Ingatlanszakmai szövetségek

Tíz éves lett a Magyar Ingatlanszövetség, ám egységesnek tekinthető-e a hazai ingatlanszakma?

2001-01-26

© Tilk László Géza

A hazai ingatlanszakmát – önkényesen – az alábbi szakmai területekre lehet felosztani:

- ingatlanfejlesztők

- ingatlanforgalmazók

- ingatlanközvetítők

- ingatlanértékelők

- ingatlankezelők- és ingatlanszolgáltatók.

Az

- ingatlan-befektetőket

- ingatlanszakmai képzést végzőket

- ingatlanszaklapokat

azért nem soroljuk ide, mert az ingatlan-befektetők inkább a befektetői körhöz, az oktatást szervezők és végzők az oktatási intézményekhez és társaságokhoz sorolandók, a szaklapok a lapokhoz sorolhatók, ahogy az ingatlanpiacon jelenlévő ügyvédek és a közjegyzők például a jog –és igazságszolgáltatás köréhez sorolandók.

A szűkebben vett működő ingatlanszakmai szövetségek közül a jelenlegi időszakban a

- Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ; HREA)

- Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége (MIGSZ; HAREM)

- OrigO Ingatlanbörze Egyesülés (OriGo)

- Magyar Ingatlanklub (Ingatlanklub)

jelölhető meg. Tágabb értelemben ide sorolható a

- Magyar Ingatlan Információs Rendszer (MIIR) illetve az

- IngatlanForrás adatbank (IF)

köré tömörült irodák együttesei is.

MAISZ: Elsőként a Magyar Ingatlanszövetséggel kell kezdjük, ugyanis ez a szervezet a klasszikus értelembe vett legrégibb és legnagyobb taglétszámmal rendelkező szakmai szövetség. Gyökerei még 1991.01.21-re nyúlnak vissza, amikor 21 társaság Magyar Ingatlanforgalmazók Kamarája néven érdekvédelmi szervezetet, egyesületet alapított. A jelenlegi nevet 1998 május 28-án vette fel a szervezet, miután a kamarai törvény az eredeti névhasználatot tiltja, ugyanis a szövetség nem minősül kamarának.

A kamara ugyanis egy-egy érdekvédelmi egyesületnél avagy szövetségnél (egyesületek alkotta szervezet) erősebb szakmai szervezet, szakmai önkormányzat, amelyhez tartozás előfeltétele a szakma (hivatás) gyakorlásának és a tag kizárása egyet jelent a szakma gyakorlásától való eltiltással ( ilyen például az orvosi kamara. Ügyvédi kamara). Nyilván egy piacgazdaságban nincs az a szakmai egyesület, amely ne dédelgetne ilyen típusú jogosultságokat, ugyanis ezeknek a szervezeteknek a vezetésében egzisztálni már hatalmat is jelent. A hatalom meg ugye ritkán jár pénz nélkül.

Ezúton is gratulálunk Mehrli Péter úrnak - a 2000. decemberi közgyűlésen ismételten újjáválasztott elnöknek - aki éppen tíz éve folyamatosan tölti be az elnöki posztot. A Magyar Ingatlanszövetség megfelel a nemzetközi normáknak is, így több nemzetközi szervezetek tagja, amely 2001 januárjában megjelenő honlapján nyomon is követhető. Ugyanitt megtalálhatók alapdokumentumai is és mindazon információk, melyeket lényegesnek tartottak kitenni. Tudni érdemes azt is, hogy a szövetség két fő részből, a társaságokból és az egyéni értékelő tagozatból tevődik össze. Az egyes területeket szakbizottságok felállításával és működtetésével differenciálja. A szövetség az ingatlanszakmából döntően az ingatlanforgalmazókat és értékelőket tömöríti, ami nem jelenti azt, hogy ingatlanfejlesztő avagy ingatlanközvetítő tagjai ne lennének. Mi több, az EXPRESSZ újság is „tiszteletbeli tagja” a szövetségnek. Az Ingatlan és Befektetés c. lapban tulajdonos így befolyást is gyakorolhat arra. Mind társaságok, mind egyéni tagok tagjai lehetnek.

MIGSZ: Másodikként a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetségét kell említenünk, mint a klasszikus értelembe vett szakmai érdekvédelmi szervezet, melynek Keresztély Dezső úr az elnöke. Ebbe az ingatlan-szövetségbe főként az ingatlankezelők tömörültek. Az ingatlankezelés és újabban egyre jelentősebbé váló piaci ingatlanszolgáltatás gyakorlata (irodaházak, apartmanházak stb.) lényegesen eltér a közvetítési és értékelő tevékenységtől, hiszen meglévő ingatlanállomány fenntartásában, működtetésében jeleskednek az azt művelők. Innen ered nyilván az ingatlangazdálkodás gyűjtőfogalom használata a szervezet nevében is. Nem véletlen tehát hogy külön szakmai szervezetet hoztak létre. Ezzel együtt, ahogy az alapító dokumentumaira tekintünk ez a szövetség is országos – és nemzetközi szakmai képviseletre aspirál és képviselni kívánja a szakma teljes vertikumát. Innen nézve konkurenciája a Magyar Ingatlanszövetségnek. Ezzel együtt jelentős konkurenciaharc nem látszik kibontakozni, ugyanis a nagy szekértáborok az ingatlankezelők a MIGSZ-nél, míg a forgalmazók a MAISZ-nál tömörülnek. Csak társaság illetve egyéni vállalkozó tagjai vannak.

OriGo: Harmadikként az OriGo Ingatlanbörze Egyesülést kell megneveznünk. A szervezet vitathatatlanul ingatlanszakmai-szervezet, hiszen Alapszabállyal rendelkezik, ám nem sorolható a klasszikus érdekvédelmi szervezetek közé ugyanis nem egyesület. Az INGATLANBÖRZE MŰKÖDÉSI ÉS ETIKAI SZABÁLYZATA szerint az Ingatlanbörze (a továbbiakban: Börze) olyan szervezet, melyet a DUNAHOLDING Informatikai Stúdió Kft. (a továbbiakban: Informatikai Stúdió) és ez utóbbi által üzemeltetett OriGo Országos Számítógépes Ingatlanforgalmazási Rendszer (a továbbiakban: OriGo rendszer) tagjai, valamint az OTP Ingatlan Rt. közösen hoztak létre. A Börze az OriGo rendszer szabályozott és új szolgáltatásokkal kiegészült működési formája. Az OriGo rendszer tagjai automatikusan a Börze tagjaivá válnak.

Ez ugye azt jelenti, hogy egy nyitott – mert szinte bárki előfizethet és vállalhatja a feltételeket – rendszerről van szó, melynek van egy rendszergazdája (DIS Kft.) illetve a tagság által választott képviselete.

Ezzel együtt a legsikeresebb szakmai szervezet az ingatlanirodák, ingatlanügynökségek között, hiszen taglétszáma 2001 januárjában 154 és adatbankja a legnagyobb ingatlanközvetítői adatbank, nagyságrendileg haladja meg az utána következőket.

A rendszergazda DIS Kft. ügyvezető igazgatója Kratzl Gábor, míg a Börzetanács elnöke: dr. Sztranyák József. A Börze fejlődéstörténete 1996-os szolgáltatás indításhoz és az 1998-as Börze Tanács megalapításhoz köthető. A szolgáltató (rendszergazda) weblapja az interneten a vezető ingatlan-adatbanki honlap. Mind társaság, mind magánszemély tagja lehet.

Ingatlanklub: A legfiatalabb ingatlanszakmai szervezet a Magyar Ingatlanklub, mely úgymond csak most – 2000 év őszén - alakult. Amint neve is jelzi klub, és alapszabállyal rendelkezik. Ezzel együtt zártkörű klub és nem képezi egyetlen ingatlanszakmai szervezet konkurenciáját sem, ugyanis csak természetes személyek lehetnek tagjai és a bekerülés sem túl egyszerű. A tagfelvételhez két ajánlóra és a három fős elnökség minden egyes tagja hozzájárulására van szükség, úgymint Kocsis Péter, dr. Sztranyák József és Tilk László Géza. A klubot a társelnökök működtetik. A szervezet figyelembe véve az elmúlt tíz év tapasztalatait (IKIBE, MAISZ, OriGo) tagjai érdekvédelmére és lobbyzásra alakult. Működése a tagság együttes piaci fellépésében, havonkénti klubestekben és az elektronikus eszközökön keresztüli kommunikációban nyilvánul meg.

MIIR: A Magyar Ingatlan Információs Rendszer egy számítógépes szolgáltatás (adatbanki) által összefogott ingatlanközvetítői kör. Az 1997-es évektől működik. Képviselettel nem rendelkezik. A Rendszergazda az Internet Buda Ingatlanközvetítő Kft. A rendszer az elmúlt egy-két évben jelentősen nem növekedett.

IngatlanForrás: A Liftet Kft.-vel mint az IngatlanForrás adatbank üzemeltetőjével szerződést kötött - ezáltal együttműködő - ingatlanirodák köre. 1999 óta töretlenül növekszik a taglétszám.

Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az egyes ingatlanszakmai szervezetek legfőbb jellemzőit, ha valaki alaposabban tanulmányozni szeretné a nevezetteket.

Szervezet	URL	Alapszabály	Tagjegyzék	Tag
MAISZ	www.maisz.hu	www.maisz.hu	MAISZ tagjegyzék	191
MIGSZ	-	migszalapszabaly.htm	MIGSZ taglista	63
OriGo	www.orogoingatlan.hu	origoszabalyzat.htm	OriGo taglista	154
Ingatlanklub	www.ingatlanpiac.net	alapszabaly.htm	MIK tagjegyzék	56
MIIR	www.hungary.net/estate	-	MIIR tagjegyzék	22
IngatlanForrás	www.ingatlanforras.com	-	IF tagjegyzék	83

Ha és amennyiben a fenti felsorolásból kimaradt volna valamely ingatlanszakmai szervezet, az nem az ő hiányossága hanem a szerző „tájékozatlansága”, aki fenntartja magának a tévedés jogát.

IKIBE: A fent felsorolt szervezeteken túl létezett (létezik?) egy országos ingatlanszakmai szervezet, melynek magánszemélyek és társaságok egyaránt tagjai lehettek. Fénykorában (1993-1995) taglétszáma meghaladta a 300 főt, amelyet azóta egyetlen szakmai szervezetnek sem sikerült meghaladnia. Ez az Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Országos Egyesülete az IKIBE volt, melynek első elnöke Szabó Zoltán és utolsó elnöke Beák Attila (volt?). Azért ez a bizonytalanság, mert az tudható, hogy a szervezet nem működik, hiszen a tagság kilépett, lemorzsolódott, kihátrált ám a megszüntetéséről hivatalos híradás nem jelent meg. (E sorok írója is többed magával ennek a szervezetnek volt elnökségi tagja 1993-1994 időszakában).

Összegezve:

Ingatlanszakmai szervezeteink jól működnek. Erre büszkék lehetünk. Valamennyi szervezet a nemzetközi összehasonlításban megállja a helyét. Szervezeti felépítésükre nézve viszont jellemző a „vízfejűség”, azaz a budapesti tagság aránytalansága, avagy a vidéki szervezettség hiánya. Ezen a problémán igazán eddig egyetlen szervezetnek sem sikerült túllépni. Nyilván ennek több oka van. Elsősorban a fővárosi, nagyvárosi és a vidéki ingatlanpiaci viszonyok eltérősége jelölhető meg. Egy-egy község nyilván nem képes eltartani egy ingatlanirodát. Ellenben vannak olyan Balaton parti városkák, amelyek több működő ingatlanirodával is büszkélkedhetnek. Nem egyszerű az országos fedettség kialakítása. Márpedig nemzeti szövetségről igazán csak akkor beszélhetünk, ha az tagszervezetein és azok tagjain keresztül valóban jelen is van az ország minden jelentősebb településén.

Az egyes szervezetek felsorolási sorrendje egyben képviseleti prioritást is jelez, ugyanis azt senki nem vitathatja, hogy a legerősebb pozíciókban a MAISZ (191) és a MIGSZ (63) van, ez a tagság összetételéből is adódik, ugyanis ezekbe a szervezetekbe tömörültek a régi nagyvállalatok utódszervezetei! Ezzel együtt nem lebecsülendő a taglétszám tekintetében második legnagyobb szervezet az OriGo (154) piaci jelenléte, ugyanis az aktív irodák (közepes és kicsi) itt működnek, ők takarják legszélesebben az ingatlanpiacot, ők szolgáltatnak a lakosság legszélesebb köreinek, az ő kezükön megy át a legtöbb ingatlan adásvétel. Az is előfordul, bár elég ritka egyébként, hogy egy-egy iroda valamennyi szövetség tagja. Impozánsan hat az IngatlanForrás 83 fős taglistája is, ám hogy ez ténylegesen mit takar az nem teljesen tiszta, ugyanis például az első öt tag egy család.

Nemzeti szövetség akkor jöhetne létre, ha a felsorolt szervezetek - megtartva önállóságukat – egy úgynevezett nemzeti szövetséget hoznának létre, melynek képviseletét az egyes tagszervezetek képviselői (létszámarányosan) látnák el és az egyes szervezetek adatbankjai létrehoznának egy közös platformot, melyről minden egyes szervezet tagjai elérhetnék a többi ajánlatát és valamennyi tag az ajánlatait bevihetné a közös platformra.

A szakmai önkormányzattá, tehát a klasszikus értelembe vett kamarává fejlődés útja pedig a felsőfokú képzésen, a minőség –és garancia biztosításon, valamint a szakmai lobbizáson keresztül vezet. Példaként az USA nemzeti szövetsége erejére és befolyására azt jelölhetjük meg, hogy az éves közgyűlésükön Clinton elnök fontosnak tartotta a megjelenést. Ugye ettől még kissé távol vagyunk? Ám mi - akik már egy évtizede űzzük ezt a műfajt (szakmapolitika) - tudjuk, eljön majd az idő is, mikor a nemzeti szövetség éves közgyűlésén megjelenik a magyar miniszterelnök. Mert fontosnak tartja.