Kattintson a képre!

Aukció Az aukció – magyarul árverés - egy értékesítési technika. Miért van mégis, hogy az ingatlanárverésekkel kapcsolatosan rossz a szájíze az embernek? © Tilk László Géza 2002-08-17

Árverés alkalmával akár használt, avagy akár új áru értékesítésére is sor kerülhet. Az úgynevezett holland árverésen pedig nem egy darab, hanem több darab árura lehet licitálni. Bevallom nem túl sok árverésen jártam életem eddigi szakaszában. Talán éppen ezért kissé ízetlen is, hogy ezt a témát választottam. Ezzel együtt, ahogy kishazánk polgárainak, helyből van véleményem róla. Mármint az ingatlanárverésről, ahol még egyen sem voltam. Na nem mintha olyan nagy durranás lenne az, ha egy forgatókönyv szerinti rendezvényt lebonyolítanak. Általában ilyenen – mármint forgatókönyv szerint lebonyolított rendezvényen – jó néhányunknak volt szerencsénk asszisztálni, avagy pestiesen szólva vattának lenni. Itt viszont nem is annyira az árverés az, ami a fantáziámat, fantáziánkat birizgálhatja, hanem maga az áru, ami árverés útján kerül értékesítésre. Körülnéztem hát a weben és úgy találtam, a leggyakoribb árverések a festmények, az érmék (numizmatikai), a műtárgyak értékesítésére vannak. Érdekességként megjelenik a holland, illetve az „oldtimer” aukció is. Nagy hirtelenjében a hazai árverési lapok között – a teljesség igénye nélkül - az alábbiakat találtam: http://www.prim.hu/arveres/ A Prim Online webes árverési szolgáltatása, ahol bizony a kínálat elég harmatos http://www.axio.hu/index.jsp Az aXió online árverési szolgáltatás, mely már tartalmasabb az előzőnél, ahol már „kemény”jegyzéssel ingatlanrovat is van http://www.ecseri.hu/ Az eCSeri Virtuális Piac, mely szintén elég harmatos na és a külföldi ingatlanos árverési lapokból az alábbiakat: http://list.auctions.shopping.yahoo.com/50650-category-leaf.html?alocale=0us http://www.reals.com/ melyekhez „no comment” az észrevételem. Mindezekkel szemben viszont találtam egy valósabb ingatlanárverésekre rámutató oldalt, íme: http://www.apeh.hu/arveres/arveres.htm amely az APEH oldala. Ingatlan, ingó és egyéb kategóriákban teszik közzé a hitelezők védelmében ( ez esetben ugye a „hitelező” a magyar állam ) lefolytatandó árveréseket. No és íme a „Figyelmeztetés” a hivatkozott oldalról: Figyelmeztetés Az árverezés feltételeit és jogkövetkezményeit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályozza. Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Az adós az árverésen sem személyesen, sem maghatalmazottja útján nem árverezhet, és az ingatlant árverés útján közvetve sem szerezheti meg. Ingatlanra csak az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10 %-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónál letétbe helyezi, és személyi adatait (képviseleti jogosultságát) a végrehajtónál igazolja. Az előleg letétbe helyezése az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal árverést kitűző Igazgatóságának végrehajtói letéti számlájára történő átutalással is teljesíthető. Az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen a végrehajtói letéti számlára. A letétbe helyező csak akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónak bemutatja és a másolati példányt átadja. Az árverési előleget nemcsak az árverés megkezdése előtt, hanem az árverés közben is le lehet tenni, ha az árverező később kíván a licitálásba bekapcsolódni. Árverési ajánlatát az árverező ebben az esetben is csak az előleg letétele és személyi adatainak (képviseleti jogosultságának) igazolása után teheti meg. A licitálásba legkésőbb az ingatlanra ajánlott legmagasabb licitár háromszori kikiáltása előtt lehet bekapcsolódni. Az árverési vevő által letétbe helyezett előleg a vételárba beleszámít. Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez van kötve, az árverezése előtt igazolni köteles, hogy az engedélyt megkapta. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntő határozat jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni, vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára. Ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. Fizetési halasztás esetén az árverési vevőnek a vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie. A Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetni akkor is, ha az árverési vevő a vételárat az árverést követő 15 napon belül, vagy ha az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslat jogerős elbírálásától számított 15 napon belül, illetve ha az engedélyezett fizetési haladék időtartama alatt nem fizeti meg. Ha az első árverés sikertelen, akkor az ingatlan az árverést követő 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverésen kerül értékesítésre. A második árverésen az első árverésre vonatkozó szabályok érvényesülnek. A vételár megfizetését elmulasztó korábbi árverési vevő azonban a második árverésen nem árverezhet. A második árverés nem kerül megtartásra, ha a korábbi árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat, vagy azt átutalta és az erről szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta, másolatát részére átadta, továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Az utólag megfizetett vételárba az első árverésen letett előleget nem lehet beszámítani, azt az árverési vevő véglegesen elveszti. Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles megtéríteni. Az adóhatóság a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi az árverési vevőt. A megtérítendő összegbe az elveszett előleg beleszámít. Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli. Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet. Az árverésen a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. A tulajdonszerzés illetékköteles Szóval csak feláll az ember hátán a szőr, amikor elindul az „eljárás”. Szó nincs ugye a hitelezők és az adósok egyenrangúságáról? Míg egyik csak a spekulatív pénzét (akár megtakarításnak is nevezhetjük jóindulattal) addig a másik a hajlékát is elveszítheti. (Azt követően pedig már csak láncait?) Nyilván ez csak egyik aspektusa a dolognak. A másik a becsérték. Igazán szívesen kontrollálnám a becsértéket. Vajon ki kontrollálja azt, hogy a végrehajtó kivel készítteti el a forgalmi értékelést és az mennyiben felel meg a piaci viszonyoknak? Sajnos – vagy szerencsére ? - nem találtam budapesti lakást az árverésre kiírt ingatlanok között. Létezik-e egyáltalán adósvédelem? Például a rossz értékelésekkel szemben, amikor az ingatlanját alulértékelik és mások, a vevő az ő kárára tollasodik. Azaz megveszi áron alul, majd áron értékesíti a piacon. Nálunk Magyarországon ugye nem is létezhet ilyen?