jegyzője a visszafizetési kötelezettséget a 3B. §-ban említett esetben a tulajdonos nyilatkozata alapján felfüggeszti.

(5) A jegyző a visszafizetett kedvezményt köteles az állami költségvetés javára átutalni.

3/D. §

(1) A kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége esetén a szerződéshez csatolni kell a lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjének igazolását arról, hogy az eladó (megajándékozott, tartásra kötelezett) a kedvezmény összegét visszafizette, vagy azt a 3B. § alapján felfüggesztették, illetőleg az elidegenített helyett a kötelezettség másik lakást terhel, és az ezt biztosító jelzálogjogot a 12. § (4) bekezdésének megfelelően bejegyezték.

(2) Szerződés alapján a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére irányuló kérelmet elfogadni, teljesíteni csak akkor szabad, ha az (1) bekezdésben említett igazolást a szerződéshez csatolták.

IV. Akadálymentesítési támogatás

3/E. §

(1) A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire állami támogatás vehető igénybe.

(2) A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 000 forint, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéséhez legfeljebb 150 000 forint, ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült és legfeljebb 100 000 forint új és meglévő lakásra egyaránt -, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja] a mozgássérült.

(3) A támogatást a mozgássérült, vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti az olyan mozgásában maradandó egészségi okokból súlyosan korlátozott, munkaképességét legalább 67%-ban elvesztett személy után, akinek állapotában lényeges javulás nem várható és

a) a mozgásokban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért

b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

(4) A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott pénzintézet. Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.

V. Kamattámogatás

l. Jelzáloglevelek kamattámogatása

4.§

(1) Lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez valamint a 11.§ (1) bekezdésében meghatározott célra 2000. február 1-jét követően magánszemélynek nyújtott és a szerződés alapján a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatát a támogatás időtartama alatt legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó kamatozású, legfeljebb 30 millió forint összegű kölcsönök finanszírozására kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz az állam a tulajdonában lévő jelzálog hitelintézet útján - a polgárok terheinek mérséklésére 3 százalék- pont támogatást nyújt a jelzáloglevél egész futamidejére, de legfeljebb az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének első 5 évére.

(2) A támogatást a forrásul szolgáló - a jelzáloghitel állományt meg nem haladó összegű - jelzáloglevél állomány után lehet igénybe venni. A pénzintézettől megvásárolt hitelállomány után felmerült költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás időpontjában fennálló tőketartozás 1 %-át fizeti a követelést átadó számára, amelyet a jelzáloglevél első kamatfizetésekor igényelhet a Magyar Államkincstártól.

(3) A kibocsátó hitelintézet a jelzáloglevelek kamatfizetése esedékességének időpontjában igényelheti a támogatást a Magyar Államkincstártól.

(4) A 3.§ (3) - (6) bekezdéseinek a kedvezményre vonatkozó rendelkezését a kamattámogatással érintett jelzáloglevél útján finanszírozott kölcsönre is alkalmazni kell.

2. Kiegészítő kamattámogatás

5.§.

(1) Ha a fiatal házaspár első önálló közös lakása céljára, illetőleg a három vagy több gyermeket eltartó házaspár vagy magánszemély, valamint harmadik gyermeküknek a törlesztés első három évén belüli megszületését vállaló, két gyermeket eltartó házaspár

a) új lakást épít, akkor az építési költségek,

b) vállalkozótól értékesítés céljára épített új lakást vásárol, akkor a vételá&127; megfizetéséhez nyújtott legfeljebb 8 millió forint összegű hitelmtezeti kölcsön kamatainak kiegyenlítéséhez az állam 10 évig támogatást nyújt.

(2) A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy az adós választása szerinti, de legfeljebb 35 éves futamidejű kölcsönre a kamat, és a törlesztés folyamán bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke nem haladja meg

a) változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az egy éves futamidejű,

b) egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az öt éves futamidejű állampapír referencia hozamai előző féléves átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét.

(3) A kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdésben meghatározott állampapír hozam 4 százalékponttal, a 4.§-ban meghatározott támogatott forrásból nyújtott hitel esetében 5,5 százalékponttal csökkentett mértéke.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott támogatás, kamat és költség mértéket a kölcsön kamatainak változásánál, illetőleg az üzleti év fordulójának napján kell alkalmazni. Az állampapír átlaghozamát az Államadósság Kezelő Központ által a megelőző időszak félévére már közzétett referencia hozamok alapján kell megállapítani. Ha a hitelintézet által alkalmazott mérték az (2) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket legfeljebb fél százalékkal haladja meg, akkor a kamat mértékét nem kell módosítani. Egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású hitelek esetében a támogatás, a kamat és a költség mértéket csak a szerződés megkötésekor és az állandó kamat meghatározott időszakának lejártakor kell alkalmazni.

(5) Ha az (1) bekezdésben említett harmadik gyermek a vállalt határidőn belül nem születik meg, akkor e kölcsön kamattámogatása megszűnik, és a már igénybevett támogatás összegével - ha azt az adós egy összegben nem fizeti meg - a kölcsöntartozást meg kell növelni és a Magyar Államkincstárnak azt vissza kell fizetni. A három év lejárta a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a házaspár a terhességet a lejáratot követő 30 napon belül hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja.

6.§

(1) A kiegészítő kamattámogatást, valamint a lakásépítési kedvezményt az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja a folyósító hitelintézet igazolása alapján. E támogatásokra való jogosultság személyi feltételeinek meglétét a lakhely szerinti település jegyzője igazolja a folyósító hitelintézet részére. A 3.§ (3)-(6) bekezdéseinek a kedvezményre vonatkozó rendelkezését a kiegészítő kamattámogatásra is alkalmazni kell.

(2) A kiegészítő kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerződés megszűnéséig - a zálogtárgyban beálló esetleges változástól függetlenül - változatlan feltételekkel marad fenn.

(3) A kiegészítő kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás élőtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

(4) Az állam megtéríti a hitelintézetnek az 5.§. (1) bekezdésében meghatározott, a hitelintézettől felvett és behajthatatlanná vált kölcsön, valamint járulékai 80%-át . A kölcsön akkor minősül behajthatatlannak, amikor az arra vonatkozó szabályok alapján a követelésnek a pénzintézetet terhelő hányadát a kockázati céltartalék terhére a pénzintézet elszámolja.

7.§

(1) Az állam az 1999. évi tavaszi ár- és belvíz, valamint az 1999. júniusi és júliusi rendkívüli esőzés és vihar által megrongálódott, illetve megsemmisült lakóépület tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) - az épület helyreállításához, újjáépítéséhez vagy helyette másik lakás vagy lakóépület vásárlásához a hitelintézettel - 1999. december 31-ig megkötött szerződése alapján felvett lakáscélú kölcsön után kamattámogatást nyújt.

(2 ) A kamattámogatás feltétele, hogy a tulajdonos az 1042/1999. (IV. 29.) Korm. határozat 2. és 4. pontja szerint az ár- és belvíz által okozott károkkal érintett települések önkormányzatainak juttatott állami támogatásból legalább 50 000 forint helyi támogatásban (10. §) részesüljön.

(3) A kamattámogatás mértéke a törlesztés első öt évében a kamat 75%-a, a második öt évében a kamat 50 %-a, a harmadik öt évében az éves törlesztési időszak kezdetekor fennálló tőketartozásnak 1 %-a. E kamattámogatásra egyebekben a 4. §-ban foglaltak irányadóak.

VI. Települési önkormányzatok támogatása

8.§

(1) Ha a települési önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásai és nem lakás céljára szolgáló helyiségei bérbeadásából, értékesítéséből és más hasznosításából származó bevételei nem haladják meg a tulajdonában álló lakás és helyiség céljára szolgáló ingatlanok fenntartására és felújítására, valamint a természetes személyek tulajdonában álló lakóépületek felújítására támogatására, továbbá a saját bevételeiből lakásfenntartási támogatásra (1993. évi III. törvény 38. és 39. §) és kényszerbérletek felszámolására fordított kiadásait, akkor a települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez (ideértve a lakástulajdonához tartozó közös tulajdoni hányadára eső felújítási és azzal együtt végzett korszerűsítési költségeire) igénybe vett pénzintézeti kölcsön - a költségek legfeljebb feléig terjedő összege (2) bekezdésben meghatározott kamatainak 70%-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja.

(2) A támogatás számítási alapja a Magyar Nemzeti Bank által a pénzintézetnek nyújtott, egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozó kölcsönre megállapított mindenkori kamat 2%-kal növelt mértéke.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha az önkormányzat éves költségvetése az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelel. A támogatást a központi költségvetés negyedévenként számolja el a pénzintézettel.

Ha az éves költségvetési beszámoló adatszolgáltatása szerint az (1) bekezdésben meghatározott bevételek meghaladják a kiadásokat, az év közben igénybe vett kedvezmény összegét vissza kell fizetni.

9.§

(1) Az állam a 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel nyújtott és behajthatatlanná vált kölcsön, valamint a tőke összegének legfeljebb felét elérő mértékig járulékai 80%-át a pénzintézetnek megtéríti.

(2) Vegyes tulaj donban álló lakóépületek esetében a 8. § és e § (1) bekezdésének rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a 11. § (1) bekezdésében szabályozott állami támogatás igénybe vehető.

VII. Helyi támogatás

10. §

(1) A helyi önkormányzatok kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához, a lakáscélú kölcsön törlesztőrészleteinek, lakás bérleti díjának megfizetéséhez, vagy más, a lakással kapcsolatos költség viseléséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokra nyújtható helyi támogatás odaítélésének feltételeit - az építés, a szervezés és a megszerzés módjától függetlenül, kizárólag a rászorultságra tekintettel - a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(3) Ha a helyi támogatásban részesülő személy lakásépítési kedvezményt vagy pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe, a helyi támogatás összegét a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító pénzintézet útján kell nyújtani.

(4) Ha a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a szociálpolitikai kedvezményt a pénzintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, de a gyermek nem születik meg, és a teljes összegű törlesztés megfizetése az adósok számára a megélhetésüket veszélyeztetné, úgy a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzattól a fennálló tartozás egészének vagy részletekben történő megfizetéséhez kamatmentes kölcsönt, vagy a tartozás törlesztéséhez a rászorultsággal arányos támogatást kérhetnek.

VIII. Lakóház felújítási és víziközmű támogatás

11.§.

(1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésében előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti és társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a.

(2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél,

b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha

a) a társasházközösség vagy a lakásfenntartó szövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel,

b) a társasház, illetőleg a lakásfenntartó szövetkezet az első közgyűléstől ,vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik, úgy ettől illetőleg birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztja.

(4) Támogatás a (3) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett 4 év már eltelt.

(5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 39. §-a 4. pontjában meghatározottak az irányadók.

(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak 70%-át - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb a mindenkori jegybanki alapkamat 1,3-szerese lehet.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-élőtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, rögzített kamatozású lakáskölcsönre.

IX. Záró rendelkezések

l. Pénzügyi lebonyolítás

12. §

(1) A kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés és a kedvezmények megállapítását, valamint ezeknek a költségvetéssel való elszámolását - az építőre (építtetőre), illetőleg az értékesítőre tekintet nélkül - a lakossági bankműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek végzik. Ha az értékesítés céljára épített lakás vevője lakáscélú támogatásokat vesz igénybe, úgy azokat az a pénzintézet nyújtja, amellyel az értékesítő erre megállapodást kötött. Egy lakásépítéshez (-vásárláshoz) támogatásokat csak egy pénzintézet nyújthat. Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig felmerült kamatok csak a lakáscélú támogatásokat nyújtó pénzintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított kölcsön csökkentésére számolhatók el.

(2) Ha a törlesztés megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, akkor a pénzintézetnek az adós a támogatással csökkentett törlesztőrészletet fizeti meg. A törlesztőrészlet magában foglalja az esedékes hiteldíjat és tőkehányadot.

(3) Ha a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a szociálpolitikai kedvezményt a pénzintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg, mert a házastársak egyike elhunyt, vagy a gyermek megszületését a házastársak egyikének legalább 67%-os mértékű megrokkanása következtében nem vállalták, vagy a gyermek a terhesség 28. betöltött hetét követően halva születik, és a kölcsöntartozás kiegyenlítésére megállapodás még nem jött létre, a folyósító pénzintézethez benyújtott kérelemre a tőketartozást a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. A kérelmet a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltét követő 60. napig lehet benyújtani.

(4) A visszatérítendő támogatásoknak - az építkezés idejére és a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a kedvezmények, - valamint azoknak a kölcsönöknek az összegéig, amelyekre állami kötelezettség áll fenn, azok biztosítékaként az épülő, a felépült vagy megvásárolt lakást jelzálogjog terheli. Az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyeztetést a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.

(5) Ha a támogatást nyújtó pénzintézet utóbb a lakás felépítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) Ha a törlesztési támogatásban részesülő adós tartozását egy összegben kiegyenlíti vagy a kölcsönszerződésben meghatározott részletnél többet törleszt, úgy ezen összegek után törlesztési támogatás nem számolható el.

(7) Ha az 1988. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott kölcsönnel terhelt lakás elidegenítésre kerül, a fennálló kölcsöntartozást a magánszemély vevő (új tulajdonos) változatlan feltételekkel átvállalhatja.

(8) Ha az 1994. január 1-ét követően hatályos jogszabályok alapján kamattámogatással nyújtott kölcsön adósa a kölcsönt nyújtó hitelintézet részére tartozását egy másik hitelintézettől felvett kölcsönből egyenlíti ki, az eredeti kamattámogatás változatlan feltételekkel e kölcsönre is megilleti.

(9) A közműtársulatok kamatkedvezményét a költségvetés közvetlenül számolja el a hitelező pénzintézettel.

2. Átmeneti rendelkezés

13. §

(1) A 2. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni arra a lakásra is, amelyet gazdálkodó szervezet értékesítés céljára 1988. december 31-e előtt nem a vevőjétől vett meg.

(2) Ha az értékesítésre jogosult vagy az értékesítés céljára lakást építő, illetőleg építtető gazdálkodó szervezet annak a lakását vásárolja meg, aki az eladásra kerülő lakása helyett új lakást vásárol vagy 1990. december 31-ig kiadott jogerős építési engedély szerint új lakást épít, az így megszerzett lakások újraértékesítése esetén az 1990. december 31-ig a tanács, illetőleg - a tanácstól j , szerzett jog alapján - a munkáltató által kijelölt vevők e lakások megvásárlásához igénybe vehetik az e rendeletben meghatározott támogatásokat, ideértve a 2. és az 5. §-ban meghatározottakat is, feltéve, ha a kölcsönszerződést 1991. június 30-ig megkötik.

14. §

(1) Az 1996. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megkezdett lakáscélú megtakarítás után igénybe vehető külön kölcsön kamatainak támogatására a 5.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A lakáscélú megtakarítás után igénybe vett külön kölcsönnel összefüggő támogatás másra át nem ruházható, de az adós által épített, vásárolt vagy csereszerződéssel szerzett másik lakásra a kölcsöntartozással együtt átvihető.

(3) A hitelintézet a lakáscélra takarékoskodók részére az e minőségükben járó külön kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes. A lakáscélú betét után igénybe vehető külön kölcsönt a betétet kezelő hitelintézetnek kell nyújtania.

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet és az ezt módosító 76/1987. (XII. 10.) MT rendelet, valamint az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 46/1974. (XII. 4.) MT rendelet és az ezt módosító 9/1985. (III. 7.) MT rendelet mellékletének 2. k) pontja hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit az 1989. január l. után megkötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. A korábban kötött kölcsönszerződések tekintetében - az e rendelet 12. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat kivéve továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

(3) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli.

Ezt a rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) Ha 1988. december 31-ig a lakás magánforgalomban való értékesítésével összefüggő tartozás-átszállásra irányuló igényt bejelentették az 1989. április 30ig megkötött kölcsönszerződések tekintetében a vevő kérelmére az igény benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha 1988. december 31-ig a kölcsön iránti igényt benyújtották illetőleg a lakás vásárlóját kijelölték, a kölcsönigénylő kérelmére a szerződés az 1988. december 31-ig hatályban volt feltételekkel 1989. április 30-a után is megköthető.

(6) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és a belügyminiszter, hogy a szociális és családügyi miniszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben e rendelet végrehajtásáról gondoskodjék.

(7) A jegyző e rendeletben szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(8) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) a belügyminiszterrel, a szociális és családügyi miniszterrel, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben az értékesítés céljára a lakást építők részére nyújtható hitelekhez igénybe vehető támogatásokat és azok feltételeit rendeletben szabályozza.

b) a kamattámogatásban részesülő kölcsön hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét rendeletben meghatározza.

A módosító rendelet záró rendelkezései

8.§.

(1) Ez a rendelet 2000. február l. napján lép hatályba, egyidejűleg a társasházak kötelező felújítási alapjának képzéséről és felhasználásáról szóló 10/1977. (VII. 1.) PM rendelet és az azt módosító 94/1982. (XII. 24.) PM, 24/1985. (X. 21.) PM, 28/1989. (VI. I9.) PM és 10/1992. (IV 30.) rendeletek hatályukat vesztik. Az R. 3/A. § -ának (1) bekezdésébe foglalt 5 eves határidő 10 évre változik.

(2) E rendelet rendelkezéseit a 2000. február 1-ét követően igényelt támogatásokra és megkötött hitelintézeti kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. A korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések tekintetében továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

(3) A R. 2.§-a (2) bekezdése c.) pontjának, valamint az 5.§-ának rendelkezéseit azokra a saját beruházású magánlakás-építésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt első ízben 2000. január 1-ét követően adták ki, - az elsőfokú határozat dátuma 2000. január I-ét követő időpont - és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerződést ez időpontot követően kötötték meg. Nem alkalmazhatók az 5.§ rendelkezései azoknak a lakásépítéseknek az esetében, amelyekre 1999. december 31-ét megelőzően már adtak ki építési engedélyt és azokra a lakásokra, amelyekre ezt megelőzően már kötöttek adásvételi szerződést.

(4) A R. 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékeket az alapot 2000. január 1-én folyamatosan képző társasházaknak és lakásfenntartó szövetkezeteknek 2000. július 1-jétől kell alkalmazni a 11.§. (1) bekezdésében meghatározott kedvezményre való jogosultság érdekében.

Budapest, 2000. január " "